Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-12 / 258. szám
.4 LXI. ÉVFOiVA M, 258. SZÁM. - f i L f- N 7. £ K BiaíSíspesá lí©xi»iasége sativéS»© xáráa az erdélyi írélc^tf, akik nagysikerű irodalmi estét rendeztek a fővárosban >X^^EMS^WOXVWá'íMt^WWSWB^BBPWSSiaaSiSSrSXnSSfSmSBtt^B0ISWBttSKU^SKSttSEt BUDAPEST, november 11. A? erdélyi irodalom iránt érzett szeretet, megbecsülés és lelkesedés jellemezte azt a lelkes és forró hangulatban eltöltött estét, amelynek Magyar Művelődés Házában tanúja volt az erdélyi irók ünnepi estéjére megjeleni előkelő, nagyszámú és lelkes közön- scg. Ezt az estét, a többi irodalmi estélyek közül nemcsak a magas irodalmi színvonal emelte ki, hanem az a megkülönböztetett elismerés és szeretet is, amelyet a magyar főváros közönsége érez az erdélyi irók- iránt. Á magyar fővárosban mindig nagy szeretettel várták az erdélyi irodalom képviselőit, mindig a legszívesebben olvasták mii- veit és hallgatták a deszkákról felcsendülő izes mondanivalóit. Ez az este azonban abban különbözött minden eddigi erdélyi estélytől, hogy az erdélyi irodalom neves képviselői végre fék és korlát nélkül szólhattak anyaországbeli hallgatóikhoz-. Nem volt ezen az estén hangos magyarkodás, nem voltak puifogó frázisok, a tiszta irodalom hangjai csendültek fed, de mégis minden mondatra, minden hangsúlyra piros pecsétet ütött az öröm, az egy-haza szabad megvailásának, az egyit- vétartozás valóraválásának örömöt hirdető pecsétjét. A Magyafr Kulturális Egyesületek Országos Szövetsége és Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága együttesen rendezte ezt a nagyszabású irodalmi estet, amelyre Erdély irodalmának hivatott képviselői elhozták szellemi munkájuk értékeit a magyar fővárosba. A volt Városi Színház hatalmas közönséget befogadó nézőterét zsúfolásig megtöltötte a valódi műélvezetre váró közönség. Az előkelő ségeken kivid igen nagy számmal veit részt ezen az estélyen a magyar ifjúság. Az ifjúság nagyszámú megjelenése újabb bizonyíték arra, hogy az uj magyar nemzedék vágyik a havasi levegővel, csörgedező pafakókkal és az elnyomatás alatt megizmosodott magyar hittel táplálkozó igazi irodalomra. Az előkelőségek közül megjeleni Ferencz József főherceg, Pa- laky Tibor államtitkár, továbbá Herczeg Ferenc, Korniss Gyula, Hegedűs Lóránd, \ oinovich Géza, Harsányi Zsolt, Kéky Lajos, Bánffy Miklós gróf, Haász Aladár, Ugrón Gábor és még sokan mások a társadalmi, a kulturális és tudományos élet vezetői közül. AZ ELNÖKI MEGNYITÓ A megnyitó. beszédet Kállay Miklós dr. nyugalmazott miniszter, a kulturális egyesületek országos szövetségének elnöke mondotta. A szabad Erdély szabad magyar Íróival az első ilyen viszontlátás ünnepén ő köszöntötte az erdélyi írókat. Beszédében a hazatért Erdély legnagyobb és legmaradandóbb emlékének’ az erdélyi szellemet nevezte és ezt a szellemet köszöntötte az erdélyi ivókban is. Kállay Miklós dr. a2 erdélyi írókban azt a megtartó magyar európai szellemet üdvözölte, amely többet ér az erdélyi ércnél, többet Erdély fájánál is. „így léptünk szabadságra-* Ezután Kemény János báró mondotta el „így léptünk a szabadságra" cimü előadását. Előadásában meleg, meghatott hangon szólt szükebb pátriájáról, Maros- vécsről. Meghatva emlékezett meg arról a boldog napról, amikor végre szabadon, a besúgóktól való félelem nélkül, elment a sokat látott öreg vécsi tölgyek közé és odament a Kuncz Aladár-asztalhoz és elbeszélgetett vele. Megszólalt a felejthetetlen öreg barát szelleme és öröm volt a szavában is: Így volt ez jól, ahogyan csináltuk... mondotta a korán elhunyt barát szelleme. Igen, így volt ez jó s így csináljuk majd a jövőben is — mondotta Kemény János, megújítva a helikoni fogadalmat. Én most már boldog vagyok — fejezte lie Kemény János. — Boldog vagyok, mert látom o.z utat, amelyen haladni kell és meg nem állani — soha. Melegen ünnepelték a lélekbemarkoló j előadást, amely után Tompa László, j Kuncz Aladár kedvenc költője olvasott fel költeményeiből. Négy költeményt olvasott fel. Költeményeinek ízes erdélyiessége, lendülete, szépsége magával ragadta a közönséget. Molter Károly, Marosvásárhely tanárköltője ízes humorral, maró elmésséggpl olvasott fel egy szatírát a húszéves román uralomról, amelynek még bűnei sem voltak nagyszerűek. Előadásával meghódította a budapestieket. Tamási Áron, a soron következő felolvasó régi ismerőse és írásain túl, személy- szerint is megbecsült irója az igazi művészetet kedvelő pesti közönségnek. A Szülőföldem cimü könyvéből olvas fel részleteket. Előadásáról elég annyit mondani, hogy a fővárosi közönség most sem csalatkozott Korvin-koszorus Írójában. Tamási felolvasása után Nyirő József elbeszélése következik. Alig van magyar iró, akit annyira szeretnének, mint őt. Könyvei ott vannak a legtöbb magyar háznál és évekig vele sírt, vele kacagott minden magyar olvasó. Elbeszélését lelkesen, igazán szívből tapsolta meg minden résztvevő. Hankiss János debreceni egyetemi tanár a kívülálló szemével nézve beszélt az erdélyi csodáról, arról, ami történt —- Nagyszalontától Zágonig. papírba vagy fölt I! Most Reményik Sándor — Erdély \ ég- j várija következett volna. Budapesten min- j denki várta őt, halk szavát, csipkéi inon formába öntött súlyos mondanivalóit. Betegsége miatt nem jöhetett. Helyette Orsolya Erzsébet adta elő a beteg költő zsol- táros hangú verseit, emberi örömöket és szenvedéseket szavakba öntött magasztos költeményeit. A magasztos, szép estét az Acélhang- dalkor éneke fejezte be. A dalárda a Szózatot s egy Végváry-Reményik dalt adott elő. Budapest közönsége ezen az estén a szivébe zárta az erdélyi írókat. A közönség azonban nagyon sajnálta, hogy ezalka- lommal nem hallhatta a többi erdélyi irót is. Szerette volna mindegyiket látni és hallani, mindegyiket a sok erdélyi érték közül, hiszen müveiből már ismeri, szereti és nagyrabecsüli őket. A budapesti sajtó melegen emlékezett meg az erdélyi irók estélyéről. A lapok hosszabb cikkekben méltatják az erdélyi ivókat és rámutatnak arra a nagy értékre, amelyet szőkébb hazánk irói az egyetemes magyar irodalom életében jelentenek. Tóth Bálint. A meggyilkol® ZeMe Codreami ama üdvözölt®születés ^auláit Mihály román királyt BUDAPEST, november 11. A Mai Nap Írja: Tasiból jelenti a Vreme: A Mihály király születésnapján, tegnap rendezett ünnepségen Codreanunak, a meggyilkolt vasgárdista kapitánynak apja mondott beszédet, amelyet igy fejezett be: „Németország és Olaszország ellenségei Románia ellenségei is.“ Alboteanut, a propaganda minisztérium volt kabinetfőnökét ismét letartóztatták. Az zal vádolják, hogy állampénzeket elsikkasztott. Argeloianu volt pénzügyminisztert, akit Blank Arisztiddel való összeköttetései miatt tartóztattak le, tegnap kihallgatták, majd szembesítették Blank Arisztiddel. (MTI.) ataügroggaa■ —— ,4 tÜagya? Ié«gíí©jgaírffi5 SÎ.-T. "" BPíífraijj I-lBIl Erdélyi ügy éhei és a polgári közngmzgatás bevezetéséi tárgyalták meg a míniszíefelnökségen tartóit éríehezlelen j BUDAPEST, november 11. A Budapesti i Értesítő jelenti: A miniszterelnökségen szombaton délelőtt Teleki Pál grój miniszterelnök elnöklésével értekezlet volt, amelyen erdélyi ügyeket beszéltek meg. Ott volt Kereszles- Fischer Ferenc belügyminiszter, aki pénteken érkezett vissza erdélyi körútjáról amelynek —■———«a—aMMBHBEgBBjjjSBSSBffl Se kell jelenteni a ■vas« terméik-icésssietelset Tartalmazza a Magyarországot érintő összes külföldi járatok, valamint az erdélyi és felvidéki légivonalak menetrendjeit és díjszabásait. Kívánatra postán küldjük. Díjtalan. MALERT V., Dorottya-u. 7, - Telefon: 1SD-838. BUDAPEST, november 11. (Magyar Távirati Iroda.) A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli az iparügyi minisztériumnak egyes, használatban nem levő vastermé- kek bejelentéséről szóló rendeletét. Á rendelet szerint a magán és jogi személyiségek november 10-től kötelesek bejelenteni a birtokokban levő vasszerkezeteket, járómé veket, jármüpálvákat, gépeket és más alkatrészeket, amelyek már egy év óta nincsenek izemben és azokat javítással sem It bet üzembe helyezni. Nem vonatkozik a rendelet a 990— 1939, M. E. és 27.70U-—1940. M. E. szám alatt kibocsátott rendelet alapján mir bejelentett vastárgyakra, illetve ócskavasra. SZIGORÚAN MEGBÜNTETIK A FA- KÉSZTETEK BEJELENTÉSÉNEK ELMULASZTÁSÁT BUDAPEST, november 11. A Magyarország írja: Azokat a Lilorimdőket és f»kereskedő két, akik készletüket nem jelentették be szigorúan megbüntetik. Készleteiket elkoboz zák és közfogy'tszí:-.- céljaira használják fel A farejtegetőket ezenkívül súlyos pénzbünte tésael is sújtják. (MTI.) A MAROS'VASARHELY 1 FJUSÁGI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE MAROSVÁSÁRHELY, november 11. (Saját :ud.) A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Ifjúsági Keresztyén Egyesület a napokban tar- :otta meg rende.s évi közgyűlését a Ká-vin- tér 3. szám alatti székhazában. Jelen volt az jgye’süietnek mintegy hetven tagja. Csiky József református lelkész, az IKE lelki vezetője nyitotta meg a közgyűlést magasan szár« nyaló imával, amelyben bálát adott Istennek, hogy megérni engedte a magyar Feltámadást, majd áldását kérte, hogy az egyesület maradéktalanul betömhesse azokat a feladatokat, amelyek a magyar Hazában az ifjúság nevelése terén rá várnak. A közgyűlés megnyitó beszédét dr. Nagy Lajos ügyvéd mondotta- el. Vázolta azokat a nehézségeket, amelyek a román uraipm alatt az egyesület működése elé gördültek, de amelyek ellenére a biblia szellemében munkálkodva, nehéz küzdelmek árán mégis sikerű’t fenntartani az egyesületet. Dr. Nagy Lajos megnyitó beszéde után Csegedy Márks. ©csfes Éslcofáltfioz ÎÂmONYV LEPAGE-nál. ton előterjesztette a titkári jelentést, majd pedig Kiss Pál számolt be a pénztári hely*' zetről. Â jelen réseket a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután lemondott a régi ve» zetöség Nagy Lajos dr-rai! az éílen, aki négy éven át vezette az IKÉ-t. hogy fiatalabbaknak adják át helyüket. Csiky József méltatta a lemondott vezetőség munkáját és köszönetét mondott azért a.z önfeláldozó munkásságért, amelyet a legnagyobb áldozatkészséggel végeztek mindvégig. Ezután sor került az uj vezetőség megválasztására. Az elnök Kupán Ferenc fiatal kereskedő lett. A választmány7 tagjai is va'amehnyiesn a fiatalabb nemzedék soraiból kerii tek ki. Csiky7 József kérte az uj vezetőséget, hogy szívvel! és lélekkel munka,kodjék az egyesület élén, a bemondott vezetőségét pedig, hogy az egyesület kebelében továbbra is azt az elismerésre iné tó tevékenységet tanúsítsa, mint amelyre a múltban az egyesület élén példát á' iíott az utána következőknek. A közgyűlés bíza tna továbbra is a régi lelki vezető. Csiky József lelkész nrel’ett nyilatkozott meg, aki a tárgy- sorozat betöltése után imával zárta be a köz- gyföést . . « Az IKE nemrégen alakította meg Önképzőkörét. amelynek összejövetelei! pénteki estéken tartják. \z Önképzőkör jelenlegi feladata az. hogy az IKE-ifjuság hiányos nemze(ti történemi ismereteit bővítse és megismertesse a Székely főváros múltját a tagokkal. 35 év körüli őskeres 'tény, kereskedelmi gyakcrlattîl rendelkező misvar, néniéi és román nyelvtudású gépész m ér nöhöi, vág-/ felső ipar iskolást keres erdélyi eladási szér eze e részére vi'áj- v ti la at. Aj ánlatok „E adó ;ti . - nők“ jeligére Balogh hirdslö irodába Budapest, V., Steni: István-k irut 9. sz. küldendő \ során megbeszéléseket folytatott a katonai közigazgatás vezetőivel a polgári közigazgatás bevezetéséről. Az értekezleten résztvett több erdélyi szakértő és erdélyi 1: épviselő ^ közöttük. Kölcsey Ferenc. Albrecht Dezső és Teleki. Ernő gróf.
