Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-13 / 259. szám

i t>% i £ y o I; Y a m , 2 % í á m; IS Lli*ÜN£ ít K tvm­Föméítóságu Kormányzó Urunk leg­felsőbb engedélyezésével és ünnepi beszédével nyili meg « szegedi Horthy Miklós egyelem Gróf Teleki Pál miniszterelnök és Hóman Bálint kultuszminiszter nagyszabású beszédei SZEGED, november 12. (MTI.) Teleki Tál gróf miniszterelnök, Hóman Bálint kul- tnsy,miniszter, Varga József ípurügyi minisz­ter vasárnap ideérkeztek. Fél 9 órakor a Tiaza-szálló nagytermében a Magyar Élet Pártjának vacsoráján vettek i'észl. ahol clso- ttek Tukats Sándor főispán nieleg szavakkal üdvözölte Teleki Pál gróf miniszterelnökök utána Széchenyi István n MIT szegedi szer­vezetének elnöke üdvözölte a vendégeket, majd Pálfy József dr., polgármester a város nevelten mondott meleg szavakat. A MINISZTERELNÖK BESZÉDE Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök ál­lott fel és a következő beszédet mondotta: — Ma minden ajkon -— mondotta többek között :— ugyanaz van és minden magyar­ban ugyanaz lüktet itt. azért jobb beszélni róla, az egyetemtől és a jogi fakultásról. Sze­ret«» w ezt a kérdést két szempontból megvi­lágítani. Az egyetem nem az által teljes, -ha megvan minden fakultása. Ha minden fakul­tása gyenge és nem egészen tőkéidé:-, az j egyetem csuk laikus szempontból teljes, de j item a tudomány szempontjából. A szegedi egyetem néhány kiváló professzorának mű­ködése folytán, akik itt a térni esze ttud ö- mány i képvisel k, tdsrSörbím , rektor ur munkássága következtéién a termeszéit ado­mányok egyetemévé vált és ez az érték emel­kedik azoknak a szemében, akik a tudomány és á professzora megváltozhatatlan karakte­révé váltak. L isszajött Erdély és ma a súlypontot ide, Erdélyre hell fehl .ini. Két évv^l ezelőtt, -végvárról, mint legfontosabb város­ról Kassáról kelleti elsősorban gondoskod­nunk, minthogy á város mindig hui túr- központ voh. Most ugyanez a helyzet Erdélyben. A magunk mindenképpen korlátozott erejé­nek fő részét most tehát ide kell bevetnünk és ez az erő anyagi szempontból és szellemi szempontból is korlátozott. Jv (JRLÁTOZOTT ERÓK Korlátozottak azok az erők is,, amelyek­kel szellemileg a különböző tudományágak I terén reúdelkeziitik. Iía 8—-10 egyetemet: ] próbálnánk benépesíteni, valamennyinek á I színvonala süUedae. 1/i kis ország vagyunk és kicsinységünk­ben — ezt azt hiszem, . a mezőgazdák I jól tudják z—- néni a tömegre, hantim a j minőségre kell törekednünk, 1 Ne próbáljunk teliát kvantitásra törekedni, I hanem törekedjünk kvalitásra és ez a másik I ok, amiért.,ezeji;m téren is fokozatosabban — j mint mondíották — bizonyos egymás«tanban I kell eljárnunk. Szükséges volna a több bátorság —- Az idők nehezek. Talán sokkal nehe­zebbek, mint sokan hiszik, mert a legtöbb ember csak a pillanatnyi nehézséget látja. Ebben as országban szükséges volna a több bátorság, de nem szükséges a bátorság iog- címe alatt a vakmerőknek és a gyáváknak vegyes Összegyűjtése. Ebben az országban szükség van kitartásra, a hétköznapok kitartására, mindenki kitartá­sára a maga helyén anélkül, hogy a másikat sokat kritizálná. Erre a kettőre van szükség. Szükség van tehát arra, hogy bátran szembe­nézve a nélkülözésekkel és nehézségekkel, általánosakkal és helyiekkel, kitartással szol* ’góljuk a magunk jövőjének kimunkálását azon az igen nehéz nf.on, amelyen vagyunk. — Először a kulturális vonalat szolgáltuk. Szolgáltuk erősen. Sokun kritizáltak is, hogy miért áldozunk mindent a kuliuráért. Az­után szolgái luk a politikai vonalat, majd szolgáltul,- a katonait és ezt tovább is jolytat- riunk hell. (Lelkes éljenzés és taps.) Ezt mindenütt megtapsolják, de a kri­tikában is ehhez tartsuk magunkat. Nemcsak azért, mert felemelő és szép, amikor azt a hadsereget látjuk, liánéra ha véletlenül egy krumplival és gombóccal vagy néhány szem Icát óval stb. kevesebb jut, ne azon kését égjünk, hogy miért nin­csen, hanem arra gondoljunk, hogy azt ‘ is a hadseregnek adtuk. Ha pedig fázunk, mert báróra hasáb fával kevesebb van, arra gondoljunk, hogy a vago­nokban, amelyekkel fát szállítanánk, kato­nákat szállítunk. A KÖZ SZOLGÁLATA —- Ennek az élet forrnának, amit ma Ma­gyar országban és a szélesebb Európában is élünk, alapja a köz összetartása, a köz szol­gálata. —- Ha szociális alkotásokat tűzünk ki cé­lul. annak nálunk hármas tartalma van. Nem­csak szociális, de egyúttal nemzeti és keresz­tény. Nemzeti hagyományoknak és mindan­nak szolgálatával, ami ebhez, mint Magyar- ország régi erejének feltartásához tartozik, vitamint a valódi kereszténység tartalmával, amely nem frázis, hanem hit és igazi tarta­lom, ezzel a kettővel tehát szolgáljuk a tár- a&dalrni szociális feladatainkat is. —- Ezek ma a célok és ha így tetszik, ez a program is. igyekezzünk szegénységünket és gyengesé­günket, erővé és bizodalommá, kitartássá tenni. Esz az egy, amely leginkább hiány-, tiki 'belőlünk. Igyekezzünk tehát bitünket megerősíteni a jövőben és neru megijedni a jelentől, mert ezt nekünk nem szabad. —- A nini nemzedéknek nincsen joga sem megijedni, sem félni, ez kötelességünk a múlttal és a jövővel szemben. (Éljenzés és taps,) Azt hiszem, itt Szegeden különösen helyen van ezt hangoztam, mert Magyaror­szág egyik történelmi helyén állunk. A tör­ténelmi helyen különösen szívleljük meg eze­ket és bátran, bizalom mai nézzünk a szegedi eszme jövője felé A miniszterelnök beszédét hosszantartó lel­kes tapssal é« éljenzéssel fogadták HÓMAN KULTUSZMINISZTER AZ EGYETEMI TANÁRI HIVATÁSRÓL Ezután Hóman Bálint vallás és közoktatás­ügyi miniszter állott lel’ szólásra. ' *" ríA történet tanúsága szerint a legkima­gaslóbb és a legtnarmiandóbb tudományos eredményeket--— éppenugy, mint a légna- gyob művészi értékeket, az erős faji öntuda­ton és fejlett népi műveltségen épülő nem­zeti munkaközösséget termelték ki. A magyar tudomány és művészet a nem­zeti- éleiben gyökerezik. Kifejezésre jutnak benne a magyar fajta, a magyoy fold sajátosságai, képességei, hagyo­mányai és nemzeti gondolatvilága. Alkotásai elsősorban a magyarság kultúráját, szabadsá­gát szolgálja. Sokszorosan érvényes ez a- té­tel az .egyetemek tudományos munkásságára. Az egyetemi tanár hármas hivatást tolt be: a tudós, a tanítómester, a nemzetheveló hi­vatását. Felelőssége is három irányban van: a tudomány, az állam és a nép jelé. Munkássága kihat a nemzeti élet vajameny­nyi területére.-—- A szegedi korszerű, keresztény és ma­gyar egyetempolitikának a haladásnak és a magyar népművelés hatalmas várának kell lennie a jövőben. Tanárai járjanak elől a mi vajúdó korunkban sorsdöntő fontossághoz jutott nemzet nevelő és müveltséggyarapitó munkában Állóid földműves népének tehetséges fiai ko moly hivatástudattal tanuljanak és készülje­nek a nemzet életében betöReudő hivatásuk­ra. Ebben a törekvésükben mindig számíthat­nak a legmesszebbmenő támogatásunkra. Az egyetemi hatóság és a kormány a jövőben is mindent el fog követni a magyar nép tehet­séges gyermekeinek, támogatására, tanulmá­nyaik megkönnyítésére, gondjaik enyhíté­sére. ÁZ EGYETEMI HALLGATÓK FEL­VÉTELÉNEK EJ SZABÁLYOZÁSA —- Még e héten törvényjavaslatot ter­jesztek az országgyűlés elé ez egyetemi hallgatók felvételének uj. szabályozásáról. A szabályozás éneimében az .egyetemi felvé­teleknél a zsidókat érintő törvényes korláto­zásokon túl csupán a nemzet- és államhiiség és a jó erkölcá törvényei lesznek mértékadók minden más'4—- a gyakorlatban egyébként ed­dig áem érvényesítteti — szempont mellőzé­sével. ' Ugyanez a törvény gondoskodni fog a diáksZociúlis ■ és'- diákszervézéti ügyek kor-­A hallgatók, közöttük a magyar i mányhatósági irányításáról és felügyeletéről. Uţ egyetemi iandiţrentlszer — Az egyetemi törvényben foglall felha­talmazás és a tárgyalás alatt lévő költségve­tés keretében felemelt hitel birtokában a jövő félévtől kezdve uj landijrendszert léptetek életbe az egyetemeken, A pénzügyi válság idején lecsökkenteti álla­mi javadalom pótlására szedett fenntartási járulék és fenntartási póídij megszűnik.. — Az uj rendszer szerint az egyetemi hall­gatóknak mintegy 20 százaléka fog az eddi­ginél némileg magasabb, 60 százaléka pedig lényegesén alacsonyabb, körülbelül félévi 30. 60, 10S pengő körüli dijat fizetni, amibe a tandíj és az Összes mellékdíjak benne foglal­tatnak. — A kedvezményezések adományozásának egyesegyediil a ráutaltság, szorgalom és ta­nulmányi eredmény lesz az irányadó. —- Az uj I and ijr end szer segítségével, nem is szólva á legkiválóbbcl-, számára létesített ösztöndíjakról, különféle tanulmányi segé­lyekről, az intern átusról és menzáról, a me­lyek révén az t gyelemi hallgatóknak 50 szá­zaléka részesül igen jelentős támogatásban, magyar népünk minden tanulni vágyó és ta­nulásra képes szegény és szorgalmas fia, min­den népi tehetség módot találhat egyetemi tanulmányok folytatására és ez igy van rend­jén. A kultuszminiszternek hosszantartó taps­sal' és é®jenzéssel fogadott szavai után Yargat József kereskedelmi és közlekedésügyi mi­nisztérium vezetésével megbíz,ott iparügyi miniszter az aktuális gazdasági kérdésekről, emlékezett meg. Utána felszólalót még vitéz Bonczos Miklós államtitkár is. KORMÁNYZÓ URUNK MEGÉRKEZÉSE SZEGED, november 12. (Magyar Távirati Iroda.) Horthy Miklós Magyarország kor­mányzója a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem ünnepi megnyitására hét­főn délelőtt 11 órakor Szegedre érkezett. A virágokkal és .nemzeti zászlókkal díszített' pályaudvaron a Kormányzót ünnepélyesem fogadták, A Kormányzó Ur a Himnusz hang- jar' mellet! szállt le kocsijából. Elsőnek Te­leki Pák gróf miniszterelnök és Varga József iparügyi miniszter, mint Szeged váro.s- ország­gyűlési képviselői* fogadták, Tukats Sándor főispán és dr. Páfv József polgármester Szeged város nevében üdvözölték a Kor­ín ányzót. Horthy' Miklós kormányzó kíséretével és a ' fogadására megjelent eJőke’Jőségekiceíl együtt gépkocsin az egyetemhez hajíthatott. A'égig az útvonalon a tanuló ifjúság Sorako­zott fel, zaS-zlócskákat -lobogtatva. Az ifjúság sorfala mögött Szeged -város közönsége tö­mött sorokban állott és lelkesen ünnepelte a. Kormányzót. •' FOGADÁS AZ EGYETEM KAPU­JÁBAN SZEGED, november 12. (Magyar Távirati Iroda.). A Központi Egyetem , kapujában Horthy Miklós .kormányzót Szentgyörgyt Al­bert rektor magnifikus vezetésével az Egye­temi Tanács fogadta. A Főmé’tóságu Ur a ta­nács tagjainak kíséretében a délszaki növé­nyekkel diszilétt előcsarnokon és lép.csőhá- zorí ál az- egyetemi ifjúság sorfala között vo­nult be az-' egyetem 'dísztermébe. A közönség helyéről felállva, hosszan tartó lelkes éljenzéssel és tapssal üdvözölte a te­rembe belépő kormányzót, aki helyet fog­lak a részére kijelölt, dísze« karosszékben. A termet zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, élén Serédy Jusztinián bíboros bercegprimás-sa'. A díszem elvén nyeli sztetmhén ott volt Teleki Pál gróf . miniszterelnök, Hó­man Báaut vallás- és közoktatásügyi minisz­ter. Varga József kereskedelem- és íparügyi miniszter. Szilv Kálmán és Eáv István á.'lam- titkárofc. és sok más előkelőség. A mngpvitó ümieiv.ség a Himnusz elén ölelé­sével, kezdődő!!. az Efcv,elemi Énekkar előadá­sával. ruajd Hóman Bálint val-bK- éa közok­tatásügyi miniszter az Egyetemi Tanács emel­vényére- ment és eNnoiidolta ünnepi beszédét. — Főm ék ős ágú Kormányzó Ur! Hódolattal jelentem, hogy az T.940- A XVÎIL t. e.-el élet rnhivolt szegedi M. Kir. Horthy. Miklós Tudományegyetem szervezési munkálatainak e'-cő szakasza befejezéshez ju­tott. Az első félévi beiratkozások me«-történ- lek. Holnap megindul az egyetem hétköznapi éket», fcetfátttéKi vwwci a tanu4s ás a t#tso * . Mély hálával köszönöm, hogy az egyetem megnyitó ülését magas megje'encfióvtol meg­tisztelni kegyeskedett, ujpibb kifejezést, adva a magyar művelődés ügye ifánt minden kot tanúsított pártfogó megértésnek é* ftwdasko dó szeretetének. — A tudomány célja a terméazcti .tátóg ét az emberi é'-et mozgató erőinek és jéiemégeí- uek megismerése és megértése, az arlottss1«- gok é? változások, a sajátosságok és i-Mttéti'-ő- dé.sek- a törvényszerűség és összefüggések vizsgálata és felderítése által. Az igazi tudó#* az igazságban, mint a legnagyobb emberi ér­tékben és az igazság tudmnáyos megközelít­hetőségébe vetett hittel, minden elfogultság és előitélet, minden meóléktekintet é& irány- zatoisság nélkül vizsgálódik és mérlegéi, tárgyi­lagosan és érdektelenül keresi az igazságot. —— A tudomány ebben az éilelemíiöti nem­zetközi. helyesebben nemzetfe'clti. Művelői egy nagy tudományos munkaközösség tagjai. Eredményei hasznosításának sem szabnak korlátot a népeket és nemzeteket egymástól elválasztó határok. De a tudomány e nemzetfelelíi jeHcge koráut- setn jelenti a nemzeti élettől vö'ó függtet fenségét vagy éppen nemzettelcnségét. Ma még inkább reá vagyunk utalva a népi rétegekben rejlő gazdag értékek kiaknázásá­ra, az idegen elemektől alig hogy megtisz­tult érle miségünk erőinek fokozására,- Jöjjenek magyar népünk tudomány­szomjas. egészséges fiai mind ftHrlnm és töb­ben az egyetemekre, hozzanak friss vért, uj erőt, vidám vállalkozó kedvet, komoly alko tókészséget a magyar értelmiségi rértieg szer­vezetébe. De ne anyagi érvényMÖl-éut, ethe- lyeikedést, áíMst, jövedelmei keressenek a nekik uj világba«, liánén« graröps1­dá»L sze'Iieaai műveltséget és flethivuHfes Ez ar trt vezet a nép boMoguláséhr*. a a«w»- zet felemelkedéséhez, az ország megerősödé­séhez. Hiszem, hogy a szegedi egyetem taná­rai eredményesen irányítják majd népük! fiait e felé az igaz ut felé, ők maguk pedig örö*» inéi fogják azt járni, hármifyen nehéz «5 gö­röngyös legyen az. — Föméítóságu Kormányzó Ur! Kegyes­kedjék engedélyt adni az egyet«» uregnyitá- sára: Hóman Bálint kultitezminiszler beje­dére válaszolva, Horthy Miklós kor*tá*y zó ezeket mondotta: A FŐMÉLTÓSÁGÁ- UR BESZÉDE — A kolozsvári M. Kir. Ferencz J-v- zsx-f Tudományegyetem hazatért a régi otthonába, hogy 20 évi száműzetés utéu újra Erdély fővárosában folytassa tnk vetődésünket gazdagító érdemes ma* kússágát. Magyarország törvényhozása ez ünnepi alkalommal megemlékezvén Szeged szab. kir. városnak az egykor fa­lai közé menekült egyetem fennmara­dását biztositó áldozatairól, éli smew ég­képpen Szegeden uj egyetmu jeléúitu­sát rendelte el. — A nevemet viselő szegedi mány egy elem megnyitásának u*M örömünnepen megelégedéssel gondolok vissza a nemzeti újjáépítés itt átélt el­ső, sorsdöntő napjaira A történelem -szilié előtt Szegedé az a nagy érdem, hogy a nemzed újjászületésnek ez a város volt a bölcsője. Elismeréssé léhezelc meg Szeged népének két évú- z-edes lelkes és lankadatlan magyar munkáiáról. nemzeti műi dődéeíiaknek hozott nagy áldozatairól is. — Ennek a szegedi inunkénak és ál­dozatnak gyümölcse érett be « men-t- Jiiilt erdélyi- egyelem számára emelt pompás épületekben. most az uj szege­di egyetem alapításában. Erre az rígye-{ lemre nagy feladat vár a magyar jövő megalapozásánál. — Nemzetünk jövendő sorsa azon is jardul, milyen lesz a műveltsége. Ho meg akarunk' állni a népek nagy imrsc- nyűben, sok tudásra és alapos ismere­tekre, derék', munkás, jelictn.es. müvek magyar ifjak: ezreire van sSÜh'Ségünk. Ennek az uj. erősebb magyar nemze­déknek1 a felnevelése iskoláink felada­ta és ebben valamennyi iskola időzött járjanak• elöl az egyetemek. A tudómé iivok művelésén felül az egyetemek kö­telessége a nép lelkét- szépítő papok és testét gondozó orvosok, az ifjúságot ne­velő tanárok és az államot igazgató tisztviselők, a gazdasági munkát irá- uxitó szak-férfiak' és a művelődést gya­rapító tudósok' gondos és alapos élőké szitásé kiválásukra. Az egyetemekre há­rul a jövendő magyar életben a veze lésre hivatott u i értelmiségi réteg íré- telesének■ egészséges, magyar, keres; lény és szociális világszemlélete Íréin kilósának nagy nemzeti feladata. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents