Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-23 / 268. szám
' J - - W ú V r- A t, e- vj ^ r 2 á 'h 1 *• Ö'» V V T4.R.4 BUDAPEST p*rln: : t árm iő pillér (3 Stóiícesatóség és kiadóhivatal; Kolozsvár, Mussoliniul 4, Telefon: 11—09. Nyomda: Ej>yet«Hi*ottía 8. szám. Telefon sz.: 29-—23. iXI. ÉVFOLYAM, 2 ó 8. SZÁM. ALAPÍTOTTA BART ha MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: Ok*. (JROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos; P A 1. L A fi It. f. Kolozsvár. Előfizetési árak: hat oala '2.7#* negyedévre 8, félévre lőj égés* évre 32 pewş©» SZÓ M B A T KOLOZSVÁR, 1 94 0 NOVEMBER 2 3. „Magyarország & legfontosabb a délbeletourőpai államok között” — írják az olasz lapok Naww figyelemmel foglalkozik a világsajtó Magyarországnak a hémmhaíaiml egyezményhez való tsatlakozásával — Románia, Bulgária és Szlovákia is rsailakozik & berlini' egyezményhez A berlini egyezmény végső célja a világ békéjének és konstruktív rendjének biztosítása BUDAPEST, hol ember 22. (MTI.) Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter kíséretük tagjaival, valamint ErdsmannsdÓrf budapesti német követtel együtt szerdán este 11 órakor külön vonaton visszaérkeztek Budapestre. Fogadásukra a Keleti Pályaudvaron megjelent vitéz Keresztes-Fiseher Ferenc belügyminiszter, Reményi-Schnei* íer Lajos dr. pénzügyminiszter, Varga József kereskedelem- és ipariigyi miniszter és más előkelőségek. 11 órakor futott be a kiilonvonat. A miniszterelnök és. a külügyminiszter mosolyogva szálltak de. A pályaudvaron néhány percig elbeszélgettek az előkelőségekkel. A miniszterelnök a Keleti Pályaudvarról a képviselőházba hajtatott. Csáky István gróf külügyminiszter legközelebb az országgyűlés két házának külügyi'bizottságában ismerteti a bécsi események jelentőségét. A' Korntánazö távirata a Rémei, olasz cs japán áliiiüilíiiii BUDAPEST, november 22. (MTI.) Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása alkalmából a Kormányzó Ur Ő főméi lósága táviratot intézett Hitler Adolf német birodalmi vezér és kancellárhoz, Victor Emanuel olasz király és császárhoz és Hirohitu japán császárhoz. A Hitler vezérhez intézett távirat szövege a következő: „Ama pillanatban, amikor Magyaror- szagnak a szeptember 27-iki hármasegyezményhez történt csatlakozásával a két ország közti kapcsolatok méginkább megszilárdullak, a legszivélyesebben gondolok Nüf)y méltóságodra s kérem, jogadja legjobb és legőszintébb kívánságaimat“. Az olasz király és császárhoz a következő szövegű táviratot küldte a kormányzó: „Magyarországnak a szeptember 27-iki berlini egyeméfiyhez történt csatlakozása alkalmából szívélyesen köszöntőm Felségedet, a hagyományos olasz—magyar baráti kapcsolatoké szellemében kifejezem legőszintébb jókívánságaimat.“ . A japán császárhoz küldött távirat szövege: ,,Magyarországnak a szeptember 27-iki háromhatalmi egyezményhez történt csatlakozása pillanatálban kellemes kötelességemnek tartom biztosítani Felségedet és a nemes japán nemzetet szívélyes rokon- szenvemről, kifejezve legöizintébb jókívánságaimat.“ körök a következő szempontokra mutatlak ráz J. Magyarország totálisan, vagyis fenntartás nélkül csatlakozott az egyezményhez, amehnek szövegében. Magyarországot illetően semmiféle változás nem történt, Magyarország tehát kötelezi magát, hogy katonai, politikai és gazdasági eszközökkel támogatja a három másik szövetséges hatalmat altban az cselben, ha egyiket vagy másikat támadás éri, mint ahogy a három másik szövetséges is kötelezi magát arra, hogy Magyarországnak meglániadtatása esetén segítségére siet. 2. Magyarország elsőnek csatlakozott a berlini egyezményhez- ami természetes következménye ennek a bensőséges baráti viszonynak, amely Magyarország és a tengelyhatalmak között rég fennáll. A Telegrafo felveti a következő kérdési: Miben áll a magyar csatlakozás gyakorlati jelentősége? A kérdésre így válaszol: A berlini egyezmény végső célja a világ békéjének és konstruktív' rendjének biztosítása. Magyarország, amikor csatlakozott az egyezményhez, mindenekelőtt) kifeje-* zésre akarta jnttalui szolidaritását a tengelyhatalmakkal az uj Európa megmentésére irányuló hatalmas alkotó munkájával. A magyar csatlakozás igen értékes hozzája rulást jelent arra a sajnálatos esetre, ha tt háború még jobban kiterjedne. Magyarország a legfontosabb valamennyi délkeleteurópai állam között és kétségkívül egész Défkeleteurópában Magyarország örvend az egész világ edőtít. a legnagyobb tekintélynek. A Lavoro Fiseista szerint a szép katonai hagyományokkal rendelkező magyar nemzet katonai ereje; remlki- .vüi’j fontos helyet foglal él Európának kényes pontján. A Tribuna vezércikke szerint Magyarország csatlakozása a berlini egyezményhez * béke és erő ténye. „Nágigarország mindig na maradi Olaszországhoz és Németországhoz“ Hitler iezer választáilrata BELLIN, november 22. (Német Távirati Iroda.) A Führer Magyarországnak a három- hataiíui egyezményhez való csatlakozása alkalmából a következő táviratot küldte Horthy Miklós kormányzónak: „Abban az órában, amidőn Magyaror szag a háromhatalmi egyezményhez vau ló csatlakozásával megerősítette azokat a kötelékeket, amelyek Németország hoz, Olaszországhoz és Japánhoz fűzik, kérem fogadja Főméltóságod leg szívélyesebb jókívánságainkat Főméltóságod egészségére és Magyarország boldog jövőjére. Hitler.“ | MINISZTERTANÁCSOT TAR« TOTT A KORMÁNY BUDAPEST, november 22. (MTI.) A kormány tagjai Teleki Pál miniszterei nők ein ölelésével csütörtök este 7 óra kor miaiszt-erfanácsra ültek össze, A minisztertanács, amely folyó kormány« zati ügyeket tárgyalt, este 8 Órakor ért véget. j BUDAPEST, november 22. Az Esti Újság irja: Teleki Pál gróf miniszter- elnök szerdán délelőtt 11 órakor kihall gátason jelent meg a kormányzónál s beszámolt azokról a tárgyalásokról, amelyeket Bécsben Hitler vezér és kan« ceílárral, valamint a tengelyhatalmak külügyminisztereivel folytatott. MAGYARORSZÁG A TENGELYHATALMAKKAL EGYÜTT KIVAN RESZT VENNI AZ Ü.T EURÓPA MEG MENTESÉRE IRÁNYULÓ HATALMAS ALKOTÓ MUNKÁBAN — ÍRJA AZ OLASZ SAJTÓ RÓMA, november 22. (MTI.) Magyarországnak a berlini egyezményhez történt csatlakozásával kapcsolatban mértékadó olasz RÓ MA. nov. 22. (MTI.) Az a hatalmas érdek lődés, amely a bécsi események iránt az olasz közvéleményben és Sajóban még ma is megnyilvánul, teljes mértékben megfelel a Vies- saggero bécsi külön tudósilója jellemzésének, amely szerint az európai újjáépítés dicsőséges utján tegnap uj, nagyfontosságu lépés történt. A ina reggeli olasz lapok — akárcsak a tegnap délutániak — vezető helyen, vastagbetiis címmel hasábos tudósításban foglalkoznak Magyarországnak a hármas egyezményhez történt csatlakozásával és ma reggel valamennyi lap kiemeli azt a táviratot, amit Hitler küldött a magyar kormányzónak. Különösen kiemelhető a Messaggero vezércikke, amely érdekes fejtegetéseket tartalmaz a bécsi esemény jelentőségéről. A lap többek közölt ezeket irja: — Magyarország csatlakozása a dolgok természetes rendjéhez tartozik, mert Magyarország mindig Ilii maradt Olaszországhoz és Németországhoz, ezek viszont mindig a legszivélyesebb megértést tanúsították Magyarország problémái iránt. •Magyarország minden időben ellenállóit azoknak a csábításoknak, amelyeket bizonyos ölasz- és németellcnes éllel reá gyakorolni igyekeztek. A magyar külügyminiszter kijelentései teljes mértékben megfelelnek a tengelyhatalmak elgondolásainak. A Kárpátok medencéje már a középkorban is egységes, magyar birodalom volt. a jövőben is egységesen fog beilleszkedni az európai rendszerbe. Ezen a területen egységes vezetésre, van szükség, amely vezetés természetesen tekintettel van az itt élő összes népek gazdasági és kulturális követelményeire. — Olaszország és Németország mint szövetségest üdvözli azt a magyar nemzetet, amely mindig vaskövetkezetességgel hü ina radt önmagához és becsületbeli kötelezettségeihez. A berlini báromhatalmi egyezméuy hatalmas interkontinentális koalíció alapjait vetette, meg, amelynek célja, hogy magában, egyesítse a világ fiatal népeit és kizárja közöttük minden további ellenségeskedés és ellentét okát. — Magyarország —: folytatja jelentését a Messaggero bécsi tudósitója egy hatalmas kővel járult hozzá ahhoz az uj, hatalmas építményhez, amely a világtörténelem egyik legnagyobb államcsoportosnlása és a világ anyagi és erkölcsi erőinek leghatalmasabb 'együttműködési rendszere lesz. Jelentőségteljes dolog, hogy Magyarország csatlakozása a háromhatalmi egyezményhez Bécsben történt meg, abban a Bel vedere-palotában, ahoi a történelmi fontosságú két bécsi döntést hozták. A Popolo di Roma a többi között a következőket irja: — Magyarország csatlakozása a hármas egyezményhez -— bár a természetes fejlemények sorába tartozik — olyan esemény, ami Olaszország és Németország a legmelegeh megelégedéssel üdvözöl. Magyarország iiu. igen szorosan egybefonódik a tengelyhalai::.; (Cikkünk' folytatása az utolsó oldal,>n N»