Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-13 / 259. szám

I A I. É V ! ■ O L V A M, _> 5 o. . S Z A M. iiraarrr Kaiozsv’áran ,<z mmmmesm ***** »»HnMMHaM Fii F V / '£ K l -EUKOFâ éttere »Jiban edyiixú&l 6, s.îâm. i3cii mdää S £«*gréf> 6tiap Siéeíiülí 1*10 —* JQisâ 1*011 da r£-sn.föivap« Vacsaim litiu eâiic» 4 fiOSd Hatalma ilyenkor, nagy háború -idején* ;;m.«t átkozik meg égés« v a-óságában a löki' jelentősége. Azé a földé, amely már megmunkálás né’kü’l sok értéket önt magából, öléből a mi ölünk­be, tudatosan és 'gondosan mii veire pedig végtelen sokat nyújt, néhanapján oly sokat, hogy a dőre és számitó ember1 , a több etet megsemmisíti. A föd. eltartja természetesen azt a tömérdek álatol is, amelyre az ember­nek szüksége van. Nem csoda, bogy anya- íöklnéh hívjuk, mely életet ad és a más éle­tet szeretettel táplálja. És az anya szóból vesszük a mindenható anyag, a matéria nevét is, méiy a lét egyik szükséglete. Béke idején és a történe'miség egy-egy materiális kizáró- lagosságu létszemféle te idején az aiiyafö d megbecsülése és értéke ése a második vonal­ba szorul, de a. háború s olykor.az elvont, sőt eszményi áramlatok idején megyáközih­ez az erőszakolt helyzet. Ilyenkor a föld és a közvetlen hozzátapadó ember nagyobb el­ismerést és gondozást csikar ki. És támad­nak jelszavak, melyek a természethez való szoros csatlakozást, népiességet, a röghöz va­ló visszatérési: sürgetik. Megtörténik, hogy a földművelés „felkarolása“ középponti ügy lesz a politikában és az ipar-kiskcreskedelem- ellenességig érlelődnek a fejlemények vagy pedig ezeket a közgazdasági ágözatokat a mezőgazdasági céloknak és érdekeknek alá­rendelik. Mint a fiziokraíizmus korában tör­tént. amig rá nem gördült erre a gazdasági rendre a gépipar eleiantinizmusa. Az agrá- riue-áram’ás idején joggal hivatkoznak arra, hogy minden gazdaság, kezdete és főtényező­je a földművelés: e-'-lát éle'lemmeil, á lá’tii táp­szerrel, ipari anyaggal és szövetségese a má­sik őstermelésnek: • a bányászatnak, mel ye'? együtt éppen úgy alkalmas az nj gyakorlati tudományok: vegy- és természetfan segítségé­nek e-fogaclására. mint akár az ipar. Ä világ síkosságának pedig túlnyomó többsége, leg­alább kétharmad része, őstermeléssel foglal­kozik. Földművelés nélkül nern volna tovább semmi. Ez az alap és ezért munkásait meg kel' becsülni. Most megint fiziokrata jelszavak úszkál­nak a levegőben. A háború a fö d adalékait újra nagyobb jelentőségre juttatta. A töld- művelés nem szolgáltathat most «-'eget, kü­lönösen ha emberei jó része távol van. A termékek ára egyre növekszik. A föld ára magasra szád. A földész ember becsű ele is tornyozódik. Vannak továbbá némlégés kn- liilménvek. A nagy ipar túltengése és a gén Pgvre na-zvohb érvényesülése, mind a kontó- x el kapcsolatban pedig a nagy tőke és a ke- re-'kedflem el en föllépő á lami Jreayatkozás, a korsizFrit. irányított gazdá koda:s, a falu és város‘ellentéte, a földművelést a fontosság, a földművelőt pedig a népszerűség fényébe mártja be. Az irodalom bizonyos eszmeisé­géi, sőt eszménviséget Sugároz, köréje. Kü­lönben is óriási társadalmi érdek sürgeti, hogy a föld még több embernek adjon ke­nyeret, mint eddig. Nemcsak szép és jó, ha­nem szükséges már a röghöz való nagymé­retű visszatérő«. A technokrácia fö épít ősével kapcsolatban a gép egyre több embert ker­géi munkanélküliségbe — és leszámítva a rö­vid hadiipart virágzást — ezeket uj munká­hoz kell juttatni, nyi.ván fö dmunkáboz. A. most folyó háború különben már fölrajzo’ja Színes világrészek népesebb gyarmatosítását, a föld egyre vízszintesebb méretű, kihaszná­lását, mentői több ember visszatérését az ő«-fö dtermelésbez. De az emberiség érköl­ési és testi megerősítésének érdeke szintén követe'! s- fiziokraíizmus fejleményeket most már. Megtisztulás. felfrissülés, megújulás csak a rögökön várható igazi mértékben. A falut különben se hagyhatjuk már sokáig kezdetleges és lemondó helyzetében. A vá­rosi fé értelmiség egy részéi hozzája ke'l ve­zetni. bogy fölemelje. Érthető, ha történel­münk most szereplő nagy egyéniségei, min­den laborban, a testi és h ki megnyugvást . kívánják é- a röghöz való visszatérés jelsza­va.: rajzolják fi>! az égre. Már eddig is rajta vn’tak. Iiogv mocsarakat szárítsanak, szik­lák ra földet szállítsanak, farmereket megse- :'ir«:uek. „gabona-gyárakat'1 létesítsenek, va- (lá-zierifeií ke * föltörjenek, gyarmati kérdő- 1 íke! föl ve«:« epek. Tovább fognak lépni. Mindern ik.ben a fiziokraIizmus önként«.1 e-n mozdul meg, mint t kor követe menye és kö- rií idliik csupa kis fiziokrata hemzseg, aki boldog tenne. ha csak egv kis kertet megmü- ,ve'hrj»'c. Ez. 3 tábor most a tétit, lendül etében van Mindannyiunknak érezni kél! eszerint a föld hőia'máf. • érí.r'rnéf é's' uj sorsát,,, mind- Annyiunk bak ápolni kMl a belső kapcsolato- I 1 1 mezőgazdasággal és íö dész.társadalom­rr Féléjük mutat a sarkcsillag. Sp, y.iwwu nwaiwiw ■-'m v iiiio—anfmasMa—~m—«Ma LEVÉLPAPÍROK. ettyMéttttől * íot** választékosabb kiviteli?. lefrolcíókba*» úí FFénzfk VönvvosítályiJMÚs» KaSarsjp ver, Mátyás k.rráíy t€í % KoJoz&vár varosparaoesnofta mef- toiíe tii cíiíciciiictfcfi iparosok Fejenként 100—-ISO peitgü ^y«»ir:ísieifély* hüf» - nak a* igéuyjaijMult iparoiok KOLOZSVÁR, november 12. (Saját tud.) Kolozsvár dolgozó rétegei közük ta­hin egyik sem érezte úgy meg a húszéves román uralmat, mint a magyar kézmüipn- rosok. A város történelmében mindig je­lentős szerepük volt a kisiparosoknak. A világháború alatt és közvetlen az össze­omlás előtt is az iparosok fizették Ko­lozsváron a legtöbb állami és városi adót. Négy megterhelésbe nem került ez ne­kik. mert mindnyájuknak volt keresetük. V román uralom alatt is ők voltak a leg­jobb adófizetők, mert őket. terhelték meg legjobban, keresetük azonban a sem­mivel egyenlő volt. A román főhalalom cé­lul tűzte ki az ipar elrománositását és o cél érdekében egyrészt adókkal nyomor­ba tta az iparosokat, másrészt kamatmen­tes kölcsönökkel, mühelyberendezcsscl es szerszámokkal látta el a románokat. Ilyen körülmények között nem kell cso­dálkozni azon, hogy n kolozsvári magyar iparosok e húsz év alatt — kevés kivételtől eltekintve — annyira elszegényedtek, hogy ralósáz- gal nyomorognak. Hazatérésünk óta a kormány már szám­talan bizonyságát adta annak, bogy a földhözragadt, erdélyi kisiparosságon se­gíteni0 keli. Közmunkával látta el és a hadügyminisztérium utján felhívta a visz­szatért területeken működő katonai pa­rancsnokságokat, hogy lássák el munká­val őket. Sőt ezen túlmenően anyagilag is segélyezzék őket. Ennek eredménye az a nemes mozgalom, amelyet Kolozsvár város katonai parancsnoka indított meg és amelynek eredménye az, hogy Kolozsváron is megkezdték az igény jo­gosul t szegénysorsu iparosok segélye­zését. I A városparancsnok állal kijelölt ipari vé­leményező bizottságok állították össze minden ipari csoportból azokat a kisipa­rosokat, akik szegénysegélyre szorulnak, a véleményező bizottságok előterjesztése alapján a rárosparancsnok a szegénységükhöz j mérten egyénenként 100—ISO pengő segélyt, utal ki- közöttük, hogy éhből szerszámokat és nyersanyagokat vásá­rolhassanak. A. műit hét végéig ma1’ 0600 pengőt osztottak ki. közöttük és a segélykiosztás e héten is fog tartani. A város parancsnokának nemeslelkiisége pillanatnyilag sokat segített a leszegényo- dett kolozsvári iparosokon. Remélhető, hogy a segélyösszegeket a kért célra is i fogják felhasználni és nj alapokra helye- 1 zik egzisztenciájukat a várva-várt haza- ’ térés után. . A. napirenden soron következő tűzött-ági jelentésekkel kapcsolatban tárgyalt ügyeid.ni a Ház úgy határozott, hogy Halta iy .Tánc Gruber Lajos, Gaál Csaba. Mokcsay Dezső, Kowarcz Emil és gróf Szedi nvi Lajos képvi­selők mentelmi jogát nem • függeszti le., Mi- lotoy István, Pintér Béla mentelmi jogát iel­függeszti, Fever Károly és Oláh György men­telmi jogát pedig nem függeszti fel. Ezután az ellőadó ismertette Máthé Imre mente, mi jogának tnegsértéset. A Ház úgy határozott, hogy az ügyet a földművelésügyi miniszter elé uta’ja kivizsgálás végett. Gruber Lajos mentelmi jogának megsér­tésével kapcsolatban megállapította a Ház. bogy nem sértették meg mentelmi jogát Az elnök ezután napirendi indítványt 'tett. amelynek értelmében a Ház legkö/e!ebh ked­den délelőtt. 10 órakor ül össze*. Az ülőt ez­zel negyed 1 órakor befejeződött-. ŐRIZETBEVÉTEL A Magyarország írja: A képviscWáház men­telmi bizottságának ülése alán Kowarcz Emil és Wirth Károly országgyűlési képviselők *t rendőrségi gépkocsin a főkapitányságra szál­lították, ahol őrizetbe vették őket. Zárt aj tők mögött azonnal megkezdték a mentelmi jogától felfüggesztett képviselők kihallgató sát. Kowarcz Emilt és Wirib Károlyt ma. vagy holnap letartóztatják és átadják az ügyészségnek. Ügyük nem tartozik a stata- riális bíróság elé. Felfüggeszíetíe n Icépviseiőfiáz Kpwarci: Emi! és Wirlii Üároly nyilas képviselőié mentelmi jogát» altíiteí a rendíőnég őrijeibe is vett BUDAPEST november 12. (MTI.) A kép- 1 viselőház hétfő délelőtti ülését- rendkívül ( nagy érdeklődés előzte meg. Szinyey-Merse j .fenő aielnök napirend elölt megemlékezett, a romániai főidrengésről és az emberi együtt­érzés széliemében n képviselőhöz igaz részvé­tét fejezte lei a szomszédos román nép és fő­városa szenvedése felett. Javasolta, hogy a megemlékezést a képviselőhöz- ülésének jegy­zőkönyvében örökítsék meg. Uzonyi György előadó ismertette ezután a , mentelmi bizottság jelentését Ivó nyár ez Emil 1 képviselő mentelmi ügyérők A . jelentést a j .tohholdaion és a középen zajos, raéltatlanko- i dó felkiáltásokkal kisérték. Mo.so.nvi Kálmán kisebbségi véleményt jelentett be. Hangoz­tatta. nem lenne helyes Kowarcz Emil kép­viselő kiadatását előzetes letartóztatással egybekötni. Indokolásul azt hozta fel. hogy Kowarcz Emilt korábban már a jelenleginél sokkal súlyosabb vádak illették, de a k ályi ügyészség annakidején elejtette a vádat. Rá- muialott arra, hogy* az ügyészség vádirata szerint Kotvarrz Emil képviselő a vádban fonlak cselei- monyt 1938 olt tóherében követte el és bár egy •:v állt rendelkezésre, meg sem szökött meg a .következmények’ elől. Előzetes letartóztatásának az az indokolása, hogy Kowarcz Emil részéről a szökés veszé­lye áll fenn. nem fogadható cd. Ha a minisz­terelnök urnák adatai vannak arra vonatko­zóan. hogy H Nyilaskeresztes- Párt törvényte­len működést 'fejt ki, oszlassa fel. Vem fo­gadja el azt a javaslatot, hogy Kowarcz Emilt a képvisel őház előzetes letart őzfa tási Hatály- lyal adja ki. Nagy . László a kisebbségi véleményhez szólva azt hángzotatfa, hogy ez az ügy az egész képviselőház ügye.' A többségi part minden - képviselőt kiadhat, ha a többségi párt akarja. (Nagy zaj a jobboldalon.) Ne- hézményezi. hogy maga a mentelmi bizottság, amely már augusztus 21-én ismerte a Ko­warcz Emil ellen felhozott vádakat, nem kérte azonnali kiadatását, hanem lehetőséget adott Kowarcz Emilnek e szökésre. A kisebb­ségi véleményt elfogadja. Kóródv Tibor kérte, hogy adjanak lehető­séget Kowarcz Emilnek, hogy szabadlábon folytathassa a védekezést, Letette a Ház asz­talára Kowarcz nyilatkozatát, amely szerint Kowarcz letartóztatása esetén a rendőrségen semmiféle vallomást nem íog tenni, orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy testén jelenleg semmiféle, sérülés nyoma nem észlelhető. (Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) A ki­sebbségi véleményt elfogadja. 4 iámé fogén . Uzonyi György előadó a zárszó jogán fel­szólalva az elhangzott felszólalásokkal kap­csolatban az egyes ténybeli körülményekről helyeslő léseket tett. Rámutatott arra- hogy nem 1938-ban. hanem 1939 júliusában el- 1 követett cselekményről van. szó. j Mosonvi Kálmán, a kisebbségi véleménynek I előadója fenntartotta azt az álláspontját, j hogy régebben elkövctet! cselekményről van j szó és sokka! korábban kellett volna már in- * tézkedni. Kérte a Házat, hogy az előzetes letartóz­tatást nern magában foglaló hatállyal füg­gesszél: fel Koutarcs Emil mentelmi jogát. Uzonyi György előadó félreértett szavainak magyarázá-sa címén szo’alt még fel és többi között kijelentette, bog) a Ház nem akarja a bíróságot utasítani Ko­warcz Emil letartóztatására, 'hallgassa meg az ügyészség a védekezést, és \ úgy tu álja nem kell n letartóztatást, fogana’osiioni. Ezután az elnök Szavazásra tette te* ,a kérdést. Az előadói javadét mt licit szavazott a Nyilaskeresít ;s Párt »'•« az Imrédy párt tag­jainak kivételével a/ egész. í|i\/ és '->v Imi- warcz Emit mentelmi jogát aţ előzetes *íe- lartóztatást is magában foglaló hatállyal felfüggesztették. Tóth András, a mentelmi bizottság másik e ondója Wirth Károly ügyeben ismertette ezután ö bizottság jelentését. A bejelentés­hez Wirth Károly maga szód. hozzá, Kijelen­tette, hogy. mivel a mentelmi bizottság ülé­sén nem tudott,megjelenni, itt kíván szólni Hangoztatta, hogy ebben az ügyben idiateflen, de tekintettel arra. hogy a Kormányzó elleni álUtólugos merényletről van szó, maga kéri, hegy mentelmi jogát minden korlátozás nélkül függesszék fel. A Ház további vita nélkül felfiigges''tette az előzetes letartóztatást is magában fogla­ló hatállyal Wirth Károly mentelmi jogát. Uzonyi György előadó ismertette Kowarcz Emik Gsia Sándor, Gaá’ Csaba és Lili János ügyében a, mentelmi bizottság jelentését és a Ház vita nélkül hozzájárult ahhoz, hogy ebben az ügvhen függesszék fel a nevezett képviselők mente’mi jogát SCRLTATOR AZ ISMERT ROMÁN KÖZÍRÓ ÖNGYILKOS LETT BUKAREST, november 12. (Német Tav- irati Iroda.) Dluraeufeld zsidó köziró, aki * Scrutator ivói néven évekig cikkeket itt ro­mán lapokban és Károly király uraikodáca alatt majdnem teljhatalommal irányitcíta a közvéleményt, üngvilkosságot követett ci. (MTI.) GRÓF TELEKI MIHÁLY FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER AVAT.) v FEL A KOLOZSVÁRI MEZŐGAZ­DASÁGI AKADÉMIÁT KOLOZSVÁR, november 12. (Magyar Táv­irati Iroda.) A nagymultu kolozsvári Mező- gazdasági Akadémia a 22 esztendei eiuyoma* tás után most ismét naegnyilt Erdély felsza­badult magyar gazdatársadalma nagy orörm- mel és szeretettel fogadta egyetlen felső ttie- zőgazdasági iskolája megnyitásának Hírét. • Vitéz Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter november 16-án ünnepélyes ke­retek között avatja fel és adja át rendel­tetésének az intézetet. Az újból megnyílt Mezőgazdasági Akadémiai* a beiratások november 12--én fejeződnek b& és mind e. három évfolyamon 18-án már is kezdődnek a tanítások. BETÖRÉS A HENTESÜZLETBEN. KONYTIATÜZ. KERÉKPÁR- ÉS TÁLÁ IG Y LOPÁS KOLOZSVÁR, november 12. (Saját tud.) A rendőrség bűnügyi osztálya a2 elmúlt hu­szonnégy óra bűnügyi eseményeiről az aláb­biakat közii: A rendőrőrjárat emberei bejelentették, hogy az elmúlt éjszaka a Heltai és Pata-utca sarkán levő hentesüzletbe ismeretlen tettesek betörtek. A betörést falbontás utján követ­ték el. — Adler Jenő Gyulay Pál-utea 1>. szám alatti lakos házában betörők jártak az elmúlt éjszaka, ahonnan egy télikabátol, ru- hauemiieket és gyógynövényeket loptak el mintegy 250 pengő értékben. — Az izraeliţii hitközség jelentése szerint a Ferenc Júzsef- ut 52—54. számú helyiségében álkulcsos be­törés történt. Egy kályhát és mosdót vittek el a betörők. — Márk István. .1. Margmean- utca 12. szám alatti lakos az Unió-utca 12. szám alatti ház udvarán hagyta néhány pil­lanatig 100 pengő értékű kerékpárját, ame­lyet ismeretlen tettesek elloptak. — Tóth István Honvéd-u. 74. szám a Úttá lakos nyá­ri konyhájában ismeretlen okból tűz ütött ki amelyet azonban a gyorsan kivonuló tűzol­tók hamarosan eloltottak. Az anyagi kár 10f: pengő. — Szász JÓ7:sef Györgyfalvi-ut HR. I szám alatti lakos házából ismeretlen «gyének ; mintegy 200 pengő értékű lószerszámokat vittek el. — Mendelhaum József Horthy Mik- lós-ut 20. szám alatti lakostól 150 pengő ér tékii valódi pevzs-asgőrmét loptak el ismeret jen tettesek. — Albert József Kőmáíalja-ul 17. szám alatti lakos udvaráról 80 pengő ér tékii festőtalyigát vittek el besurranó tolva jók. — Ambrus Teréz Zápolya-utco 20. szám alatti lakos feljelentése szerint ismeretien be­surranó tolvaj 50 pengő készpénzt lopott lo a szekrényéből. • • A rendőrség bűnügyi osztálya az i.ó.szr* bűnesetekben erélyes nyomozást folr'at: lettesek kézrekerilésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents