Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-27 / 271. szám
ClL'BNXßK A s Mimi jobban «lekr. \ mai változás fokozza né|>v«,nLés.óG rZiZi'I mucii érdemet c- jelentősegei, .iiiu Ivet u közel és távoli iun.it minden csökkenés ne1- kiil útim zott a jelenbe. \ magyar közélet e* koinván\/,at egyaránt érzi c- tudja. I*<sîi> ,lz érzelmi is történelmi szempontok mellett a nemzeti e.s alkuin i’rdck a ómnak óriási Ion* tossugu realitásai s/iuféu megszólalnak a *zc- ke-.yek oldalán- KélniiIfió lörzsökös ma«var ,’•] <>g\ tiiiriestLu11» es zárt kirajzási vonalakon itt áz erdélyi hih;varság fegje !eg/ctos*'h’<i cs Í-- legkifejezőbb képviselője, melyet épp ezen a címen a volt hatalom a legjobban elnvo- i**o11: s/e.lemi tekintetben a .román eredet meséjén ál. erkiilesi tekintelbcn az állami tanintézet és ortodox templom orős/ukolásá- vak anvagi lekinlelben az erdő-adó, rekvirá* lási politika végsőkig fokozásával. V sze- génvség és szaporaság mindig ana késztette a nehéz földön é.ő székely séget. hogy Erdély városaiba és a szász falvakba, tragikus módon pedig a-román ókiráKságba vándoroljon ki. alipi ,már negyedmi! ió tömegben a csángó székelvség és iparos-cseléd mnnkakcrcső utat vágott neki. Ezt a súlyos körű'menyi még súlyosabbá teszi a mai helyzet, melyben ez a tömeg megmaradt román ál'ampolgái >ak es érthetően egyik izgató anyaga egy 1 rissen sajgó politikai sebeket hordozó tragikus államnak. De a boldogító magyar változás szintén solves székelv kérdéseket vetett fid. \ belvederei határ elvágta Székelyföldünket a legtöbb szomszédos kirajzási és piaci területtől. a ’vasúti összeköttetést minden irányban elmetszették és a román kiürítés nagyon meg: v iveit földjét hagyták v issza. Gazdasági lehetőségei különben is rendkívül módos» tak. Mindenki tutija és mindenki beszél róla, hogy a székely séget gy orsan é« gondosan . -zaná"ni” kelt és előre lendíteni. E'ső-orban a forgalmi eszközök birtokába juttatni, amit a kormányzat elsőrendű föladatának ismert el és megoldani kezd a közmunkák egyébként is más gvors és a’npos megindításával. \ cselédkérdés elősegítése szintén nyom valamit a latban. De nyilvánvaló, liogv a szakminisztériumok é az illetékes gazdasági alakVú«ok e'gondoké ;<i fovvte’Sabb: k. mert- a siiigős teendőkön tűi világosan láthatják egy rendszeres, mesz- szeváió és hosszú székelyemelő munka bevezetését. Sok évi széke'v-terv et. az irány ított nemzet £2'/dá: kodás szellemében. Vmelvnek széni;’? ágazatai közt a legfontosabb a földművelési több és mély termelés, főleg magasabb fókü ál.attenv'észtés létesítése. a petróleum é: fö-dgáz-lelőbeKek kifnrása, az iparosítás. melynek alapja már meg is van az elesett székely faiparban és a szövőipar eddig többnyire kezdetleges alakulataiban a házi é? népművészet iparában. Ez a rövid össze »cg! a ás már ékesen bizonvit ja. bogy amikor egy siirij népességű és gazdag Széke-yf öld jövendő képe rajzolódik föl előttünk. akkor nem kergetünk üres álmot és item Rühele Ra’ázs módjára készülődünk. A lehetőségek adva mind. életrevaló, sőt ezer mesteri ember, a látható és föltárandó nyers- és üzemanyag jelentős gazdagsága, Néni kell egyebet cselekedni, mint a kiegyezem magyar kei.szák nemtörődöm — és a román lóhátaiéin elnemzeuYuitő — politikájának maradványait ejávaiifani és a hasznos beruházás politikájával helyettesíteni. ■ Egv ilyen politika nem lesz csupán a menté«, az érzelgősség.’ az időtöltés poiiikája — irodalmon alapuló lírai politika — hanem egy józan, hasznos, gyakorlati politika lesz. amely nemcsak a tájon és emberen segít, de a közösségi érdeknek is szolga . a nemzeti jövedelem és vagyon gyarapodását fokozza, szóvá' kap, amikor ad: legalább annyit kap, amennyit befektetett. Természetesen a. székelvség felől előtörő hangokat és i\ rokonszenves válaszokat reájuk szakadatlan figyelemmel kell kisérnünk és támogatnunk. A két oldali megfelelő hangulatot a sajtónak most már ébren kell tartani és fokoznia, hogy pillanatnyi tétovázás vagy megtorpanás ne üsse föl üstökét, itt egy óriás! történelmi követelménnyel van dolgunk, melyet se felületesen, se léhán, se idegenkedve, se Vaj bánnod nem szabad kezelni. \ székéin k a masuk tömegeivel törvényhozási képviselőikkel az általános gazdasági es társadalmi közintézményekben helyet foglaló j tagjaik réven — esetleg a régi székely kongresszusok fÖlelevenitésévo!1: is — bizonyára ebresztgetik majd ezeket a tennivalókat és bizonyára segíteni fogja őket a kívülálló sói. tó és politika is. a tárgyilagos együttérzés és együttgondpíás gyakorlatává!. Do a kettős munka szakadatlan kell legyen, hogy a kor mányzat és társadalom tevékenységében se legyen fennakadás. (Spectator.) SVEN HÉDIN: A VÁNDORLÓ TÓ (M. Földrajzi T.) A nagy felfedező utazónak legújabb magyarnyelvű könyve, 54 képpel, I fórképp el. nagy alak. diszk.. 8.60 P. Nvisztor: Kalandozás a Balkánon (Világjárók), 4L képpel, kve 7.20 P. RÉPÁDÉNÁL. Kolozsvár. Postán utat- véltek Kérjen jegyzékei. , . „minden törekvésem az, bogi? a város polgárainak bizalmai és szeretetéí • kiérdsmeíiem" — mondotta beiktatása alkalmával a város uj polgármestere A város tőh pária előtt hivatali esküit isit dr. Kelsdn Tibor polgármester és a kar KULO/.ti) ÍR, november Öo. (Saját tud.) \ városháza tanácstermében, almi nem rég még a 2(1 eve- román uralom ..pt imaraI“-itak frissen le-teM portréi díszeleglek s melynek falairól most-m/ir Kolozsvár végi polgármestereinek képei otthonosán tekintenek le. tegnap délelőtt 10 órakor- történelmi aktus folyt le. I)r. ínczed v-J oksman Otliui. Kolozsvár város főispánjáuak kézébe lelőtte a/ esküt dr. Keledv l ilinr, a,város uj 'polgármestere es tisztviselői kara s ezzel életbe lépett Kolozsváron a polgári közigazgatás. V POLGÁRMESTER MEGÉRKEZÉSE pán ki .-.őre lében érkezeti meg a városházára. Társaságában lépett be a tanácsterembe. almi már varia dr. Vékás Lajos, a városparancsnok volt közigazgatási előadója s pár pere múlva megérkezett Beck ezredes, városparancsnok is. Ezután egymás után érkeztek ünnepi di /magyarban és fekete ruhában a város közigazgatá-á- uak kinevezett tisztviselői s amikor már valamennyien egybegyűltek. Inczédy- Joksman Ödön főispán bemutatta a tisztviselőknek az uj polgármestert, akii felleért, hogy tegye le a hivatalos esküt. Dr. Folyovich János olvasta fel az eskümintát s mikor a polgármester eskütétele véget ért. a lisztviselők felé fordult és rövid beszédet mondott. Dr. Keledy Tibor polgármester a főis üem kerestem ezt a kitüntetést... 1 v I. r v r o I V K M 2 7 I / \ iöjegyzö r.nvo/U) m:szKÍ)F, A 1 ÖJ -PaMIUZ JA A FOf • - w;mva 11 IM«l / \ •*);<»I dr. f oJy'»vi« !j .1 ;nni' főjegyző iid- ;;•/ j.-l.iii i'it i-id/.l nrvfbuj fi ÍV*I! j> (I• ? «, a p«i!g;irm»*sir l I Készünkre kólón!t’tiv.i öröm. hojty i meg-i:i lc*tt jogrend helvreulli íI• I{i;y Si < I to * :ign(l .v. I * I n í • 1 '.éhi'M «iK.ii: I'dthci kerüli a tőr.énvhaio jg élére, :■ Lî mai il jti kofiiltari id oil ebben a városban. Méltóságod t• >Ki>- /.»I oimeril innen. do bizon'i- r;i j n i ii 11 i y ' iv-/;i'.igvott. 'K-/a t - jött <•$ sokai lelt a város közön-égőéit. Mo-t uj- 1 r.'i ill van, tudjuk, teljes munkaked'vel, ] erős akarattal, bogy <*zl a városi, a an \ városunkat az őt inegilietö lie! re vofe-'ír. j Ezer! igaz őrömmel és biiszl.eséggel ó/» Híjuk, hogy Méltóságod utazón a 'ni ] főispánunk-, Kolozsvár t áros io: pánjn I ás óit ebben u minőségében iuli <•?! im j ,Kolozsvár város töl vén\ ható áyáriaft j tisztviselői nevében. A főjegyző szavait lelkes éljenzés ki- sérte. Ezután a főjegyző a polgármesterhez intézte szavait. Szeretettel üdvözlőn. Polgármester * I i! Mint idegen jött hozzánk. !n>gv első tis/lvi elő je legyen ennek a városnak, ítn ez nem baj, mert aki csak rövid ideig ie itt él. megszereti ezt a vámsT. Hullni Ilik. hogy az ország óh,', városa- I ban tudásáért. munkásságáért, megbecsült tisztviselő volt, örülünk enne);, mert akkor bizony ára méltó utód ja lesz azoknak, akik az elmúlt időkben polgártársaik bizalmából ugyanezt a méltóságot töltötték be. Idézte ezután a- város régi, nagy pnl* gái mestereinek emlékét. a szintén idegen- < bői jött Linczegh Jánosét, aki életét au-a a városért. Crois Gusztávot, az első alkotmányos polgármestert és Haller Gusztávot. akik polgártársaiknak önfeláldozó támaszaik voltak. Pataki Józsefet Fiíep Sámuelt, Szvacsina Géza emlékét, majd igy folytatta: ■ — Nehéz időben veszi át a város polgármesteri tisztségét Ön i-. Feladata nagy, munkája nehéz lesz, mert a város ezalatt v 22 év alatt sokat álmodott, ezeket a \á* g\álcát teljesíteni kell. Arra kérjük. szr‘- resse a mi városunkat, hallgassa meg szive dobogását, mert csak akkor tud ja megérteni. A város régi vágyainak tel jejtését várja Öntől és ha megszerette, reméljük és hisszük, hogy ez teljesülni is fog, akkor mi boldog örömmel ajánljuk fel tudásunkat erre a munkára. És ebben a reményben, igaz szeretettel kiáltjuk: ..Te«-t- vér. isten hozott!** A főjegyző beszéde után a tisztviselők aláírták az eskütételről felvett jegyzőkönyvet és ezzel az ünnepélyes aktus véget ért. TERMÉSZET J ÍRÁS. NAGY SIKERE VOLT a Gyopár Turi-iu Egyesület vacsorájának. Szumbatou este tartotta a Gyopár Turista Egyesület a felszabadulás után az első társass acsorá iát. mely alkalommal a tagok és vendégek szorongásig megtöltötték Jenei József diszelnök vendéglőjét. A vacsorán beszédet Kacsó Tivadar örökös diszelnök tartott, megemlékezett a legutóbbi szépsikerii .Budapestre rendezett kirándulásról. Megköszönte annak a kilenc ifjúsági tagnak is munkálkodását, melyet az egyletért kifejeltek, de most eltávoznak, hogy katonai kötelességüknek eleget tegyenek és bogy a magyar hadseregnek is olyan jó katonái legyenek, mint amilyen jó katonái a Gyopárnak voltak. Az egyesület vezetősége ezúton is háláson köszöni Jenei József disz- elnöknek és feleségének a magyaros vendéglátást. A szépen sikerült bajtársi vacsora rendezése Tánczos György, Kiss Margitka, Pataki Juci és Györke Márton érdeme. MEGALAKULT AZ EKE RÉVI OSZTÁLYA. Az Erdélyi Kárpát Egyesület vasárnap, folyó hó 21-én újra megalakította réví osztályát. Először 1905-ben alakult meg nagynevű természetjárónak, Czárán Gyula idejében. Es osztály érdeme hazánk egyik legszehb természeti szépségének, a Zichy-barlangnak a nagy- közönség részére való járhatóvá tétele, óz alakuló ülés megválasztotta az uj tisztikart, melynek tagjai: Elnök Kulcsár István ref. lelkész, alelnök Borosa István körjegyző, titkár Balogh Károly, jegyző Zemlénvi Zoltán, pénztáros Titz Alfréd, ellenőrök dr. Sándor Mihály és Károlyi Antal, orvos dr. Sándor Mihály, a barlangkutató osztály vezetője Marosi Sebestyén. Az osztály fő célja az elhanyagolt Zichy-barlang {mely a visszacsatolt Erdély legnagyobb cseppkőbarlangja) a nagy- közönség részére való járhatóvá tétele, a kornyék többi barlangjainak kikutstása, turista.- ólak jelzése és más természetjáró feladatok megoldása. — Az isteni hatalom külön kegyének tekinteni, hogy a fejedelmi város, Erdélv fővárosának, az ország második városának első tisztviselője lehettem. Nem kerestem ezt a kitüntetést, de most. hogy a kormány bizalma ezzel engem tüntetett ki, ölömmel vállalom a feladatot, amely amilyen nehéz, éppen olyan szép is. Minden 1 őrei,•résem az, hogy a város polgárainál; bizalmát és szeretetőI érdemeljem. de ezt a jeladatot csalc a ti támogatásotokkal tudom elvégezni. Isten áldását kérem n városra és annak minden polgárára! Az eg)begyült tisztviselői kar lelkes éljenzéssel biztosította a polgármestert, bógv nemes törekvéseit támogatni fogja. AJTÓM A TISZTVISELŐK ELŐTT MINDIG NYITVA ÁLL . Dr. Inezéd;,-Joksman Ödön főispán ezután az esküt tett polgármester felé fordult és szeretetteljes szavakkal üdvözölte. — Mikor idegenek kerülnek egy-egy közület élére, mindig kérdések merülnek fel. Igv most is felvetődik az a kérdi«, egyrészt a polgármester vészéről: Vájjon hogy fogad a város közönsége és miképpen töltöm be az elfoglalt helyet? Milyen az uj polgármester, miért nem kolozsvári. aki a belvi viszonyokat ismeri? — kérdi a város közönsége. Boldog örömmel jelentem lei és hálásan köszönöm a belügyi kormánynak, hogy Önt választotta lei és küldte ide a város élére,, mert ismerem képességeit és meg vagyok győződve arról, hogy munkáját a város polgárságának legnagyobb megelégedésére fogja betölteni. Szivem teljes melegével üdvözlöm és munkájára Isten bőséges áldását kérem. Ezután a főispán a tisztviselők felé fordult. Felhívta őket. hogy a legnagyobb lelkiismeretességgel teljesítsék hivatali kötelezettségüket, mert ebben az esetben nemcsak szigora bírójuk, igazságos ellenőrzőjük, hanem őszinte jéibarátjuk is lesz és 11a a tisztviselőknek bármire és bármikor lesz szükségük, nyugodtan fordulhatnak hozzám, ajtóm nyitva áll és úgy a legkisebb, mint a legnagyobb tisztviselőnek is rendelkezésére állok. Köszönetét mondott végül a főispán Beck Albert ezredes városparancsnoknak és A ékás Lajos dr. volt közigazgatási előadónak a város érdekében végzett önfeláldozó munkájukért. Lelkes éljenzés követte a főispán szavait. Ezután a tisztviselők tették le az esküt, utána pedig a polgármester szólott a tisztviselőkhöz. fL polgármester a tisztviselőkhöz —- Három igen fontos dolgot kell szem előtt tartaniok a tisztviselőknek — mondotta. — A tisztviselői kar tiszta fehér tógáját meg kell becsülni, azt nem szabad bemocskolni, mert az olyan szörnyű bűn, amely nem maradhat megtorlatla- uul. a közönséggel a legnagyobb udvariassággal kell bánni és az udvariasság nemcsak' formai kell legyen, hanem a lélekből kell jöjjön, mert lélek nélkül a közszolgálatot eredményesen nem lehet betölteni. A hivatali titkot szigorúan meg kell őrizni, illetékteleneknek rajtam kívül senki sem adhat felvilágosítást. A fővárosban, ahonnan most közétek jöttem, 4700 tiszt\iselő és alkalmazott tartozott felügyeletem alá, ezeknek nemcsak felettese. hanem ügyvédjük is voltam. Hivatásomat most is úgy fogom fel. Nektek is ügyvédetek leszek és aki a város és a haza ügyét becsülettel szolgálja, nálam mindig otthonra talál. Mezőgazdasági Bank fcTaMpftiztár R.T. Rtanfr a MAGYAR BANK ÉS KERESKEDELMI R. T. BUDAPEST LEÁNYINTÉZETE. Fiókok: Öéi, SgilagyeseH, Tasnád, Zilah. és Alapittaíotí: 18)4. cvosn. BeiéíeLeí c! é) nyű se n ka m a to z I at. Sili elek el leYutónvos tbb feltételek melle.t- í oly ősit. A*u Ügyfélékéi finanszíroz. I e v i 2 a ügyekbe n tanácsadó felvilágosítással szolgál 1!