Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-24 / 295. szám

3 TI LENZtK / 9 t 0 il c i C ni f> r r ? 4. lSHaftíilEU’S£UCT: Innen a Mouostori-utra mentünk. ahol azonban c ak uégv-ötsza/. « cos hazakat láttuuk. Mr. Mockery arcán láttam, hogy nem ért? a dolgot. Hát i11 miért nem siet­tetik az építkezéseket. De nem fárasztói tarn magyarázatokkal. Tovább menve a Főtérre értünk, ahol a szobor előtt s káig álldogáltunk. Mr. Moc­kery nem szerette a szobrot. Azt mondot­ta, nem szép, hogy a világháború győztes hadvezéreinek most szobrot állítanak. Parisban látta a Foch-szobrát, Berlinben a Hindenburgét és Becsben a Götheét, de egyik sem tetszett neki. Felvilágosítottam. Hah anyun emlékezni kezdett, bogy a Bti- tisli-Muzeumban valami Corvinul kódexe­ket látott, de viszont az még a világhá­ború előtt volt. Szóval sehogy sem értette az esetet. De az idő rövid volt és igv folytattuk -utunkat. Feltűnt neki. hogy amikor elindultunk sétálni, a klinika árúján háromnegyed tiz volt és mire a Városházára értünk, már fél tiz lett. Sőt. dacára annak, hogy a szókról jó sokáig néztük, amikor to- iáhó mentünk. a templom óráján már kilétté óra roh. 1 ír. Mockery nagyon megijedt. .‘ízt hitte. hogy itt az idő I issza jelé megy. Megnyugtattam, hogy csak az órák járnak rosszul. Feltűnt az amerikainak, hogy az utcán mekkora hóhegyek olvadnak és csodál­kozott, hogy ezt az elolvadt vizierőt ipari­lag nem használjuk ki. Bezzeg náluk ez nem fordulna elő. Mr. Mockery reggel tovább utazott, Ki- kiséríem az állomásra és érzékenyen el­búcsúztam tőle. Amint haza értem, a sürgönyhordó jött és egy táviratot hozott. Mr. Mockery távirat volt. Jó, hogy ezt nem látta. Ez volt az a cikk, amely miatt a rom­bolás következett. Bizonyos, hogy a cikk megjelenésekor senki sem gondolt erre a következményre. Itt közöljük az Ellenzék beszámolóját a rombolásról teljes terjedel­mében és az eredetiről készült felvétel alapján közöljük beszámolónk címét is: Clc>-lolw»vé*, l«f. fobra&r 8. Szerda _______________________<3~R feK**..'7*” ELLENZÉK •/. ALAFTTOTTA: BARTHA MIKLÓS Ostrom az Ellenzék ellen Tüntető tömeg szétrombolta a szerkesztő* séget és kiadóhivatalt. — Félmillió a kár. Nyomoz a rendőrség. - Félreértés a rom­bolás oka. - A tiltakozások. Elégtételt! Kolozsvár, február 7. — A legmélysé- gesebb méltailankodással. a legjogosultabb felháborodás elítélésével keli mai lapunk frasábjait megkezdenünk. Hallatlan terro- risztikus merényletről kell beszámolnunk. Hétfőn este elvakult emberek nagy töme­ge előre tervszerűen kieszelt durva táma­dásban, féktelenül szilaj ostromban adóit kifejezést velünk szembeni indokolatlan haragjának. Megostromolták é? szétzúzták kiadóhivatali és szerkesztőségi helyisége­inket, százezrekre menő kárt okozva ne­künk. \ Amit oktalan didiükben véghez vittek, minden józan meggondolás csak a legelité- lőbb rosszalással sújthat. Nem, sem indo­kolatlan túlérzékenység, sem politikai kvi- lönbségek nem ragadhatják magukat any- uyira, hogy vélt sérelmek az önbíráskodás husángjait helyezzék akcióba. Mert vagy jogállamban élünk, hc.l minden vélt sére­lemnek megvan a maga jogszerű elégté­tele és orvoslása. Vagy uralkodóvá tesz itten a más érzésűéit és véleményiiek fe­lett vésztörvényszékek felállítása, rend­szer a terrorisztikus megfélemlítésre, fel­éled az ököljog durva birodalma, amely feszítő vasakban látja a maga igazát és erősségét, amely mellbeütéssel akarja el­némítani a lelkiismereteket és a szót tor- konragadással elfojtani. Nem a szenvede­lemnek a hallatlan durva támadás által méltán kiváltott hangján, nem toporzé- kolva. semmiképpen sem sülyedve lé odá­ig, ameddig támadóink í-ülyedtck, hanem a jogtalan támadás feletti mélységi s megbotránkozás és az elszenvedett óriá­si sérelem tudatának méltóságával uta­sítjuk vissza a terrort, amellyel kába fővel meghunyászkodásra akartak kény­szeríteni. Nem minket támadtak meg egyedül. Ami történt, az a magyar saj­tónak, sőt az egész sajtónak sérelme és megtámadása. Ami ma velünk meg­esett, holnap másutt megismétlődhetik. Az egész sajtónak a leghatározottabban szembe kell szállni azzal a vakmerő, hiú kísérlettel, amely állásfoglalásokat és véleményeket a vandal rombolások terrorjának, guiliotinja alá akarja he­lyezni. Ne higyjék, hogy az ajtók és ablakok be­törésével és minden található szétzúzásá­val szétzúzzák a mi lelkünket is. Ne higyjék, hogy megriadunk rombolásaik dörgő zajától, ne higyjék, hogy meghu­nyászkodunk és szabad, igaz szavunkat a terror diktatúrájától való félelem el fog­ja fojtani. Vegyék tudomásul, hogy ne­künk csak kellemetlenségeket okozhat­nak, de mondhatatlanul nagy, helyrehoz­hatatlan kárt okoznak az egész kolturvi- lág szemében annak az államnak, amely­nek liberális kormánya itt mindenkire egyformán kiterjedő szabadságot és mo­dern közállapotokat igért. Éppen ezért elvárjuk, hogy a hatóságok mindent meg­tesznek, amit jogtalan magántámadásunk hallatlan fékevesztettsége és biztos jog­rendet megingató merészsége megkíván'.' Tiltakozunk, teljes elégtételt és jóvá- tételt követelünk! Ilőkéssüi^fek esz @sfr@mr«s Tegnap az egységesítés ünnepe alkalmá­ból szünetelt a szerkesztőség és a kiadó­hivatal nappali munkája. Csak a délutáni órákban gyűltünk össze a mai lapszám megjelenésének előkészítése végett. Már néhány perc múlva megkezdődött a ki- itneselés: jöttek a figyelmeztetők tudtul adni, hogy egy fiatal, politikai higgadság- gal és érzett Ítélőképességgel nem rendel­kező csoport tüntetni készül az .,Ellen­zék" ellen. Bizonyos megelégedéssel kell regisztrálnunk, hogy több figyelmeztetés éppen román oldalról érkezett. Ezek azt is közölték, hogy nem egyszerű tüntetés késről, hanem támadj o lerve/nij. a I ip helyise,gei ellen. A pontos idői s be­indulták: esti 7 órakor Jognak jü-.?nt j tüntetők. A szerkesztőség az egymásután érkező figyelmeztetések hutása aluli telefonon felhívta uz !. kerületi rendőrbiztosság helyettes vezetőjét, hogy figyelmeztesse. Közölte vele, hog\ támadás kósziii •; szer­k'”,itőség és kiadóim ,ital ellen Kírlik hogy nyomban küldjenek mind rr<>ebb karhatalmat az esetleges rombolások m< g­előzését c. 1 rendűt biztossá? r i-szil f'-b 11c, hogy megfelelő szánni karínnal ma tan, azonban a tüntetésről hivatalos jelentés eddig maii érkezett s érinél iogvo egye'-'-- re kurhalulmut tu rn küldhet Megindul m fünf efő menet A tömeg léi 7 óra körül kezdeti gyü­lekezni az egyetem Earkas-ulc.ai bejcrala előtt. Nagyobbrészt egyetemi hallgatok, akikhez nagy tömegekben csutlakeztak járókelők és tüntetni akaró polgátok. A körülbelül 1000 1500 főből állá tömeg szabályszerű négyes sorokban állott éc hangos énekléssel megindult az Egyrti rn- utca irányába. \ tüntetőket elől fáklyás emberek vezették. akik mögött sorakoz­tak a rendezeti négyes sorok botokkal dorongokkal felszerelve. Az „egységesítés“ ünnepe volt tegnap és a tüntetés e történelmi nap ünneplé­sével kezdődött. A dorongok, rudak és vasbotok azonban nem az egységesítés örömére, hanem iiuneprontásra suhogtak a levegőben. A tömeg a Mátyás király térre vonult, ahol még mindig rendezet' sorok­ban masírozlak a templom körül. A tün­tetők ünnepi éneklése nagy tömegeket csalt ki az utcára, úgy, hogy a tömeg iü- videsen 2000 főre szaporodott. Az esti kor­zó békés sétálói már sejtették, hogy itt miről van szó és szájról-szájra röpült to­vább a hir, hogy a tömeg nem annyira az „egységesítés“ mellett, mint inkább az „Ellenzék" ellen irányul. Ezt a városban mindenki tudta, mindenki beszélte, min­denki mint valami szinieiőadásra készült reá. csupán a karhatalom és a>. úgyneve­zett „óvintézkedések“ nem voltak még sehol sem láthatók. A tömeg előbb han­gosan éltette az „egységesítést-4, majd dü­hös öklök emelkedtek a levegőbe cs több- ezer torok egyszerre orditolta: Le az , Ellenzékkel"! Ekkor már mindenki tisz­aiban volt azzal, hogy itt mi ké zjl. \ tüntetők ekkor a Farkas-szoboi elé vonultak, ahol ünnepi szónokok tüzelték a már amúgy is izgatott tömeget Esy prémkucsmás, harcias külsejű szónok, teljesen megfeledkezett az „egységedtés” ünnepéről es minden átmenet nélkül a gyűlölet, a düh és a féktelen lázit ás hang­ján bömbölte az emberek fejé az ..Ellen­zék-' gyűlölt nevét. Ez az ünnepi szónok nem kívánt kevesebbel, mint (.- 1 érőnket és a legenyhébb, amit rőtünk elmondha­tott, az volt, hogy ki kell irtani, el kell pusztítani, tőnkre kell tenni bennünket és felhívta munkára az összegyűlt polgár­ságot. A tüntetőknek sem kellett több, a gyűlölettől amúgy is tajtékzó tömeg fel­bomlott sorokban szitkozódva, káromkod­va, a botokat, dorongokat harciasán su­hogtatva, vonult az ..Ellenzék-- munka­helyiségei ellen. SZÉTROMBOLJÁK A KIADÓ- HIVATALT A felbomlott és fékevesztett tömeg az „Ellenzék“ Szentegyház-utcai hivatala elé vonult. A kiadóhivatal vasredőnyei le voltak húzva, de a tüntetők ezt az aka­dályt hamar «lháritoiták. Munkába lép­tek a fejszék, vasbotok, dorongok és akinek nem volt romboló szerszáma. az másképpen segített magán. Az utcán i-ev farakás feküdt és aki üres kézzel jött, az egy-egy hasáb fát vett a kezébe. A vaeredőnvöket hamarosan letépték és a kiadóhivatal ablaktáblái porráznzva he­vertek a földön. S tüntetők az Ellenzék kiadóhivatalának redőnyeit is szétrombolták A most már szabaddá tett bejáraton a tömeg diadalmasan rohant be és megkezd­te romboló munkáját. Ami összetörhető volt, pozdorjává zúz tűk, az Íróasztalokat félj ordítottak és darabokra törték. A szekrényeket, irat­tartók. ajtaját ki feszítették, a faalkat­részeket apróra hasogatták és a bennük levő iratokat az utcára dobálták A telefont egy csapással levertek, az író­gépeket tönkrezuzták, majd a vasszek­rényeknek estek neki és próbálták szét­vágni. Romhalmaz az ESsriéK Madóhjvataláöaa j.

Next

/
Thumbnails
Contents