Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-23 / 268. szám

' J - - W ú V r- A t, e- vj ^ r 2 á 'h 1 *• Ö'» V V T4.R.4 BUDAPEST p*rln: : t árm iő pillér (3 Stóiícesatóség és kiadóhivatal; Kolozsvár, Mussoliniul 4, Telefon: 11—09. Nyomda: Ej>yet«Hi*ottía 8. szám. Telefon sz.: 29-—23. iXI. ÉVFOLYAM, 2 ó 8. SZÁM. ALAPÍTOTTA BART ha MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: Ok*. (JROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos; P A 1. L A fi It. f. Kolozsvár. Előfizetési árak: hat oala '2.7#* negyedévre 8, félévre lőj égés* évre 32 pewş©» SZÓ M B A T KOLOZSVÁR, 1 94 0 NOVEMBER 2 3. „Magyarország & legfontosabb a délbeletourőpai államok között” — írják az olasz lapok Naww figyelemmel foglalkozik a világsajtó Magyarországnak a hémmhaíaiml egyezményhez való tsatlakozásával — Románia, Bulgária és Szlovákia is rsailakozik & berlini' egyezményhez A berlini egyezmény végső célja a világ békéjének és konstruktív rendjének biztosítása BUDAPEST, hol ember 22. (MTI.) Te­leki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter kíséretük tagjaival, valamint ErdsmannsdÓrf buda­pesti német követtel együtt szerdán este 11 órakor külön vonaton visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Keleti Pálya­udvaron megjelent vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter, Reményi-Schnei* íer Lajos dr. pénzügyminiszter, Varga Jó­zsef kereskedelem- és ipariigyi miniszter és más előkelőségek. 11 órakor futott be a kiilonvonat. A miniszterelnök és. a külügyminiszter mo­solyogva szálltak de. A pályaudvaron né­hány percig elbeszélgettek az előkelősé­gekkel. A miniszterelnök a Keleti Pálya­udvarról a képviselőházba hajtatott. Csáky István gróf külügyminiszter leg­közelebb az országgyűlés két házának külügyi'bizottságában ismerteti a bécsi események jelentőségét. A' Korntánazö távirata a Rémei, olasz cs japán áliiiüilíiiii BUDAPEST, november 22. (MTI.) Ma­gyarországnak a háromhatalmi egyez­ményhez történt csatlakozása alkalmából a Kormányzó Ur Ő főméi lósága táviratot intézett Hitler Adolf német birodalmi ve­zér és kancellárhoz, Victor Emanuel olasz király és császárhoz és Hirohitu ja­pán császárhoz. A Hitler vezérhez intézett távirat szö­vege a következő: „Ama pillanatban, amikor Magyaror- szagnak a szeptember 27-iki hármasegyez­ményhez történt csatlakozásával a két or­szág közti kapcsolatok méginkább meg­szilárdullak, a legszivélyesebben gondolok Nüf)y méltóságodra s kérem, jogadja leg­jobb és legőszintébb kívánságaimat“. Az olasz király és császárhoz a követ­kező szövegű táviratot küldte a kor­mányzó: „Magyarországnak a szeptember 27-iki berlini egyeméfiyhez történt csatlakozása alkalmából szívélyesen köszöntőm Felsé­gedet, a hagyományos olasz—magyar ba­ráti kapcsolatoké szellemében kifejezem legőszintébb jókívánságaimat.“ . A japán császárhoz küldött távirat szö­vege: ,,Magyarországnak a szeptember 27-iki háromhatalmi egyezményhez történt csat­lakozása pillanatálban kellemes kötelessé­gemnek tartom biztosítani Felségedet és a nemes japán nemzetet szívélyes rokon- szenvemről, kifejezve legöizintébb jókí­vánságaimat.“ körök a következő szempontokra mutat­lak ráz J. Magyarország totálisan, vagyis fenntar­tás nélkül csatlakozott az egyezményhez, amehnek szövegében. Magyarországot ille­tően semmiféle változás nem történt, Ma­gyarország tehát kötelezi magát, hogy ka­tonai, politikai és gazdasági eszközökkel tá­mogatja a három másik szövetséges hatal­mat altban az cselben, ha egyiket vagy másikat támadás éri, mint ahogy a három másik szövetséges is kötelezi magát arra, hogy Magyarországnak meglániadtatása ese­tén segítségére siet. 2. Magyarország első­nek csatlakozott a berlini egyezményhez- ami természetes következménye ennek a bensőséges baráti viszonynak, amely Ma­gyarország és a tengelyhatalmak között rég fennáll. A Telegrafo felveti a következő kérdési: Miben áll a magyar csatlakozás gyakorlati jelentősége? A kérdésre így válaszol: A berlini egyezmény végső célja a világ békéjének és konstruktív' rendjének bizto­sítása. Magyarország, amikor csatlakozott az egyezményhez, mindenekelőtt) kifeje-* zésre akarta jnttalui szolidaritását a ten­gelyhatalmakkal az uj Európa megmenté­sére irányuló hatalmas alkotó munkájával. A magyar csatlakozás igen értékes hozzája rulást jelent arra a sajnálatos esetre, ha tt háború még jobban kiterjedne. Magyaror­szág a legfontosabb valamennyi délkelet­európai állam között és kétségkívül egész Défkeleteurópában Ma­gyarország örvend az egész világ edőtít. a leg­nagyobb tekintélynek. A Lavoro Fiseista szerint a szép katonai hagyományokkal ren­delkező magyar nemzet katonai ereje; remlki- .vüi’j fontos helyet foglal él Európának ké­nyes pontján. A Tribuna vezércikke szerint Magyaror­szág csatlakozása a berlini egyezményhez * béke és erő ténye. „Nágigarország mindig na maradi Olaszországhoz és Németországhoz“ Hitler iezer választáilrata BELLIN, november 22. (Német Távirati Iroda.) A Führer Magyarországnak a három- hataiíui egyezményhez való csatlakozása al­kalmából a következő táviratot küldte Hor­thy Miklós kormányzónak: „Abban az órában, amidőn Magyaror szag a háromhatalmi egyezményhez vau ló csatlakozásával megerősítette azokat a kötelékeket, amelyek Németország hoz, Olaszországhoz és Japánhoz fűzik, kérem fogadja Főméltóságod leg szívé­lyesebb jókívánságainkat Főméltóságod egészségére és Magyarország boldog jövőjére. Hitler.“ | MINISZTERTANÁCSOT TAR« TOTT A KORMÁNY BUDAPEST, november 22. (MTI.) A kormány tagjai Teleki Pál miniszterei nők ein ölelésével csütörtök este 7 óra kor miaiszt-erfanácsra ültek össze, A minisztertanács, amely folyó kormány« zati ügyeket tárgyalt, este 8 Órakor ért véget. j BUDAPEST, november 22. Az Esti Újság irja: Teleki Pál gróf miniszter- elnök szerdán délelőtt 11 órakor kihall gátason jelent meg a kormányzónál s beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket Bécsben Hitler vezér és kan« ceílárral, valamint a tengelyhatalmak külügyminisztereivel folytatott. MAGYARORSZÁG A TENGELYHA­TALMAKKAL EGYÜTT KIVAN RESZT VENNI AZ Ü.T EURÓPA MEG MENTESÉRE IRÁNYULÓ HATAL­MAS ALKOTÓ MUNKÁBAN — ÍR­JA AZ OLASZ SAJTÓ RÓMA, november 22. (MTI.) Magyaror­szágnak a berlini egyezményhez történt csat­lakozásával kapcsolatban mértékadó olasz RÓ MA. nov. 22. (MTI.) Az a hatalmas érdek lődés, amely a bécsi események iránt az olasz közvéleményben és Sajóban még ma is meg­nyilvánul, teljes mértékben megfelel a Vies- saggero bécsi külön tudósilója jellemzésének, amely szerint az európai újjáépítés dicsősé­ges utján tegnap uj, nagyfontosságu lépés történt. A ina reggeli olasz lapok — akár­csak a tegnap délutániak — vezető helyen, vastagbetiis címmel hasábos tudósításban fog­lalkoznak Magyarországnak a hármas egyez­ményhez történt csatlakozásával és ma reg­gel valamennyi lap kiemeli azt a táviratot, amit Hitler küldött a magyar kormányzónak. Különösen kiemelhető a Messaggero vezér­cikke, amely érdekes fejtegetéseket tartalmaz a bécsi esemény jelentőségéről. A lap többek közölt ezeket irja: — Magyarország csatlakozása a dolgok ter­mészetes rendjéhez tartozik, mert Magyarország mindig Ilii maradt Olaszor­szághoz és Németországhoz, ezek viszont mindig a legszivélyesebb megértést tanúsí­tották Magyarország problémái iránt. •Magyarország minden időben ellenállóit azok­nak a csábításoknak, amelyeket bizonyos ölasz- és németellcnes éllel reá gyakorolni igyekeztek. A magyar külügyminiszter kije­lentései teljes mértékben megfelelnek a ten­gelyhatalmak elgondolásainak. A Kárpátok medencéje már a középkorban is egységes, magyar birodalom volt. a jövő­ben is egységesen fog beilleszkedni az eu­rópai rendszerbe. Ezen a területen egysé­ges vezetésre, van szükség, amely vezetés természetesen tekintettel van az itt élő összes népek gazdasági és kulturális köve­telményeire. — Olaszország és Németország mint szö­vetségest üdvözli azt a magyar nemzetet, amely mindig vaskövetkezetességgel hü ina radt önmagához és becsületbeli kötelezettsé­geihez. A berlini báromhatalmi egyezméuy hatalmas interkontinentális koalíció alapjait vetette, meg, amelynek célja, hogy magában, egyesítse a világ fiatal népeit és kizárja kö­zöttük minden további ellenségeskedés és el­lentét okát. — Magyarország —: folytatja jelentését a Messaggero bécsi tudósitója egy hatalmas kővel járult hozzá ahhoz az uj, hatalmas építményhez, amely a világtörténelem egyik legnagyobb államcsoportosnlása és a világ anyagi és erkölcsi erőinek leghatalmasabb 'együttműködési rendszere lesz. Jelentőségtel­jes dolog, hogy Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez Bécsben történt meg, abban a Bel vedere-palotában, ahoi a történelmi fontosságú két bécsi döntést hoz­ták. A Popolo di Roma a többi között a követ­kezőket irja: — Magyarország csatlakozása a hármas egyezményhez -— bár a természetes fejlemé­nyek sorába tartozik — olyan esemény, ami Olaszország és Németország a legmelegeh megelégedéssel üdvözöl. Magyarország iiu. igen szorosan egybefonódik a tengelyhalai::.; (Cikkünk' folytatása az utolsó oldal,>n N»

Next

/
Thumbnails
Contents