Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-12 / 258. szám

Jni r r. \i 7 »' K I. XI. ÉVFOLYAM, ?.'8. SZÁM. I Kelő zsvápon six B aweew™iw^4we»íW-T«miBHeFSíi»,,wi iirT—TTTTIIIMilllllll 1 inmniarwf EUROPA óttoírcíJúLbQn űyyünis• Ooála £ jpmo-i -a ^azÁtn. 6tlap szerint 1.10 p^n Ji>* — El's©r*on 1 il 2} sn a.* ar. li^ií mantii 3 La;a« Vacäora uí*«i tlac. ipimwin» Vwnasm» Szmészdaí Ma esti- hangzik el először a ineg/cnésilcLt Petőfi-dal a kolozsvári Magyar Színház szín­padán. Abban a városban éppen, ahol a sziu ház szónak külön ize, csengése van. mert Ko­lozsvár az a város, ahol talán legmélyebben gyökerező hagyományai vannak s/inészetihiiv- nek. Valami romantikus es hősi ez a színházi mult: regénybeillő, sajátosan erdélyi s talán ezért veszi ki részét, olyan örömmel r.tdi L a magyar színészét J :>0 éves jubileumán. lue: l ez a hatalmas jelentőségű évforduló külön ünnepet jelent a mi számunkra. Kolozsvárt már 1821-ben megnyílt az első állandó jellegű magyar színház, niig Budapest csak tizenhat évvel később. 1837-ben mond­hatta az első magyarnyelvű állandó színházat magáénak. Kolozsvárnak úgyszólván házi ju­bileuma ez az évforduló. A Farkas-utcai szili- hájnak történelmi szerepe volt a magyar mű­velődéstörténetben és ha ma helyén uj, mo­dern történelmi épület is áll (Mátyás király diákháza, a volt egyetemi kollégium) emléke, múltja és jelentősége nem mult el a lebon­tott kövekkel, a rázuhanó csákányütésekekel. De a Farkas-utcai színházi előadásoknál is sokkal régebbi az erdélyi magyar színjátszás. Kolozsvárnak több mint százhúsz éve van állandó magyar színháza, de ebben az ősi er­délyi kultinvárosban már a tizenhetedik szá­zadban kért magyar színházi előadások tartá­sára engedélyt Felvinczy György uram. így évszázadokra visszamenő hagyományai van­nak a kolozsvári magyar szinjátszásnak, ahol már a fejedelemségek idején rendeztek islco- ladrámákat s dramatizált formában színpadra vitt hitvitákat. Erdély történelmi nevű főúri családjai, igy a Wesselényiik pártolták egész szivükkel a magyar színjátszást s a Jókai-ut kettes szám alatt levő Rédey-házban már a tizennyolcadik században tartottak sziui elő­adásokat. diszes és előkelő közönség jelenlé­tében. Eotsi Patkó János igazagtó és Kelemen László voit ennek a kezdeti hőskornak két úttörője. Ennek a két nagyszerű erdélyi embernek szobra a Hunyadi-téri Nemzeti Színház előcsarnokában állt és nézett szembe a fényes, modern, uj színházba érkező ün­neplő közönséggel, azon a megnyitó ünnepsé­gen, mikor 1906-ban a Farkas-utcából az uj otthonba költözött át a magyar színészet. De kegyelettel gondolt a magyar színészet mindig azokra, akik egész életüket a magyar szó sokszor olyan nehéz sorsot jelentő küz­delmes szolgálataira állították. A régi Farkas­utcai színház előtt állott Gyulai Ferencnek, a nagy magyar komikusnak szobra. Emlékez­nek erre a régi kolozsváriak mind s ha el is tűnt a szobor és az annyi forró estét látott színház, örökre visszaemlékeznek a magyar színészet első állandó otthonára. Arra a ki­csi, meleg hangulatú színházra, ahol mint az ősi protestáns templomban a nemesi családok címere, állott páholyuknál s ahol mindenki­nek pontosan megvolt a maga helye. Évtize­deken át valahogy kialakult az a szabály, hogy az arisztokraták páholyokba jártak, az előkelő polgárok a földszint első soraiba, a köznép a kakasülőre s a diákság az állóhely­re. Mindenkinek úgy megvolt ott a helye, mint iskolában a diáknak és mindenki ismer­te egymást annak a színháznak a nézőterén, ahol Déryné tündérhangja, E. Kovács Gyula zengő orgánuma s Blaha Lujza szépséges nó- tázása zengett valaha. Olyan termőtalaja s olyan gazdag tárháza Kolozsvár az ősi magyar színházi emlékek­nek, hogy most, mikor ez a színészet vissza­költözik a Hunyadi-téri igazi otthonába, gon­doskodni kellene arról. hogy a színház vala­melyik helyiségében kis színháztörténeti mú­zeumot rendezzenek be ciz erdélyi színjátszás megmaradl relikviáiból. De valóságos színházi múzeum a kolozsvári Házsongárdi temető, ahol Erdély színésznagy­ságainak sírjai között ott látjuk Pergő Celes- íinnek, a magyar komikusok atyjának, E. Ko- vács Gyulának, Szentgyörpyi Istvánnak sír­jait, de ott pihennek mindazok, akik életük­ben a színpad fényes négyszögéből vitték to­vább a magyar szól, a magyar kultúrát. A kolozsvári- magyar színészet hőskoráról egyébként nemrégen jelent meg érdekes er­délyi könyv. Ángy Lázár. Kolozsvár száz év előtti szinidirektorának naplójából és kéz­írásos feljegyzéseiből irta Jancsó Elemér dr. Ez a könyv is eleven emléket állít azok­nak. akiknek nevével egybeforr a magyar “»vniálszás százötvenéves küzdelmes múltja. Marton Lili. TÉRKÉP, ATLASZ-nál, Kolozsvár. Kérjen jegyzéket Megalakult IColozsvároii áss Erdélyi Gyáriparosok Országi©® Szövetség© gyáriparosok érdekképviselőt#, szerve a Gy08z«töl függetlenül, önállón * alakult meg \ közgyűlésen Riinanóezy Kálmán elnö­köli. aki megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent tagokat s indítványozta, hogy a rendkivii'i közgyii és Erdély e-zaki részén‘k visszatérése alkalmából liódolő távirattal iid vöziilje Kormányzó í runkat. a miniszterei nők urut, az ipari, pénzügyi és honvédéin» miniszter urakat. Indítványozta továbbá liogv a közgyűlés mondjon köv/önetet az ed digi elnököknek. Indítványát egyhangú 'e-kc sedéssel fogadták. Dp. Böszörményi beszámolója KOI.DZSYÁR november II. (Saját tud.) A \ oh romániai Nagyiparosok Országos Egyesületének kolozsvári körzet« tegnap déb '(licit I II órakor a Kereskedelmi és iparka­mara tanácstermében rendkívüli közgyűlésre ii!t össze, hogy döntsön alöKill: átszervezett formában fog-e tovább működni, beolvad a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségébe, vagy fe’számol-e? A nag> fontosságú remiki- vii’i közgyűlésen a kerület gyáriparának kép­viselői nagv számmal vettek rászti Az elnöki megnyitó után dr. Böszörményi Sándor ügy \ ezető igazgató napirendi indít­ványt 'tett. Kérte, hogy a közgyűlés tárgyaljai le a tárgysorozat első és második pontját s mielőtt az átszervezés tárgyalására kerülne a sor. á 'lapítsa meg a határozaítképességet s ha addig a Hágok kétharmad része nem je­lenne meg. úgy a közgyűlés folytatását ba­lasszák el délután 5 órára, amikor a tagok számára való tekintet nélkül! fognak dönteni. Az indítvány elfogadása után nagv vona­Péntektől: lázár Mária az Erzsébetben lakban beszámo l a volt UGIR kolozsvári ke­rületének eddigi munkájáról. Hangoztatta, hogy a szövetség vo't az egyetlen erdé.yrészi képviseleti szerv, amely anélkül, hogy ma­gvar kisebbségi jel egét egy percre is feladta volna, vezető szerepet biztosított magának nemcsak saját gazdasági rétegének — a gyár­iparosságnak — hanem ezen át Románia egész gazdasági é'etének irányításában. A szövetség volt az egyetlen erdélyi ér­dekképviseleti szerv, mely tagjait a közös erdélyi gazdasági és szociális érdekek vé­delmében mindig együtt tudta tartani, egy­séges erdélyi szellemben össze tudta olvasz­tani s ennek a homogenitásnak az erejével a bukaresti kormányok és nagybankok gyarmatosító politikáját ismét és ismét vissza tudta verni, úgyhogy a Szövetség tagjainak anyagi és sze­rnél) i függetlensége — egy-két kivétellé], — huszonkét évi ádáz kiizde em darára, meg­maradt. Jelentését a közgvii és egyhangúlag helyesléssel vette tudomásul és utána bejelentette, hogy kedden az erdélyi gyár­ipar érdekképviseleteinek vezetői Buda­pesten megjelennek a kormány tasjai e'őtt es ismertetni fogják velük az erdélyi gvár- ipar időszerű óhajait. Az elnöki indítvány Utána simét Riinanóezy elnök emelkedőit szólásra és rövid határozati javaslatban a szervezetnek a GYOSZ-tól független, ön­álló szervvé való átalakulását indítvá­nyozta. Javaslatában kifejtette, hogy amennyiben a szervezet felszámolását mondanák ki. a ielszámo ás tartama alatt a gyáriparosok ér­dekeinek véde méhen semmi komolyabb lé­pést nem tehet, ha a GYOSZ-ba olvad be, a GVOSZ vezetőségébe bekii előtt hét-három tag az erdélyi gyáriparosok érdekeit kelIő eréilve! nem képviselheti, ezért csak az át­szervezés formája marad hátra. A határozati javaslat fölötti döntésre akkor még nem ke­rült sor. mert a közgyűlés még nem vo t ha­tározatképes. Amint Böszörményi Sándor ügyvezető el­nök közölte, hogy repülőgépen a déli órák­ban Kolozsvárra érkeztek a vásárhelyi gyár­iparosok képviselői, ezekkel!) és az újonnan jelentkezett tagokká] a rendkívüli közgyűlés határozatképes lesz. addig is felszólította a jelenlevőket', hogy sérelmeiket terjesszék elő. Felszólítására a gyáripar képviselői kérték a Budapestre utazó de egátusokat, hogy az adó­törvények egy-segesite.se, a nyersanyagok be­szerzése és az áruelhclye/zés szabályozása, va­lamint az anyaország és Erdély gyáripari ter­mékei között mutatkozó árszínvonal eltünte­tése érdekében tegyék meg a lépéseket. A felszó'alók megegyeztek abban, hogy a hazatért részek gyáripara az anyaországi gyáriparra’ szemben hátrányos helyzetben vannak s ez nemcsak termelőképességü­ket, hanem anyagi megalapozottságukat is károsan befolyásolja. Kérték a Romániával szemben fenná ló függő kérdések rendezésének meg,sürgetését, az elvitt javakért va’ó kártalanítást s mind­azoknak .a kérdéseknek sürgős megoldását, me vek a visszatéréssel egyidejűleg felmerül­tek. Egyik fel szó aló a pénzintézetiek, mint a gyáripar ..ősi ellenségei“ ellen szólalt fel s ki fo gásoita. hogy a* bankok a gyáriparosok pénzügyi e látása után nemcsak törvényes ka­matokat. hanem haszonrészesedést is követő ­nek ,s igy veszélyeztetik a gyáripar fejlődését. EGYHANGÚ HATÁROZAT Dó i egy órára már határozatképes, volt a rendkívüli közgyűlés és Böszörményi Sándor, ügyvezető igazgató szavazás alá bocsátottal Rimanóczv Kálmán elnöknek az átszerve­zésre vonatkozó javaslatát. A közgyii’é? ogvhonguan kimondotta, hogv függetV.nü! a. Gyáriparosok Országos Szö­vetségétől. Kolozsvár köznontía! egész Er­délyre kiterjedő működési területtel meg­alakítja az Erdélyi Gyáriparosok Országos Szövetségét és tagjai közé beszervezi a hazatért területen levő gyáripar minden tagját. Az indítvány elfogadása után az ügyvezető igazgató előterjesztésére elfogadták az át­szervezésre vonatkozó alapszabálymódositó javaslatot, utána pedig megválasztották az uj vezetőséget, amely a következő: Elnök Rimanóczv Kálmán. Ale nők Varga László. Pénztárnok dr. Gá! Zsigmond. Ügyv. igazgató dr. Böszörményi Sándor Kolozsvár. Szakosztály elnökök: Bányaipar: Fazék Gyu­la, Nagybánya. Faipar: Báró Bánffv Dániel. Építőipar: Gärtner Ernő, Dé.s-. Élepiezési ipar: A Iád János, Kolozsvár. A as- és fém: Szolnoky Gyula. Vegyiipar: Jakobv László, Nagybánya. Bőripar: Zp^lor János, Ko ozs- vár. Textilipar: Dr. Ágoston Béla, Ko’ozs- vár. Szeszipar: Weisz Béla. Kolozsvár. Ma­lomipar: Molnár Ernő. Helyi elnökök: Ko­lozsvár: Andor Endre. Nagyvárad: Dr. Szű- may Lajos, Marosvásárhely: Kar.le van Vilmos. Az idei évad nagy szenzációja: Lázár Mária az Erzsébetben ÖSSZEÍRJÁK a siketnéma, vak ÉS GYENGEELMÉJŰ GYERMEKEKET ÉS FIATALKORÚAKAT. Elrendelem Ko­lozsvár thj. sz. kir. város területén talál­ható mindkét nembeli 6—18 éves kora siketnéma, vak és gyengeelméjű gyerme­kek és fiatalkorúak összeírását. Ezért felhívom nemzetiségre és vallásra való te­kintet nélkül azokat a szülőket és gondo­zókat. akiknek háztartásában, illetve gon­dozásában ilyen gyermekek, vagy fiatal­kornak vannak. hogy azokat folyó hó 19-ig jelentsék he az alábbi helyeken: A siket-némák jelentkezésének helye: A si­ket-némák kolozsvári m. kir. áll. intézete (Honvéd-utca 38. szám) d. e. 10—12 óra, d. u. 5—6 óra. A vakok jelentkezési helye: A vakok kolozsvári m. kir. áll. in­tézete (Honvéd-utca 25. szám. I. emelet) d. o. 10—1.2, d. u. 5—6 óra. A gyengeel- méjüek jelentkezési helye: A gyógypeda­gógiai nevelő intézet (Rákóczi-ut 1---3. sz.) d. e. 10—12 óra, d. u. 5—6 óra. Beck Albert ezredes sk. katonai városparancsnok Magyar iparoshiitüidoííek utaznak a Szovjetunióba BUDAPEST, november II. (Saját tud ) Magyarul -zúg a háború ellenére i- lotil»*- 1.iilk< i esUcdelmi tárgyalásokul folytat az ország kiviteli cikkeinek elhelyezése és az oiv/.ág behozatali szükségletének fedezése érdi-kében. Ezekkel a tárgyalásokkal Kap- ( -ólaiban illetékes hely» n közölték az Ellenzék íminkatázrával, hogy Becsben most német-magyar kereskedelmi tárgya­lások indultak. Német részről Clodius meghatalmazott miniszter. magyar rész­ről Nicki Alfréd meghatalmazott minisz­ter vezeti a megbeszéléseket. A tárgyalá­sukon az időszerű kérdések során rn.-g- 1 e.-zélésckel folytatnak a szénszállításról, valamint a Magyarország területi növe­kedéséből adódó kereskedelmi kérdések­től. Ezeken a tárgyalásokon természete­sen fennáll annak a lehetősége, hogy a kölcsönös bevitel és kivitel növekedni fog. Megbeszélések lesznek a norvég-hol­land és belga áruforgalom megindításá­ról is. Illetékes helyen egyébként úgy7 tudják, hogy a Szovjet Oroszországgal kötött megálla­podásban biztosított kontingens kihasz­nálása céljából a magyar iparosok ki­küldőt teltet küldenek Moszkvába. A magyar kiküldöttek mintegy három hétig maradnak a szovjetorosz főváros­ivá». A magyar kiküldöttekkel Rosslaw Nándor, a Külkereskedelmi Hivatal igaz­gatója is Moszkvába utazik. Rosslaw igaz­gató egyébként résztvett a hivatalos ma- gyar-szovjetorosz tárgyalásokon is. November 15-én Budapesten török-ma­gyar kereskedelmi tárgyalások indul­nak. A török küldöttséget Szervet bey vezeti, illetékes helyen rámutatnak arra, liogv a háború következtében számolni kell a tö­rök-magyar árucserével kapcsolatosan bi­zonyos szállítási nehézségekkel is. Az év vége előtt Dániával is kereske­delmi tárgyalások indulnak. Ezeknek a tárgyalásoknak még nincs meghatározva a pontos ideje. EZREDNAPOT TARTANAK A VOLT C3. ÉS KIR. 51-ESEK KOLOZSVÁRT. A 38-as hadosztály folyó hó 3-iki kolozsvári bajtársi iinnepségél’.ez a volt cs. és kir. 51-es kolozs­vári háziezred is csatlakozott és a fővárositól jött vezetőség fogadtatásán küldöttséggel kép­viseltette magát. Ugyanez nap délutánján alakult meg az 51-esek Bajtársi Szövetsége a következő vezetőséggel: Diszelnök Medgyesi József ny. őrnagy, elnök Balogh Ignác t. fő­hadnagy, alelnökök dr. Mikó Lőrinc t. főhdn., dr. Mester Gábor t. főhdn.. Fodor József t. főhdn., Zudor Sándor t. hdn.. ügyvezető tit- ! kár: Kisfaludy Lajos t. hdn., pénztáros Ná­dor Rezső t. hdn.. ellenőrök Benedek Antal t. hdn., Andrásy Gyula t. hdn., Kolozsváry István számv. altiszt. Varga Antal tiszthe­lyettes, sajtóreferens Zotnora S. János t. fő­hdn., ügyész dr. Polcz Radó önkéntes, vá­lasztmányi tagok: dr. Mezey Mihály t. hdn., Túri Zoltán t. főhdn.. Rigó Lajos í. főhdn., Kiss Ferenc t. főhdn.. Szabó Márton t. hdn., Hadházy Sándor t. főhdn., dr. Chiriia Viktor ny. százados, Iíaray József t. hdn., Müller Géza t. zászlós, Szilvay Sándor t. főhdn., Gombos Aladár t. hdn., Bányav Béla t. zszh, Poszler József Lajos t. zszh, Pikéthy Árpád tiszthelyettes, Papszt Gyula orrú., Uram An­tal szkv., Bodnár István tizedes, Tyiorán llyés orra., Tótli Árpád tizedes, Zilahy And­rás orv., Karsai Ferenc, gyak. ívűin Jévzsef gyalogos. Az alakuló közgyűlés elhatározta, hogy tavasszal — a vidék bevonásával — ez- rednapot rendez városunkban, mely annál is inkább impozánsnak Ígérkezik, mivel helyben és vidéken kb. tízezer volt 51-es bajtárs él. A szervezés munkája máris lázasan megin­dult a Bajtársi Szövetség Deák Fereoc-utca 6—8. szám í. emeleten levő irodájában, a hivatalos órák alatt (kedden, csütörtökön este 6—8-ig. vasárnap délelőtt 10—12-ig) mindennemű felvilágosítással szolgálnak. Péntektől minden este: Erzsébet iásár Máriával

Next

/
Thumbnails
Contents