Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-06 / 253. szám
ELLENZÉK 1 .9 4 (J no \ c rí /> Kasftaea „Most csak egy a fontos, hogy ami a miénk, azt megtartsuk!“ “ mondotta budapesti beszédében Vásárhelyi János erdélyi református püspök i)r« Táv any Sándas* piiip'ékhdlyeiies az erdélyi magyar lelkiség törhetetlen erejét méltatta a reformáció emléldianepén BLDAPEST. október 5. (Saját tudósitónt- tpl.) A reformáció emléknapját különös fényűvel. és áhítattal ünnepelték meg Budapest protestáns hívei. Az ünnepi istentiszteletek kozzl kiemelkedett a Kálvin-teri református templomban tartott istentisztelet, ahol Vásárhelyi János erdélyi református püspök hirdette az Igét. Az istentiszteletet az Országos Protestáns Napok ünnepélyessége és áhítata jellemezte. Magyarország protestáns híveinek nagy ünnepe, amelyen először vettek részt a visszatért erdélyi részek hívei, a Vigadó nagytermében tartott ünnepséggel ért véget. A reformáció emlékünnepének délutánján hatalmas hivő sereg zarándokolt a Vigadó nagyterme felé, ahol este 6 órakor kezdődött a magyarországi protestánsok lélekemelő ünnepélye. Az ünnepély színhelyét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség. Megjelent Albrecht királyi herceg felesége, Katalin királyi hercegasszony is. Reményi Sehneller Lajos pénzügyminiszter a kormány képviseletében jelent meg az ünnepélyen Tasnádi Nagy András elnök és Tors Tibor alelnök a képviselőház képviseletében vett részt az ünnepélyen, míg a felsőházat Radvánszky Albert báró képviselte. Az ünnepélyre érkezők tömött soraiban olt voltak Magyarország polgári és katonai életének igen sok előkelősége, több államtitkár és tábornok. Zsoltáréneklés után Józan Miklós unitárius püspöki vikárius imádkozott, majd Tasnádi Nagy András országos elnök emelkedett szólásra és hatalmas beszédben nyitotta meg az emlékünnepélyt. Beszéde elejen hálandó szívvel emlékezett meg az erdélyi visszatért protestánsokról. A református Siou félmillió tagjának rabsága végétért, 525 református, 5 evangélikus és 70 unitárius egyházközség kapcsolódott vissza a magyar közösségbe — mondotta beszédében. Hangsúlyozta, hogy a visszatértek ielkiilete nagy belső erőgyarapodást' jelent. Ezután megemlékezett a2 első teljes magyar biblia- lorditás barom és félszázados évfordulójáról. Dt. Tavttszy Sándor beszéde A megnyitó után Tavaszy Sándor dr. kolozsvári teológiai tanár, püspökhelyettes mondott ünnepi beszédet. Beszédében rámutatott a reformációban működő isteni akarat teremtő erejére. Ez az erő tartotta meg ezer akadály között is a magyarságot. Vegye tudomásul az egész magyar közvélemény, — mondotta — hogy Erdélyben a magyart magyarnak Isten Igéje tartotta meg. A tőle kapott erő segítségével tudtunk diadalmaskodni minden támadás lelett. A hatalmas tetszéssel fogadóit beszéd után Tasnádi Nagy András elnök Vizsoly községnek átadott egy példányt az eredeti Károlyi bibliából, amelyet — mint ismeretes — Vizsolyban nyomtattak. A szegény kis egyházközi- ség számára azzal a kívánsággal adta át az elnök a bibliát, hogy hozzon az annyi áldást a vizsolyi egyházközségre, mint amennyit az egész anyaországnak hozott. A bibliát Benke Imre vizsolyi lelkész meg- hatottan vette át és fogadalmat tett arra, hogy a bibliát megőrzik mindaddig, amíg csak egy magyar is él Vizsolyban. Ezt köve- , tőleg Kiss Ferenc, a Nemzeti Szinház örökös tagja, elszavalta Reményit Sándor: Ahogy lehet cimii költeményét. A közönség viharos tapssal fogadta a gyönyörű költemény művészi előadását. Az ünnepély Kemény Lajos evangélikus esperes zárószavaival és a Himnusz eléneklé^ével fejeződött be. VÁSÁRHELYI JÁNOS REFORMÁTUS PÜSPÖK ÜNNEPI BESZÉDE Este a Gellért-szálló márványtermében köz- vaesora volt, amelyen az ünnepi beszédet Á ásárbelyi János erdélyi püspök mondotta. — Nem találok szavakat annak kifejezésére — moudotta a püspök —. milyen öröm nekünk, erdélyieknek, hogy itt lehetünk közietek és tehetünk bizonyságot amellett, hogy Isten kegyelméből, nehéz történelmi idők próbáltatásai közepette hivatásunkat betöltöttük, a nemes harcot megvívtuk és ha fáradtan, meglankadva is, de az igaz ügytől soha el nem tantorodra, ide érkeztünk Hozzátok, hogy most a testvériség örömében egy legyen a szivünk és le’künk. Vázolta ezután az erdélyi reformátusság elnyomatás alatti életéi, majd hangoztatta, hogy ennek az Isten lelke által ihletett mu i- kásságnak a gyümölcse nyilatkozott meg abban a hűségben, amellyel Erdély egyszerű népe, a földművesek és iparosok, a legnehî- zebb élet terhét hordozó nők és férfiak megálltak az igaz kötelességteljesiiés, a becsületes magyar hűség utján. — Bízunk abban, hogy az a csodálatos magyar erő, amely ezekben a tői ténelmi időkben megnyilatkozott és a magyar lélek, megtartja nekünk Erdélyt. De a lelkűnkben ott remeg valami: nemzetem bizora tebenned, f izom és mégis féltelek. Félünk attól, hogy beho pártoskodás, politikai egyenetlenség, aknamunka üti fel a fejét, hogy az építő munkában nem tudjuk megtalálni egymás lelket, és ez osztályérdekek, felekezeti érdekek, egyéni ambíciók felett nem tudjuk talán drágább kincsnélc megőrizni azt, amit a csodálatos Isten ideadott nekünk: n felszabadult hazát és a felszabadult hazában biztosi tani a boldogabb magyar jövendőt. Itt most Erdély nevében szólói, és Erdély nevében kérem: magyarok, mindent felejtsünk, mindent hagyjunk későbbre, most csak egy a fontos, hogy ami a miénk, azt megtartsuk és a Icibontakozó szebb magyar jövendőnek az alapfeltételeit megteremtsük. Vásárhelyi János püspök ezután a feleka- zetek közötti békéről, a harmonikus együtt- | működésről beszélt, hangoztatta, hogy minden egyháznak tisztában kel! lenni azzal, hogy ha az egyházak vezetői a népiélekben önként felébredő vallásos buzgeságot nem az építő munka felé, hanem hatalmi érdekek Kielégítése felé sodorják, akkor katasztrófába viszik a népet, amely bízik bennük és a feléledő felekezeti küzdelmek harcában kockára teszik az egységes magyar jövendőt. Rá kell ütni arra a kézre, amely itt ma netn a felekezetek közötti béke, igazság, becsület és hűség utján akarja megoldani a vallásos élet megújításának nagy kérdéseit. Ne felejtsük el ezt az igazmondást: mit ér az egyház hatalma, ha hazátlan nyomorultak lesznek a hívek. — Arra kérem az Istent, hogy lelkének erejével sugározza át a magyar sziveket, hogy ebben a sötét, bizonytalansággal terhes magyar jövendőben megtalálják azt az utat, amely a boldog, a megújult magyar jövendő dicsőséges kibontakozásához vezet és kívánom, hogy ebben a munkában történelmi küldetése szerint becsülettel vegye ki részét az egész magyar protestantizmus. Huszonkét esztendő alatt a magyar kálvinizmus ErdéV- ben a magyar hűség útjáról meg nem tantorodon. Örömmel jöttünk ide közétek, bolti j- gok vagyunk, hogy szeretette1 fogadtatok és ígérjük, hogy a közös műnkből boldogan vesszük ki részünket. Vásárhelyi János püspök beszédét többször szakította félbe lelkes taps és éljenzés és beszédének elmondása után percekig ünnepelték I a püspököt. A vacsora során még Vaday Béla ( esperes mondott beszédet, ak> tolmácsolta a a Királyhágó melléki református egyházkerület üdvözletét. ítöi$P W!W~Aßii\ i TARTÓ S R U G O tt] ét állási plembéval _ KAPHATÓ KÁRP1 TOKOKNÁL ÉS LAKBERENDEZŐKNÉL. Rendelet a nadlrokkanfah és hadigondozásra igenül tartök jelentkezési kötelezettségéről KOLOZSVÁR, november 5. A M. kir. honvéd vezérkar főnöke 3572/\ Írf. kát. közig. 1940. szám alatt az alábbi hirdetményt adta ki: A világháború idején a volt Osztrák-Ma gyár Monarchia haderejének kötelékében an nak nem hivatásos állományában teljesített katonai szolgálat következtében rokkanttá vált katonáknak (hadirokkantaknakL vala mint a hősi halottak és hadirokkantak hátra maradottainak (hadiözvegyek. hadiárvák felmenő és oldalági hozzátartozók), továbbá a világháború előtti időben a volt m. kir honvédségben és cs. és kir. közöshadseregbe a, haditengerészetben és méneskciban és végül 1919. évtől a visszatérés ' napjáig a román kir. hadsereg nemhivatásos állományában katonai szolgalat teljesítése közben megrekkan- taknak és az elhaltak hozzátartozóinak az 1933: VII. t.-c. (hadirokkanttólvény) értelmében hadigondozásra és ennek keretében járadékellátásra van igényük. Hadigondozási pénzellátásra jönnek tekintetbe azon egyének is, akik a jelen hirdetmény első bekezdésében felsorolt időben cs körülmények között a nemhivatásos állományban teljesített katonai szolgálatuk alatt mint tisztek (tisztjelölteit) megrokkantak s a visszatérés időpontjáig a rcmáu államtól nyugellátást élveztek. Akik fenti törvény által biztosított pénzellátásban és kedvezményekben részesülni akarnak és arra igényjogosultsággal bírnak, azok a községekben a körjegyzőségi jegyzői hivataltól, városokban a polgármesteri hivataltól haladéktalanul, díjtalanul, igénybejelentést lapot .kérjenek. A kitöltött igényhe- jelentési lapokat, kitöltés után lehetőleg azonnal, de legkésőbb 1940 december hó 15-ig a jegyzői, illetve polgármesteri hivatalokhoz beadni kötelesek. Az igénybejelentő lapot pontosan és olvashatóan. lehetőleg magyar nyelven kell kitö1- teni. Ehhez csatolni kell az igénvjogosultságol igazoló iratokat, özvegyek és árvák a házassági, halotti és születési anyakönyvi kivonatot és egyéb igazoló okmányokat. Azok az egyének, akik o volt román hatóságok által már ellátást kaptak kétszínű, mig azok, akik eddig még ellátást nem kaptak fehér sznii lapot állítanak ki. Tájékozásul közlöm, hogy a fent említett törvény értelmében nemcsak azok jogosultak a hadigondozási pénzellátásra, akik már eddig is pénzellátást kaplak, hanem azok is, akik az arra való igényjogosultságukat megfelelően igazoln- tudják. A magyar törvény szerint ugyanis vagyoni cenzus csak a hadiözvegyekre és hadiárvákra vonatkozik, de ezek járadék nélkül is kérhetik a hadiözvegyi és árva cím használatát, ezzel az egyéb kedvezményekre való jogosultságuk megállapítását. Hadigondozott családtagnál: megfelelő pénzellátást kaphatnak azok a felmenőágbeli rokonok (szülők, nagyszülő!:, testvérek;, akik teljesen vagyontalanok A- munkaképtelenek, ha igazolják, hogy a magánjog szerinti egyetlen eltartóink volt az elesett, ki után igényük fennáll. Hadirokkant jogon pénzellátást igénylők minden esetben hatósági orvos vagy kórházi orvosi vizsgálatnak magukat alávetni tartoznak. Felhívom az összes érdeke'tek figyelmet arra, hogy a hadigondozási pénzellátásra vonatkozó igénybejelentésének végső határideje 1941 decembe: hó 31. Saját érdekében áll azonban minden igényjogosultnak, hogy igényét mielőbb. lehetőleg 1940 december hó 15-ig jelentse be, mert ezeknek az igényéi azonnal tárgyalásra fognak kerülni és igy gyorsan fognak végleges pénzellátás élvezetébe lépni. Ezen időpont után jelentkezők ügyei később és kiilön-küiön fognak csak tárgyalásra kerülni és igy ezek t észére a pénzellátás is csak később a jog.-rős megállapítást követő hó 1-vel lesz folyósítható. Végül közlöm, hogy a hadirokkant jelvéti y odaítélése csak végleg megállapított hadirokkantság után, a sebesülési vágy. háborús emlékérem jogosultságának igazolása mellett lesz csak lehetséges, ezért e tárgyban idő- előtti igényléseket mellőzni kell. Budapesten, 1910 november hó 1-én. VERTU HENRIK s. k. gyalogsági tábornok, a m. kir. honvédvezérkar főnöke. s IBIII—IIIIIMIliinHill I IMII Ilii ............. Erdélyi hmm A fokozott öröm éppen úgy gyilkolhat^ mint a váratlan csalódás. Hnlottuk, a ruost oly sűrűn ismétlődő törlénebn: fordulatok idején, hogy sok helyt a változás kétgegbe- ejtő jellege vagy pedig óhajtott jóvátételének elmaradása gyönge szivü embereket hirtelen megölt, idegbajosokat őrületbe kergetett, érzékeny szelléniüeket öngyilkosságra késztetett. De éppen igy történt, mikor huszonkét esztendős szenvedés, lemondás, sóvárgás, remény után a várvavárt boldogság beköszöntött. Ilyenkor a halál bizonyára nem ama bibliai, melyet az agg Simeon az Ígéret beteljesülésével szövésén elfogadni kész, vagy az ókori hellén az istenek édes ajándékának hisz. A történelmi öröm egyik eleme ugyanis a teljes kiélvezés vágya, a tö’véletes helyre- állítás és uj életszemlélet legalább rövid látomására való szomjúság. Ha ezt a halál megakadályozza, akkor nem beszélünk boldog, vagy szép értelméről, hanem a sors és természet durva tévedéséről', vagv sivár igaz- talanságáról. A két évtizeden át küzdő és reménykedő — szóval mindenkép a fordulat jöttét segítő ember — joggal benne akar lenni a müvében, legalább is egy időre. Ha van költői igazságszolgáltatás, legyen költői jóvátétel és igazolás is! Az ember müvétől füg gelten öröm ám rendelkezzék szabadon, de ami tőlünk is származik, méltányolja kissé születésének ezt a forrását. Ilyen igaztalanid ölte meg az öröm és boldogság Urmánezy Nándort, mikor két évtized után hazatérhetett az elhagyott családi tűzhelyhez, Maroshévizre. Ismerjük érdekes és érdemes pályafutását. Kis! ükiiüo megyében kezdte meg közéletét, mini a nagy Sándor Jánosnak, későbbi belügyminiszternek és Tisza István sógorának főispáni titkára. Kitűnő ifjúság gyűlt akkor össze D i csősz ént- mártoubau, ahol az egész megyei közigazgatás Gál Domokos, majd Csat hó János alispán vezetésével jeles emberekből toborzodott. Elég néhány nevet említeni: Boér Eleket és Réz Mihályt, akik egyetemi tanárok. Gyárfás Elemért és Barabás Bélát, akik a kisebbségi korban a törvényhozás politikusai lettek. LJr- mánezy Nándor mindjárt s láthatóan útban volt a budapesti parlament felé, hol a megyéből egy másik nagyság: Kabós Ferenc is tündöklőtt és egy válságos időpontban miniszterelnöki tervezgetések magvába került. Csakugyan, Lrmánczy hamarosan állandó tagja lett a dunaparti fölséges gót palotának és csak nemrégiben, szinte napjainkban szőrűit ki belőle. Hogy ennyivel keltett megelégednie, kétirányú s/i'árdsága tette: az összeomlás előtt következetes ellenzéki volt és ilyen magatartás a történelmi Magyarországban a legtöbb ilyen fajta politikus részére a gyakorlati érvényesülés szempontjából a szerzetesi fogadalmat jelentette, az összeomlás után a nyílt irredenla Erdélye vezérkarában harcolt engesztelhetetlen indulattal, szervezte az ifjúság első bajtársi alakulatait, politikai tüntetéseket, országzászló és hasonló mozgalmakat, így megint nem kerülhetett felelős helyre. Szívóssága és szónoki tehetsége azonban segített bódilóképességeinek és népszerűvé tette. Főleg mint a Pesti Hir'ap közirója, a feledhetetlen Bartha Miklós irányzatának. ízlésének és irályának lelkes követője, tüzes es kemény cikkeivel küzdött a történelmi Magyarország helyreállítása érdekében. Mikor a revízió külföldön egyre nagyobb hullámokat vetett, Urmánezy egyre állandóbb szálka lelt a román közélet, fő.eg sajtó szemében. Akkor úgy éreztük sokszor, hogy hatalmas csapásai Románia felé a mi kisebbségi törekvéseinket keresztezik, de lám a történelem éles és metsző logikája mégis csak őt igazolta. Pedig néhány év előtt, mikor Romániában az újra hatalomra került liberá. is párt a nemzeti munkavédelem cs antireviziós mozgalommal a parasztpárt egy része a Vaida-féle numerus valachieussaí siralmassá tette a magvar kérdést benn és a külföldön, megtorpant és kétségbeesett: egy magánélete szempontjából is nyomasztó pillanatban főbelőtte magát. Hosszú betegsége után felépült ugyan, de a férfias és gavallér harcos úgyszólván elnémult, bár halkan megint reménykedni kezdett, mikor a világtörténelem uj óriási forgataga zúgni kezdett és egyre jobban látszott. hogv valami csak megvalósul két évtized álmaiból. Nem csalódott. A magyar igazság győzni kezdett. Sőt Erdélyből olyan terület, rnelv csa’ádi szempontból külön is szent volt szívének, visszakerült. Régi ereje megmozdult. Újra szerepelni kezdett. És készii't haza lázasan: látogatni, talán vissza is települni. De a sors és természet sokszor gyalázatos, Alig került haza és alig ízlelte meg a viszontlátás örömeit, máris meg ke’letl halnia. Sok erdélyi szív őrlődött fel itthon és odakiinn az elmúlt két évtized alatt. Az orvosok szerint a szívbaj erdélyi betegség. Ugyláíszik. a körülmények nem voltak valami kedvezőek az erdélyi emberekre. KiskükiLllő megye, honuét Urmánezy, elindult, bizonyára ezomtuí sem fogja tagadni e föltevés valószínűségét. Ha meghallja Urmánezy tragikus elmúlását, bizonyára éppen úgy fájlalni fogja, mint ml akik elismerjük Urmánezy jele: érdemeit cs meggyászoljuk hirtelen elmúlását. (Sp.)
