Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)

1940-12-18 / 290. szám

zö.wvrAru BUDAPEST Pit r 1H at- '."i t 0Ho2 AU j'i U L E J Extern. Ora zd ?h A z t j r âm io ■* (3 LE Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Kelszsvár, táassoííHi-úi 4. Telefon: tt—89. Nyesgöa : Egyeíem-tííca 8. szárn. Telefon sz.: 29—23 lapította: mm WAl03 Felelős szerkesztő ás Igazgató: oh, mm László KiadótGlajdonos: PBILBS 8, Î. Kolozsvár. Eíőiizstési árak: haveRta 2.70, negyedévre 8, félévre 18, egész évre 32 nerssA essiEBMSsciaBBXseii^ss^K'á&ansxsasxQtf L XI. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM. «>■"—ff"~ awinaaB IÍMáfat&€4n (B.) rózsás a helyzet az országban — mondotta a kormánypárt elnöke a budapesti nagygyűlésen, amikor a minisz­terelnök beszéde előtt bevezető üdvözlést mondott — és mi sokkal inkább szeret­jük az ilyen .beszédet, mint a rózsaszín jellegekben úszó szavakat. Általában az erdélyi ember sajátsága szerint szeretnénk megállapodni abban, hogy hozzánk is mindig ilyen őszintén be­szeljenek és mi is őszintén beszélgessünk mindenről. Nem azzal a liberális őszinte­séggel, mely a kimondott kényelmetlensé­get, vagy esetleges kellemetlenséget csu­pán mások nyugtalanitásáru és eszmék, személyek tekintélyének hatásos meg­gyengítésére használja fel kárörvendőn ■— hanem azzal a jószándéku őszinteség­gel, mely nem a meglévő jót gyengíti meg, hanem a meglévő hibák kijavítását szol­gálja. Mi is mondjuk Lukáts Béla kormány párti pártelnökkel együtt, hogy koránt­sem. Korántsem rózsás a helyzet, mert valljuk csak be őszintén, igen sok a hiba a viszonyban, melybe a hazatéri ország­rész az anyaországgal került. Sok a hiba a huszonkétesztendei különélés után, meri sok vonásban idegenül rtézegetjük egymás arcát és mozdulatait s kutatón keressük, mennyit és mit is változtunk kölcsönösen e különélés hosszú évei alatt. Erdélynek kicsit mindig más volt a hangja és az arca, mint az anyaországnak. Az erdélyi mindig egyszerűbb volt, itt mindig kevesebb volt a különbség gróf és favágó, mini ott a gimnáziumi tanár és a házmester között. Pesten a segédtitkáron sokkal több volt már a békében a mo­nokli, mint mifelénk a grófon és mife­lénk több nyomtatott betűt ismert a fa­lusi favágó is, mint ott a kereskedősegéd. Nem bűn, ha úgy látjuk, hogy ez az évszázados különbség, bár örvendetesen enyhült, nem szűnt meg a huszonkét esz­tendő alatt sem teljesen. ! Erdély különös ösztönnel tud elzárkóz­ni minden szokás, mozdulat, vagy hang hordozás elől, mely számára idegen. Ha sokallja a megszólít ásókban a méltóságo­kat, nem olyan sokaflás ez, mint az érsek- újvári szociáldemokrata munkásé. Ha kö­zelebb érzi a nadrágost a harisnyáshoz, ko­rántsem a nadrágos lebecsülése, vagy a társadalmi nívók lebecsmérlése ez. Itt a fejdelem is nagyságos volt és ez a közel­ség nem a nadrágost kicsinyíti, de a ha- risnyást emeli. Ez a közelség nyíltszívű, tisztelet- és illemtudó. Tehát igen meg­mérgesedik, ha azt tételezik fel róla, hogy forradalmárizü. Mint ahogy igen megmér­gesedett akkornap is, amikor Pál Gábor sokallását a címekkel szemben egy-két bu­dapesti ember rosszhiszeműnek, vagy rosszhiszeműen magyarázta. Korántsem kell félteni magyarságában, tisztaságában es szándékaiban az erdélyi magyart. És megnyugtatásul azt is hozzá­tesszük a rosszakaratuak és az ellenségek kárörömének gyökeres elhallgattatására, hogy még ezernyi cim-, vagy monoklite- her sem fölényeskednék, vagy várjon- künnfiam-kodhatnék rajtunk úgy, hogy egyetlen másodpercre is elfelejtsük miatta a magyar hazába történt visszatérésünk lelj es boldogságát, vagy azoknak tisztele­tét. kik a magyar haza sorsának irányiiá sóban bennünket is hazasegiiettek. Korántsem tévesztjük össze az önkibá­ján kívül bürokratikusnak öröklött köz­SZERDA kössél KŐIG hiv< telmexesi irwemelf R?Ri3ߥ>inh!i8]f?r ®r ügykén kapott a gazdaság! BUDAPEST, december 18. (MTI.) A Kor­mányzó ur Ő főm éltóság.a a miniszterei'r.ök előterjesztésére Reményi-Schneliler Lajos pénzügyminisztert állásában vaui változatlan meghagyásával, mint kií ön ügykörrel meg-, bizaa a gazdasági élet és jelesen a gazdasági tervszerűség kiépítésével és egyes gazdasági tárcák" működésének biztosításával!. LAKY DEZSŐ EGYETEMI TANÁR TÁRCANÉLKÜLI MINISZTER LETT BUDAPEST, december 18. (MTI.) A Kor mánvzó ur Ö főméit óság a a miniszterelnök előterjesztésére az 1917, évi XI- te. alapján az ország közekét ás áni?.ik vezetésér e alistali Laky Dezső dr. t, a m. kir. József Nádor Mü­feiriütafrdi megbízatással külön élet megfelelő kiépítésre egy eifern és Gazdaságtudományi Egyeltem ta­nárát tárcanélküli m. kir. miniszterré kine vezi, EGYSÉGES IRÁNYÍTÁS CÉLJÁBÓL BUDAPEST, december 18. (MTI.) A Kor­mányzó rendeletet bocsátott ki, meülynek érteimében az ország köz el! át ás áriak egysé­ges irányítása, i Let ve a kö vélelmezés és közszükségleti igényietek egységes irányítá­sa az 1917. évi XI. te. alapján kinevezett lárcaaiélküü (közellátási) miniszter hatáskö réhe tartoznak. E célbóf Országos Közéleötae- zé-i Hivatalokat szerveznek. amelyeknek működését és ügyvitelének rendjét az illeté­kes miniszter állapit ja még. „Gmőgor&mg sorsa mm vanjpecséieliie" — jelenti ki a Messaggero RÓMA, december 18. (Síefani.) A görög harctéren és a Marmara sivatagban folyó har­cokat vizsgálva —- irja a Melssaggero' — fel tétlenül arra a megákapitásiu jittunk, hogy Görögország Sorsa meg van pecsételve és az ÉSzak-Afrikában küzdő angol csapatok ellenállása meg fog törni az olaszok felké­szültségén. A görögök és az angolok csak abban az esetben reménykedhetnének, ha nem harcolnának. Az olasz csapatok vitézül harcoknak és min den vágyuk a hadviselés. Az olasz győzelem biztosítéka a kedvező erőviszony, a földrajzi adottság, a tengerzár és az ellenzár esélve. M árrészt .az augoőok kezdeményezése a Mar- mara-sivatagban nem zavarja az olaszok gö rögországi hadműveleteit, nem vonhatja el az •atngol légi haderőt az angol szigetországtól, nem .szabadíthatja fej a Szuez-csatornát és nem adhat lehetőséget arra, hogy eí! áthassák az angol védelmet és hogy elzárhassák a vizi utakat. (MTI.) Ldwüi karássany wm,akart államcsínyt előkészíteni Petain és l^etz német nzm feí keddi mggbsszéííséií az álfám^sigiigysl vádéit tavai [$ résztvett BELGRÁD, december 18. (MTI.) Ä ,Politika“ jelentése szerint Petain tábornagy kizárólagos ura akar lenni a helyzetnek Franciaországban. Elhatározta, hogy a köréje fonódó fon­dorlatoknak egyszer s mindenkorra véget fog vetni. A lap berlini jelentés alap­ján közli, bogy a birodalmi fővárosban bizalommal fo- 1 gadták Flandin külügyminiszterré való ni P11P Q t STOCKHOLM, -december 18. (DNB:) Londoni politikai 'körökben úgy tudják, hogy életi szokások maradék hibáit magával az országgal. Csak cserébe azt kérjük, hogy amikor az előszobás, vállveregető, vagy az idős tisztviselőnőket is glédábacsattogta- tó fontoskodás mulatságos kísérletezőit j erdélyi illemre intjük, e derék kivételek I se tévesszék össze magúkat az országgal. i A baj csak ott kezdődnék, ha ezt az ősz- szecserélést kellene elszenvednünk. Erről azonban korántsem lehet szó. Bár mi nem lehelünk olyan szigornak sem. mint a miniszterelnök ur, aki azt tnondot­Lartgerori, Chiappe utóda Petain tábor­nagyot a mult pénteken, értesítene, hogy Laval államcsínyt készít elő. La val arra birt egyes politikai személyi­ségeket, hogy ne teljesítsék Petain tá­bornagy rendeletéit és várják be az ő utasításait, mert rövidesen átveszi a kormányt. } Az uj kormányban De La Rocque és Do- riot is helyet foglaltak volna. (MTI.) LAVAL BUKÁSÁNAK VISSZHANGJA RÓMA, december 18. (MTI.) A „Mes- sagero" megállapítása szerint ta hétfőn, hogy ha valamely kérdést min denki a maga mód jóm igyekszik megolda ni, az már nem is bürokratizmus, hanem, anarchia. A miniszterelnök ur minden jószándé­ka, a kormány minden segítsége, megér­tése, igyekezete a legerősebb támaszt ta­lálhatja és találja is meg Erdélyben. Még ha nehéz az élet. akkor is. Megszoktuk mi a nehezet és szívesen járunk elől jó­példával az edzettségben, türelemben, ha az ország sorsa úgy követeli azt meg. ZSVÁR, 1940 DECEMBER 18. Laval bukását nemzetközi riszonyai­ban a legkülönfélébb módon kommen­tálja a világsajtó. A „Newyork Times" azt közli, hogy Laval erőszakos módon, összeesküvők­kel akarta eltávolítani Pefaint a k >r- mányból, hogy helyébe léphessen és megüzenhesse a háborút Nagybrit.anniá- 1 nah. Ugyancsak ilyen célzatossággal ir a „Daily Sketch“. Közli, hogy Laval karácsonyra tervezte az állam­csínyt. A volt külügyminiszter fenn­tartás nélkül csatlakozni akart Német­ország háborújához s különösen a francia hajóhad rendelke­zésre való bocsátásával támogatta volna a német birodalmat. A „Messagero“ fölényes hangon bírál­ja ezeket a célzatos híreszteléseket. Meg­állapítja, hogy Laval eltávolítása nem okózott különö­sebb meglepetést azoknak, akik isme­rik a francia belpolitikai élet különös hullámzását. Franciaország belpolitikájában mindig süriin követték egymást a válságok s most is épp oly gyors és látszólag meg­lepő változások várhatók, mint a régi de­mokratikus rendszerben. Flandin kinevezése sem okoz megle­petést. A7 uj külügyminiszter szabadabban foly­tathatja a külpolitikai kapcsolatok meg­szilárdításának munkáját, amelyben La­val nem volt népszerű. LAVAL MÉGIS SZEREPÜL GENF, december 18. (NTl.) Petain tá­bornagy és Abetz párisi német nagykövet kedden megbeszélést folytattak, amely nek utolsó félóráján Laval is részt vett. A megbeszélések után a tábornagy villás­reggelit adott a német nagykövet tiszte­letére. PETAIN FOGADTA LAVÁLT VICHY, december 18. (Havas.) Petain tábornagy szerdán fogadta Láváit, akivel hosszasan tárgyalt az általános helyzetről. (MTI.) Európaiig fellép ek a fagyhullámok BELGRAD, december 18. (MTI.) Ju­goszláviában a fagyhullám továbbtart. Laibachban 19 fokot mértek1 fagypont alatt. Bukarestből kapott hírek szerint. Ro mániában a hideg miatt több helyen farkascsordák jelentek meg a községek Iközelében. Jasimegyében a farkasok több községbe is behatolták és nagy kárt tettek az állatállományban. A vado állatok ellen hajtóvadászalot rendeznek. Jasiaiegyében a hóviharok következte ben megszűnt a gépkocsiforgalom. A vonatok nagy késéssel közlekednek. Es ha egy-egy monoklis emberen kaca­gunk egyet-egyet, ez legfeljebb azt igazol­ja. hogy a derünk sem veszett cl a huszon­két esztendő alatt. Ennyi őrömet kell hagyjanak nekünk. Mert ezzel a derűvel mi annál inkább bírjuk a munkát. Az el: • mellett éppen úgy, mint a dikicsnél, vagy az íróasztalnál. Mert az eke. a dikics és uz íróasztal az ország. Az ország, melynek minden jószándéku vezetőjét minden igyekezetünkkel segítjük. -ír ország, me­lyet mi olthatatlanul szeretünk. , CG lA

Next

/
Thumbnails
Contents