Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-06 / 253. szám

ELLENZÉK 1 .9 4 (J no \ c rí /> Kasftaea „Most csak egy a fontos, hogy ami a miénk, azt megtartsuk!“ “ mondotta budapesti beszédében Vásárhelyi János erdélyi református püspök i)r« Táv any Sándas* piiip'ékhdlyeiies az erdélyi magyar lelkiség törhetetlen erejét méltatta a reformáció emléldianepén BLDAPEST. október 5. (Saját tudósitónt- tpl.) A reformáció emléknapját különös fény­űvel. és áhítattal ünnepelték meg Budapest protestáns hívei. Az ünnepi istentiszteletek kozzl kiemelkedett a Kálvin-teri református templomban tartott istentisztelet, ahol Vásár­helyi János erdélyi református püspök hirdet­te az Igét. Az istentiszteletet az Országos Protestáns Napok ünnepélyessége és áhítata jellemezte. Magyarország protestáns híveinek nagy ün­nepe, amelyen először vettek részt a vissza­tért erdélyi részek hívei, a Vigadó nagyter­mében tartott ünnepséggel ért véget. A re­formáció emlékünnepének délutánján hatal­mas hivő sereg zarándokolt a Vigadó nagy­terme felé, ahol este 6 órakor kezdődött a magyarországi protestánsok lélekemelő ünne­pélye. Az ünnepély színhelyét zsúfolásig meg­töltötte az előkelő közönség. Megjelent Albrecht királyi herceg felesége, Katalin ki­rályi hercegasszony is. Reményi Sehneller La­jos pénzügyminiszter a kormány képviseleté­ben jelent meg az ünnepélyen Tasnádi Nagy András elnök és Tors Tibor alelnök a képvi­selőház képviseletében vett részt az ünnepé­lyen, míg a felsőházat Radvánszky Albert báró képviselte. Az ünnepélyre érkezők tö­mött soraiban olt voltak Magyarország polgári és katonai életének igen sok előkelősége, több államtitkár és tábornok. Zsoltáréneklés után Józan Miklós unitárius püspöki vikárius imádkozott, majd Tasnádi Nagy András országos elnök emelkedett szó­lásra és hatalmas beszédben nyitotta meg az emlékünnepélyt. Beszéde elejen hálandó szívvel emlékezett meg az erdélyi visszatért protestánsokról. A református Siou félmillió tagjának rabsága végétért, 525 református, 5 evangélikus és 70 unitárius egyházközség kapcsolódott vissza a magyar közösségbe — mondotta beszédében. Hangsúlyozta, hogy a visszatértek ielkiilete nagy belső erőgyarapodást' jelent. Ezután megemlékezett a2 első teljes magyar biblia- lorditás barom és félszázados évfordulójáról. Dt. Tavttszy Sándor beszéde A megnyitó után Tavaszy Sándor dr. ko­lozsvári teológiai tanár, püspökhelyettes mon­dott ünnepi beszédet. Beszédében rámutatott a reformációban működő isteni akarat terem­tő erejére. Ez az erő tartotta meg ezer akadály között is a magyarságot. Vegye tudomásul az egész magyar közvélemény, — mondotta — hogy Erdélyben a magyart magyarnak Isten Igéje tartotta meg. A tőle kapott erő segítségével tudtunk dia­dalmaskodni minden támadás lelett. A hatalmas tetszéssel fogadóit beszéd után Tasnádi Nagy András elnök Vizsoly község­nek átadott egy példányt az eredeti Károlyi bibliából, amelyet — mint ismeretes — Vi­zsolyban nyomtattak. A szegény kis egyházközi- ség számára azzal a kívánsággal adta át az elnök a bibliát, hogy hozzon az annyi áldást a vizsolyi egyházközségre, mint amennyit az egész anyaországnak hozott. A bibliát Benke Imre vizsolyi lelkész meg- hatottan vette át és fogadalmat tett arra, hogy a bibliát megőrzik mindaddig, amíg csak egy magyar is él Vizsolyban. Ezt köve- , tőleg Kiss Ferenc, a Nemzeti Szinház örökös tagja, elszavalta Reményit Sándor: Ahogy lehet cimii költeményét. A közönség viharos tapssal fogadta a gyönyörű költemény művé­szi előadását. Az ünnepély Kemény Lajos evangélikus esperes zárószavaival és a Him­nusz eléneklé^ével fejeződött be. VÁSÁRHELYI JÁNOS REFORMÁTUS PÜSPÖK ÜNNEPI BESZÉDE Este a Gellért-szálló márványtermében köz- vaesora volt, amelyen az ünnepi beszédet Á ásárbelyi János erdélyi püspök mondotta. — Nem találok szavakat annak kifejezé­sére — moudotta a püspök —. milyen öröm nekünk, erdélyieknek, hogy itt lehetünk köz­ietek és tehetünk bizonyságot amellett, hogy Isten kegyelméből, nehéz történelmi idők próbáltatásai közepette hivatásunkat betöl­töttük, a nemes harcot megvívtuk és ha fá­radtan, meglankadva is, de az igaz ügytől soha el nem tantorodra, ide érkeztünk Hoz­zátok, hogy most a testvériség örömében egy legyen a szivünk és le’künk. Vázolta ezután az erdélyi reformátusság elnyomatás alatti életéi, majd hangoztatta, hogy ennek az Isten lelke által ihletett mu i- kásságnak a gyümölcse nyilatkozott meg ab­ban a hűségben, amellyel Erdély egyszerű népe, a földművesek és iparosok, a legnehî- zebb élet terhét hordozó nők és férfiak meg­álltak az igaz kötelességteljesiiés, a becsüle­tes magyar hűség utján. — Bízunk abban, hogy az a csodálatos ma­gyar erő, amely ezekben a tői ténelmi idők­ben megnyilatkozott és a magyar lélek, meg­tartja nekünk Erdélyt. De a lelkűnkben ott remeg valami: nemzetem bizora tebenned, f i­zom és mégis féltelek. Félünk attól, hogy beho pártoskodás, poli­tikai egyenetlenség, aknamunka üti fel a fejét, hogy az építő munkában nem tudjuk megtalálni egymás lelket, és ez osztályérde­kek, felekezeti érdekek, egyéni ambíciók felett nem tudjuk talán drágább kincsnélc megőrizni azt, amit a csodálatos Isten ide­adott nekünk: n felszabadult hazát és a fel­szabadult hazában biztosi tani a boldogabb magyar jövendőt. Itt most Erdély nevében szólói, és Erdély ne­vében kérem: magyarok, mindent felejtsünk, mindent hagyjunk későbbre, most csak egy a fontos, hogy ami a miénk, azt megtartsuk és a Icibontakozó szebb ma­gyar jövendőnek az alapfeltételeit megte­remtsük. Vásárhelyi János püspök ezután a feleka- zetek közötti békéről, a harmonikus együtt- | működésről beszélt, hangoztatta, hogy min­den egyháznak tisztában kel! lenni azzal, hogy ha az egyházak vezetői a népiélekben önként felébredő vallásos buzgeságot nem az építő munka felé, hanem hatalmi érdekek Ki­elégítése felé sodorják, akkor katasztrófába viszik a népet, amely bízik bennük és a fel­éledő felekezeti küzdelmek harcában kockára teszik az egységes magyar jövendőt. Rá kell ütni arra a kézre, amely itt ma netn a fele­kezetek közötti béke, igazság, becsület és hűség utján akarja megoldani a vallásos élet megújításának nagy kérdéseit. Ne felejtsük el ezt az igazmondást: mit ér az egyház ha­talma, ha hazátlan nyomorultak lesznek a hívek. — Arra kérem az Istent, hogy lelkének erejével sugározza át a magyar sziveket, hogy ebben a sötét, bizonytalansággal terhes ma­gyar jövendőben megtalálják azt az utat, amely a boldog, a megújult magyar jövendő dicsőséges kibontakozásához vezet és kívá­nom, hogy ebben a munkában történelmi küldetése szerint becsülettel vegye ki részét az egész magyar protestantizmus. Huszonkét esztendő alatt a magyar kálvinizmus ErdéV- ben a magyar hűség útjáról meg nem tanto­rodon. Örömmel jöttünk ide közétek, bolti j- gok vagyunk, hogy szeretette1 fogadtatok és ígérjük, hogy a közös műnkből boldogan vesszük ki részünket. Vásárhelyi János püspök beszédét többször szakította félbe lelkes taps és éljenzés és be­szédének elmondása után percekig ünnepelték I a püspököt. A vacsora során még Vaday Béla ( esperes mondott beszédet, ak> tolmácsolta a a Királyhágó melléki református egyházke­rület üdvözletét. ítöi$P W!W~Aßii\ i TARTÓ S R U G O tt] ét állási plembéval _ KAPHATÓ KÁRP1 TOKOKNÁL ÉS LAKBERENDEZŐKNÉL. Rendelet a nadlrokkanfah és hadigondozásra igenül tartök jelentkezési kötelezettségéről KOLOZSVÁR, november 5. A M. kir. hon­véd vezérkar főnöke 3572/\ Írf. kát. közig. 1940. szám alatt az alábbi hirdetményt ad­ta ki: A világháború idején a volt Osztrák-Ma gyár Monarchia haderejének kötelékében an nak nem hivatásos állományában teljesített katonai szolgálat következtében rokkanttá vált katonáknak (hadirokkantaknakL vala mint a hősi halottak és hadirokkantak hátra maradottainak (hadiözvegyek. hadiárvák felmenő és oldalági hozzátartozók), továbbá a világháború előtti időben a volt m. kir honvédségben és cs. és kir. közöshadseregbe a, haditengerészetben és méneskciban és végül 1919. évtől a visszatérés ' napjáig a román kir. hadsereg nemhivatásos állományában ka­tonai szolgalat teljesítése közben megrekkan- taknak és az elhaltak hozzátartozóinak az 1933: VII. t.-c. (hadirokkanttólvény) értel­mében hadigondozásra és ennek keretében járadékellátásra van igényük. Hadigondozási pénzellátásra jönnek tekin­tetbe azon egyének is, akik a jelen hirdet­mény első bekezdésében felsorolt időben cs körülmények között a nemhivatásos állo­mányban teljesített katonai szolgálatuk alatt mint tisztek (tisztjelölteit) megrokkantak s a visszatérés időpontjáig a rcmáu államtól nyugellátást élveztek. Akik fenti törvény által biztosított pénzel­látásban és kedvezményekben részesülni akarnak és arra igényjogosultsággal bírnak, azok a községekben a körjegyzőségi jegyzői hivataltól, városokban a polgármesteri hiva­taltól haladéktalanul, díjtalanul, igénybeje­lentést lapot .kérjenek. A kitöltött igényhe- jelentési lapokat, kitöltés után lehetőleg azon­nal, de legkésőbb 1940 december hó 15-ig a jegyzői, illetve polgármesteri hivatalokhoz beadni kötelesek. Az igénybejelentő lapot pontosan és olvas­hatóan. lehetőleg magyar nyelven kell kitö1- teni. Ehhez csatolni kell az igénvjogosultságol igazoló iratokat, özvegyek és árvák a házas­sági, halotti és születési anyakönyvi kivona­tot és egyéb igazoló okmányokat. Azok az egyének, akik o volt román ható­ságok által már ellátást kaptak kétszínű, mig azok, akik eddig még ellátást nem kap­tak fehér sznii lapot állítanak ki. Tájékozásul közlöm, hogy a fent említett törvény értelmében nemcsak azok jogosultak a hadigondozási pénzellátásra, akik már ed­dig is pénzellátást kaplak, hanem azok is, akik az arra való igényjogosultságukat meg­felelően igazoln- tudják. A magyar törvény szerint ugyanis vagyoni cenzus csak a hadi­özvegyekre és hadiárvákra vonatkozik, de ezek járadék nélkül is kérhetik a hadiözvegyi és árva cím használatát, ezzel az egyéb ked­vezményekre való jogosultságuk megállapítá­sát. Hadigondozott családtagnál: megfelelő pénzellátást kaphatnak azok a felmenőágbeli rokonok (szülők, nagyszülő!:, testvérek;, akik teljesen vagyontalanok A- munkaképte­lenek, ha igazolják, hogy a magánjog szerinti egyetlen eltartóink volt az elesett, ki után igényük fennáll. Hadirokkant jogon pénzellátást igénylők minden esetben hatósági orvos vagy kórházi orvosi vizsgálatnak magukat alávetni tartoz­nak. Felhívom az összes érdeke'tek figyelmet arra, hogy a hadigondozási pénzellátásra vo­natkozó igénybejelentésének végső határide­je 1941 decembe: hó 31. Saját érdekében áll azonban minden igényjogosultnak, hogy igényét mielőbb. lehetőleg 1940 december hó 15-ig jelentse be, mert ezeknek az igé­nyéi azonnal tárgyalásra fognak kerülni és igy gyorsan fognak végleges pénzellátás élve­zetébe lépni. Ezen időpont után jelentkezők ügyei később és kiilön-küiön fognak csak tár­gyalásra kerülni és igy ezek t észére a pénz­ellátás is csak később a jog.-rős megállapí­tást követő hó 1-vel lesz folyósítható. Végül közlöm, hogy a hadirokkant jelvéti y odaítélése csak végleg megállapított hadirok­kantság után, a sebesülési vágy. háborús em­lékérem jogosultságának igazolása mellett lesz csak lehetséges, ezért e tárgyban idő- előtti igényléseket mellőzni kell. Budapesten, 1910 november hó 1-én. VERTU HENRIK s. k. gyalogsági tábornok, a m. kir. honvédvezérkar főnöke. s IBIII—IIIIIMIliinHill I IMII Ilii ............. Erdélyi hmm A fokozott öröm éppen úgy gyilkolhat^ mint a váratlan csalódás. Hnlottuk, a ruost oly sűrűn ismétlődő törlénebn: fordulatok idején, hogy sok helyt a változás kétgegbe- ejtő jellege vagy pedig óhajtott jóvátételének elmaradása gyönge szivü embereket hirtelen megölt, idegbajosokat őrületbe kergetett, ér­zékeny szelléniüeket öngyilkosságra készte­tett. De éppen igy történt, mikor huszonkét esztendős szenvedés, lemondás, sóvárgás, re­mény után a várvavárt boldogság beköszön­tött. Ilyenkor a halál bizonyára nem ama bibliai, melyet az agg Simeon az Ígéret betel­jesülésével szövésén elfogadni kész, vagy az ókori hellén az istenek édes ajándékának hisz. A történelmi öröm egyik eleme ugyanis a teljes kiélvezés vágya, a tö’véletes helyre- állítás és uj életszemlélet legalább rövid lá­tomására való szomjúság. Ha ezt a halál meg­akadályozza, akkor nem beszélünk boldog, vagy szép értelméről, hanem a sors és ter­mészet durva tévedéséről', vagv sivár igaz- talanságáról. A két évtizeden át küzdő és re­ménykedő — szóval mindenkép a fordulat jöttét segítő ember — joggal benne akar len­ni a müvében, legalább is egy időre. Ha van költői igazságszolgáltatás, legyen költői jóvá­tétel és igazolás is! Az ember müvétől füg gelten öröm ám rendelkezzék szabadon, de ami tőlünk is származik, méltányolja kissé születésének ezt a forrását. Ilyen igaztalanid ölte meg az öröm és bol­dogság Urmánezy Nándort, mikor két évti­zed után hazatérhetett az elhagyott családi tűzhelyhez, Maroshévizre. Ismerjük érdekes és érdemes pályafutását. Kis! ükiiüo megyé­ben kezdte meg közéletét, mini a nagy Sán­dor Jánosnak, későbbi belügyminiszternek és Tisza István sógorának főispáni titkára. Ki­tűnő ifjúság gyűlt akkor össze D i csősz ént- mártoubau, ahol az egész megyei közigazga­tás Gál Domokos, majd Csat hó János alispán vezetésével jeles emberekből toborzodott. Elég néhány nevet említeni: Boér Eleket és Réz Mihályt, akik egyetemi tanárok. Gyárfás Elemért és Barabás Bélát, akik a kisebbségi korban a törvényhozás politikusai lettek. LJr- mánezy Nándor mindjárt s láthatóan útban volt a budapesti parlament felé, hol a me­gyéből egy másik nagyság: Kabós Ferenc is tündöklőtt és egy válságos időpontban mi­niszterelnöki tervezgetések magvába került. Csakugyan, Lrmánczy hamarosan állandó tag­ja lett a dunaparti fölséges gót palotának és csak nemrégiben, szinte napjainkban szőrűit ki belőle. Hogy ennyivel keltett megeléged­nie, kétirányú s/i'árdsága tette: az összeom­lás előtt következetes ellenzéki volt és ilyen magatartás a történelmi Magyarországban a legtöbb ilyen fajta politikus részére a gya­korlati érvényesülés szempontjából a szerze­tesi fogadalmat jelentette, az összeomlás után a nyílt irredenla Erdélye vezérkarában har­colt engesztelhetetlen indulattal, szervezte az ifjúság első bajtársi alakulatait, politikai tün­tetéseket, országzászló és hasonló mozgalmakat, így megint nem kerülhetett felelős helyre. Szí­vóssága és szónoki tehetsége azonban segí­tett bódilóképességeinek és népszerűvé tet­te. Főleg mint a Pesti Hir'ap közirója, a fe­ledhetetlen Bartha Miklós irányzatának. ízlé­sének és irályának lelkes követője, tüzes es kemény cikkeivel küzdött a történelmi Ma­gyarország helyreállítása érdekében. Mikor a revízió külföldön egyre nagyobb hullámokat vetett, Urmánezy egyre állandóbb szálka lelt a román közélet, fő.eg sajtó szemében. Ak­kor úgy éreztük sokszor, hogy hatalmas csa­pásai Románia felé a mi kisebbségi törekvé­seinket keresztezik, de lám a történelem éles és metsző logikája mégis csak őt igazol­ta. Pedig néhány év előtt, mikor Romániá­ban az újra hatalomra került liberá. is párt a nemzeti munkavédelem cs antireviziós moz­galommal a parasztpárt egy része a Vaida-féle numerus valachieussaí siralmassá tette a ma­gvar kérdést benn és a külföldön, megtorpant és kétségbeesett: egy magánélete szempontjá­ból is nyomasztó pillanatban főbelőtte ma­gát. Hosszú betegsége után felépült ugyan, de a férfias és gavallér harcos úgyszólván el­némult, bár halkan megint reménykedni kez­dett, mikor a világtörténelem uj óriási for­gataga zúgni kezdett és egyre jobban lát­szott. hogv valami csak megvalósul két évti­zed álmaiból. Nem csalódott. A magyar igazság győzni kezdett. Sőt Erdélyből olyan terület, rnelv csa’ádi szempontból külön is szent volt szívé­nek, visszakerült. Régi ereje megmozdult. Újra szerepelni kezdett. És készii't haza lá­zasan: látogatni, talán vissza is települni. De a sors és természet sokszor gyalázatos, Alig került haza és alig ízlelte meg a viszontlátás örömeit, máris meg ke’letl halnia. Sok erdé­lyi szív őrlődött fel itthon és odakiinn az el­múlt két évtized alatt. Az orvosok szerint a szívbaj erdélyi betegség. Ugyláíszik. a körül­mények nem voltak valami kedvezőek az er­délyi emberekre. KiskükiLllő megye, honuét Urmánezy, elindult, bizonyára ezomtuí sem fogja tagadni e föltevés valószínűségét. Ha meghallja Urmánezy tragikus elmúlását, bi­zonyára éppen úgy fájlalni fogja, mint ml akik elismerjük Urmánezy jele: érdemeit cs meggyászoljuk hirtelen elmúlását. (Sp.)

Next

/
Thumbnails
Contents