Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-14 / 260. szám
£ i. /. É íi I * K LX !. ]': V I o 1. V *> \\, l ód. ; 7 K \t. m*«wbtnwni tnutm árul forgaíiiíflíiöl felszámítható bruttó haszonkulcsot KOLOZSVÁR. norenii'Cr IV. A m. ki*-, honvédvezérkar ionoké 399!. lőv. kai. közig. 1940. szám alatt a/ alábbi reu<1 Helot a<hu ki: I. RÉSZ. VI»alános intézkcdé>ek. 1. íj. A jeilen rendelet hatálya kiterjed uíindeu. a visszacsatolt érdé yi területen to- bphebvel bíró kereskedőre, aki textilárukat viszonteladónak. feldolgozóiulk vagy fogva /- tónak áru siti 2. §. (1) A kereskedői forgalomban •— a visszacsatolás. vagyis a m. kir. honvédség bevonulását megelőző időkben beszerzett áruknál — a testi áruk eladási ára nem lebet mag-sísubb, mint az illetékes katonai parancsnokok által’ rögzített, vagy rendeletileg cn cg alapitól! ár. Ha azonban a rögzített ár a jden rendelet szerint megállapított bruttó Haszonnál nagyobb hasznot tartalmaz, úgy a rögzibatt ár helyett! csak a jelen rendelt intézkedéseinek figyelembevételével m ;y :• Arpi- fott efadási ár számítható. (2) A vissza csatolás, vagyis a ni. kir. honvédség bevonulása óta beszerzett árak eladási ára nem lehet magasabb, mint a jelen rendelet bruttó haszonku’esaival megállapi- tott ár. 3. §. (1) A rendi-kit: hátává aá tartozó kereskedő a textilcikkek legmagasabb eladási árát önkŐhségSzámitás alapján a besaerzési árból kiindulva, a je’ien rendeletben fogait dőirások betartásával maga állapítja meg. (2) A beszerzési árat a szám'ázott. vételárból kiindulva kel; megállapítani. A vételárhoz hozzászokni thai ók a beszerzési számlákon félsz ámított felárak, ilevon-tudók viszont a vétellel kapcsolatos összes engedmények {szám'.grabalt, forgalmi térítés, stb.), kivéve r, péuztáreng-cdményt, amelynek csuk 3 &zá- zakéhot meghaladó része vonandó le. (3) A (2) bekezdés szerint megállapított nettó vételárhoz még hozzászámíthatok az árubeszerzést terhelő és arra közvetlenül el- •.zámo Írató költségek; ilyenek a vevő kérésire dől terhelő és rendszerint: a számlába beállított csomagolási és biztosítási költségek, a forgá.miadóváteág a távolsági szál itás.sa- kaposol'atioa (vasul, posta) igazolt kiadások, továbbá külföldi beszerzés esetén a behozatali és a vámeljárással kapcsolatban fizetett ö?-zes költségek. (4j Raktárra készítő feldolgozó iparosok a felhasznált .anyagoknak a jelen §• szerint megállapitott beszerzési árához, az árkiszá- mitás tárgyát képező készáru előállításával kapcsolatiban felmerült s közvetlenül euszá- molhaló munkzbéreket is hozzászámíthatják. (5) A kereskedő a fentiek értelmében kizárni to tt beszerzési önköltségi ár igazolásáról hitekiérdemlő módon gondoskodni tartozik. E célból köteles minden kereskedő': a) az összes beszerzési számláit időrendben gyűjteni és megőrizni. b; az eladási ár megállapítására vonatkozó kalkulációit Írásban -— kisebb forgalmú üzleteknél akár a számla hát Apján is — elkészíteni és a kalkulációt a beszerzési számlához fűzve megőrizni, c) magán az árucikken vagy annak burkolatlan o y megjelölést alkalmazni, mely a beszerzési szántával való azohositáaí lehetővé teszi. |6)  rendelet hatálya .aéá tartozó textil- cikkek eladási ára nem lehet magasabb, mint a jelen §-ban előirt módon megállapított beszerzési vagy7 efőá-lit'ási önköltségi ár és a II. részben meghatározott kulccsal kiszámító« bruttó haszon (általános költség és net- tóh aszón) együttes összege. 4. (1) Az a kereskedő, akinek — üzlete különleges természete álltai indokolt — általános koítségév és méltányosan felszámítható nyereségét a jelen rendelet II. részében meghatározott bruttó haszonkulcsok nem fedik, megbízható könyveléséből merített adatokkal alátámasztva a jelen kihirdetéstől számított 14 napon belül az illetékes parancsnokság utján az Áredenőrzév Országos Kormánybiztosától (Budapest, II., Hunyadi János-ut 1.) magasabb haszonku.es megái'apitását kérheti. (2) Mindaddig, amig az (i) bekezdés alapján a brut tó haszon százalék megállapítása iránt: benyújtott kérelem érdemleges e'-intó- zé-.t nem nyer, az újabban beszerzett áruknál is a katonai parancsnokok által rögzített árakban foglalt haszonkulcsok alkalmazhatók. (3) A jelen Ş. alapján előterjesztett kérelemhez mellékelni kell az 1939. üzleti év mérlegét és eredménykimutatását. az 1939 december 314 teljes főkönyvi kivonatot és külön részletes költségösszeállitást. Ennél az össze állításnál á’talában csak azok a költségek vehetők figyelembe. amelyek az üzieti év folyamán tényleg felmerülitek és a számadásokban összegszerűen is szerepelnek, i ’tetve amelyek okmányszerűen igazoltatók. Nem ■szerepe-let hetük >■ hÖ'-Hezek közön a követ kezők: a) a/ árubeszerzéssel kapcsolatos kő leégek, amelyik közvetlen költségként nyernek eHzá.m olást, 1») az ráadással kapcsolatban a vevők részére bármilyen óimén nyújtott engedme- nveik, vagy a kapott és adott engedmények kii'önbözolc. e) a hitelezési veszteségek (leírás, behajthatatlan követelés stb.) d) a hitelirodával kapcsolatos és az információs költségek, e) a peresített koveteJések behajtásává járó ügyvédi perköltségekf) a bármilyen címen kifizetteti., v agy a hiteilsezőknek jóváírt k,»maikok, g) a közterhek közül azok, amelyek nein az 1939. évet terhelik. Egyébként a közterhek adónemetikint soro'andók fed. (1) \z alkalmazottak j.írnudóságai személy szerint részietezemdők és külön muta’t'aiulók ki az egyéni cégekne'. közkereseti- ós \*«téti társaságoknál u cégtulajdonos, illetve hozzátartozói (főnök, főnökök) háztartási kiválté és fizetés0, korlátolt felelősségű társaságnál pedig az ügyvezetők járandósága. (5) A költsegösszeallitäshoz' asattolui kei. a beruházóit vagyon fajianként resale tézisét a leírások összegét az alkalmazott leírási kirí- csők fe tűntélcsévél. (6) A (3)—(3) bekezdésekben előirt meii ék- leteken kívül az 1939. évben eladásra keriikt. árumennyiség beszerzési értékéről külön ősz- szeálli+ást kell cs-ato'ni. Ezt az értéket úgy kel' megái Apil ani, hogy az 1939. évi január hó 1-i árukészlet tényleges lieszerwési értéké- hez az árubeszerzést: közvet énül terhelő költségek összege hozzáadandó, viszont levonandó az 1031». évi december hó 31-i árukészlet beszerzési értéke. 5. §. (1) A leien rendelet szerint a vi- szonte.ödók fele történő eladások (nagyke- re&kcdői eladások) részére megbatározott. ba- szonkulcosa- megádupitott úrból a nagy ke re - • kedd 30 napon boiiil fL&etéí e.s<rtén 3 százalék pénztári engedményt köttlas nyújtani. 30 napon túl történő hitelezés esetén perbe minden megk- zsirtt hónap kamatának fedezésére külön 6 B/&o (list ezrelék) fizämitbaix» fel. (2) Fogyass!« és feldolgozó felé történő eladásoknál (kiskereskedői eladásoknál) a jelen rendelet szerint megállapított eladási ár készpénzár, amely árhoz hite're vagy részlet- hitelre, közvetlenül, vagy közvetve történő eladásoknál a hitelnyújtó cég jogosult : a) ha a hitelt legfeljebb 6 havi időiariam- ra nyújtotta (hitelezési kekázat, kö'iségek e- kamat fedezésére) további 5 százalékot, b) lm a hitelezési idő 6 hónapnál horszabb időre terjed, úgy az a) pont Szerint; o százalékon kívül ő lióuapon túl minden megkezdett hónap kamatának fedezésére havi 6%o-et (hat ezreléket) fe&zámitani. (3) Az előző bekezdésben felsorolt: szá«a- íékon és ezreléken kivitt! sem kezelési költség, sem egyéb elmen knlcjp fclszamitásnair helye nincsen. 6. Ş. (1) Jelen rendelet haszonszázalékai- va’j megállapított legmagasabb kiskereskedő; eladási árból a kereskedő köteles annak a feldolgozó iparosnak, aki e minőségét hitelt- érdemlő módon igazolja, minden vásárlásnál 3 százalék feldolgozó iparosi engedményt téríteni. (2) Az 5. idetve a jelen 'y. (1) bekezdésében mégha távozott . engedményeken kivik más engedményt a kereskedő ?em vis-zont- elárusitó, sem re dolgzó, sem fogyasztó vevőinek nyújtani nem köteles. 7. §. (1) Á II. rész szerinti bruttó haszon- kulcsok a következőképpen alkalmazandók: a) A nagykereskedői bruttó haszonkulcsok teljes összegükben csak akkor számíthatók fed, ha nagykeraskcdö gyártól vásárolt vagy külföldről' közvetlenü1 behozott árut viszonteladónak vagy feldolgozó iparosnak ad ieh b) A. nagykereskedő’ bruttó baszonszázalé- koknak csak 5 százaléka számítható: ]. ka a nagykereskedő nagykiereskedónek űruísit, 2. ha nagykereskedő nagykereskedőtől beszerzett árut árusít viszonteladónak, vagy fel do'szónak, c.) A kiskereskedői bruttó haszonkulcsok tel jes összegükben csuk akkor számíthatók fel: 1. ha kiskereskedő gyártól, nagykereskedőtől vásárolt, illetve külföldről közvetlenül beszerzett árut fogyasztónak árusít, vagy 2. ha nagykereskedő a gyártók vagy köz- vet'enöl külfőidro- beszerzett ámt ugyancsak a fogyasztónak árusítja, d) A kiskereskedői bruttó hasz/mszázaíé- keknak csak 50 százaléka Számirh.ártó: 1. ha kiskereskedő kiskereskedőtől beszerzett árut fogyasztónak árusít, 2. ha nagykereskedő nagykereskedőtől be- szerzctl árut áruéit fogyasztónak. (2^ A kereskedők a c) és d! pontok alatt cjtililell i iszonylatb^/i hy. 50 fc/.á/nlél»l.a' i*k- l.cnţi :i lius/.oukulc a.L :;l is esek ki vétele >« .i d;ini ;ilaindokolt • ellen c!!,aluii//)inl iá1 . í!. (1. A külföldről beszerzett; áruk < fadá i árainak ínegálhipitásainál a kü/v-.-ib-nül importáló kor. jkedő a II. részben feborölt bruttó ha - zons/ázalékokut nagykeiesltedői c!udá«oknnl l s/.ázalékkal, ki I,' reskedői el- adásoknál pedig 2 százalékkal onelbeti. 11. RÉS/. Jirul ló húszonhuh'<o!:. o. \b (I) Az alábbiakban meghaláro/otr bruttó lianzon&/.ázaJ<;kok (általános kolt-eg és nettohas/iori) a jelen rendelet 2. ^-a szerint raegállapitoll beszer/éfi önkölt.o.-gi árhoz számi tandók. (2) Bruttó haszonként olyun cikkcsoportoknál, melyekre nézve a további y-ok más rendelkezést nem tartalmaznak, a nagykereskedők legfeljebb ezen lieszerzési árnak 15 .-vázalékát. a kiskereskedők pedig 30 százalékát számíthatják. 10. 4. < 1) Pamut, gyapjú, miiselyem, mii- rost, vigogne és ezek pótlására készült fonalaknái és cérnáknál felszámítható legmaga- sabh brntóhaszon a nogykir. kcdelemlien 10 százalék, a kiskereskedelemben 15 százalék. (2) Varró, kézimunka to divat (effekt) fonalaknál a 9. b. szerinti haszonszázalékok pzáraitfcxlók. 11. §. (1) Miudenuemü tiszta és kevert paiuutméteráruuál és ennek pótlására készült áruknál a nagykereskeilelembcn legfeljebb 10 -zá/.alék, a kiskereslvwlelemhen pedig 25 százalék bruttóhaezon számitbató. Bármily más anyagból készült lírlésáru forgalombahozala- lánál is lcgfcljeld) ugyanezen haszonkulcsok számíthatók. (2) MüsclyemáriiLnál a nagykereskedelem 15 százalék, a kiskereskedelem 25 százalék bruttóbasznot számolhat. (3) Valódi selyem, valamint e^iistözött vagy aranyozott fonalakból és valódi vagy félvalódi nemesfémből készült textiláruknál a nagykereskedői legmagasabb haszonkulcsot 2d százalékban, a kiskereskedőit pedig 40 százalékban állapítom meg. 12. ^\. (I) Tisiíta és kevert gyapjúszövetek, továbbá a gyapjúszövetek utánzására vagy helyettesítésére szolgáló egyéb nyersanyagból készült szövetek eladásánál a nagykere.s- kedők a fm-kénti beszerzési árak ligyelem- bevételével a követicezö ligszonknlcsot számíthatják: Eladási kateg. koiiyvii(<t^iH<tqoí m falán H t €>ntg e pice i •! - 1ú * b ,1 a t• r* Könyve s- boliiában Kfuto/svár, király -tér /A 8% 10% 1 O % i\% p, 10% 12% 14% 16% 26% 28% 30% r-f n í/-/ r #.A /•) ■'pt: Fm-kénti beszerzési egységár 6 pengőig 6 pengőn felül 12 pengőig 12 pengőn felül 20 pengőig 20 pengőn felül .Az ..A“ kategória szerinti haszonkulc-ok- kal kell a végben vagy félvégben történő eladásoknál, a ..B“ kategória szersci haszon- kulcsokkal pedig a felvégnél kisebb mennyiségben történő eladásoknál a viszonlelárusi- tói, illetve feldolgozói viszonylatban felszámítható legmagasabb eladási árakat megszabni. (2) A jelen (1) bekezdésében megjelölt szövetek kiskereskedői eladási ára nem lehet magasab, mint fm-kénl 4 pengőn aluli beszerzési ár esetéü fm-ként 4—10 pengőig fm-ként 10—20 pengőig fm-ként 20—28 pengőig fm-ként 28 pengő felett bruttó haszonul megállapitott ár. 13. íj. Juta, kender, len és ezek pótlására szolgáló nyersanyagokból készült zsineg, szövet, zsák, ponyva és egyéb áruknál a szőnyeg áruk kivételével a nagykereskedelemben felszámítható legmagasabb bruttó haszonkulcs 10 százalék, e kiskereskedelemben pedig 20/o. 14. E (1) Szőnyegeknél a juta nyersanyagból készült szőnyegek, valamint a rongy-, buklés- és torontáli szőnyegek legmagasabb eladási ára a nagykereskedelemben 10%, a kiskereskedelemben pedig 30% bruttó haszonkulccsal .állapítható meg. (2) A jelen §. *!) bekezdésében fel nem sorolt szőnyegek nagykereskedői haszonkulcsa 15 %, a kiskereskedői haszonkulcs pedig 40%. 15. §. Bármilyen nyersanyagból készült kötött és kötszövött áruk — kivéve a tiszta selyemfonalból készülteket, amelyekre nézve a 11. (3) bekezdése szerinti haszonkulcsok az irányadók — legmagasabb bruttó haszon- kulcsát a nagykereskedelem részére 12%-ban, a kiskereskedelem részére pedig 25%-han állapítom meg. ló. §- (1) A Lese férfi és kész női felsőruha és kabátkészitő (konfekció) ipar nagybani forgalmában a 4. %. értelmében kért és kapott külön engedély nélkül az előállítási árhoz csak legfeljebb 35%, a kész leány* és fiúgyermek felsőruha- és kabátkészitő iparban pedig legfeljebb 10% bruttóhaszon számítható. (21 A Lesz férfi és fiúgyermek felsőruhák és kabátok kiskereskedői bruttó haszonkub csnt minőségenként a következőképpen állapítom meg: , . \ .11 ,.N' minőségi L Eladó által konfekcionált cikkeknél 30% 25% 20* > Eladó által készen vásárolt áruknál 25% 20% 15* * . A minőség a’att az 1499 1940. VHf. íp. M. szám alatt megerősített, a ké-rz felsőruha készítő iparban (konfekció) az anyaország területén fizetendő legkisebb műnk; bérekrő! szóló rendelkezés (megjelent a Budapesti Közlöny 1940. évi 33. számában! sze inti ,.A függelékben raegieiölt minőségű cikkek fin* anyaországban érvényben lévő kötelező mi nőség megjelölés szerint Ráki ári 3. é» ,.Raktári II." osztályú ruhák), ,.K ' minőség alatt a fent hivatkozott rendelet ..B fiigge- lékében megcdolt minőségek szerjn:? cikkek (melyek az anyaországban ..\ ásári 1. éa^Ifé osziiyn áru megjelöléssel vannak eilaiva). ..N" minőség alatt pedig a népruházati szn- bé>cág név alatt iisszevout ínépruházati minőségű o.-ziállyal megjelölt) áruk értendők. (3) A. ké>z női és leánygyermekek febő ruha és kabátkészitő ipar és kereskedelem ;i fogyasztóknak történő eladásnál bruttó haszonként az önköltségi árnak legfeljebb 33 százalékát számíthatja fel. 17. Gyapjú kalapok nagybani eladásainál legfeljebb 15%, kicsinykém eladásainál pedig 30% bruttóiieszon számolható. Nyúlszőr kalapok nagykereskedői hrnltó- lrasz-onkulcsa 20%-r.áI, kiskereskedői haszon- kulcsa pedig 40%-nái nagyobb nem lehet. 3 8. % A rongvkereskedők bruttóhaczon- Ívulcsa a 12%-ot meg nem haladhatja. 19. A jelen rendelet a kihirdetésétől számított 14. napon iép hatályba. Utasitom a járási (városi) kát. pságokat- hogy a fenti rendeietemet a szokó «os módon (hirdetmény, helyi rajtó. stb.) hnlrdthtnlnnu! hozza az érdekeltek tudomására. Budapecí. 1940 november 9. A honvéd vezérkar főnöke -rendeletéből: vitéz Aóray A nini t«k. ezredes, szállásmester. ,4z Sissies ls!c©láliooz TANKÖNYV LEPASI.aá RADIO MÜSOÄ SZERDA, november 13. BUDAPEST I. 640 Ébresztő, torna. 7 Hangemezek, 10 Hirek. 10-20 ..F,rdé:y ie- jedelmeF4. Előadás, 10.45 „Hidóriások". Felolvasás, 12 Harangszó, Himnusz, időjárásie- flientés, 12.10 A Mária Terézia 1. honvéd gyalogezred zenekara. Közben 12.40 Hirek, 13 20 Időejtzés, időjárásjelentés, 33.30 Hanglemezek. 14.30 Hírek, 14.45 Műsorismertetés, J 5 ÁrfoKamhirek. piaci árak. é’e miszerárak, 15.20 Szalonötös, 16.15 -Látogatás a hárs- hegvd cserkészparkban". 16.45 Időjelzés, idő- járásjelentés. hirek, 17.15 Cigányzene. 17.10 „Laborfalvy Róza, a székely asszony“. Előadás, 18 A Rádió szalonzenekara. Közben 18.25 KüUigyi negyedóra. 19 Hirek, 19.20 Jazz zongoraszámok, 19.40 .,Gondold meg es igyál . . .". Felolvasás, 20.20 ..A Békás-szorosban", 20.40 Hitek, iilőjárásjelcntés. BUDAPEST lf. 17.15 ..Nagyenyed". Előadás, 17.45 Cigányzene, 3 8 Hirek, 18.3 0 Brahms: Változatok egy Paganini lém ári, 38.30 Olasz nyelvoktatás, 18.55 Arató Hé.a klarinétozik zongorakiséretteb 19.10 .,igazságos Mátyás“. Előadás, 19.35 A Magyaror;/á- si Munkásdalegyletek Szövetsége kénvise.elében a Budai Szabadság Dalkör, 20 Hírek nemet. olasz, angol és francia nyelven. 20.20 Beethoven: Esz-dur vonósnégyes. 127. mii. Faszén és tüzűdre ajánlatot kér „Budapest* jeligére BLOCKNER J- liirdetőirodába Budapest, IV. Városház ti. 10. C- '* ( 4 *
