Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-20 / 292. szám

Gróf lesek! Pál miniszterelnök mondotta felsőházi nagy beszédében: uv:. rui II* ÍVJ I Majd megbeszélés eredményezi, milyen «or- rendben kerülnek országgyűlési tárgyalásra. Nem hzükséget( minden részletnek tökéletesen kébzen lennie. „0 «agyar ember nem vallat mást, mint hogy a magyar nemzet tartsa meg függetlenségét“- I mnnTiTf-------------­Kormányfői elismerés az erdélyi magyar intézményeknek. — „Erdélyi vonatkozások­ban a román kormány nehezíti meg a helyzetet a magyarok és románok között“ — íeltnUbU l<i a mmis&ltA-tÍH&U Heményi'Schneiler pémzli|ymínisx4er és Laky Dezső fárcemélkülii mifsisxteF nagyszabású beszédei MARADANDÓBB TO RVÉNV KK KELLENEK-— A közigazgatási reform murikéban van. JlÖvidfíbb. világosabb, mai adandóbb tör­vények kellene!:. Az egész vonalon szükség van a decentralizációra. Először a községek adminisztrációjának re­formját kell keresztülvinni. Ugyancsak re* formálni kell a községeknek a vármegyéhez való viszonyát. — Minden nemzet, minden ország a maga jellege szerint formálja sorsát. Indulhat ide­gen eszmék, formák után. de mindig vissza­tér a maga természetébe. A magyar ember nem valllial mást, mint­hogy a magyar nemzet tartsa meg függet­lenségét. Ahszolut értelemben való függetlenség sehol nincs. BUDAPEST, december 20. (MTI.) A Fel­sőház csütörtökön délelőtt folytatta az állami költségvetés törvényjavaslatának vitáját. Dél­előtt 10 órakor nyitotta meg az ülést gróf Széchenyi Bertalan elnök. A HONVÉDELMI MINISZTER BE­SZÉDE Vitéz Bartha Károly honvédelmi minisz­ter emelkedett elsőnek szólásra, hogy vála­szoljon a tárcáját érintő felszólalásokra. Elsősorban a honvédség nevében hálás kö­szönetét fejezte ki József Ferenc királyi her­cegnek és a többi szónokoknak, akik értékes hozzászólásaikban a honvédség ügyével nagy szeretettel és megértéssel foglalkoztak Utalt arra, hogy a felsőházi bizottság ülésén több felszólalásban beszámolt már a részletkérdé­sekről s most csak egyes felvetett kérdésekre válaszol. Először József Ferenc királyi herceg fel­szólalására válaszolt. — A házassági óvadék — mondotta — szükséges rossz, de egyelőre nem tudunk le­mondani az óvadékbiztositásrói. Gondoskodás történik azonban, hogy azoknak a katonák­nak és állami tisztviselőknek gyermekei, akiknek szülei nem tudtak vagyont gyűjteni, de az állammal szemben érdemeket szerez­tek, megfelelő házassági könnyítéseket kap­janak 50 százalékig. A Kárpátalján szolgáló tiszteknek is adnak és adtai: könnyítéseket és azt kiterjesztet­ték Erdélyre is. Olyan tiszteknek, akik határmenti községek helyőrségeinél teljesítenek szolgálatot és akik­nek lakás vagy ellátási nehézségeik vannak, pótdij formájában költségeiket megtérítik. Gondoskodás történik intézményesen arról, hogy azok a tisztek, akik középiskolás gyer­mekeiket nem taníttathatják helyőrségükben, állami költségen helyezhessék el gyermekei­ket katonai, vagy ezzel kapcsolatos intézmé­nyeknél. — A katonai iskolákban a nyelvtanítást fontosnak tartom. Az intézetekben necsak a német és- olasz, vagyis az elsőrendűen fon­tos idegen nyelvtan vétessék fel, hanem a szomszéduyelvek közül is egy-egy, amelyet minden hallgatónak meg kell tanulnia. — József Ferenc királyi herceg az ifjúság mechanikai nevelésének fontosságára is rá­mutatott. Ezt a megállapítást legnagyobb mértékben alátámasztom, hiszen a honvédség mind több és több jármüvet, repülőgépet, mechanikai tudást igénylő feszerelést kap a kormánytól, amelyeknek kezeléséhez ez a tudás elenged­hetetlenül szükséges. Â honvédség fejlesztése — A felvetett teherautókérdés hiányosság­nak nevezhető. Több szónok megemlitette, hogy Magyarországnak összesen nincs annyi teherautója, mint egy félig megalapozott né­met városnak. összesen 5796 a teherautók száma, ez a mennyiség távolról sem olyan, hogy a hadseregmozgósitás utánpótlási szük­ségleteinek csökkentésére alkalmas volna. Ebből a számból látható, hogy a teherautó­beszerzést fokozni kell. Egyes szónokok arra is rámutattak, bogy Belgiumban 750 ezer, Hollandiában 150 ezer kocsi fut. Ez is illusz­trálása annak, hogy ezen a téren háttérben .vagyunk. Katonai részről szorgalmasan sür­gették ennek a kérdésnek elintézését. Az ál­lami közbenjárás részben sokat is javított a megoldáson. így a mult évben 1500 uj kocsit hozattunk be Németországból. Ezek ára fele volt a tavalyinak. Az utánpótlást azonban nemcsak az államnak kell támogatnia, szük­ség van a társadalom, az ipari és kereskedel­mi vállalatok megerétésére is Legutóbb is a honvédség kénytelen volt több, mint 30 mil­lió pengőért gépjármüvet beszerezni. Mennyi­vel jobb lett volna ezen a pénzen repülőgé­peket venni. A MEZŐGAZDÁK A HONVÉDSÉG LEGJOBB KATONÁI —- Azt is kérték a szónokok, hogy a hon­védség csökkentse a mezőgazdasági munká­sok és a mezőgazdasághoz elengedhetetlenül szükséges lovak és jármüvek igénybevételét, mert — különösen a lovak igénybevétele — a mezőgazdasági munkálatokat hátráltatja és súlyos helyzetet teremt. Erre a kérdésre a következőkben válaszolhatok: Mi nem tudjuk nélkülözni sem az embereket, sem a lovakat, sem a jármüveket, amelyeket elsősorban a mezőgazdaság vesz igénybe. Elég, ha rámuta­tok arra, hogy a mezőgazdák a honvédség legjobb katonái. Személyi vonatkozásban azonban csak 10 százalékban vettünk igénybe embereket az Országból, lovakat 15 százalékban, illetve a helyi viszonyoknak megfelelően 20 százalék­ban. Ebbő! nyilvánvaló, hogy az igénybevétel lényegesen csökkent, azonban más eszkozök­MMm zeneniifí slágert megtalál jl&z&w'itffii-dávd, jCobáo$$H.#i aífrurfttá&-a*i, H4döt dá%ei~ . . Jő ,, Egy-egv album 40 operettet, Cv>v£.rtt.-vO-.M1'. hangosfilmet, táncszámot, ma­gyar nótát tartalmaz, p /iO0u.lML& 7) Kaphatók az ELHÚZ K , D K féS!?7Ve$Í)0!tfát)&3 Kolozsvár, Mátyás ki ály-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Tel. 1199 kel kell segíteni a helyzet könnyittésének ér­dekében. NYOLCVANÖTEZER FELMENTÉS Hangoztatta a hadügyminiszter, hogy a ki­képzett emberek közül 85 ezernek fogják en­gedélyezni a felmentését, olyan gazdáknak és személyeknek, akik a mezőgazdaság szempont­jából feltétlen szükségesek. Rámutatott arra, hogy Erdélyben sok laktanya csak hónapok múlva lesz használható, sok pedig nem. fe- ■ lel meg a szükségleteknek. A megfelelő építkezésekre azonban meg van az anyagi fedezet. Tavasszal megindulnak a helyreállítási, illetve építkezési munkálatok és reméli, hogy az év végére be is fejeződnek. A honvédelmi miniszter felszólalását nagy tetszéssel fogadta a Felsőház Bálint György kérte a teimelés folytonos­ságának feltétlen biztosítását. A költségvetést elfogadja. GRÓF TELEKI MINISZTERELNÖK FELSZÓLALÁSA Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök ál­talános figyelem közepette emelkedett szó­lásra. Válaszolva a felszólalásokra, kijelentette, hogy az elhangzott kritikákat kormányának tagjai­val komolyan megszívleli. — A felszólalók — mondotta — inkább az alkotmányreform és a gazdasági kérdések körül mozogtak. Alkotmányjogi vonatkozás­ban a képviselőházi beszédében sok minden­re felelt, de a felsőházi szónokok valószínű­leg nem mind olvasták. AZ ALKOTMÁNYREFORM — Somsicli László felvetette, alkalmas-e a mostani idő az alkotmányreformra Azt kér­dezte, nem jön-e még alkalmasabb Sokat várni nincs időnk — mondotta. — Alkotmányunk megreformálása — mint a múltban mindig — alkotmányosan történik, a múlttal szemben azonban a gaz­dasági, szociális kérdések nagyon előtérbe nyomullak. Ha a nemzet alkotmánymódo­sítást akar. valakinek kezdeményeznie kell. Ő politikai síkon kezdeményezett. Az alkotmány iránti tisztelettel, a kérdések­kel foglalkozva, örök értékek őrzőjének te­kinti magát. Ezért csak azt kéri a politiku­soktól, hogy ne fórumon, hanem a nemzet templomában érezzék magukat. A NEMZETNEK ADUNK ALKOT­MÁNYT — Nem faragunk pártalkotmányt — foly­tatta beszédét a miniszterelnök — hanem a nemzetnek adunk alkotmányt. Nem tud­1 ja, miért keletkeztek diktatórikus aggodal­mak. A magyar nemzetnek az alkotmányosság immandens tulajdonsága. A kétkamarás rend­szer mellett már többször leszögezte magát. Az érdekképviseleti szerveknek helyet kel! biztosítani. MEGOLDANDÓ KÉRDÉSEK — E kérdésben elaborátumot dolgozott ki j Erre sok választ kapott. A válaszokat kará­csonykor átnézi. Ezután tovább mehet a ja­vaslattételben. A megoldandó kérdéseknek nincs priori­tásuk. — A bürokrácia tultengése ellen átfogó közigazgatási reformra van szükség. Ezt elő­készíthetjük. Szereti megadni az emberek­nek a szabadságot. Ezért szüntette meg a 3400-as rendéletet. Az e helyett kibocsátott másik rendelet egyforma mértékkel mér. Most nagy szabadság uralkodik a politika és a sajtó vonalán egyaránt. — A félrevezetett embereket lelkileg kell meggyőzni. Kötelességtől jesitésre tanítással kell nevelni őkjet. A jobboldali keresztény közvéleményt nem szabad összetéveszteni tisztán nyilasnak nevezett mozgalommal. Az egyházi iskolákban látja a nemzet egyik fenntartó erejét. ÄlfaSanas szinvasialem@Sés . szükséges — Nemcsak az ipari tömegek, de minden réteg színvonalának emelése szüksé­ges. Mindenekelőtt az erkölcsi értéket kell ki­hangsúlyozni. Minden várost istápolui kell. Az országban különböző szellemiségek van­nak: dunántúli, tiszántúli, budapesti, ezek történeti értékek. Ezekből alakult ki a ma­gyar nemzet. Az erdélyi szellemiség — folytatta — több, mint országtradició. A szellemiségek megvannak, nekünk most már egységre kell törekednünk Minden erőnkkel tovább kell ápolnunk a történelmi értékeket. ERDÉLY GAZDASÁGI MEGSZER­VEZÉSE A miniszterelnök ezután foglalkozott Erdély gazdasági megszervezésének kérdé­sével, majd a kisebbségi problémáról be­szélt. — Ami a nemzetiségi kérdést illeti, az irá­nyítást megadtuk a közigazgatási hatóságok­nak és minden egyéb állami hatóságnak. A ROMÁN KORMÁNY NEHEZÍTI MEG A HELYZETET — A probléma két részre oszlik. Az egyik az erdélyi, a másik a csonkaországi. Erdélyi vonatkozásokban a román kormány nehezíti a helyzetet a magyarok és n rn mánok között. Mi 'mindig a legjobb szándékot mutattuk és azon voltunk, hogy a tárgyalásokat újra fel­vehessük. Ezen a téren azonban semmi sem történt. Igazán nem tudok mást tenni, mint imádkozni azért, hogy Románia tárgyalóké­pes legyen. ELISMERFS AZ ERDÉLYI MAGYAR INTÉZMÉNYEKNEK Részletesen vázolta ezután a miniszterel­nök az erdélyi magyarság küzdelmeit a ro­mán uralom alatt. A legnagyobb elismeréssel szólt az erdélyi magyar intézmények mun­kásságáról. Biztatta őket íUunkájuk folytatá­sára. Kérte a városokat, megyéket és ország- rézeket ne igyekezzenek partikuláris érdekei­ket hangsúlyozni. Az ország egyetemes érde­kei mindezek fölött állanak. JUGOSZLÁVIA ÉS MAGYAROR­SZÁG VISZONYA — Jugoszlávia és Magyarország megtalálta egymást az igaz, régi megbecsülés alapján, a közelmúlt minden ellentétei ellenére E két ország ki is fogja tudni építeni ezt a vi­szonyt és ez bizonyára a nemzetiségi kér­désre is kihatással lesz. A külügyminiszter ur majd a külügyi bizottságban be fog számolni a Belgrádban folytatott tárgyalásokról, ame­lyek a barátsági szerződés aláírásával végződ­tek. A külügyi bizottságot a karácsonyi ün­nepekre való tekintettel valószinüleg csak új­év utánra hívják Össze. Így lépés a délkeleteurópai népek egymáshoz való közeledése felé — Mindenesetre történt egy lépés a déíke* leteurópai népek egymáshoz való közeledése felé. E népek között, affinitások és közös vo­nások vuuak. Ezeknek az érzéseknek bizo­nyos formába öntésével a békét akarjuk szolgálni, amelynek fenn­tartása a tengelyhatalmak, a Dunamedence és a Balkán-félsziget népeinek egyforma érdeke. (Élénk helyeslés.) A PROPAGANDA EGYSÉGES IRÁNYÍTÁSA A miniszterelnök az egyik felszólalásra vá­laszolva megemlitette hogy a propaganda egységes irányítása tekinteté­ben megtörténtek az intézkedések. A problémák megoldásában bizonyos sorren­det kellett követnünk — mondotta — és a sorrendben az első természetesen a had­sereg volt. Mihelyt a hadseregnek ez a?, elsőbbsége a költségvetés keretében megszűnik, azonnal helyébe fog lépni a gazdasági életnek és a ! szociális életnek az elsőbbségé de ezeket sor- I rendben kell végeznünk. Azt íiszein ezt min- ! denki .belátja. — Az egészséges szociálpolitikának első alapja a termelés. A termelésiek emelése a gazdasági élet intenzitásának az emelése, mert csak egy gazdag ország képes szociá­lis kiadásokra és csak gazdagodó országban vannak meg a szociális fejlődésnek az alapjai. AZ ORSZÁG FELADATAI — Az ország feladatai a jeleV és a jövő feladataira lehet osztani. Elhatároztuk, hogy gazdasági téren ezeknek a feladatköröknek problémáit tárgyilag és személyileg is össze­fogjuk. Az egyik problémakör a közellátás szerves rendezése. Ez a javaknak igazságo-' sabb elosztását és a gazdasági élei egyes ré­szeinél való gyorsabb elhelyezését célozza. Ennek vezetésével Laky Dezsőt bíztuk meg, akinek kellő nagyságú szervezet fog rendel­kezésére állani, amelyet gyűjtőfogalommal Országos Közellátási hivatalnak nevezünk. Rendelkezésre fog állani a Kereskedelmi Hi­vatal, az Árellenőrzés Országos Korinánybiz- tossága tisztviselői és annak a hivatalnak a tisztviselői, amely a földművelésügyi minisz­tériumban a közellátási ügyeket intézik, azonkívül esetleg más tisztviselők is, ha szük­ség adódik. Ezeknek az intézményeknek tiszt­viselői létszáma biztosítékot nyújt arra, hogy észrevehető tisztviselői létszám emelése nél­kül meg fogjuk tudni oldani ezt a feladatot. TERVGAZDÁLKODÁS — A másik feladatkör a tervgazdálkodás, vagy irányított gazdálkodás, össze kell fog­nunk a mezőgazdaság, az állattenyésztés, az Edisí-ceiuzák Töltőtollak karácsonyra minden árban minden kivitelben minden nagyságban a • ELLENZÉK KÖKTVESBÖLítáBM Kolozsvár, Mátyás király-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents