Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-03 / 251. szám

A Kárpátok őre

Koh.-: svár, <i .v ép, sol világhírű ké/izomö- szeli c.ilít laşule letéteményesé Fz jogos büszkeséggel tölthet cl bennünket, viszont súlyos kötelezettségei is rak váltunkra' a rnegurz.es és gyarapítás feluiltiluil Elég bizoni súgunk ran, hu esni: szobrirnkut nézzük, Mt gclégcdéssel át! lupi thai juh mei.\ hogy u Sors különös kei!érzéséből a nagy lutlrusz remeke. Mátyás király emlékműre u mienk. Bezzeg Budapest nem sictelt, hegy rele ( şina! i-:.-.se meg krzsi bet királyné cm ekét. melynek' pályázati mininkéi.c elragadott minden őszülte és független bírálatot, annakidején Pozsony, n világháború befejezi -i el a szláv forr tilalmi szenvedély lángjában összetörte a „kolozsvári Mátyással" versenyző márvány- remeke' • a Maria Tcrézia-szobrot, melynek törmeléke it a Dunába vetették. Egy másik szépséges kincsünk a Kolozsi át i-test vérek j Szentg\örgy-szobra, bár csuk a Prágában léiéi | eredetinek másolata, de Így is megteszi, mint ! a szobrok világában c.z gyakori eset, a magáét. Az eredetit jól pótolja Nem beszelünk most a barokk-időszak néhány kitűnő alkotó■ I súrol, a temető néhány domborműiéről és I szobráról, például egy iökóletes arcképmásról, ifi. Téglás Célboréról, — melynek méltatását eddig tulajdonkép még nem is végezték el, oly mértékben legalább még nem. hogy a nagyközönség kellő tudomást vehetett volna róluk. Ez az egyetem uj rniivésztörténelmi munkájának egyik sürgős kötelessége lett.

De nem erről a helyzetről akarunk tulajdonkép szólani. Hanem egy szobrunkról és sorsáról, amely szobrunk, sajnos, szintén a világháborút követő súlyos zavarok áldozató- vá lett. ..A Kárpátok őré“-rő‘l melyet Szászak Ferenc ifjú kolozsvári szobrász mintázott és a vele felébresztett nagy reményeket korán sírba vitte. Tragikum lebegett a mii Ój művész fölött . . . Talán ez működött közre, hogy a Fadrusz-hatás és a városi hagyományok levegőjében a háboríts alkalmi szobrok sétából a legjobb és legszebb éppen Ko- loz svát nah jutott. A harmadik nagy érték. Mert a Kárpátok őre valóban egy kis és váratlan remekelés volt: nagy erővel, — melyet legfőbb hibája: vashnsság és szűr miatt jelentkező alaktalanság tulajdonkép még fokoz, — nagy közvetlenséggel, amit a nemzeti és művészi hangulat ugyancsak hangsúlyoz, fejezte ki eszméjét: a határ téli viszontagságokban főként meglátott örök védelmének jelentőségét. Ilyen volt a százezer őr a Kárpótolt gerincén, a fagy ellen a juhászbundát öltve magára, habár ez nem is volt olyan díszes, mint a szobor, mely azonban a tipust ét a magyar kifejezést, himet is jelezni akarta. A román megszállóktól összetört szobor kis gipszmintáját egyik üzletünk most kiállította és nagy közönség gyönyörködik lenne: a katona parancsoló és biztonságos nézése, az elől mereven vigyázó szuronyos fegyver, az egész csöndes ereje. Mindenki megérti fenséges és megkapó ékesszólását, mely most különösen hatásos, mikor a politikusok nem győzik hangsúlyozni: a történelmi ható: egy részének fontos helyreállítása északkeleten é* a délkeleten rendkívül nagy jelentőségű körülményt és történelmi virtualitást hordozó ma gában. A Kárpátok őrei megint helyükön állanak. Jogunk van eszerint, hogy a Kárpátok őrének fajképszobra ismét álljon városunkban a Deák Ferenc ucca kezdetén, ahol 1916- ban leleplezték. Ha a kis minta sokatmond. mennyit mondana egy kemény nagy hideg szobor?! Igen, amennyiben lehet,, a törmelékek összeillesztésével cs kiegészítésével kell a szobrot helyreállítani, — úgy tudjuk, hogy a városparancsnokság felszólítást, intézett a darabok beszolgáltatására — ha pedig ez nem lehetséges, akkor valamelyik együttérző miivészünkkel ismételtessiik meg pontosan szegény Szeszák alkotását. A Szentgyörgy- szobor mása meglevőn c. magáét. , gy uj Kén - pútok őre is megteheti majd a magáét, különösen, ha egy érzékeny é> fogékony lelkű művész beleálmodja magát Szeszák Ferenc egykor•' álmába. Ez annál könnyebb feladat lesz, amennyiben igaz lenne az a hir, hogy a szobor eredeti nagyságú gipszmintája, mely a végleges kivitel szükséglete volt. kevés h.ij- ján meglehetős ép állapotban megmaradt valamely pincében. Tudjuk, hogy rengeteg tennivalónk van és vannak égetően sürgős feladatok, de azért nem szabad ezt a kérdést sem elhanyagolni. Most egy sereg emlékünnep fog készülni a felszabadulás emlékére. Kolo zsvárt ezt a müvet előzze meg a Kárpátok őre, hogy a másik mii nagyszerű kivitelét hatásával, megihlesse. Sp.

1

BeáSí

var.

N-V.

Raktáron mo- dell-kandallók, oszlop kályhák minden színben és nagyságban.

Átrakásokat, javításokat és kályhasepréseket gyorsan és olcsón eszközlök, ÜGY HELYBEN, Ml'JT VIDÉKEN! !

és ÍÉKápréiiii' R.-T. Balossá?

. ■ '■ ásdaz ANGOL-MAGYAR BANK R.-T. BUDAPES T leányintézete. Fiókok :

Dés, Szllágycsdh, Tasnád^ Zilz.h. éa Zsibó

Alapittatott: 18J4. évben.

iSeiéíekei

előnyösen kamatoztat.

legjutányosabó fe’téte- Iek mellett folyósít. * 1

Aruügyleie!cei

finanszíroz.

Ke v iza

ügyekben tanácsadó fe* 1 2 3- v lágositássa; szolgál ! !

I

Európa mai hadvezérei

Rodolto Graziam, Olaszország marsallja és a hadsereg vezérkar» ionoké

KOLOZSVÁR, november 2. (Saj. tud ) Ezeken a hasábokon már a mai Európa több kiváló hadvezérének összevont porti óját rajzoltuk meg. Most ennek a portré- sorozatnak keretében Rodolfo Graziani, Olaszország inarsallja és a hadsereg vezérkari főnöke kerül sorra. Adatainkat az Olasz Birodalmi Hírek anyagából meritve, ragyvonásokban a következőkben foglalhatjuk össze:

GR AZIANI PÁLYA FUTÁSA Rodolfo Graziani 1882 augusztus 11-én

F.dettinoban született. Klasszikus tanulmányait Rómában végezte, majd ugyanott az egyetem jogi karának előadásait látogatta. A jogi pályának azonban hátat fordított és teljesen a katonai pályának szen- lelte magát. Mint tartalékos hadnagy, Modenában letette a megfelelő ‘vizsgákat, s tényleges tiszt lett. Mint ilyet, az első gránátos ezredhez osztották be szolgálatra. Önkéntesként ment 1907-ben Eritreá- b? és egészen 1912-ig maradt ott. Később G914-ben) Tripoliszba, majd Cirenaicába helyezték át. 1915 januárjában tért végre

1 aza. Májusban már kiment a harctérre és csakhamar századossá léptették elő. Még ugyanebben az évben háborús érdemeiért megkapta az őrnagyi rangot és bronz vitézségi éremmel tüntették ki. 1917 decemberében a Berretta hágón megsebesült s újabb sebesülés erle 1918 júniusában a Melago hegyen. Ekkor másodszor is bronz vitézségi éremmel tüntették ki. 1919-ben a( macedóniai 241. gyalogezred parancsnoka volt. 1920-ban rendelkezési állományba helyeztette magát, majd

nagy utazásokat tett Keleten. 1921 vége felé újból szolgálattételre hívták be és Libiába küldtek, ahol a gyarmat visszalió- ditásán fáradozott. Február 25-én éppen akkor, amikor megérkezett a jelentés, hogy kinevezték Cirenaiba helyettes kormányzónak, elfoglalta Ghatot és újabb csatákra készült. Ekkor már két újabb ezüst érem díszítette mellét. Graziani hódította vissza Cirenaicát is.

1932-ben rendkívüli érdemeiért tábori-okká léptették elő és Ildinél jelölték ki állomáshelyéül.

Később, 1935-ben Szomália kormányzójává és az ottani csapatok parancsnokává léptették elő, majd május 5 a Szomáliái expediciós hadtest parancsnokságát vette át. ugyanakkor, amikor az olasz csapatok diadalmasan bevonultak Addis- Abebába és a kormányfő ünnepélyesen kihirdette az uj olasz birodalom megelapi- tását. Ekkor

Graziani tábornokot kinevezték Olaszország marsalljává, június 11 -én pedig Etiopia alkirályává ! s ebben a minőségében egész tudását és tetterejét a béke müveinek s a gyarmat újjáépítésének szentelte. Katonai érdemei elismeréséül Neghelli őrgrófjává nevezték ki. 1939 szeptember 1-én. amikor a német—lengyel viszály következtében egyre fenyegetőbbé vált a feszültség Európában, Grazianit az egyik Olaszországi hadseregcsoport főnökévé nevezték ki.

Ma pedig Graziani marsall az olasz hadműveleti akciók egyik legfontosabb irányi tója.

%EBbéiwozíék

a tengeri legmagasabb árát

KOLOZSVÁR, november 2. — A M. kir. honvéd vezérkar főnöke 2895. sz. Ykf. kát. közig. — 1940. szám alatt, a tengeri legmagasabb árának megállapításáról a következő rendeletet adta ki:

A mezőgazdasági árszínvonal egységesítése érdekében a visszacsatolt Erdély egész í«,iü- letére kiterjedő érvénnyel a következőket rendelem:

1. §. (1) Az 1940. évi termésű, idényszerűen száraz szemes tengeri legmagasabb ler- n.elői árát a jelen rendelet Függeléke állapi íja meg. (2) A megállapított árak 15 tonnás vasúti kocsiba az eladó köílségéu berakott egészséges, idényszerűen száraz, a kereskedelmi sí okványoknak megfelel" szemes tengerire értendők.

2. §. A jelen rendelet Függelékében megállapított legmagasabb termelői teng-riáraK:

1940. évi november hó 1-én 1.60 P/q vnl,

1940. évi december hó 1-én 0.80 P/q val,

1941. évi január hó 1-én 0.70 P/q-val.

1941. évi február hó 1-ér; 0 70 P/q-val,

1941. évi március hó „1-én 0.80 P/q-val,

1941. évi április hó 1-én 0.70 P/q-val

1941. évi május hó 1-én 0.70 P/q ai emelkednek. 1941. évi május hó 1. után a szemes tengeri legmagasabb ára nem változik.

3. §. Piacon forgalomhahozott, vagy feldolgozó üzem, illetőleg kereskedő raktárába beszállított szemes tengeri legmagasabb termelői ára ([-ként 25 fillérrel alacsonyabb a jelen rendelet Függelékében az eladás he'ycre megállapított árnál, (2) A termelő gazdaságában átvett tengeri legmagasabb termelői ára — legalább 10 q-t elérő mennyiség egy alkalommal történő megvétele esetén —■ q-kc-ut 55 fillérrel alacsonyabb a Függelékben az eladás helyére megállapított árnál 10 q-nál kYebb mennyiségnek a termelő gazdaságában történő átvétele esetén a gyűjtéssel ténylegesen felmerülő költségeket a jelen bekezdésben megállapított 55 fiilér/q összegen iul- menőeu az eladás helyére megállapított termelői árból le kell vonni.

4. § (1) Kereskedők a termelők által vasúti kocsiba, illetve uszályba rakott tengerinél, a termelőknek kifizetett vételárhoz a vasúti szállítás költségeit és annak áitn.uk fizetett mellékilletékeit, valamint q-h.ént legfeljebb 35 fillér kereskedői hasznot számíthatnak, eladási áruk azonban q-ként legfeljebb 35 fillérrel lehet magasabb a Függelékben az eladás helyére megállapított legmagasabb [emelői árnái. (2) A 3. §. (1) bekezdése szerint 'ásárolt tengerinek ab raktár, kocsira rakva történő eladása esetén kereskedők a kifizetett vételárhoz q-ként legfeljebb 45 fillér kereskedői hasznot számíthatnak. (3) Termelőktől vasúti kocsiba rakva vásárolt ős köz-, vagy rna/aureklái’ia */,álh(< H tengerinek ab raktál kocsira rakva törtéi cladá-áuúl, illetve a 3. §. (1) beke/.tlee >/■- riul vásárolt tengerinek vasúti kocsiba r'ü.v.i t 'I tűnő eladásánál kero: I,- dők a termelő <-k kifizetett vételárhoz a vasul» 1 uvar k- ai n.ik Italuk fizetett mellékilletékei mellett q-kéut legfeljtdtb 80 fillér kereskedői hasznot s/á- miliatnak. Eladási áruk azonban q-ként I« y- feljebb 80 fillérrel lehet magasabb a Függelékben az eladás helyére megállapított h y- magasabb termelői árnál. (4) Feldolgozó üzem a 3. §. (1) bekezdése szerint vái.olt tengerinek szemes állapotban történő értékesítése ecetén a tényleg kifizetett vételárhoz q-ként legfeljebb 25 fillér kereskedői hasznot számíthat. (5) Tengeridarúló és egyéb feldolgozó üzemek a vámkeresraény értéke kitéve ifi a jelen rendelet szempontjából termelőknek tekintendők.

5. §. (lj A legfeljebli 15 százalék nedv/s- séget tartalmazó mesterségesen szárított i.rémes tengeri legmagasabb ára az 1940 év október havában 5.50 P/q-val. az 1940 év november havában 4.— P/q-val, az 1940 év december havában 3.30 P/q-val és az 1941 év január havában 2.70 P/q-val magasabb az idényszerűen száraz tengerinek a jelen rendeletben az eladás helyére és időpontjára megállapított áránál. (2) Az 1939 év; termésű 9zemes tengeri legmagasabb ára az 1910 évi termésű szemes tengerire a jelei icndeleibcn az 1941. évi május bóuapra megállapított árral azonos.

6. §. A jelen rendelet a kiurrdelés napján lép hatályba.

i ÜGGELÉK a tengeri legmagasabb áiát megállapító rendelethez:

Msózsuk 15.70, Apah;da 15.70, Baca 15 10, Bánffvhunyad 15.70, Ráuffyliunyad-vásái tér

15.70, Bonchida 15.70, Borsa 15.95, Búd: .cl- ke 16.20, Csúcsa 15.70, Dezmér 15.70, Leeres község 15.70, Egeresi gipszgyárak 15 70, Fejérfalva 15.95, Királyhágó 15 20, KLbécs

15.70, Kissebes 15.70. Kolozs- Kolozske.ra

15.70, Kolozsvár 15.70. Körösi ekei etó 15 20, Magyar gorbó 15.70, Matryarnádas 15.70, Ma- gyarsárd 15.70. Malomszeg 15.70, Mákóf?iva

15.70, Szamosfalva 15.70. Sztáua 15.70, Szu- óság 15.70. álaszutbonchida 15.70, Zer.telke

15.70, Zsobok-Kispetri 15.70.

Kolozs vármegyének Dé-sel közvetlen v''s- uti összeköttetésben nem lévő területén. C A, Háromszék, Marosiorda és Udvarhely vármegye területén bármely fe’adóállomásou az idényszerü száraz tengeri legmagasabb i ra 16.45 P/q.

A honvéd vezérkar főnöke rendeleté! G: vitéz NÁRAY ANTAL s. k. ezredes, szállásmester.

GÁLISZTER GYULA VERSESBŐL...

Emlékezetes, hogy milyen tragikus halált ha!t a magyar hadsereg bevonulása előtti napokban Gálisztcr Gyula az Estilap közkedvelt és közismert Gyuri-bácsija Gálisztcr Gyula sírját, — mint azt lapunk más helyén megírtuk, — Haiottak-napján a magyar újságírók testületileg megkoszorúzták és visz- szacmlékeztek arra, hogy már közel 30 évvel ezelőtt megkezdte írói és újságírói pályáját. Kegyelete:: megemlékezésül pedig leközöljük a tragikus módon elmúlt poéta két hangulatos, szép, régi versét:

HA MEGHALOK...

Ha amiht r meghalok, ősz lesz s a falevelek hullnak, hullnak: senki ne sírjon, ne zokogjon, rózsát ne szedjen koszorúnak.

Mikor kivisznek: bús veröfeny ne csalogassa a koporsóm mikor letesznek, — igy kivi nőm, —- göröngyöt rám senki re dobjon,

A pap az őrök Miatyánkot szomorú ».óval, halkan mord ja, némák legyenek a harangok az ősi, nagy templomtoronyba.

Kívánságom, — ez az utolsó.* de ezt meghagyom erős szóval — búgjon fel a koporsóm mellett az a remegő, zokogó dal.

Az a gyönyörű, az a régi, megtegyétek, egy halott kérte, ezzel ölelkezzen a lelke a nagy, szent, az örök éjbe,

NÉHA ÜGY ÉRZEM .

Néha úgy érzem: rám fekszik a csend s az éjszakában egyedül vagyok, rozsdás bilincsii börtön a világ, — s mi: láncainkat csörgető rabok.

Néha megszáll a néma áhitat s a két szemem bánatkönnyel télik, a két kezem imára kulcs't m s virasztoh némán, halkan, reggelig.

Néha Pénz-Isten palástja takar s arany-pengetéssel ki nótát, verek, -- néha az uccasarkon állok én, mint fáradt, rongyos, bús kőidusgyerek-