Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-30 / 274. szám

V I. XI. ÉVFOLYAM, SBíi 27 4. Si 7. Á M E !'LENZ ÉK tljö&b megfeosszab&itdsf feér a kormány a feiváíeíes fiatalom avafeorldsáfioz ,,A rutén nép megtalálja Szent István országában mindazt, amire vár“ — jelentette ki Fewssik István képviselő a parlamem'ben BUDAPEST, november 29. A képviselöbáz- ban "a* interpelláció s napon még' a kovetké'zö iaterpe iáeiók hangzóIlak el: Vay Mikló? br. .a földművelésügyi minisziter- liez intézett kérdésbéri kérte, hogy a földbirtok politikai cé'ra felha-S/.uá.haló ingatlan ebener- tekét minél előnyösebben lehessen ipari célra, 'forthtani.' Vitéz Teleki Mihály gróf válasza Lan kijelentett:.?,' hogy örönnuieT tesz eléget ennék a- kérésnek. Eddig 4 millió pengő érté. kii földet váltott meg. A választ tudomásul vették. Csorba Sándor azt kérte a föMutüve- lé.;ugyi minisztertől, hogy a sertéspestis elljem oltást terjesszék ki. Teleki. Mihály gróf azt felelte, liögy a; kötelező oltás bevezetése szak- vélemény Szerint nem lenne egészen helyes, mert az a kivitelben nehézségeket okoz. A kérdés mego dúsára keresik a megfejelő ti tat. A választ tudomásul vették. Porubszky Géza a Gararn és Ipoly szabályozását kérlle a föld művelés ügyi minisztertő'. Festet ich Domokos gróf sí pénzügyminisztert interpellálta. Kérte a Somogyinegyei Takarékpénztár bukása fogy­tán károsult kisbetevők érdiekében a sürgős vizsgálatot. Patzkó Elemér az iparügyi minisztert inter­pellálta a keleti és erdélyi országrészek kis­kereskedőinek és kisiparosainak cégbejegy­zését előíró rendelet ügyében. Kérte, hogy a rende'etet függesszék fel. A többi interpelláció . elmondására nagy­iészt halasztást kértek. Többet törölitek, úgy, hogy a bejegyzett 311 kérdésből mindössze hú­szat mondottak el. Az ülés este fél 11 órakor ért véget. A MEGAJÁNLÁS! JAVASLAT VITÁJA A Magyar Távirattá Iroda jelenti: A képvi* secház csütörtöki ülésén folytatták a meg ajánlási törvény javast,at vitáját. LORD ROTHERMERE EMLÉKEZETE Sziixnyei-Merse Jenő alelnök 10 órakor nyi­totta meg az ülést. Kegy elei es szavakkal emlékezett meg lord Rolherarere elhunytéról. Â megemlékezés szavait a Ház tagjai állva hallgatták végig. 13 éve annak — mondotta többek kö- j zott SzinnyeöMerSe Jenő — hogy lord Rőt- . liermere a * számunkra akkor aunyirai el- j lensége? légkörben, Benes uralmának vi á gában felemelte szavát sul.yosan megcsonkí­tott országunk érdekében, szembes-zállva a . hivatalos nemzetközi véleménnyel. Hálás kegyelettel emlékezünk meg róla, j mint a magyarság egyik igaz barátjáról. Az elnök közölte ezután a Házzá!’, hogy a miniszterelnöktől átirat érkezett, amely- j ben a miniszterelnök előterjesztést tesz a j kivételes hatalom újabb meghosSzabbitá-- , sára. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS | A meg.ajánláisi tör vény jarvslat vitáját foly- j tatva, Szeder János volt a következő szónok, j A nemzetiségi kérdéssel, a-z-uj európai rend* J lie való beiőeszkedésünk kérdésével és a ina i gyár közgazdaság távolabbi feladataival fog- j lalkozott. Hangoztatta, hogy a nemzetiségi kérdés mindig és mindig más lesz, mint amilyen folyton változó maga az éW-. A magyar kor­mányok a múltban is megtették a szükséges lépéseket ennek a kérdésnek a rendezésére. A magyar nép a nemzetiségi jogok mérté­kének bőségét mindig attól tette és teszi függővé, hogy az illető nemzetiségű kisebb­ség mennyire lati a közös magyar hazához és mennyire van tisztában azzal, hogy a Kár­pátok medencéjében az ő szempontjából is egyetlen megoldás lehetséges: a magyar ura­lom. Az uj európai rendbe való heillesizlmdé- siink kérdését illetően hangoztatta, hogy a tengelvhatalmakhoz hasonlóan, az utóbbi években olyan átalakuláson ment keresztül ( a magyar élet, amely lehetővé teszi az uj európai rendbe való szellemi beilleszkedő- ! síinket. A megnagyobbodott Magyarország közgaz­dasági feladatta! még súlyosabbak lesznek, de a kormányzat szembe tud nézni a nehézsé­gekkel. A javaslatot elfogadja. Rátz Kálmán anyaggazdálkodási kérdések­kel fogla kozott. Felfogása szét int a múltban a nyersanyagbeszerzésekben hibák voltak. Ve leménye szerint a nyersány.aggip-zdálkodás te­rén igen nagy nehézségeink lesznek. A javas­latot nem fogadja el. AZ ERDÉLYI BORVIZ FELLENDÍTÉ­SÉÉRT! Ezután Gesztelyi Nagy László szo’lalit, fel. Hangoztatta, hogy csomó elavult intézmény van és helyükbe sürgősen újakat kell hozni. Mozgalmat kellene indítani idegenbe szakadt véreink hazatérésének megvVósftásáruk Olcsó üveg árusításává) és olcsó vasúti ta­rifával lehetővé kell tenni, hogy az erdélyi borvizek kiszoríthassák az ártalmas szóda­vizet.-1 i útügyi törvényre' van szükség. A javasla­tai elfogadja.. A FALU KÉRDÉSEI Papp József a í dusi éleit kérdéseivel fog­lalkozott. Megállapítása szerint a falusi értelmiség és a parasztság közölt isten nagy a szakadék. A kisiparosság nagy része el van adósodva. Sürgette a kisiparos­ság nyugdíjbiztosítását. A javas latot írem fogadta eh Porubszky Géza szociálpolitikai •szempont­ból vizsgálta a kormány programját. Részle­tesen tagúaRa az egyke kérdését. A nemzet fajának gyökere a gyermek s ad­dig lesz egy nemzet erős, míg a születések száma nem csökken. Aráczy József kifejetette, hogy a hadsereg továbbfejlesztése érdekében minden áldozatot meg hall hozni. Kérte az adóztatás aranyositásút és hangoztatta, hogy a földreformot csak meg­felelő mezőgazdasági kölcsönök kibocsátásá­val lehet megoldani. A javaslatot nem fogad­ja el. ÁT KELL ALAKÍTANI A MAGYAR KÖZÉLETET Gadányí-Gulyás János hangoztatta, hogy át kell alhaitani a magyar közéletet Akik az országot igazán szolgálni akarják, építe­nek és nem rombolnak. Az egyetemes nemzeti haladás ez ország bel­ső erőinek összefogását biztosítja.. Kijelentet­te, hogy gráf Teleki Pál miniszterelnök a legelhi- vetőt'több ember az ország ügyeinek veze­tésére. A javaslatot örömmel elfogdja. Tóth János a zsidó részvénytársaságok ál­lamosítását sürgette és hangoztatta, hogy a zsidó földbirtokok igénybevétele sem tűr ha­lasztást. A javaslatot nem fogadja el. AZ ÁRAK ÖSSZHANGBAHOZATALA Vitéz Hertelendv Miklós rámutatott arra, hogy összhangba kell kozni a mezőgazdasági étrakat az ipari árakkal. A gazdahiteleket to­vábbra is folyósítani keli. mert minél több a biztos egzisztencia, annál erősebb a nép. Teljes bizalmát fejezte ki a kormány iránt és a javaslatot örömmel elfogadta. IRÁNYÍTOTT GAZDÁLKODÁS ívun der Autói kifejtette, hegy nagy árország a: első volt a németek utéin, amikor bevezette az. irányított gazdálko­dást. Hangoztatta, hogy pártja a mindent átfogó közösségi szellem kialakítását és a munka megbecsülését vállalta. Megállapítja, hogy a mezőgazdasági életet tovább keli fejleszteni, de tovább kell fejleszteni az állatién vesztést is, mert ezen a téren az elmúlt esztendőben visszaesés mutatkozott. Azt állítja, hogy a tél munkanélküliséggel fenyeget. A vagongyárak termelésé sem kielégítő. Párt­állásra való tekintettel a javaslatot nem fo­gadja el. Fenesik István kijelentette, hogy a kárpátorosz nép a Dunamedenee népei­hez tartozónak érzi magát. Fenntartja nem­zetiségi, jogait, de hü az államhoz, melyhez visszatért, mert hűsége megértésre talál jo­gainak gyakorlásában. Hangoztatta, hogy Szlovákiában nem engedé­lyezik a kárpátorosz iskolák működését és üldözik azokat a kárpát oroszok at. akik alá­írták a Magyarországhoz való csatlakozásról szoló memorandumot. Ebben az országban vi­szont megbecsülik ezt a népet, mely — biz­tos hite — meg is fogja találni Szent István országában mindazt, amire vár. Arutén autonómia nem szétválasztó, hanem összekötő kapocs az anyaország és Kárpát­alja között. Ünnepélyesen lüjelenti, hogy' Kárpátalján nem tapsztalható kártékony mozgalom. Az uj szomszéd semmi agitációt nem fejt ki, csupán a zsidók részéről' izgatnak a rendcsinálás el- j len. Kérte a kormányzatot, hogy Kárpátalján I százszázalékosan hajtsa végre a zsidótör- i vényt. Felszólalás után az elnök az ülést 10 perc- ‘ re félbeszakította, hogy Grátz Gusztáv kép- j [ viselő összeférhetetlenségen alapuló magatar- j tását a kiküldött tizenhárom választott és há- j rom póttag felülvizsgálja. Grátz Gusztávot < ugyanis a Mezőgazdasági Ipari Rt. igazgató­jává választotta, amely szerződéses viszonyban van a Mezőhegvesi Állami Ménesbirtokkal. Az összeköttetés jövedelme csupán 15 száza­lékot tesz ki. azonkívül a bérleti szerződés 1923-ban jött létre, amikor Grátzuak még nem volt kapcsolata a vállalattal. Az Ítélő bi­zottság 10:2 arányban kimondotta, hogv ösz- szeférheteílenség nem forog fenn. Ezután a Ház úgy határozott, hogy legközelebbi illését pénteken délelőtt fél 10 órakor tartja s an­nak napirendjére a felajánlási törvényjavas­lat vitájának folytatását tűzi ki. A képvke- lőbáz csütörtöki ülése délután 6 órakor ért végét. I Ilii Ríá-Moz$óhmn ■A nagy sikerre való tekintettel néhány napig prolongá va: a világhírű énekes-bohóc ! ! TELJESEN UJ MŰSORRAL! Sz. Hmi Gyala professzor mondja: tek és sálikor a gimnázium átköltözött a két kilométerre fekvő Csíkszeredára, ott viszont én voltam az első kinevezett tanár. 3 912-ben Göltingában voltam ta­nulmányúton, majd ugyanebben az évben lettem a Mariánum tanúra. Három évvel később a kolozsvári egyetem magántaná­rává neveztek ki. ' 1915 októberében lettem a Mariánum női felsőkereskedelmijének igazgatója. Több mint tiz évig roham ebben az ál­lásomban . mikor 1929-béri az Angheles- ' cu-féle kisebbségi iskolaüldözés során azt a rendeletet hoztálz, hogy férfi inon lehet leányiskolái igazgató. Petres S ai- manned együtt nekem is távoznom hel­lett. Háromszor sikerült a kitiltást az évek során, visszavonatni, de, egyszer aztán visszavonhatatlanul ott kellet! hagynom az én kedven Mariánuniomat. így kerültem Szegedre, ahol a szegedi polgári iskolai tanárképző-főiskola igaz­gatójává nevezett ki a kultuszminiszter. Ebben a minős é gben lett e t u a S z e ge dr >? menekült Ferenc:' József i udnmányegye­tem címzetes nyilvános rendkívüli tanú­ra. majd nyilvános rendes tanárrá neve­zett ki a Kormányzó ur. Ezután a terme ázettudománvi és maternal’Kai tanszék dékánja lettem és mint ilyen jöttem • n j, vissza az egyetemmel Kolozsvárra. Idő­köziién a Szent István Akadémia rendes tagjává, a Magyar Tudományos Akadémia pedig levelező tagjává választott meg. Ez az életem dióhéjban. SZÁZ TUDOMÁNYOS ÉRTEKEZÉS — Professzor ur kérem, mondjon vala­mit tudományos munkájáról is. — Körülbelül száz értekezésem jelent meg részben magyar, részben külföldi nyelvRJi. Német szaklapokban gyakran írok. de legutóbb Japánban lés Dclt.-nwrikában Is jelent meg „tíiUiuvsé^ndt- battottam t/Mna/ Ua jöttem mttta It&tozwíUtavissza, útytf: ittn&CftyúéS- mn tank, mini Szegeden .. KOLOZSVÁR, november 29. (Saját tud.) — El sem képzeli, milyen végtelen ió, közvetlen ember a dékán ur — mond­ja a kedves, fiatal tisztviselőnő — tudja, én nem ismertem őt és mikor hallottam, bogy matematikus, szigorú, tulkomolv professzort képzeltem el a helyén. Dekát pontosan az ellenkezője annak, akinek hittem: kedves és közlékeny, öröm mel­lette dolgozni. így mutatja be Szőkefalvi Nagy Gyu­lát, a kolozsvári egyetem természettudo­mányi és matematikai fakultásának dé­kánját, a Marianum volt professzorát — a titkárkisasszony. És egészen ilyen is: szemében mosoly bujkál a vastag szem­üveg mögött. ■ Szavából, minden mondatából az érzik ki, hogy rajongva szereti hivatását es hogy — jó ember. Á jóság melege van a hangjában, nyuga­lom, kiegyensúlyozottság és a higgadt életszemlélet biztonsága. Nem csoda, hä szeretik diákjai s mindenki, aki környe­zetébe kerül. SZEMKÖZT A MATEMATIKA PROFESSZORÁVAL A dékáni szoba nagy íróasztalánál ül a professzor ur. Úgy beszél életéről kt résünkre, színesen, érdekesen. — Négyszáz esztendőre tudnám körül­belül visszavezetni kisküküllőmegyei csa­ládfámat. Énmagam véletlenségből Erzsé­betvároson születtem, de életem gyökerei mélyen Erdély föld­jébe vezetnek :— sajnos abba a részé­be. amely még mindig ronión uralom alatt. van. Itt tanultam szemben a katolikus gimná­ziumban és itt végeztem az egyetemet is... Kimutat a ködbenuszó utcára, ahol a széles ablak négyszögében szürkén áll a régi kollégium épülete. Régi iratszekrény fiókjából sárgult ira­tokat vesz elő. Az egyelem mai professzo­rai közül többen szerepelnek a latinnvcl- vü okiratokban, doktori oklevelek -ezek és ott van közöttük Szőke falvi Nagy- Gyula summa curn laude doktori okleve­le is. — Hová nevezték ki először profesz- szor ural? — 1909-ben a nyitramegyet Privigyére nevezlek ki helyettes tanárnak. Innen Rózsahegyre, majd Csiksomlyóra kerül­tem. Az utolsó voltam, akit ide kinevez* szakcikkem.. Száriakban gyárt iák n német gépfegyvereket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents