Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-30 / 274. szám

:W:r^tiT^^í»^^^líSaWaWBft2aRfl^^ EJ LB'Nt ÉK I. X I. r V r 0 L V A M, .?7 I. S / Á ,M. luu^etaUa W» ltn&& püspökiUdptök me^M^Uói Lelkes, építő és itizakodó szelfentfeen folvf 3 rámái kaísükissök parlamentiének a felszabadulás utáni első ünnepi nagygyűlésé MM Eilt, isizalsiii és remény van a jövőben, sít nincs szegénység ___ ţelenicitc Ui Adoai-ân UanonbU, ttyfU&tein&tyţti fata4*fetufytyet& 66 KOLOZSVÁR november 29. (Saját tudósi- tónktól.) Lapunk tegnapi számában már rö­viden jeleztük, hogy <t római katolikus főgimnázium dísztermé­ben Sándor Imre kanonok, általános püs­pöki helynők elnöklete alatt megnyílt az erdélyi katolikusok parlamentje. Tegnapi számunkban az előrehaladott idő miatt csak a gyűlés megnyitásáról és az azt megelőző tanácskozásokról számolhattunk he. Az egyetemi templomban celebrált ünnepé­lyes .Veni Saneté-s szentmise. után a gyűlés I résztvevői átvonultak a rom. kát. főgimná­zium dísztermébe, .ahol pontosan 10 órakor megkezdődött a tanácskozás Az elnöki emelvényen Sándor Imre kano­nok. püspöki helynök. Inrzédy-Joksman Ödön főispán, lelsöbazi tag. az Egyházmegyei Tanács alelnöke. dr. Boga Alajos pápai preiú- tus. kanonok-előadó. Adorján Károly c. kano­nok, egyházmegyei lőtanlelügyelö, foglaltak helyet. Az ülést Sándor fmre püspöki hely- nők nyitotta meg és mondatta u következő beszédet: A plsspiki helynek beszéde DICSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Az örvendetesen változott körülmények kö­zött. szabad magyar földön, mély tisztelettel és testvéri érzessél köszöntőm a közgyűlés régi és uj tagjait. .4 régielcet. kik az elmúlt évek küzdelmeiben föpásztorainh mellett ál­lottak és az újakat, akik munka készségüket hozták, hogy az uj körülmények között is ránk' váró teher egy részét átvegyék. Az erdélyi katolicizmus egy emberöltőnél hosszabb idő alatt hozzá volt szokva, hogy a régi, széles áramlásii és ünnepies státusgyiiló- seket és az utóbbi időben az Egyházmegyei Tanácsnál: nyomasztó légkörben nehéz gon­dokat görgető közgyűléseit ugyanaz a gyön­géd. de határozott kéz irányitsa a szív gaz­dagságával és a lelki emelkedettség fölényé­vel.-. Csak öt éve, kisebbségi életünk vek öt leg­keservesebb esztendeje alatt volt. hogy mindig más ember vagy más minőségben jelent meg az elnöki székben, kifejezéséül annak, hogy az idők iramlnsa mily könnyen örli, vagy állítja kényszerhelyzet elé az embert. íme, most magam is a jelen megbízásomban uj emberként állok önök előtt. És bármeny­nyire megtisztelő reámnézve ez a századok', folyamán sok dicsőséggel és fénnyel övezeti szerep, lehetetlen elhallgatnom. mennyire fájdalmas nélkülöznünk itt és most a népünk javára vérünkből vétetett püspök jelenlétét, világos látását, erős szociális érzéséi, katonás energiáját, minden irányú rátermettségét. Ki kell jelentenem azonban, hogy mindenben az ö intencióit akarom követni. Márton püspök, a mi ■ ■ püspököt yá/iknak", Mafláik érseknek életrajzához irt előszavá­ban a hegy lábánál nőtt dombnak nevezi ma­gát. Judom, hogy ez a domb — én is hasz­nálom a piipsök szerénységére jellemző ha­sonlatot — a jelen alkalommal újra felnézne itt a hegyre, hogy kegyeleles érzéseket idéz­zen fel az önöd: lelkében Szándékai szerint járok c-l tehát, mikor felidézem püspökatyánl;- nuk az év. tavaszán, a szenvedések hetében történt elmúltát. Tudom a latin közmondást: Parum laudare — calumniare est: a szűkmar­kú dicséret lebecsülés számba megy Mégis mérem kérni, hogy ne kívánjanak tőlem most hosszas és hang­zatos szavakat. Amíg élni fog az a nemzedék, mely ismerte a nagy halottal életében. érezte meleg lelké­nek kisugárzását, elég említeni nevét hogy szivünkben felkeljen a /tála. tisztelet és sze­retet érzése s megjelenjen előttünk a jósá­got. sugárzó, természeti elejti hevülettől ihle­tett arc. ís nu mindnyájan az őt ismerő nem­zedékhez tartozunk. • Es ha ebben a teremben az egyházmegyénk ősi intézményéiért s jogaiért i ivott küzdel­mei: emlékeként itt áll az ö szobra, nagy szive alkotásai szobornál, hitelezőbben, érc­nél is maradandóbban fogjál: hirdeni em­léké a késő nemzedéknél:. A emcsal: ezt hevem most. hogy pár pillanat­nyi csendben emlékezzünk róla, hanem vés­sük szivünkbe. és adjuk át a jövő nemzedék­nél: az ö emlékét és emlékezésünk — ezt az. ő szive szerint, gyakorlata szerint az egyház széliemében kérem. — imádság legyen. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ennek a tiszteletreméltó testűiéinek, melyet most önök alkotnak, századokra visszamenő hagyománya, hogy egyházi céljaink érdekében intézményeink fenntartására biztosítsa az anyagiakat: megszerezze, gyümölcsöztesse. gyarapítsa és ha kell, megvédje. A'iri.es talán a vilásegvház­nah se még egy ilyen szervezete, mely a tör­ténelmi idol£ forgatagában annyi változatos­sággal tett volna eleget ennél: a feladatna!:, mint a mienk. Es itt nemcsak a régi törté­nelmi Státusra gondolok, hanem az Egyházi } Törvénykönyv szellemében és az ősi hagyo­mányok figyelembevételével újonnan szerve­zett Egyházmegyei Tanácsra is. amely csatái: közben, csatamezen születeti. A mi számunk­ra tehát hagyományos szent kötelesség az egyházi vagyon védelme, intézményeink anyagi alapjainak biztosító e. ha kell egyé­ni áldozatcd: árán is. Jól ismerem az egyházi vagyon ellen emelt kifogásokat. Ezek a kifogásol: azonban elvi alapon tarthatni- lattól:, mert anyagi javak nélkül a legideáli­sabb elgondolások is csal: levegőben járó ábrándok és ha már kellenek az anyagiak, nem mindegy, hogy a magaméból veszem-e. vagy niásol: jóindulatától függően mástól kapom. De tcrthatatiunol: nálunk a kifogá­sok gyakorlatilag is. Sem az erdélyi püspök, sem egyházmegyéje, sem intézményein!: nem duslahodtaJ: anya­giakban sohu. most meg egyenesen koldusok­ká lettünk. Kém is vágyunk gazdagságra. De minden ér­dekelt és illetékes tényezőtől kérem, bizto­sítsál: a mi intézményeink fennmaradását és nyugodt fejlődéséi, necsah átmeneti se­gítséggel, hanem azzal is. hogy talpra se- gitilc és- saját lábára állitjál: minden intéz­ményeiket Ovádolok itt természetesen az államhatalomra is, hiszen nemzeti kuliurát szolgálunk. De nem I.' résbe gondolok saját erőinkre és áldozat- készségünkre. /nelyből annyi tiszteletreméltó eiedrnény származóit eddig is. És itt. hangsúlyoznom kell őzt a szerepet, melyet az Egyházmegyei Tanács tagjai előtt fel­adatként látok, amely nevelő szerep. Ha évente idejönnek jogok gyakorlására és a helyi érdekel: képviseletére, vigyenek haza és keltsenek tiszta és önzetlen érdeklődést az iránt. hcg\ intézményeink', iskoláiul:, egy­házközségei ul: miből élnél:. I egyenek részt otthon is ti munkában és biztosítsák, hogy anyagiak hiánya, vagy helytelen, kezelése egyetlen nemes törekvésnek se szegje szár­nyat. íz áldozatokra vár — és itt hivatkozom a püspök tir múlt évi megnyitójára — a temp­lom és az iskola. Kémesül: a földrengéstől most megrongált 20—25 templom, hanem a többi is és az egyházmegye több mini 200 iskolája. Engedjék meg. hogy ezen a helyen is a hála és elismerés-szavát hangoztassam a kato­likus magyar lanilól; és' tanáról: felé és pedig a hűségesei: leié, kiknek nemcsak kenyér, de elv is volt a katolikus magyar iskola szolga- lása. Ezeknél: a rég megérdemelt jobb l:enye- rét meg kel! adnunk. És ha 22 esztendő alatt i crejtéltes aide satuinkkal megsegítettük az ellenséges indulatit államot azzal, hogy isko­láinkat nélküle tartottuk fenn. most segit- -iil: meg az édes hazát is azzal, hogy minden t< rhet nein akarunk raita hagyni. A magyar kultúra keleti végvárában élünk. A végvári hős. Zrínyi szavaival zárom beszé­demet: ..Minekünk magyaroknak nemcsak di­csőségünk. de megmaradásunk is abban vagyon, ha mind­nyájan egy szívvel, egy lélekkel segítségül kivan istennek szent nevét. kormosén nya­lunk a magúul: dolgához és fáradunk, vi­gyázunk. tusakodunk a mi életünkért.“' A megemlékezések ügyében Az ünnepélyes megnyitó után az elnöklő Sándor Imre kanonok, püspöki helynök a jegyzőkönyvek vezetésére Baráth Béla és dr. György Lajos egyházmegyei tanácstagokat, hi telesitésére pedig Merza Gyula, dr. Jelen Gyula és dr. Biró Vencel egyházmegyei ta­nácstagokat kéri fel. Kegyelettel emlékezik meg az elmúlt év két halottjáról. Balázs pápai prei'áius, székesegyházi kanonok, igaz­gató tanácsosról és Zetár Ferenc mikiósvári 1 öldbirtokosról, aki mindenkor élénk figye­lemmel kisérte a katolikus társadalom min­den megmozdulását. Utána dr. Boga Alajos kanonok, referens felolvas­ta az elküldendő üdvözlő táviratok szöve­gét, amelyet a közgyűlés egyhangú, lelke­sed éssel c l fogadót!. Az igazoló bizottság előterjesztése szerint a közgyűlésen megjelent 25 egyházi és 39 vi­lági delegátus. Ezután került sor az egyház- megyei tanács évi jelentésének részletes tár­gyalására, amelynek során a különböző bi­zottságok előadói ismertették bizottságaik állást ogialását a jelentés egyes pontjaival kapcsolatban. Az adminisztratív és jogügyi bizottság előadója dr. Pittner Árpád e:iksze- redai ügyvéd, a tanügyi bizottság előadója Papp J ános Csíkszeredái gimnáziumi igazga­tó. a pénzügyi bizottságé pedig Xanuts János Mariannin Icányneveíő intézeti igazgató volt. EGYÖNTETŰEN ÉS JÓLESŐ ÉRZÉS. SEL . . . A jelentés első fejezetének tárgyalása so­rán az adminisztratív és a tanügyi bizottsá- gok egyöntetűen jóleső érzéssel vették tudomá­sul. hogy a bécsi döntés következtében is­mét visszakerültünk Magyarországhoz. Kegyelettel emlékszik meg a mult évben el­hunyt gróf Majláth Gusztáv Károly főpász­tor elhnnytáról. aki a megváltást már csak a mennyországban érhette meg. Megelégedés­sel vette tudomásul, hogy a kormányzat fel­sőházi tagság révén helyet biztosított az er­délyi római katolikus egyházmegyének a íel- söházban. Fájdalommal, egyben mélységes hálával gondol Márton Áron püspökre és dr. Gyár­fás Elemérre, az Egyházmegyei Tanács vi­lági elnökére. aki a bécsi döntés következtében a még min­dig román uralom alatt levő Erdélyben ma­radt. Az igazgatótanács kebelében mandátum megszűnés cs elhalálozás révén megüresedett igazgatótanácsosi tisztségek betöltésével kap­csolatban a közgyűlés egyhangúlag elfogadta dr. Boga Alajos kanonok, referens indítványát, amely szerint nem kíván a közgyűlés élni választójogával és a legközelebbi közgyű­lésig megválasztottnak tekinti az igazgató'- tanács lejárt mnndátumu. de még életben levő tagjainál: megbízatását. Balázs Ferenc pápai prelátus, székesegyházi kanonok, igazgatótanácsos elhalálozása folytán megüresedett helyre pedig dr. Péter Antal rektort választják meg egyhangúlag. Az államsegély-ügy A tanintézetek helyzetének tárgyalása so­rán Papp János tanügyi bizottsági előadó is­merteti a bizottságnak ez irányban hozott határozatait és javaslatait. Meleg figyelmébe ajánlja a tantestület tagjainak a cserkészittoz- galoín felkarolását, a diákkaptár-intézmény bevezetését. Javasolja, hogy az igazgatótanács képvise­lőházi tagjai és vezetői személyes összeköt­tetései!: révén hassanak oda. hogy a tan­erők számára sürgősen utalják ki az állam­segélyt. Ezenkívül pedig javasolja, hogy tegyék meg a szidíséges lépéseket az irányban, hogy az egyetemi képzettséggel biró torna és ének­tanárok hasonló osztályba soroztassanak a többi tanárokkal, illetve azokkal egyeura- guaknak ismerjék el. A tanügyi bizottság j egyébként szükségét látja a gyakorlati isko­lák felállításának. 11 Os I ki /ül.I,IM MJ 1/1 ATÁS \ G-ipak I :i io ■ «Ir. r l.aiK'ii >1. < ■ ik -/(-n >i.<\ gimnázium* I.in.ii Iel-/.ólain,ában móltóljn nil a ht'i ,i I, tizdulnu i. amelyet a kutnliku: r I, (ili'il,- hJviol Ini: a:. < I a \ urnáiéi Li.: ric nh.II. luvust/lju. hogv itllii n1 / < ss-y a /<;■; hiniiayi ln-1 : rlol. nvi i'll, men új­ból uz iskoláikat. aii (j I 111 \ a 11111 a , ■ k a t ol i k u - < i! ul • • .i alupmi in véljek a ;; v * riiickik'l in ííi* * I j a ki továbbá a köz ii y ii li*1. Iiogv in 11» <1 in i 111 nemcsak term- tuilaiji I - mii-;.’\i'‘delmeyni kívánja jelenlegi iskoláit, hamui (cilc-/teni n/o!.ut. Boga Aliijoa ill. kanonok-referens örömmel állapi? ja in'-;', li o uv uz crdélii katolikus egyház iskolái olyan ifjúságot bocxäjlnnal: vissza uz édesanya kebelére, urnei cl ine.a ad zu ti. uz elmúlt 22 észt end üs elnyomó:. és uz uz uluit szerzőn tapasztalataira! hathatósan lad hozzájárul­ni a rnagyai nemzőt megerősítéséhez. TVbzólalásában kitér a/ cidélvi szellem fo­galmaiak taglalá-áié- mepjllapil ia. hogy a/, egyértelmű a mull, a hagvomáii' s a bil meg. bccaiilcsével és annak a véleményének ad ki­fejezést, hogy a hazafiasság és a hitvallás szellemében keil nevelni a nemzet és ;; haza javára az ifjúságot. HARMINCSZÁZALÉkos emelke­dés A TANULÓKNÁL 0r\eniiete-en állapit ja meg. hogy ebben uz ét ben u katolikus iskolákban H'l szúzalékkul több tanuló halhozott be. mint az elmúlt esz- tendóben. így Marosvásárhelyen négy osz­tályban 230 a tanulók száma, Kézdivásárhc- íven a visszaállított V. osztállyal együtt 180. Székelyudvarhelyeu visszaállítottak két osz­tályt. Kolozsváron pedig 540 a tanulók szá­ma. \ élcrnénye szerint nemcsak az egyház­megye közgyűlésének tagjai, hanem eeész Er­dély katolikus társadalmának kötelessége tá­mogatni a katolikus iskolákat. A PÜSPÖKI HELYNÖK VÁLASZA Sándor Imre iiiispöki helynek a felszólalá­sokra adott válaszában örömmel állapítja meg. hogy a közönség az elmúlt 22 év alatt is hathatósan tárna- gulia az iskolákat cs a főhatalomváltozás után pedig megsok­szorozódott a növendékek száma. Az évi jelentésnek a fiúnevelő intézetekről szóló fejezetét a közgyűlés a bizottságoknak azzal a javaslatával fogadja el. hogy a fiúne­velő intézetek internátusainak konyháit nő­vérek vezessék. MÉLYSÉGES HÁLA A TANTESTÜ­LETEKNEK Az Egyházmegyei Hatosáé közvetlen irá­nyítása alatt álló elemi, középiskolák és ta­nítóképzők helyzetének tárgyalása során úgy az adminisztratív, mint a tanügyi bi­zottság mélységes hálával emlékezik meg a tanítók áldozatos és önzetlen munkájáról, melyet nein fizetésén. hanem meggyőző­désből. nemzeti hivatásból végeztél:. — Lerongyolódott, de lánglelkü tanítóink — mondotta többek között Papp János esik- szeredai gimnáziumi igazgató s a tanügyi bi­zottság előadója — megérdemelnék, hogy szobrot emeljenek számukra. VISSZA KELL ÁLLÍTANI A 22 ÉV ELŐTTI HELYZETET Dr. Márton András ügyvéd javasolja, hogy a felekezeti oktatás terén állítsák vissza a 22 év előtti helyzetet és ahol a román kormányzati rendszer meg­szüntetett vagy államosított katolikus iskolá­kat, ismét állítsák fel. illetékes helyen járják el a tanítók államsegélyezésének ügyét. Dr. Péter Antal rektor javasolja, hogy ál­lítsanak fel szerzetes iskolákat, ahol megfe­lelő oktatásban és erkölcsi nevelésben része­síthetik a román királyságból, főleg Bukarest­ből viss.zaözönlö székely ifjakat és leányokat, mert ezek alkotják a nemzeti népfenntarió elemet. Oláh Dániel a tanítók nevében mond kö­szönetét a .közgyűlésen való megemlékezésről és kijelenti, hogy munkájuk kötelesség voh. amiéit nem jár külön dicséret. Tolmácsolja azonban a tanítóság kérését, hogy valamilyen formában segélyt folyósítsanak számukra, amelyből az elmúlt idők alatt felgyülemlett nyomasztó adósságaikat rendezhetnék. AZ ISKOLÁK HELYZETE Adorján Károly c. kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő felszólalása során ismertette az iskolák helyzetét. A csonka egyházmegye területén van 143 elemi iskola, 369 tanulóval, 8 óvoda, 8 óvóé nővel. 27 tanítót a közoktatási kormányzat felkérésére átengedtünk az állami iskolák­nak, ahol továbbra is fajunkat és egyházun­kat szolgájlák. Jelenleg tanilóhiány mutatkozik, aminek, pótlására Magyarországról kellett tanerőket hozni. Általánosságban nem tartja helyesnek, hogy 3 nők kerüljenek túlsúlyba a tanitás terén. De megelégedéssel állapítja meg, hogy a Magyarországról szerződtetett tanítónők.- miután vöröskeresztes kiképzönöt tanjolya- rnot végeztekvalóságos orvosai a fai vak­nak. A tanítók pedig mint levente oktatók, felfrissítik az ifjúság társadítlmát.

Next

/
Thumbnails
Contents