Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-03 / 251. szám

194 0 november 2.' E /: L~E NZÉK Séasss külsőségekkel meni végbe Eormíinf^ő líránk szatmári kereszt- fiának keresztelési ünnepsége bT sr\ J3S ’A £i só 1 & SZATMÁRNÉMETI, novcmbc• 2. (Magyar Távirati. Iroda.) Szatmárnémetiben fényes ün­nepség keretében történt meg a Kormányzó Ur Ő főméltósága kereszt fiánál:. Szabó fái téglagyári munkás Miklós nevii gyermekének k' résztélé. ! ünnepsége. A gyermek szeptember 15-én, a Kormányzó Ur Szat,nárra történt bevonulásának napján született. A Főméllóságu Ur megbízásából a város katonai parancsnoka tartotta keresztvíz alá. az újszülöttet a református templomban, amelynek hajóját ez alkalomból zsúfolásig megtöltötték a hívők. Sárközi Lajos esperes ünnepi beszédéhen kifejtette, hogy a magyar élet fenntartó alap­ja a csalna és a sok gyermek. A keresztelési szertartást Kiss Bertalan ref. lelkész végezte. Feleldfleis gazdálkodás miatt a városparanesstokság iaiíiiggeszielie a kolozsvári Csizmadia Spar- t ár salaioiakormánFzaiái A GYERMEKNEK MAGASLATI NAPOT”! Kérdezze az orvosát: fejlődését segíti, egészségét vádi. A „magaslati nap“ csak hanaui jelzéssel valódi! Kapható a szaküzle lekben ! Érdekes, színesen illusztrált leírást küld: MAGYAR SIEMENS kvarclámpa-osztály . Budapest, VI., Nagymező-u. 4, WsirivmMMmafína m AEG-Unio, Budapest, V., Rudolf trónörökös-tér 5. KOLOZSVÁR, november 2. (Saját tu­dósítónktól). Kolozsvár viharos múltjá­ban nagy szerepük volt az iparosmeste­reknek. Nemcsakhogy szorgos munkával gyarapították anyagi javait, de ha ellen­ség támadta meg a várost, hősiesen véd­ték falait is. Majdnem minden iparoscéh­nek volt egy-egy védőbástyája. A még most is ép Bethlen bástya, amely például a szabók bástyája volt és kolozsvári sza­bócéh tagjai építették és ha ellenség mu­tatkozott a láthatáron, bástyáiból a város falának reájuk eső részeit meg is véd­ték. A nemes és nemzetes céhek az idők fo- Ivamán elszegényedtek, egyedül a csizma­dia céhnek, most már Csizmadia Ipartár­sulatnak maradt vagyona, az a bérház, amelynek átjárója van a Deák tereric- uccából a Szentegyház-uccáha. Már a ro­mán uralom előtt is veszendőnek indult ez a vagyon, a román uralom alatt aztán gyors ütemben kezdődőit meg pusztulá­sa. Ahelyett, hogy a vagyont gyarapítot­ták volna, a gyorsan egymást, követő társulati ve­zetőségek — néhány kivételtől elte­kintve — mindent elkövettek, hegy a vagyon pusztuljon. Ebek harmincadjára került a Csizma­dia Ipartársulat vagyona s talán néhány Érdéig! Leszámítoló Pénzváltó Bank E. T, Kolozsvár a lüsgfcir Leszámítoló és Pénzváltó Bank Budapest leánflnfézsfe. Betéteket előnyösen kamatoztat. flrnűggleteket finanszíroz. Kölcsönöket folyósít. mindennemű deviza-ügyekben felvilágosítással szolgál. év múlva már a romjai sem maradtak volna meg, ha nem jön közbe a felszaba­dulás, amely ennek a gazdálkodásnak örök időre végett vetett. A csizmadia ipartársulat bormérésének j bérlői, sőt egyes vezetőségi tagok is olyan pénzügyi kihágásokat követtek el, amelyekért sok százezer lejes bírsá­gokat kellett fizetni. Hizlalták az ügyvédeket és â román uralom alatt a csizmadia ipartársadalom vagyonából három-négy román ügyvéd gazdagodott meg. Legutoljára három év­vel ezelőtt valami adóbírságot kellett ki­fizetni s hogy ebhez a pénzt előteremt­sék, az ipartársulat tulajdonát alkotó épület béreit lekötötték. Ez a pénzügyi művelet volt betetőzője a felelőtlen gaz­dálkodásnak. Egy tál lencséért adták el vagyonukat anélkül, hogy ezért bárkinek bántódása, vagy felelősségre vonása meg­történt volna. Most aztán, betelt a mérték, mert a városparancsnok a társulat alapsza­bályainak 56. §-a alapján megállapítva, hogy a társulat vagyonával felelőtlenül gazdálkodtak, a 61-ik szakasz rendel­kezése alapján felfüggesztette az egye­■ sülét önkormányzatát és László Jenő ügyvédjelölt személyében a társulat élére vagyonfelügyelőt nevezett ki. Ezt különben a jelenlegi vezetőség is kérte. amely le akarván számolni a mult bűnei­vel, felelősségre akarja vonni azokat, akik a társulat eladósodását elősegítették. A vagyonfelügyelő kinevezése következté­ben most már az épületben levő bérlők a bérösszegeket közvetlenül a városi pénz­tárba kell befizessék. A városparancsnok utasította a vagyonfelügyelőt, hogy vizs­gálja felül a társulat eddigi ügymenetét és arról tegyen jelentést. A felügyelő kinevezése és az önkor­mányzat felfüggesztése csak bevezető­je kell legyen annak a nagy tisztoga­tásnak, amelyet haladéktalanul meg kell indítani. Felelősségre kell vonni és biróság elé kell állitani mindazokat a nagyhangú ve­zetőségi tagokat, akik nem a társulat ösz- szességének érdekeit, hanem saját érde­keiket nézték és a társulatot majdnem koldusbotra juttatták. Ideiglenes álca és bázszámjelző táblákkal oldjak meg átmenetileg a magyarnyelvű utcaelnevezések kérdését KOLOZSVÁR, november 2. (Saját tu­dósítónktól). Egy alkalommal már foglal­koztunk az utcákat és a házszámokat jel­ző táblák kérdésével. Ismeretes, hogy szá­mos házról és utcáról iekcrültek már a ro­mán neveket jelző táblák és a város gondoskodott is arról, hogy az utcák magyar elnevezését feltüntető táblácskákkal pótolja az eltávolított régi jelzőtáblákat, azonban ilyen rövid idő alatt lehetetlenség, hogy az egész város területén elhelyezhessék a ma­gyar feliratú uj táblákat. Természetesen ez is fokozatosan és a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni, de addig is igen üdvös és hasznos volna, hogy azokban az utcákban, ahol a város még nem helyezhette el az uj jelzőtáblákat, maguk a háztulajdonosk, vagy a lakók tegyenek ki a kapura egy kis karton­lapot és arra írják föl az illető utca és a ház számát, hogy főleg az idegenek könnyen eligazodhassanak. Természe­tesen ez csak ideiglenes jellegű volna és addig is, amig az egész város el lesz látva a rendes jelzőtáblákkal, ez lényege­sen megkönnyítené a kézbesítőknek, a postásoknak és általában az idegeneknek a város területén való tájékozódását. Â Phűim rádió szerem a gazdasági életben Az elnökségi és igazgatósági tanácstermek egyre megszokottabb berendezési tárgya a modern rádiókészülék és tegyük mindjárt hozzá, nemcsak berendezési tárgya, hanem növekvő fontosságú munkaeszköze is. A modern rádiókészii'ék hangja egyre gyakrabban hangzik fel fontos igazgatósági tanácskozásokon és az éterből érkező uj hírek sokszor a bosszú tárgyalásokon megvitatott su'yos problémáknak hozzák könnyű, gyors, egyszerű és kedvező megoldását. A gazdasági életben a rádió jelentősége napról-napra emelkedik és a sajtó mellett nélkülözhetetlen eszköze a gyors tájékozódásnak; a nemzetközi forgalom elé tornyosuló ezer akadályt a rádió áthidalja és sok oly részletkérdésről nyújt gyors tájékozódást, amelyekre a legfontosabb anyag tömör egybegyűjtésére törekvő hírközpontok sokszor nem gondolhatnak. A termés, időjárás és vízállásjelentések, a szállitási rendnek világszerte bekövetkező változására vonatkozó rádióhirek döntő fontosságúak lehetnek iizifeti tárgyalásoknál. Ha­sonló jelentőségűek a kereskedelmi tárgyalásokról szóló értesülések is. A rádió kétség­kívül a szórakozás és tanulás céljait szolgálja elsősorban, de ha ma statisztikát) készite- nénk a rádió felhasználásáról, kiderülne, hogy a gazdasági híranyag jelentősége nagyon emelkedett. Ma már igen sok vállalatnál találunk Philips készüléket. A Magyar Philips Rádió­gyár készülékei nagy teljesítményükkel, tiszta hangvisszaadáfiukkal és nem utolsó sorban a gazdasági életben annyira fontos gyors és könnyű kezelésükkel kitünően bevált hír­szerző eszközei nemcsak a magánlakásoknak, hanem, nagy vállalatoknak is a Philips rá­diók. További előnye az is, hogy díszes, de szolid kiállításával harmonikusan illeszke­dik bele úgy a magánlakások modern bútorzatába, mint a nagy vállalatok tanácstermei­nek komoly berendezésébe. Ipartestüietexnk Néhány elmélkedő mondat követte a be­számolót, mely legutóbb hirt adott Kolozs­vár iparié ilületének feltámasztása érdekében folyó mpnkálatokról és arról a mozgalomról, mely a kisiparosrág egyéb intézményeit hely­reállít ja. Nagy csapás volt, mikor a munká­in marók és a céhek létesítése a magyar ipa­rosság hires ipartestületeit és másnemű egy­leteit vagy intézményeit elnyelte és ezt a csapást joggal kívánják most hamarosan jó­vátenni. A hatalom nagyon jól tudta, hogyr a magyar kisebbségi lét egyik gerince az iparos­ság és ha ezt a gerincet eltörik, akkor az egész magyar kisebbségi réteg fokozatos meg­bénulását siettetiL. Ezért kivonták mindenek­előtt az ipari társadalmat a kereskedelmi és iparkamarákból, megszervezték a munkakamar rákat, melyekben az iparosság háttérbe szo­rult és aztán feltámasztották az ásamg kö- zékpori céhszellcmet és ennek segítségével a romár.-sdgban akarták elmerüerá a magyar iparosokat. Ezzel együtt járt a századok óta virágzó testületi szellem és vagyon megroha­mozása. Éppen a veszély tetőpontján érkezeit meg a felszabadulás a román ipari nyomás alól és a vissza nem csatolt Erdélyben annalí az elnyomásnak a bukása, amely elnyomás egyebekben a magyar ipar intézményeinek életét veszélyeztette. Most már az újra ma­gyarrá lett nagy területen megkezdődött u vissza és helyreállítás nagy művelete és bizo­nyára javulni fog a helyzet a megerősödött magyar hatalom ellenőrzése alatt és hatására odaát is és így, az egész Erdély területén a magyar iparosság tovább folytathatja a meg­szakított szakmai és testületi életét, biztosít­hatja létét és közös vagyonát. A kisipari magyar társadalom az ország nemzeti, erkölcsi, gazdasági, szellemi életének mindig egyik főtényezője volt é» még inkább az lesz a jövőben, amikor a gyakorlati mun­kálkodás értéke mindegyre növekedik. Ezt minden érdekelt köztényezőnek támogatni kell. Hozzájárul — ugyanis — e növekedés­hez az a rengeteg sok és nagyon keíerii ta­pasztalat is, melyet a 21 éves kisebbségi lét­küzdelemben az iparosság szerzett, mely le- szegényithette és elszomoríthatta, de szorgal­mában és szívósságában megacélozta. Ezt a tapasztalati anyagot ö képes lesz jobban érté­kesíteni. Íme, volt valami haszna is a kisebb­ségi luszéletnek, amelyben a veszély talán elsősorban a kisiparosságra, régi korok hires közjogi ellenzékére agyarkodott. Megtanította főleg a szenvedőket és alapjában megszegényi- tetteket a magyar nemzetiség, a magyar tör- ténelmiség. a magyar közgazdaságharc még határozottabb és önzetlenebb szolgálatára, melyért más helyezkedés és közösségi volta miatt soha egy percre se igényel kölön jutal­mat. Amit most visszaszerez, az mindig az övé volt s a keserves szerzeményeiből virá- goztutott fel. Ez a tudat egyik fontos kelléke, hogy a gerinc mindig kemény és szívós ma r adjon. (5p.) KOLOZSVÁRI KÉPESKÖNYV, Officina mükiadás, 32 legszebb képpel kve 2.80. Chitz: Péter Hangszerország­ban, ifj. képes kve 4.40 P. Dr. Balassa: A magyar nyelv életrajza fve 2, kve 3 P. slb. Lcpagenál Kolozsvár. Postán utánvét­tel. Kérjen uj jegyzéket. BiAIDEKItfR-CSODIJIOR Kérjen díjtalan árjegyzéket! Erdély régi szállítója HAIDEKKER SÁ1D03 Budapest, VI. Andrássy-ut 21/1S

Next

/
Thumbnails
Contents