Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-28 / 272. szám

í L X J. Iv. V >• v> L V A M, 2 7 2. $7 Á M. £ l LENZÉK liiMwiiiiinfUiMiiiíi'iiiiiii I amiiüiM A megajánlás! iavaslat a képviselőház élőit ,U ffiiitmától 'zaíö íaríóí&odás bit» — doigozrtí nemzeti jfeöfe- lesség*1 — íiűíigöiííaíía a ißfcp vezérszónoka BL'QAPEST, -november 27. (MTI.) A kép--- viseiaház plénuma kedden délelőtt megkezd- ; te a. pénzügyminiszternek az 1941. évi állami j költségvetésről 'szóló törvényjavaslata tárgya- j lásat, amely az 1940 augusztus 30-a előtti j államterületre vonatkozik. Tasnádi A agy | András elnök megnyitva az iilést: ■ bemutatta a miniszterelnök átiratát, amely- í ben tini aljú hogy a kormányzó ur Of Ömél­tósága Varga József iparügyi miniszter külföldi tartózkodásának tartamára mind az iparügyi. mind a kereskedelmi és közle­kedésügyi tárca ideiglenes vezetésével Re- ményi-Schn ellet Lajos pénzű gyminiszt art bízta meg. Közölte az elnök, hogy a napirenden levő törvényjavaslathoz :> pártok bejelentették vezérszónokaikat. A MEGAJÁNI.ÁSI JAVASLAT Cselényi Pál, a javaslat előadója megállapította, hogy a pénzű gyminiszt ér­nék az a javaslata a megajánlási javaslat, amely felhatalmazza a kormányt, hogy jö­vedelmeit és bevételeit bevételezhesse és a költségvetés keretében azokat felhasznál­hassa. Tudatában van aunak, hogy az a megáján- lási törvényjavaslat, ami a bizalmi kérdés. Nesfa szabad úgy viselkedni a legutóbbi or- szâggy arap it ássál szemben, mintha az terme- szets2erii lett volna, nem pedig a kormány­zat előrelátó, önfeláldozó, politikai és diplo­máciai művészetet igénylő kiállásának ered- ţ menye. Ez a kormány a közbizalomnak olyan alapját szerezte meg. hogy egész nyugodtan bízhatjuk rá az ország további vezetésének feladatát. A VEZÉRSZÓNOKOK . A Nyilaskeresztes Párt vezérszónoka, Ma- Tolcsy. Mátyás élesen bírálta a kormányzat általános politikáját. Hangoztatta, hogy a földbirtoktörvény végrehajtási utasítása még mindig késik. Pozitiv magyar fajvédelmet sürgetett. Kifogásoka a zsidótörvény hiányos végrehajtását. Vitéz Lukács Béla', a MÉP vezérszónoka, részletesen foglalkozott a földművelésügyi tárca keretében történt intézkedésekkel. Han­goztatta a mezőgazdaság átállításának szüksé­gességét. amelyet szóró? kapcsolatba kell hozni a készletgazdálkodás észszt-ni fejleszré» .sével. Fontosnak tartja a németországi szállí­tások nagyobb mértékű előbbrevittdét. A me­zőgazdasági termelés fokozása csak biztosiíja az átállítás teljes sikerét. A mezőgazdasági ' árszínvonal emelkedése azonban még nem je­lenti azt, hogy az agrárolló bezárult. Szükség van tehát valamennyi gazdasági terv teljes végrehajtására, hogy a hiánytalan önellátáson kivid az európai hiányok jórészét is pótolni tudjuk. Az Alföld öntözésének szükségességét ebben a vizbo esztendőben ugyancsak nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A- risztermelést ki keli terjeszteni. A jelenlegi talajviszonyok­nak megfeleíőleg 15 ezer katasztrális holdon lehetne rizstermelést folytatni. NEMZETI ASPIRÁCIÓINK: MEG- VALÓSULVA A továbbiakban elismeréssel szólott a kor­mány következetes külpolitikájáról. Hangsú­lyozta, hogy a kormány céltudatos és helyes külpoliii kaja nemzeti aspirációinJí jelentékeny ré­szét megvalósította. Elismeréssel adózott a honvédség vezetőinek, a kitünően felszerelt hadseregnek és ép úgy a pénzügyminiszternek, aki helyes irányítás­sal lehetőséget adott a pénzügyi fedezetek előteremtésére. A hány ászsztrájkkal kapcsolatban kijelen­tette, hogy a munkától való tartózkodás biin — dol­gozni nemzeti kötelesség. Teljes bizalmát fejezte ki a kormány iránt. A javaslatot elfogadja. 1MRÉDY HELYESLI A KORMÁNY KÜLPOLITIKÁJÁT Vitéz Imrédv Béla, a Magyar Megújhodás Pártjának vezérszónoka hangoztatta, hogy a -kormány külpolitikai vonalvezetésével, amely a tengelyhatalmakkal való szoros együttműködésre vezet, egyetért és he­lyesli. Kénytelen azonban kijelenteni, hogy a kormány a külpolitikai vonalvezetésben, mely az uj európai rendezésbe kapcso­lódott bele, a következményeket nem vonta le, a gazdaság, társadalom- és belpolitikában. A kormány belpolitikai helyzetét kellőkép­pen alátámasztva látja és nem száll szembe azokkal az elemekkel, melyeknek létjogosult­sága megszűnt. Teljesen helytelen a kormány sajtópoliti­kája. Gazdaságpolitikai téren a tettek Ó3 az elha­t.ároz»kés3ség hiányát látja. A.z uj európai gazdasági terv kialakulóban van és úgy Olasz­országban, mint Németországban határozott kereteket: mutat. Ezeket a kereteket azon­ban hazai viszonylatban nem látja kitöltve. A három h a talmi egyezmény azt a kötelessé­get is ránk rója, bogy a földből kihozzuk, amit lehet. A sajtócenzura tekintetében a kormány szem elől téveszti, hogy a sajtó fontos és je­lentős szerepet visz az államvédelemben. A továbbiakban hangoztatta, hogv rr mai parlamenti rendszerben az ellentét­nek is hallatnia kell hangját. Ha alkotmányreformról beszélünk, meg kell vizsgáljuk: vájjon a magyar néplélek alkal­mas-e a tekiníélyuralom hordozására. Nézete szerint a reform nem más, mint a tekintély­uralmi módszereket megmerevíteni a mai rendszerben. Hangoztatta, hogy ez a parla­ment nem jogosait a mai alkot.máayrendszer alapjainak megdöntésére, mert nem ennek jegyében ült össze. A népet kinl! megkérdez­ni: óhajtja-e a reformot és kire bízza aunak véghezvitelét. A belpolitika tisztulási folya­matait nem szabad megakadályozni. Elisme­réssel szólott a Magyar Megújhodás Pártjának vezérszónoka a Független Kisgazda Pártról, amely állandóan napirenden tartja a magyur paraszíság kérdéseit. Helyesnek látja ezt a törekvést, amely a parasztságnak a földbe való visszagyökerezését tűzte ki célul, mert egységes népi közösséget csak erős és meg­bonthatatlan alapra lehet építeni. Szükség van a lelkek átfogására. Pártjának hármas célja van: a népi'törekvések, a hivatási tö­rekvések és a területi törekvések érvényesí­tése az állaravezetésben. Magyarország az uj Európában kiemelkedő helyet kell hogy kapjon. Becsüli a miniszterelnök tisztult erkölcsi in- teglitását, puritánságát, de az Összeférhetet­lenség jelenlétét valló elvével nem ért egyet. A továbbiakban hangoztatta, hogy az igazga­tósági tagság összeférhetetlen a törvényho­zói minőséggel. Ismét visszatérve a közösségi szellem sikján várható reformokra, hangsú­lyozta. hogv a nép elé kell állni: akarja-e a közösségi életforma kialakítását és ha igen: kire bízza ezt. P 60?A tmk p m iMim i/j mcgtiíibatóuk h tt.iptfc a ■7> ÓRÁK X CaiLLÄGYtfDJEGGYEü I iawaár 8J íve vUáatüráe'* Reformok szükséges Közi Horváth József, az Egyesült Keresz­tény Párt vezérszónoka hangoztatta, hogy szükség van a közigazgatás, a végrehajtó hatalom és á parlament megreformálására. A társadalom megszervezésénél eszméjét meg­valósulóban látja. A jelenlegi viszonyok kö­zött azonban a folyamat nem indulhat meg tisztán a társadalomból, a kormánynak is se­gítenie kell ezeu. A magyar földnek át kell mennie a nép kezébe, hiszen a magyarság jobb sorsától függ a nemzetiségek jobb sorsa is. Hangoztatta a szónok, hogy Magyarországon sohasem tekintették idegennek az ország ja­vára velünk együtt dolgozó nemzetiségeket. A Kormányzó ur Őfőméltósága legkiválóbb an tölti he hivatását. A javaslatot elfogadja. A HADSEREG TOVÁBBFEJLESZ­TÉSE Tildy Zoltán a Független Kisgazda Párt ve­zérszónoka hangoztatta. hogy a nemzetnek belső rendre és fegyelemre van szüksége. Nem lehet az ország sorsát a étikor jegyen és a zsirellátás zavarain keresztül szemlélni. Az, aki Így szemléli a jelenlegi helyzetet, nem érez velünk, vagy egyéb céljai vannak. Hang­súlyozta. hogy tovább lepik fejleszteni a hadsereget és elő kell készíteni a történelmi eseményekre.. A továbbiakban a Duna—Tisza-csatorna meg­építését sürgette. Az alkotmányreform végre­hajtására nem látja alkalmasnak a mai hely­zetet. Laky Dezső, • a MÉP vezérszónoka hangsú­lyozta.! hogy j „a mai nehéz helyzetben gióf Teleki Pál «• legelhivacottabb ember az ország ügyeinek vezetésére. Nem áll, hogy ebben az országban nem tör- $ téntek szociális intézkedések. A kormány ! munkaalkalmakat teremtett azok számára, | akik dolgozni akarnak. Hangoztatta, hogy a | mezőgazdasági árszínvonal egy év alatt 40 szá- j zaíékkal emelkedett. Ebben az évben a mun­kásság létszáma növekedett annak ellenére, j hogy a nyersanyaghiányok nagy nehézségeket okoztak. A kormány produktiv közmunkák­kal lehetőséget adott az ipari foglalkozásnak méltányos elhelyezkedésére, már pedig a munkásság sorsa az ipar sorsától elválaszt­hatatlan. Gróf Teleki Pál hivatott szakértője a szociális problémáknak. Az ő érdeme a család és népvédelmi alap létesítése is. A ja­vaslatot örömmel elfogadja. Peyer Károly az idő előrehaladottsága miatt kérte. hogy beszédét a . legközelebbi ülésen mondhassa el. Az elnök indítványára a; Ház dgy határozott, hogy legközelebbi illé­séi' szerdán délelőtt 10 órakor tartja és an­nak napirendjén a felhatalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának' folytatása sze­repel. Erdély sokszázéves különállása éi földrajzi helyzete következtében a kolozsvári egyetem egészen önálló tndemányes központ lesz — mondja vitézBerde Károly ; orvos­kar dékánja KOLOZSVÁR, november 27. (Saját lúd.) Az Ellenzék riportutja során ma vitéz Berde Károly professzort, az orvoskar dékánját ke­resi fel. Erdélyi ember a kolozsvári bőrgyó­gyászati klinika kiváló pedagógusa éis szak­tudósa: testvére Berde Máriának, az erdélyi leiket sajátosan megelevenítő nagyhírű író­nőnek. A bőrgyógyászati klinika előadóterméből kihal'lát'saik ,at tanár ur hangja. Egy elkésett diák az ajtóhoz simulva lesi a mondanivaló ját. Füzetet vesz elő és jegyez. A néma fo­lyósón glédában függő kabátok hajtókáin nemze’t&işzimi je’vények. , Magyar luk ülnek benn a padsorokban, a jövő magyar orvosai. Most nyílik az ajtó s kitódulnak rajta a diákok. A tanár ur még ott ül’ a dobogó asz­talánál, körülötte lányok és fiuk, mindenki kérdezni akar valamit tőke. Hogy írjuk le azok számára íai hazatért Fe- rencz- József Tudományegyetem orvosi ka rának dékánjáK aki nem ismeri, nem láthat­ja szemtő’.-szembe? Végtelen frisis, fiatalos: látistzik rajta mennyire szereti hivatását, mi­lyen örömmel Danit, dolgozik. A tudósoknak ritka, de legrokonszenvesebb típusához tar­tozik: tekintélyt kelt anélkül, hogy tudása félelmes súlyától meggörnyedne az előtte álló laikus. Közvetlensége, teljes pózmentes­sége s humorérzéke teszi azzá, aki: tudóssá és nagyon emberivé. — Nem szeretek újságban szerepelni — mondja, mig dolgozószobájába megyünk — mivel valamikor magam is irtani újságba, tudom, hogy ha valamit mond az ember, azt úgy elszinezik s felnagyítják .’legtöbbször, hogy rá sem ismer aztán, aki mondta. Nem bírom mikor az újságíró leírja például, hogy ..X. Y. a világhírű professzor1-. Ez borzasz­tó. Általában nem szeretem az újságok min­dent felnagyító s eltúlozó tendenciáját. Va­lakit elüt, például egy kocsi. „Borza'mas sze­rencsétlenség". A szél ki dönt egy fát: ..iszo­nyú szélvihar dühöng“ — írja a riporter. Tehát arra kérem, ha már muszáj Írnia ró­lam: csak szárazon s egyszerűen. Ä legnagyobb tárgyilagosságot ígérjük a j professzor innak. í Szobájában vagyunk most. Itt lakik most 1 a klinikán Berde tanár nr: egyelőre nincs lia kása, emiatt családját .sem hozhatta még Ko­lozsvárra. Dolgozószobájában íróasztal, né­hány kényelmes karossék, könyvszekrény, a falon Marschalkó Tamás arcképe. — Itt kezdtem Kolozsváron, itt végeztem az egyetemet — mondja Berde professzor. . Keg-yeletttel őrzöm ma is Marschalkó Ta­más, a klinika építőjének arcképét. 1919 ben vesztettem el itt állásomat, akkor Szegedre mentem tanársegédnek. Sokat jártam kül­földre: magasabb derma,to ógiai kiképzést pé'dául Parisban nyertem, de sokat dolgoz­tain német és olasz derm Biológiai intézetek­ben is. — Mikor került professzor ur Pécsre, ahonnan most ide nevezték ki: — 1931 óta a pécsi egyetem tanára s a bőrgyógyászat igazgatója voltam. Feláll s ki­nyitja a könyvszekrény ajtaját. — Több mint "száz közleményem jelent meg m úgy a ml és idegen nyelveken a borg y gyászát minden ágáról. Csodálatos rendben sorakoznak ezek a szakcikkek a könyvszekrény polcain. Betű­rendes tárgymutatóval s a róluk szóló tudó- mányos kritikákkal ellátva. Aztán van itt egy 500 oldalas 255 ábrás nagv könvv. A bőr és-wlttdeu iro sís küiteífefca k * p h u l í k. tlüW'üll "i'' 11 'T| 1 »» nemibetegségek a time. A tanár ur munkája ez is. — Ezt használom tankönyvnek — mondja. Most egy fényképfelvételekkel teli könyvet ad a kezünkbe. Két héttel ezelőtt jelent meg 3 témájánál és megírásánál fogva egyetlen az orvosi szakirodalomban. A magyar nép dermatologia]a a címe. de a szigorúan tudo­mányos cím mögött izgalmasan érdekes nép­rajzi, történelmi és orvosi munka rejtőzik.-.1 nép babonái, kuruzslásai, ősi furcsa gyógy­módjai kelnek éle.lre. benne: valóságos nép­rajzi kutatási végzett el itt a szakember. Sok. kolozsvári vonatkozás is van a könyvben: pél­dául a népi boszorkányok gyógymódjairól . .. ..Szemmelverés", sebek gyógyítása, ördögűzés, ősi mágia —- a magyar nép szokássá vált,’ középkort idéző gyógyítási babonáit iedezi és tárja fel itt a segíteni akaró orvos keze. —~ Mik a professzor ur tervei? összecsukja a könyvet s azt feleli: — Meg akarom szervezni klinikámat s olyan értékké akarom tenni, amilyen : Mőr­seit álkó professzorom idejében volt. Hiszel: abban, hogy a kolozsvári egyetem helyzete speciálisan más, mint a többi magyar egye­temé. Erdély sokszázéves kiilönéilléisa es föld­rajzi helyzete következtében < kolozsvári egyetem egészen önálló tudományos centrum lesz —— természetesen szoros szellemi kontak­tusban maradva az egész ország tudományos köreivel... Nem vagyok hive az erdei' í par- tikuíarizmus éles kUiangsulyozásának. de tisz­tában vagyok Erdély különleges helyzetevei és feladataival. Mint az orvoskar dékánjának, ebben a helyzetemben az egész orvostudomá­nyi kar szervező munkája az én kozeunn-n van s nemcsak a klinika, de az orvosi kar szervezésében is a következő elgondolásom vezetnek: készséggel szolgálm a kiiltihut. a tudományt s a betegeket . . . — Köszönjük szépen, professzor ur. Meg csak annyit: szívesen jött-e újra Erdélybe? Meleg mosoly csillan meg a szemében:-— Húsz év alatt hittem, hogy visszajöhe­tek még. S habár nosszu évek munkásságát és eredményeit kellett magam mögött hagy­nom.'szilárd és megalapozott helyzetet, azért az első hivó széna örömmel és boldogan jöt­tem haza Kolozsvárra . . . Márton Lili. ERDÉLYI ESTET RENDEZNEK AZ ERDÉLYI KÉPVISELŐK BUDAPEST, november 27. Az MTI je­lenti: Ar erdélyi képviselők a Magyar É ét Pártjával egyetemben csütörtökön eiste Er elé'y-i estet rendeznek, amelyen A,brecht De­zső, Mikó Imre és Vita Sándor képviselők is előadást tartanak. Ma. szerdán este pedig a Baross Szövetség rendez előadást, amelyen Kelemen Lajos, a Corvin-láncos múzeumi és levéltári főigazga­tó .,Kolozsvár idegenforgalmi lehetőségeiről’ fog beszélni. * AZ ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET december 1-én cl. ti. 4—9-ig rendezi folyó évi első ismerkedési táncos teadélutánját a Horthy Miklósaitól!" levő \arga Grill (vö t Regal kávéház) külön helyiségében. A tánc­zenei Puskás Béla teljes zenekara szolgál­tatja. A teadélután zártkörű, azonban külön meghívókat nem bocsáji. ki az egyesülőt- Sze­retettel várja az érdeklődőket a Rendezőség. L »■ ^-iU .

Next

/
Thumbnails
Contents