Ellenzék, 1940. december (61. évfolyam, 275-299. szám)
1940-12-15 / 288. szám
1940 december î 6. ELLENZÉK sifter© wit mveitdéf szereplő budapesti ©gfCJfessi! éw©ktei“íi«8fi tM uj magyar zeag megismertetés és fsrleszfését íüzíe ki feladatul az e-iveumi énekkar“ — mdiniistsa a kórus vszetöje, Vaszy Viktor szamSsatra vfiradélag * KOLOZSVÁR, december 16. (Saját tud-) Pénteken érkeztek közénk a budapesti Egyetemi Énekkarok tagjai, hogy megtartsák egyetlen kolozsvári hangversenyüket Szombat délelőtt tisztelgésekkel telik el. Tisztelegtek dr. Bartók egyetemi rektornál, majd dr. Ke'ledy polgármestert és dr. György La- j jóst keresték fel. Ezután a világhírű kórus j tagjai szétszóródtak a városban. Kit a yi- j ■szontláíás öröme borított el, kiket pedig — j a még itt nenţ jártakat — a város csodálatos j szépsége bűvölte el, Egy bizonyos, boldogok voltak mind, hogy it-t lehetnek j és az este folyamán bemutathatják művésze- j tűket, mely széles e világon ■ annyi sikert és I dicsőséget aratott a nemzet és az énekkar j számára. BESZÉLGETÉS AZ ELNÖKKEL * — Kik a tagjai és. kik lehetnek a tagjai az . énekkarnak? — érdeklődünk Tátrai Györgytől, az Egyetemi Énekkarok elnökétől. — Bármelyik budapesti főiskola hallgatója beléphet soraink közé és tagok is maradhatnak tanulmányaik befeejzése után is. Vannak olyan dalostársaink. akik mint fiatal egyetemi hallgatók csatlakoztak a Kar célkitűzéseihez és híven ki is tartanak e mellett, úgy, bogy már több mint liusz éve énekelnek. Természetes cserélődési folyamatok vannak; öt-hat évenként cserélődnek , tagjaink, de az állandó, lelkes keret, az mindig megmarad Az Egyetemi Énekkarokat, mint minden évben, most is elhalniaaták kiljöldi meghívásokkal. Sajnos azonban, az idő nem alkalmas arra,- hogy ezeknek a kitűnő meghívásoknak eleget tudjon tenni. Ez viszont még nein ok arra, hogy ne munkálkodjék céljainak érdekében. Mivel az idők mqstohasága itthonmaradásra kényszeríti őket. hatalmas belföldi programot dolgoztak ki és a magyarság beíró zenei nevelését szeretnék részben megoldani és megvalósítani. Ennek a programnak első állomása Kolozsvárra vezette őket. Örömmel jöttek városunk falai közé és ez nemesek reklámnak szóló frázis. 1 gén sokan vannak az énekkar tagjai közt kolozsváriak vagy olyanok, akik egy ideig Kolozsváron tanultak, de körülményeik azt kívánták, hogy itt hagyják ezt a várost és máshol keressék életlehetőségüket. Ezek pedig sokat, igen sokat meséltek társaiknak városunkról. — Nem mindig hittünk nekik —■ szólal meg az egyik, aki’ még sohasem járt Erdélyben —- de most csodálkozunk. Mi kor c régi határon jöttünk át, társaimnak könny szökött a szemükbe. Néma együttérzéssel álltunk fel mindnyájan és énekeltük el a magyar himnuszt. Még nem értettem akkor, hogy ez mit jelent. Most értem. Kolozsvár szelleme és falaiból áradó dicső magyar múlt megkapott. Mindent megértek és szükségesnek tartom, hogy itt énekeljek» ha 20 ember előtt is. —- Milyennek látja Kolozsvár szellemi életének jövőjét? — kérdezzük, amint az egyetem hatalmas épülete előtt sétálgatunk. — Szellemiek tekintetében azt hiszem csak superlativushan lehet beszélni. Az a város, melynek ehhez hasonló történelmi levegője van, hamar kiheveri ezt. a húszéves elnyomást. aminek nyomai még most is érzékelhető és rövidesen szellemi életünk hatalmas központja lesz. Határköve ez szellemi életünk égőkövének.- És ezt a kolozsvári közönségnek tudomásul kell vennie. Mi most idehoztuk a magyar zeneszerzők legjobb müveit, hogy ismerkedjék velük a ! közönség és legyen büszke, fajára, mely \ ilyen értékeket admit. ■ -j Minden alkalommal érezzék n zene tisztaságát és őszinteségét, fogadják szívesen, zárják ez értékeket szivotthonukba. értékeljék és j ápolják ezeket, mert a magyar jövendőt ké- j szjţik ezáltal is elő. Az. Egyetemi Énekkarok törekvése, hogy a A Sapszebb és leibasznosebb karácsonyi ajándék klasszikus értékű, modern kórus irodalomnak híveket szerezzen. Népi és egyházzenei alkotások szerepelnek műsorán és ismerteti eze- j két az ofszág összes városaiban hangverse- j nyék keretében. Művészi értékét és a kórus I erkölcsi tisztaságát a tagok személye bizto- j sitjá. Tagkénti felvételét minden főiskolás j kérheti, mint azt Tátray György elnökük is mondta, de a válogatásra is nagyon sokat adnak. Csak ilyen alapon készülhetnek fel arra a nagy munkára is, hogy a közönség ízlését az általuk kívánt irányban formálhassák. És számtalan hangversenyük folyamán meggyőződhettek arról, milyen mértékben sikerül is ez. Hogy, a mai magyar népi zene ezen a magaslaton van. ebben az Egyetemi Énekkaroknak is igen nagy szerep jutott. Bár szomorúan állapítható meg, hogy a magyar zeneszerzők nem kapják meg az őket méltán megillető helyet és cselekvési területeiket. Awf&núU efyf tá&utnuw* VASZY VIKTOR BEMUTATÁSA Az Egyetemi Énekkarok szive, lelke és mozgató egyénisége, körvezetőjük Vaszy Viktor, aki már tizenkét éve vezeti a kar szellemi és zenei irányítását. Vaszy Viktor mögött hatalmas zenekari múlt áll, de szívügyének mindig az énekkart tekintette. A budpesi művészek egyik legelfoglalíabb embere. Vezetése alatt áll a Palestrina, szintén világszerte ismert és becsült kórusa. Egész fiatalon elnyerte a Ferenc József zeneszerzői ösztöndijat és azóta kezdődik mind magasabbra Ívelő zenei pályájá. Nemsokára a Zeneakadémia tanára lett. .Munkásságát Signum Laudissal jutalmazták és nemrég a karnagy- képző tanárává nevezték ki. ’ Célja, hogy a zenei életben a kórus-irodalom megérdemelt helyét elfoglalhassa. A karok tagjai rajongva beszélnek Vaszy Viktorrá!. Büszkén hangoztatják, hogy egyek vele. Valóban szuggpsztiv egyéniség. — Az uj magyar zene. megismertetését és terjesztését tűzte ki feladatául az Egyetemi Énekkar — mondotta Vaszy Viktor proíesz- szar, az énekkar művészeti vezetője és karnagya. —Bartók és Kodály szellemében haladunk, az ök gyűjtő, és alkotó munkájukat visz- szűk városról városra, országról országra. Már a kezdet kezdetén híveiül szegődtünk és a huszas évek táján megindult mozgalom hű társat kapott az Egyetemi Énekkarok bekapcsolódásával. Hangversenyeink bol- és külföldi sikere a helyes ut követéséről1 győztek meg bennünket. Kodályék emelték fel először szavukat, a magyar népi zene érdekében és az ifjúság hozzájuk kapcsolódott, megszerette és értékelte művészetüket. Az Egyetemi Énekkarok célja és az én célom is az, hogy adjuk vissza a népnek azl, ami az övé. A gyermek bölcsőjében édesanyja ajkáról ősi magyar dalokat halljon és ezzel altassa majd él ő is jövendő gyermekét. Vezessük vissza őket az ősi, hamisítatlan magyar dallamokhoz és ezredéves dalkincsünk legyen uralkodóvá a magyar tájakon . . . Kolozsvári műsoruk is ennek a törekvésnek a szolgálatában áll? — kérdezzük Vaszy Viktort. tfJka téűfty Ideái íAéfÉp— Kolozsvári hangversenyünknek is ez a célja. A hangverseny műsorát is úgy állítottuk össze, hogy ezen az uj magyar zene minden jelentős képviselője szerepeljen. Főképpen a magyar népi-darabok., melyek az idők homályából kerültek elő a kutatások során. Remélem, hogy Kolozsvárt és Erdélyt is megtudjuk nyerni az uj magyar zenének és itt is olyan sikert és népszerűséget arat, mint a volt csonkahazában és távol tengereken. .Nagyon elfoglalt ember most Vaszy Viktor. Amint egyik dalos mondja, sokszor vacsorá- ját is a próbák kis szünetében fogyasztja, el, mert nincs ideje hazamenni. Amellett, hogy két kar vezetése szalad kezeibe össze, tanít a Zeneakadémián és karnagyképzőn, Beethoven koncertsorozatot vezényel (köztük a IX. szimfóniát is). Most, székely tárgyú, operát ir. A „Szilágyi és Hajmást“ széphistóriáját dolgozza fel és önti zenei formába, melynek szövegét Darvas János, a „Magyar- országi serkesztője irta. Talán már a jövő évben elkészül Vaszy Viktor operája, mely bizonyára meglepetése lesz zenei életünknek. A nagy művész közvetlensége árad személyéből és rajongva beszél, a zenéről, mely éltető. eleme. Telík-mulik az idő és a színház elé értünk, ahol az énekkar próbát tart Velük akarok tartani, minél hamarább hadjam művészetüket. Nem engednek be. Ilyenkor — mint mondják „lazsálunk1" kissé. Jó, mondom, de este úgyis meghallgatlak. Ez a fenyegetés sem riasztja meg őket. Most vidámak és sérthetetlenek. AZ ELŐADÁS Este a hidegben csillog a hó. Már szánkák - „ „ > ,• , •. . gördülnek a színház elé. Eb egyre-másra érkéznek zenei életünk kiválóságai a hangver- . . .. , . ... senyre. I EMWélí A közönség is mindjobban gyülekezik, de \ sajnos, el kell ismernilk. nem olyan mér- j Kolozsvár, Mátyás’ kinly-íér Kérje díjtalan ár>iy- t ékben mint az elvárható lett volna. Akik ' zekéinkét. Vidéki rendelést kei azonnal huézütár azonban megjelentek, igen szép, bensőséges estnek voltak tanúi és igényeikben kielégítve távzahatlak ,a színház nézőteréről. Legfeljebb azt fájlalhatták, hogy már vége. a hangversenynek. A megfelelő érdeklődés hián\a azonban í.issé rossz fényt vet Kolozsvár miiértö közönségére. Tátray György néhány szóval vezette be az előadást és a frakkba öltözött énekkar a Hiszekegy magyar imát énekelte el. Majd dr. Kiss Béla és Zsizsmann Re-ső üdvözölték a fővárosi dalosokat. A miisor Boldogasszony anyánk ősi vailásos dallal kezdődött, melyben az énekkar utalt a -benne rejlő művészi értékekre, melyek a Palestrina Cultur Deliében bontakozott ki a teljes nagyságában. Fegyelmezettség, összang és hanganyag g'yo* nyörüen érvényesült. Liszt- és egy Kodály- daí után Farkas Rekrutasorsát kellett megismételniük a közönség lelkes tapsaira. Bartók Senkiin a világon cimii szerzeménye könnyeket csalt a szemekbe, de kirobbanó sikere megint Bárdos Széles a Duna cimii dalának! volt. Kodály, Farkas és Ádám dalai után a vezénylő Vaszy Gyászkendő cimii szerzeménye is megérdemelt sikert aratott. Molnár és ismét Kodály müvei zárták be a műsort. Â lelkes és hálás közönség alig akarta leen- gedni az Egyetemi Énekkarok-at a pódiumról és szivvel-lélekkel ünnepelte Vaszy Viktor karnagyot, akiben egv nagy zenészt fedezett fel. Vasárnap megint a város szépségeiben gyönyörködtek vendégeink és vasárnap 4 órakor hagyták el Kolozsvárt. Egyikük még visz- szakiáitoit a vonat ablakából: — Adok el mindent és költözök Kolozsvárra . . . (sze. 1
