Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-21 / 266. szám
L X I. é V F O I .. Y A M, 2 6 fr. S t Á M. iwwiinMiiff n wittnrwi \t sgé «iy <eícros.&*| nemzedenníaHó erő Örök emberi tulajdonság, hogy mindenki sorsának jobbra fordulásán fáradozik. E/. a törekvés hajtja az emberiséget egyre előbbre teriiiészetea' fejlődése utján. Ezzel a fejlődéséé! azonban együtt jár az emberi igények fokozódása is. Megf og h a í a ti a n hajtóerő ez, amely a történelmi fejlődések uj eszmevilágait bivta életre. Ez volt mindenkor a kovász, amely uagv történelmi átalakulásokat idézett elő, de ez volt az a lendítőerő is, amely emberi munkát és kultúrát teremtett. Az emberi kultúra fejlődése az emberiséget tagadhatatlanul egyre igényesebbé tette. A rohamosan fejlődő kulluráju népeknél hamar bekövetkezett az a felismerés, hogy az egyének életjavait még jobban akkor fokozhatják. ha az elszegényedéshez vezető természetes, szaporodásnak gátat vetnek. Adott földrajzi körülmények között élő nép tér* mészetnyujtotta javai ugyanis meghatározottak. A munka jelentős fokozása nélkül akkor juthat egy személyre több, ha a lakosság lélekszáma nem növekszik. A nemzetek azonban egymással is állandóan küzdelemben állanak. Kérlelhetetlenül dobban eléjük az igazság, hogy a történelmi diadal is mindenkor az. erősebb, tehetségesebi) s szívesebben küzdő, nagyobb lélekszámú nemzet felé Hajlik. A régi magas kultúrájú Róma lakosainak igényei oly magas fokon állottak, hogy az ásatásokkal feltárt javaikat ma is méltán megcsodáljuk és mégis a gyermekei nevelési gondjait megtagadó Róma letűnt. Hány európai nemzetnek kellene lelkiis- meretét megvizsgálnia, hogy vájjon jövendőjének helyes útját járja-e? A XIX. század utolsó éveiben megkezdődött a történelem legfrissebb szereplőjének, Japánnak hatalmas arányú fellendülése. Ez a fellendülés azonban nemcsak kizárólag a ja* E L l BN Z &K ttmtomamiMmMnirx** Mm?$ "űh *, Darmoi dolgozik. Nyugcdt alvását ,nem zavarja, mégi» meghozza reggelre az enyh» es fájdalmatlan kiürülést, rvellemes h«hajté t páni faj lelki sajátosságaiból, bősiességéből táplálkozott, hanem szaporodásából is. A lakosságfelesleg a szigetvilágból előbb Koreába, később Mandzsúriába kezdte rneg beszivárgását. Ez a beszivárgás természetes következménye volt a túlnépesedésből eredő terjeszkedési vágynak. A beszivárgás ténye egymagában azonban mit sem jelentett volna, ha a Koreába került japán egy-két marék rizsért egész nap nem vállalta volna el a legfáradságosabb munkát, ha a japán telepes minden megaláztatás ellenére nem dolgozott volna eredményesen. A magas hegységbe gyökereit a sziklákon magakadt ujjnyi vastag termőföldbe is megvető kúszóienyő igénytelenségéhez hasonló japán idegenben is meg tudta vetni lábát. A. japán szülők akkor, amidőn a családalapítás gondolatával foglalkoztak, nem vártak mindent az? államtól, hanem igényeiket családjuk és nemzetük jövendőjének érdekében teljesen lefokozva, vállalták a gyermekáldással járó gondot és küzdelmet, mert tudták, hogy jövendőjük népük számerejében és munkateljesítésében szunnyad. A nemzetek küzdelmének legmélyieha- tóbb kérdéseit rendesen háborúval szokták eldönteni. Ennek a háborúnak lehetnek különféle megnyilvánulásai. Lehet fegyveres elintézésről beszélni, lehet gazdasági küzdelemmel számolnunk és újabban a háborús propaganda sorsdöntő jelentősége is nagyban kidomborodik. A fegyveres elintézés kedvező kimenetele is inkább oda esik. ahol többen állhatnak csatasorba és egyéni igénytelenségüknél fogva a közösségnek többet dolgozhatnak. A gazdasági háborút az birja el a győzelemig, ahol a népesség igénytelenebb, a gazdasági megpróbáltatásokat tehát kony- nyebben viseli. Végül a propaganda is ott válthat ki kevésbé kártékony befolyást, ahol a népesség igényeihez nem ragaszkodik görcsösen, illetve a földi javakkal szemben táplált vágyait háttérbe szoriíja a győzelem erős akarata. Legyeink tehát igénytelenek kiváltképpen akkor, ha történelmi idők korszakát éljük, amikor a nemzet jövendője attól függ, hogy elbirjuk-e lélekkel, lemondással és igénytelenséggel a nagy erőpróbát. (—) Ujíül drámai részletek a Marcsii borzalmas Sófircagésról Szemtanuk elbeszélése a szörnyű, pusztulás küldnböző magasa na tóiról KOLOZSVÁR, november 20. (Saját tud.) A bukaresti földrengés éjszakájának teljes tragédiája lassan bontakozik ki a maga teljes valóságában. A „Carl- ton“-tÖmb füstölgő romhalmazai közül még most is szedik ki a bomlásnak indult és felismerhetetlenné vált hullákat. Erról érdeklődünk az irtózatos pusztulás szemtanújától. — Miképpen történhetett ennek a hatalmas blochháznah összeomlása? —1 kérdezzük fel világosi tónkat. A CARLTON BORZALMAS LÁTKÉPE — Mikor a földrengést követő reggelen gépkocsin körüljártuk a várost, természetes a ,.Carlton”-ház színhelyére ts elmentünk. Azonban a hatóságok az útvonalat lezárták és a legerélyesebb mentési munkálatokat folytatták. Elég távolról szemlélhettük csak ennek az építészeti kolosszusnak romhalmazát. Innen távolról is borzalmáé képet nyújtott.. Rettenetes lehetett, ami ott ezen az éjjelen történt. Próbálják meg kérem, egy gyenge gyufaskatulyát kezükkel a fülük mellett összeroppantani. Milyen zaj születik ebből is. És akkor képzeljék el egy vasbetonból épült tizennégy emeletes kolosszusnak eltűnését a föld színéről... Ami! egű szafámber mond-— Mi igaz abból, hogy az építészek becstelensége volt oka ennek a tragédiának. Talán a keverési arányszám körül voltak bajok? — Erről felvilágosítást adni nem tu-' dók. Azonban egy Igen jó nevű mérnök ismerősöm a következőkei? mesélte — folytatta elbeszélését ismerősünk. — Az ilyen hatalmas épületek milliós súlya a négy alappilléren nyugszik. A tervezésnél már tudja az építész az egyenkénti pillérek kötelező sulybirását és erősségét és eszerint kell ezeket megalkossa. Ennek a súlynak is a pillérek belső háromnegyed részére kell a teherbírás essék. Áz ő véleménye szerint a tragédia azért következeit be. mert a hatalmas és nagyméretű földlökései:, melyekre természetesen nem szcmiitot- tak sem a tervezésnél, sem pedig a kivitelnél, kimozdította az épület súlypontját a belső háromnegyed részről a külső háromnegyed részre és ebben a pillanatban elébe lépett az úgynevezett, nyiröerő. Ennek az erőnek fellépésére esett az egész épülettömb horizontálisan a körútra. A nyirőerőnek viszont képtelen el- lenláílani a legerősebb vasbeton is. Ez volt a német szakkörök véleménye is a „Carlton“-tömb összeomlásával kapcsolatban. — A mentési munkálatok természetes azonnal megkezdődtek? Vezérképviselet: C. DUESBERG Budapest, Vili. Rákóczi-ut 19. BOHm FÖLD SZIPANCIü NÉRÖL ÉLTÉ NT Ncntöosiíagok a helyszínen-— igen, mire mi oda érkeztünk, ez már javában folyt. Először a német tanhadsereg mentőosztagai siettek a helyszínre, utána a román hadsereg segély és egyéb műszaki csapatai. A romok eltakarítása elég lassú ütemben folyik, mert még most is azzal leltet számolni, hogy holttestek kerülnék elő. Azonban az, hogy élő ember lenne a romok alatt, amint azt nehány nappal ezelőtt is hirdették, teljesen kizártnak tekinthető. Hat óránkénti időszakokban váltják egymás! a munkára kirendelt csapatok és ily módon folyik ez éjjel-nappal. Az alagsor felkutatására egy 50 tagú bányászkíi- lönitményt rendeltek Petrozsénvból a helyszínre és ezeknek szakavatott irányítása és részvétele mellett akarnak ide behatolni. Ezek már háromszor kísérelték meg a behatolást alagutak fúrása segítségével, azonban mig én ott voltam, ez nem sikerült, mert mindannyiszor az épület vízcsöveiből származó víztömeg elárasztotta az alagutakat. Egyelőre ezzel a kísérlettel fel is hagytak, mert valamelyes módon a vizet szeretnék lecsapolni. Hogy és mint fog ez sikerülni és milyen technikai kivitellel, azt természetesen nem tudom. Óriási nehézségek — Óriási nehézségeket: okoz a többmé- termázsás vasbeton tömböknek eltávolítása. Ezek képzeletet, felülmúlóan merednek az égnek. Először el kell vágni, illetve égetni az összekötő vasrudakat és azután hatalmas emelődarukkal a helyükből kimozdítani. Éjjel nagy fényerejii reflektorok kékes világításában folynak ezek a munkálatok. De ilyen munkálatok folynak az egész városban is, mert számtalan középületnek és magánháznak tetőzete került az utca közepére. Különösen nagy rombolás ment végbe Bukarest város Cotroceninek és Porcul Filipescunak nevezett részeiben. Ellenben meglepően kevés a kár a Belliitemetőhöz közel eső részeken. — Érdekes lesz megemlíteni talán azt is, hogy néhány nappal a katasztrófa előtt egyik biztositó társaság épületszakértője valami biztosítási ügyből kifolyólag felülvizsgálta a „Carltont " és arra a meggyőződésre jutott, hogy olyan gyenge állapotban van. hogy az illető vállalatnak azt tanácsolta, hogy a kert biztosítást ezen indoknál fogva utasítsa el magától. — Mi igaz abból a hirből. melyet a lapok is közöllek, miszerint a román kormány komolyan foglalkozik, azzal a kérdéssel, hogy a fővárost máshová helyezi át? -— kérdezősködünk tovább. fttfics rendszabályok várhatók — Erről ott én mit sem hallottam, tehát nem is tartom valószínűnek. P.iztos azonban az, hogy a jövőbeni építkezésekre vonatkozóan igen erélyes rendszabályokat jognak j életbe léptetni. így például nem lesz j szabad felhőkarcolókat építeni. Süt még arról is hallottam, hogy a meglevő ilyen vasbeton blockházakat lebontják. I Ezt főleg azért, mert a geológiai szakértők szerint a Vrancea-hegységben levő földrengési központból bármikor újabb hullámok indulhatnak ki és ezek erősségüknél fogva újabb katasztrófával veszélyeztetheti a várost. A szerencsétlenség következtében megbénult majdnem az egész élet. Mig felül nem vizsgálnak minden helyiséget, addig ezekben tartózkodni nem lehet. Ennek lehet köszönni azt, hogy njabb áldozatokat nem követelt ez a szomorú emlékezetű hajnal. Már a meg- rongáltság után nem egy ház omlott össze. Ezért a Nemzeti Színházat és az Operát is bezártál: és uj helyiség után nem néznek. Falai ezeknek is megrepedtek, részben bedőltek úgy, hogy használatuk teljesen lehetetlen és életveszélyes a bennük való tartózkodás. A kép, melyet a román főváros nyújt, nagyon, de nagyon szomorú. — Most már teljes képet kaptunk a román főváros szomorú sorsáról. Milyen volt azonban a Földrengés hatása a vidéken. Óit is ilyen hatalmas arányú pusztulás ment végbe?-— Vidéken is ugyancsak látható nyomai vannak a földrengésnek. Talán legjobban Panciu nevű község járta meg, mely csaknem eltűnt a Jöld színéről. Mikor olt jártam a kis templomka papja ásóval és kapával turta a földet, hogv a kegyszereket a romhalmazból valahogy is megmentse. Igen súlyos károkat szenvedett Ploeşti. Az első pillanatokban nem is bontakozott ki a maga teljes valóságában a pusztulás. Itt is háztetőzetek, összeomlott falak hulladékai, a romhalmazok hossza sorai láthatók. Urlaţi városkát, teljesen ki kelleti üríteni. Nagy károkat szenvedett Focşani, VuJeni de Munte. N agy pánik kelet kezet l 1 ar gu-Jiuban, ahol a lakosok elmesélése szerint a földrengést borzalmat keltő föld- morajlás előzte meg, majd a földlökések következtek, melyek körülbelül egy percig tartottak, azután pedig északdél irányában igen élénk pirosas fény volt iát- ható. A földrengés következtében a harangok félreütődtek. Képzelhető, hogy ez milyen mély benyomást tett a vallásos lakosságra. Érdekes jelenség keletkezett l eslóosica községben. Itt egy hatalmas földrepedés keletkezett és belőle nagyon siiríi, gázszagu, eddig ismeretlen anyag foly- dogál. Kémiai vizsgálata most van folyamatban. Ez a jelenség több helyen is megismétlődött. Sok helyen hőforrások keletkeztek, sőt tavak, mint pl. Covurlui megyében. — Vidéken követelt-e emberáldozatot a földrengés olyan nagy mértékben, mint a román fővárosban? — tesszük fel az utolsó kérdést.-— Olyan nagy mértékben nem. Hisz a vidéki építkezés sem volt olyan nagy arányú. De számtalan városban van emberáldozata is a földrengésnek. Erről azt hiszem pontos kimutatás csak most készülhetett, miután én eljöttem. — Volt-e még Romániában ilyen nagyméretű földrengés valaha? -— jut eszünkbe ezt is megkérdezni az elbeszélésben és a visszaemlékezésben kifáradt ismerősünket.-— 1838-ban volt említésre méltó, nagyobb arányú földrengés. Az akkori újságok híradása szerint nyolc halottal és tizennégy sebesülttel. Ekkor is az egész * város megrengett a 30 másodpercig tartó rengések következtében. Azután 1892-ben ismétlődött meg újból a földrengés. Ezt is az egész országban érezték és igen sok épület esett áldozatul. Az áldozatokról nem tesznek említést az akkori újságok. A mostani volt azonban a legborzalmasabb. Soha. de soha nem fogom elfelejteni azt az éjszukát, melyből a gondviselés különös kegyelméből szabadultam meg. Ilyenben nem volt részem és kívánom is. hogy soha senkinek se legyen. Iszonyatos és rémes — fejezi he elmesélését a * borzalmak szerutanuia. (Ase.J i
