Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-23 / 294. szám
19 40 december 23. ELLENZÉK 5 FéktelnH tovább tombol i romén sajté és rádió magyar eiieises asxifé hadjárata A nagyszerem rendMa#iiá&yság bsszisn'‘suté a Msyyarorizégra száló határátlépési igazolványok kiadását BELGRAD, december 23. (Búd, Tud.) A Politika budapesti jelentés alapján foglalkozik a román sajtónak Magyarországgal szemben tanusitott támadó magatartásával Megállapítja a tudósi ló. hogy a magyar—román viszony ismételten erősen megromlott, amit egyrészt a román lapok magyarellenes formedvényei, másrészt a Romániábaú élő magyarok üldözéséről szóló hírek idéztek elő. A Cuvântul“ cimü lap legutóbbi cikke csak olaj volt a tűzre. A ROMÁN PROPAGANDAÜGYI MINISZTÉRIUM CÉLZATOS HÍRVERÉSE BUKAREST, december 23 (MTI.) A propagandaügyi minisztérium bukaresti székhazában fényképkiállitás nyílt meg. amely fényképfelvételeket/ térképeket és különféle leírásokat tár fel Észak-Erdélyről. A kiállítást megnyitó Bulbuc propagandaügyi minisztériumi vezérigazgató hangoztatta hogy ezek a képek nemcsak egyszerű jelvételek, mert román földet ábrázolnak, amelyhez a románság teslileg-lelkileg hozzánőtt. A kiállítás többszáz fényképen kívül sok különféle nyomtatványt. közöl Észak-Erdély adatairól és két hatalmas térképet is. amelyen fel van tüntetve, ltol mennyi román él. BESZÜNTETTÉK A HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNYOK KIADÁSÁT BUKAREST, december 23. (MTI.) A nagyszebeni rendőrkapitányság közleményt adott ki. amelyben bejelenti, hogy senkinek sem ad ki Magyarországra szóló határátlépési igazolványokat. volna, hogy a magyarság önmagától pusztul jón eh A MAGYARSÁG ÁLLÍTÓLAGOS SZÉLESKÖRŰ JOGAI A román lap a> továbbiak során azt Írja, hogy a magyarság széles jogoknak örvendett Erdélyben. A magyar Sajtó zavartalanul működött, a magyar színházak rendesen játszót tak, a magyar iskolákban magyarul folyt a tanítás, a magyar lelkészek az államtól kaptak segélyt s a magyaroknak annyi képviselőjük volt a parlamentben, ahányat éppen akartak. Kijelenti a lap továbbá, hogy a ma gyár képviselők mindenütt megmaradtak hivatalukban, a magyar ügyvédek, orvosok és mérnökök szabadon élhettek, a magyar ipari és kereskedelmi vállalatok pedig szabadon működhettek.-- Ki mer ezek után gyűlöletről és türelmetlenségről beszélni? — kérdezi a Romania Noua. — Csak aranyit kérünk, hogy az élet hez v'ó jogainkat tartsák tiszteletben. Ezt meg kell érteni és meg is lehet érteni, ha akarják, ha pedig nem akarják, kényszerite- ni is lehet őket arra, hogy megértsék. V „MAGYAR SZÓ“ VÁLASZA MAROSVÁSÁRHELY. december 23. A Marosvásárhelyen megjelenő ..Magyar Szó" cimü ap hosszas cikkben válaszol a „Romania Noua“ cimü lap emlékezete- cikkére, amelyben támadást intézet: a terv.bqvetí ma gyár népszámlálás ellen. \ lap íe epicii, hogy a románok 1930-ban miképpen fo!y,,*t*.ak b*. a uépszárnlá ást r. Székelyföldön. A székelyeknek csak román nyelvű nyomtatványt adtak, amelynek szövegét természetesen nem értették, z jegyzők pedig románná alakították át a magyaréi, neveit. Sokan nem is kaptak a magyarok köziil nyomtatványt. A népszámi áh» biztosok az egyes adatokat ceruzával lö.lőtték ki s amikor a rovatokat tintával Írták át, a magyarok helyett mindenütt románokat tüntettek fel. A magyar pár; marosvásárheyi helyiségeit detektívek szállták meg, azzal a cél al, hogy az odaforduló magyarok ne tudjanak tájéko zódást szerezni. Sok helyre éjfélkor állitot- tak he a népszám áló biztosok. azonnali pénzbüntetéseket róttak ki. ha nem kaptak megfelelő választ. Â Magyar Szó cimü lap még 1930 ban leleplezte ezeket u visszaéléseket. A lap szerkesztőjét bíróság e á állították s bár a tanuk egész Serege bizonyította a tényállást, elítélték.. A Romania Noua a jelek szerint ezeket a ro mán visszaéléseket akarja mo-t magyar cse- lekménveknieik feltüntetni. (MTI.) A „Romanis Mona“ falain usiif BUKAREST, december 23. (MTI.) A „Romania Noua“ cimü bukaresti lap foglalkozva egy állítólag most meginduló magyar revíziós hadjárattal, többek között a következőket írja: „A magyar revízió a legszcgyenteljesebb és egyben a legkihivóbb dolog. A magyarok igyekeznek légből kapott adatokkal alátámasztani revíziós törekvéseiket. Ilyen statisztikai adatok feltárásával nagy zenebonát csapnak szerte a nagyvilágban és vakmerőségükben odáig mennek, hogy egész Erdélyt a magyarok számára követelik. A magyar revízió állandóan a magyar kulturfö- lényt hangoztatja. Ezt a kulíurföiényt a valóságban azokkal a megdöbbentő gyilkosságokkal támasztják alá, amelyeket Erdélyben elkövettek.“ A Romania Noua egy másik cikkébfti az északerdélyi román, tanítókat dicséri, akik éb- rentartják a magyar szuronyoktól megnyomorított román öntudatot. „A magyarok -— Írja a lap — átmenetileg elfoglalták Észak-Erdély* és a jólismert kulturföléiinvel üldözik a román tanítókat, akik hősiesen szembenéznek a keserves elnyomatással “ A lap másik helyén karácsonyi gondolat« kát“ küld a „rabságban sínylődő'“ románok nak, akik elviselhetetlen elnyomatásban, nél külözések között töltik el a karácsonyi iin nepeket és sirva tekintenek át a boldog fe! támadási jelentő román határokon. A íMifsaresti ráüsd Ifi Iliid propagandista BUKAREST, december 23. A bukaresti rádió december 20-án este német, olasz és francia nyelvű hírszolgálatában többek között hangoztatta: „A magyar sajtó és a magyar rádió_ rendkívül hevesen támadja Romániát és azt igyekszik beállítani, bog}* a román sajtó kampányt indított a magyarság éjén. Megailapitoti.uk, bogy mint mindig» a magyar propaganda felcseréli a szerepeket és Romániát vádolja azzal ä magatartással, amelyben tulajdonképpen maguk a magyarok bűnösök.“ ,.A román sajtó a meghozott fájdalmas áldozatok ellenére. abban a reinénvségben, hegy az országtól elszakadt román nép javára szo'igál a hallgatással, igyekezett elkerülni az ellentétek kiélezését és bizonyitékát szolgáltatta annak a civilizációnak. amellyel .,a pannon puszták ncpe“ olyan nagyon, kérkedik.“ „A rendszeres és konok provokációk azonban arra kényszerítenek, hogy a hosszú hallgatás után, a hosszú tűrés után válasszal szolgáljunk“ — folytatja a román rádió. I „A magyar propaganda hallatlan hevességgel és kihivó módon, tagadja azokat a borzalmas erőszakoskodásokat, amelyeket északerdélyi románok ellen magyar részről1 elkövettek. Hogy a gyűlölet és a rágalom legkiválóbb szakemberei, mint a magyar kultúra képviselői, mit vitték véghez, hosszadalmas lenne részletesen ismertetni. Megelégszünk azzal, hegy rámutassunk néhány szörnyűséges cselekedetre, amelyet a magyar kultúrának ezen képviselői a közelmúltban elkövettek. VALÓTLANSÁGOK HALMAZA Szilágycseh községben a magyar civilizált banda behatolt a község maknába, ahol román parasztok várakoztak az őrlésre. Rá támadtak a szerencsétlen emberekre és agyba- főbe verték őket Hadadgvőrtelck szilágymegyei községben összerombolták a román házak berendezéseit. Szilágynádasdi községben a magyar csendőrök, a magyar kultúra odaadó hívei, véresre verték és bántalmazták a román papot és ugyancsak agyba-főbe verték a román parasztokat, akik papjuk segítségére siettek. Menyő szilágyniegvei községben a magyar katonák a község magyar lakosaival összete- reltették a román parasztokat és súlyosan bántalmazták őket. Százával tudnánk eseteteket felsorolni, de egyelőre ennyivel is megelégszünk. Ezek a példák is bizonyítják a minden emberi érzésből kivetkőzött elemek szörnyűséges cselekedeteit. Reméljük, hogy Európa közvéleménye rövidesen tudomást szerez arról a veszélyről, amely Közép-Európa békéjét fenyegeti.“ Românii „természetes |ogai“*roi öcsiéi a Romania Mona BUKAREST, december 23. (MTI.) A Romania Noua cimü lap egyik cikkében leszögezi, hogy a magyar rádió hadakozik Roma niával és gyűlölködéssel vádolja Romániát. A lap kijelenti, hogy Románia nem lép erre az útra, hanem higgadt választ ad. EGY KIS „DICSEKVÉS“ — Nem azért hadakozunk a magyarokkal írja többek között a lap — mert gyűlölködünk. hanem természetes jogainkért küzdünk. Mi 1919 ben és azután is türelmet ta* dúsítottunk a magyarsággal szemben s Magyarország és a magyar nép már régen eltűnt volna, ha nem tanúsítottunk vo'na ilyen magatartást. Köszönje meg Magyairország és a magyar nép, a román hadseregnek, hogy ma is megvan. 1918 ban a román hadsereg intézte el Kun Béla magyar-zsidó ’bolseviz- musát. Munkát és tőkét áldozott, hogy ren det és békét teremtsen. Horthy Miklós tengernagy fehér lován nem tudott volna bevonulni Budapestre, ha azt) a román hadsereg nem tette volna lehetővé. Ez a tiszta igaz ság, bárhogy is járjon a Szája a budapesţi rádió bemondójának. H;a> a magyaroknak ellenségei lettek volna a románok, meghagyták volna a bolsevista rendszert s engedték RRlCSONYI és ÚJÉVI ajándékok I-a alpakka evőeszközök szemüvegek öngyújtók s tűzkövek s must 010ZSYÉRT 0?S'jTH L3I0S-UTC# 2. UH MfilYáS és FIJI ö Ismerten megbizbaté üzletében. Könyvet, kottát karácsonyra vegyen szentgericei Sflkab Jenő KÖNYVESBOLTJA BIN Ho oísvár, Mályás király-tér 7 szánt. Teleionszám; 27-45 fanuár 23.-áig karácsonyi szünetre ment a képviselőház BUDAPEST december 23. (MTI.) A képviselőház szombati rövid, formális ülését 12 órakor nyitotta meg Tasnádi Nagy András elnök. Bemutatta a miniszterelnök kétrendbeli átiratát, amelyben tudatja Reményi* Schneller Lajos pénzügyminiszternek uj megbízatását és Laky Dezsőnek közeUátásiigyi tár- canélkiili miniszterré történt kinevezését. A bejelentést a kormánypárti padsorokban éljenzéssel és tapssal fogadták. Tudatta továbbá az elnök, hogy a Törley Bálint államtitkár elhunyt ávál megüresedett veszprémi választókerületben az uj választás elrendelése iránt megkeresik a belügyminisztert. Bemutatta még az elnök a Felsőház elnökének átiratait, amelyek szerint a Felsőház a felhatalmazási törvényjavaslatot s a kiilál'a- mokkal való kere°kedelmi és forgalmi viszonyok rendezéséről, a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogi következmények korlátosáról és megszüntetéséről s az egyes igazságügyi szervezetek és eljárási kérdések szabi lyozásáról, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók felvételének szabályozásáról szóló . törvényjavaslatokat a képviselőház szövege- ! zésében változatlanul elfogadta. Az ilyen i módon létrejött törvényeket a képviselőház j elnöke további alkotmányos .eljárás céljából { megküldi a miniszterelnöknek Tasnádi Nagy András elnök végül bemutatta a Felsőház elnökének második átiratát, amely szerint a Felsőház a kivételes hat alomnak 1941 május 2-ig való meghosszabbításához hozzájárult. Ennek folyományaképpen a kép- viselőház idevonatkozó hatóiozata országcs határozattá emelkedett. A képviselőház a karácsonyi ürmepékre való tekintettel legközelebb 1941 immár 23-án déli 12 órakor ül össze, amikor is a további teendőkről fog határozni. Az elnök fenti bejelentései után a Ház tagjainak boldog karácsonyi ünnepeket és bol- i dog újévet kívánt, maid egyuegved 1 órakor az ülést berekesztette. Befelezték Kolozsváron a rendkívüli érettségi vizsgákat A favitéviTsgikra utasítottak arányszáma még a hét százalékot ssm éli el. Véglegesen senkit sem buktattak meg KOLOZSVÁR, december 23. (Saját tud.) A kolozsvári székhellyel kinevezett három érettségiztető bizottság: közül szombaton az utolsó is befejezte működését. A másik kettő: a tanítóképzősök és kereskedelmi iskolások vizsgabizottságai — telyjntettel a jelöltek jóval kisebb számára — már a mult héten kihirdette a végleges erdményt. A kolozsvári egyetemi gyakorló főgimnáziumban rlr. Koch Nándor tankerületi főigazgató elnöklete alatt működő bizottság előtt ! összesen 319-en jelentkeztek, de közben egyik jelölt visszalépett. így csupán 318 (közöttük 33 leány) állott Írásbelire. Az Írásbeli vizsgán egy-egy tantárgyból sikerületlen dolgozataik niiatt szigorított szóbelire utaltak 25-öt. A szóbeli érettségin — külön miniszteri engedély alapján — naponta 25—30-an járultak a bizottság elé, ötös csoportokban. A végleges eredmény szerint az érettségin jól érett 48, egyszerűen érett 248 jelölt. ' Egy-egy tantárgyból javító vizsgára 22-őt utasítottak. A legközelebbi javítóvizsgákat valószínűleg február, vagy március havában tartják meg. A bukások, főként a nemzeti tantárgyakból: történelemből (9), magvar irodalomból (7) történtek. Jelentősebb számban buktak még (3) latinból is. A jelöltek közül 17 román nyelven, egy pedig német nyelven érettségizett. A német jelöltet „jól érett“-nek minősítették. A román nyelven vizsgázónak közül csupán 11 volt román. 4 zsidó, egy magyar és egy német anyanyelvű. Ez utóbbiak annakidején szintén román állami gimnáziumokban vizsgáztak. Ezekből mindössze egy jelöltet utasítottak javító vizsgára. Az érettségire állott összes jelöltekből ^ 77 öt évnél régebben fejezte be középiskolai tanulmányait. NYILT-TÉR Ezen rovat alatt közlőitekért o«a& »At» hű faíeld-Aséget a szerkesztő ség. Mészárszékem részére vásárolt áruért csak a sajátkezű aláírásomért vállalok felelősséget. Kérem az érdekelteket ezt figyelembe venni. Simon Lajoş, mészáros Ü2let. 01418 Mozdony-utca 3. UJ MAGYAR KORSZAK ELŐTT Vitéz Feketekuty dl.- hatalmas könyve 6. p Jugoszlávia magyar szemmel kve térképeké 3.20 p. Kovács: Szovjetoroszország k 3.2/ Just: Mi európaiak 1. 3.60. k. 4.80 p. Just. Szagosmise regény f. '3.80, k. 5.50 p Lepage nál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.
