Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-21 / 266. szám

0raz«í£;il á,. TT7Tr^u ÜVD.i PÉ3T Pit V, y 1 K*«*-nt ÄRA 10 FILLÉR (3 lej) Szerkesztőség és kiadóhivatal; Kolozsvár, Mussoliniul 4. Telefon: 11—09. Nyoxuda: Egye töm-u um» 8. szám. Telefon sz.: 29—23. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. OROl ' LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T- Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.7H, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő­L XI. ÉVFOLYAM, 2 6 6. SZÁM. CSÜTÖRTÖK KOLOZS V Á R, 1940 NOVEMBER 21. November 26-ân cicibelép a visszacsatolt termeteken a polgári közigazgatás Kinevezték az uj főispánokat. Kik álfának az erdélyi közigazgatás Mac hivatalos jelentés szerint november huszonhatodikén megszűnik a felszaba­dult területeken a katonai közigazgatás és az egész állami élet irányítását a polgári hatóságok vesztse át. Erdély és a felszabadult keleti ország­részeic lakossága soha el nem felejthető lelkesedéssel fogadta az Ősszel, a bécsi döntés nyomán végrehajtott területátadás alkalmával a magyar nemzeti hadsereget. A vármegyékben és városokban a román hadsereg és hatóságok kivonulása után a magyar nemzeti hadsereg vezetősége által kivezényelt katonai szerveit vették át ar­ra az átmeneti időre, ameddig az egyes minisztériumok általános helyzet ismerete alapján elő nem készíthették a polgári, normális közigazgatási élet megindítását, a hivatalos ügyek intézését. Erdély népe fegyelmezett hűséggel haj­totta végre a katonai hatóságok intézke­déseit és most. amikor köszönettel gon­dol ennek a nehéz időszaknak súlyos ka­tonai feladataira, örömmel várja a polgá­ri hatóságok vezetőinek munkájával együtt a normális, állami és közélet meg­indulását. NOVEMBER 26-ÁN ÉLETBE LÉP 4 POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS 4 VISSZACSATOLT TERÜLE­TEKEN BUDAPEST, november 20. (MTI.) 4 magyar Szent Koronához visszacsatolt ke­leti és erdélyi részek, területének közigaz­gatásáról szóló 7800 —1940. M. E. számú rendelet hatályút veszti és a belügyminisz­ter 912 —1940. M. E. számú rendeleté, alapján 1940 november 26-án éleibe lép a visszacsatolt területeken a polgári köz­igazgatás. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ma­gyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület közigazgatásáról szóló rendelet a hatálya alá eső egész területen, a belügyminiszter rendelete alapján, no­vember 26-án lép érvénybe. KINEVEZTÉK AZ ERDÉLYI FŐISPÁ­NOKAT A Magyar Távirali Iroda jelenti: A kor­mányzó a belügyminiszter előterjesztésére péchnjfalusi Péc-hv Miklós, Szabolcs és Szat- már vármegye főispánját ettől az állásától felmentette, egyidejűleg Bereg vármegye fő­ispánjává nevezte ki. Kölcsey Ferenc dr. or­szággyűlési képviselőt Szatmár vármegye és Szatmárnémeti thj. város főispánjává nevez­te ki. Siménfalvi Siméu.falvy • Árpád dr. Be- j reg és Tigoesa, közigazgatásilag egyelőre egye­sített vármegye, valamint Ung vármegye és Ungvár város főispánját Bereg és Ugocsa vár­megye egyesítésének megszűnte folytán állá­sától felmentette és egyntta! Ung vármegye és Ungvár város főispáui állásában mégha- Î gvása mellett Ugocsa vármegye főispánjává nevezte ki. Jurka Fláviusz földbirtokos szarvaszói lakost Máramaros vármegye főis­pánjává nevezte ki. Branyicskai Jósika János báró földbirtokos, szurduki lakost Szilágy vármegye főispánjává nevezte lei. Bethleni Bethlen Béla gróf földbirtokos, bethleni la­kost Beszterce-Naszód. valamint Szolnok-Do- boka vármegye főispánjává nevezte ki. Nagy­váradi Inczédy-Joksman Ödön nyugalmazott alispánt Kolozs vármegye és Kolozsvár thj. szab. kir. város főispánjává nevezte ki. Nagv- ertsei és gelencei Tholdglagi Mihály gróf or­szággyűlési képviselőt Maros-Tor da vármegye és Marosvásárhely thj szab. kir. város főis­pánjává nevezte ki. Mikó László földbirtokos nyárádszenllászlói lakost Udvarhely várme­gye főispánjává nevezte ki. László Dezső dr. ügyvéd gvergyószentmiklósi lakost Csik vár­megye főispánjává nevezte ki. Nemes Hlatky Endre dr. kormány főtanácsosi, nyugalmazott miniszterelnökségi miniszteri osztály tanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri tit­kárt Nagyvárad thj. város főispánjává nevez­te ki. Vitéz Szendrey László, Csongrád várme­gye főispánját ettől az állásától saját kéré­sére felmentette s egyben megengedte, hogy buzgó szolgálataiért elismerését tudtál adják. Molnár ínyre dr. Biliar vármegye főispánját ettől az állásától felmentette és egyidejűleg Csongrád vármegye főispánjává nevezte ki. Végül Cziffra Kálmán dr. nyug. főispánt Bi­liar vármegye főispánjává nevezte ki. AZ ERDÉLYI MEGYÉK JÁRÁSI BEOSZTÁSA BUDAPEST, november 20. A Magyar Táv­ijai hullai jelenti: A belügyminiszter .20.300 1940. sz. nagylerjedelmü rendeletével intéz­kedett a visszacsatolt keleti és erdélyi terü­leten és a vele határos részeken alaki tot t vár­megyék járási beosztásáról és megyénként és járásonként körülírja, hogy egyes járásokba mely községek tartoznak. A rendelet értelmében: 1. Biharvármegye 12 járásból áll. ezek, il­letőleg székhelyeik a következők: Berettyó­újfalui járás, székhelye Berettyóújfalu, bi- harkeresztesi járás (Biharkeresztes). cséffai járás (Cséffa), derecskéi járás (Derecske), élesdi járás (Élesd), érmihályfalvai járás (Ér- mihályfalva), margittai járás (Margittá), nagyszalontai járás (Nagyszalonta), nagyvára­di járás (Nagyvárad), sárréti járás (Bihar- nagybajom), sza'lárdi járás (Szalárd), széké’y- hidi járás (Székelvhid). 2. Szatmár vármegye tizenegy járása a kö­vetkező : Ava’sujváro'si, csengem*, erdődi, fehérgyar­mati, kápolnokmonostori, mátészalkai, nagy­bányai, nagykárolyi nagysomkuti, szatmár­németi és szinérváraljai. 3. Bereg vármegye három járásának szék­helye: Beregszász, Munkács és Vásárosna­mény. 4. Ugocsa vármegye két járásának szék­helye: Halmi és Nagyszőlős. 5. Maros vármegye öti járásának székhe­lye: Aknasuhatag. Dragomérfalva, Feizsővisó, Máramarossziget és Técső. 6. Szilágy vármegye 7 járásának sáékhe- : Ive: Alsószop or, Kraszua, Szilágy cseh, Szi lágysomlyó. Tasuád, Zilah és Zsibó. ■ 7. Szalnok-Doboka vármegye 6 járásának j -székhelye: Bethlen, Dés, Kékes, Magyarlá- j pos, Nagyiland és Szamosujvár. I Beszterce-Naszód vármegye 4 járásra! osz- i ük. Ezek közül a besztercei íelső- és a besz- j tercei alsó járásnak székhelye egyaránt Besz- I tere®, járásszékhely azonkiviil Naszód és ] (Áradna. I b. Kolozs vármegye 5 járásának székhelye*. ; Bánffyhunyad, Egeres, Hida más, Kolozs- Borsa és Kolozsvár. 9. Maros-Torda vármegye 7 járásának szék- he'ive: Erdőszentgyörgv, Marosvásárhely. Me­zőbánd, Nyárid. Szereda, Teke és Szászré­gen. Utóbbi a régeni a só járásnak, illetve a régeni felső járásnak is székhelye. 10. Udvarhely vármegye 4 járásának székhelye: Okláml, Parajd, Székelykeresz- túr és Székelyudvarhely. 11. Csik vármegye 5 járásának székbe- j Ive: Csikszentmárton, Csíkszereda, Gyen I gyószentmiklós, Gyergyótölgyes és Szép- I viz. 12. Háromszék vármegye 4 járásának székhelye: Bárót, Kézdivásárhely, Ko vászna és Sepsiszentgyörgy. A belügyminiszternek a járási beosztás­ra vonatkozó rendelete november 26-án lép életbe. Gr őt Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter kedden éjiéi elutaztak Bétsbe A német birodalmi kormány meghívására történt a magyar államférfiak utazása. és Ribbenírop külügyminiszterek már tegnap Becsbe érkeztek Ciánt» BECS, november 20. (MTI.) A birodalmi kormány meghívására gróf Teleki 1 Pál miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter november 20-án Becsbe n i űznéd:. BELGRAD. november 20. (MTI.) A belgrádi sajtó vezetőhelyen közli 'Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter bécsi utazásának hírét. A hírhez* azonban semmiféle megjegyzést nem fűznek. Elutaztak Bézsbe a magvar kormányférii&k A Magyar 'Iáviraţi Iroda jelenti: A német birodalmi kormány meghívására Teleki Pál gróf miniszterelnök és Gsá- kv István gróf külügyminiszter kedden éjfélkor külön vonaton Becsbe utaztak. KiítreUikben van Qhyczy rendkívül! követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai osztályúi nak vezetője, Sebestyén Púi miniszteri tanácsos, a külügyminisztérium nem > zetközi szerződések osztályának veze J tője, Liliéin Reviczky Antal követségi ta j nácsos, a kiiliigv minisztérium sajtó- és j Kafrurtlte o^tályággk vezetője, A ma*. gyár államférfiakkal egyiPt Becsbe utazott Erdißmannsdorf Ottó budapesti német követ és velük ment Schvvöirbel követ, a német birodalmi külügyi sajtó* hivatal sajtófönökbelyettese, aki most tér haza külföldi útjáról. Csáky István grófot elkísérte a felesége is. A miniszterelnök és a kiflii gyminisz­ter búcsúztatására a Keleti'pályaudva ron megjelent v Déz Keresztes Fischer* Ferenc belügyminiszter, Varga József kereskedelmi és ipariigyi miniszter és más előkelőségek. Megjelent a pályaud ÜtS£Ó| jb&dafcé&ki íiésgMi ügyvivő, a német katonái és légügyi attasé és a német követség több tagja, továbbá Talamo márki, budapesti olasz követ, az olasz katonai és légügyi atta* séval és az olasz követség több tagjá­val együtt. A miniszterelnök és a kül­ügyminiszter háromnegyed L2 óra után érkeztek a pályaudvarra. A vonat indu* lásáig elbeszélgettek a .búcsúztatásukra megjelent előkelőségekkel, A kiilönvo- nat pontosan éjfélkor gördült ki a pá lyaudv arról. RIBBENTROP ÉS CIANO MEG­ÉRKEZTEK BECSBE BECS. november 20. .(MTI.) Ribbon t- rop birodalmi külügyminiszter röviddel 4 óra elolt Salzburgból jövet megérkezett a Nyugati Pályaudvarra. 10 perccel később futott be Ciano külügyminiszter kiüön- vonata. A vonalról leszálló külügyminisz­tert Ribbt ntrop fogadta és üdvözölte. A két külügyminisztert a pályaudvar előtti téren és az útvonalon, amelyen gépkocsi­juk végighaladt, a város lakossága lelkes ünneplésben részesítette. SALZBURG, november 20. (Német Távirati Iroda.) Serrano Suner spanyol külügyminiszter kedden reggel elutazott Berchtesgadenből. Búcsúztatására megje­lent a pályaudvaron Ribbentrop birodal­mi külügyminiszter. (MTI.) A NÉMETORSZÁGI TÁRGYALÁ­SOK JELENTŐSÉGE RÓMA, november 20. (Ştefani.) Olasz politikai körökben figyelemmel kísérik Ciano gróf külügyminiszter és Serrano Suner spanyol külügyminiszter németor­szági tartózkodását, amelyben kifejezésre jut egyfelől a német—-spanyol, másfelől az olasz—spanyol kapcsolatok szilárdsá­ga. Megjegyzéseket fűznek Boris bulgăr királynak a Fiihrernél tett látogatásához. Hangoztatják, hogy ez a látogatás a leg­főbb biztosítéka azoknak a baráti kapeso latoknak, amelyek Bulgária és a tengely­hatalmak közolt fennáll amik. (MTJ-i ( )

Next

/
Thumbnails
Contents