Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-19 / 264. szám

SEISIEI es I4UM4H1- léle világi- márkálc I Körzeti képviseled Síolftfsv ár, $j:o]fRo&>i$<*l*j»ka% Beszterce« IVasKoiC*" és jHlătrorÎorda megyékre ©MOHI fémművek i. l L X I. iS V F 0 L Y A M, 2 6 4. S 2 Ă M. £ i L F. HZ É K Ni Makkai SántÍar na<*y beszéde Erdélyről — a debreceni női tábor műsoros estiért ÍJí\ljRELE \. uovemher /ti. ])p1 i éren női *;i lábúra műsoros e-iet rendezel1 .i/A Erdély ért­ül ' mozgalom javára. A Csukonai-şziuHă/bau ren- *h dezett estélyen megjelent Debrecen egész úri ál társadalma. A/ ünnepélyen Makkai '•űíndor rb dr. volt erdélyi ref. püspök, debreceni egye­si temi tanár mondott beszédet az érdélvi szel­íd lemről. A beszédet a debreceni előkelő ko­*\ zönség feszült figyelemmel hallgatta és igen a nagy tetszéssel fogadta az Erdéllyel Kapcso­latos komoly meglátásokat és intelmeket. Mákkai Sárul or beszédé első részében ri- n mutatott a.rţâ. bogy az álmok Krdélve mögött egy valóságban létező Erdély van. A nemzet jövője attól függ, hogy a: Erdélyről álmodozó és Er­délyt ünneplő ifjúság találkozzék a való­ságos erdélyi ifjúsággal és ezen a találkozói- ' son. mint édes testvérei: ismerjél: meg egymást. Ezen a találkozáson bizonyos csalódások is lesznek — mondotta Makkai Sándor. — Magyarországi íiatalok ne felejtsétek el, — folytatta Makkai püspök — hogy az enlé- • ]| - lyi ff jtiság az elmúlt hnsz.onkéF év rettenetes lidércnyomása alatt a magyar történelemből, magyar műveltségről, magyar államról és tár­sadalomról. igazságról csak meghamisított torzképet kaphatott. Ne riadjatok azért visz- sza, ha az erdélyi ifjúság előítéletekkel köze­lit felélek, ne riad jatok vissza, mer t egyedüli reményük mégis bennetek van Nagy köte­lesség. vár reátok. Saját életetekkel kell iga­zolnotok előttük a magyar múltat és a leta­gadott magyar műveltség örök értékeit. —- De ne felejtsétek el azt sem. hogy az erdélyi magyar ifjúság kincseket is koz számotokra. Ezeket a kincseket az ember­telen kisebbségi sors tüzes kemencéje izzí­totta ki az erdélyi ifjúságból és ezeknek nem szabad elkaVódniok soha. Tme ezek a kincsek: a szalmaláiigot megvető józanság, a sorsközösség öntudata, az egymás hitét megbecsülő vallásosság, a szociális igaz­ság utáni harcos és tüzes vágyakozás, az em­beri egyéniség szabadságjogainak knrthaíat* lan tisztelete. E kincsek együttes neve: erdélyi szellem.. Ha ezt keresitek az erdélyi ifjúságban, nem csalódtok benne és ita ti tiszta magyar hagyo­mányt és szellemet visztek nekik, ő sem csa­lódik bennetek. És ekkor a várvavárt szebb magyar jövő hajualhasadása lesz ez a talál­kozás. (T. ß I. * iVNttíSNMUlécI NAGYSIKERŰ DÁVID FERENC EM­LÉKÜNNEPÉLYT RENDEZTEK AZ UNITÁRIUSOK. Vasárnap délután Dávid Ferenc, a nagy vall ásol apit ó halálának évfordulója alkalmából a központi Dávid, Ferenc-Egylet a kolozsvári fiók egyesület­tel karöltve nagysikerű és színvonalas emlékünnepséget rendezett az unitárius koUégiutn dísztermében. Tartalmas meg­nyitót mondott Müller Géza. a kolozsvári Dávid Ferenc-Egylet elnöke, szavalt Z.dg­mond Ferenc teológiai hallgató, lendüle­tes emlékbeszédet tartott dr. Fikler Já­nos teológiai dókéin, egyleti titkár, ifi. Markos Albert, tanár, szépen hegedűit l iö Mária tanárnő. Gy allay Pap Domokos fő­szerkesztő értékes felolvasással szerepelt, í rmössy Magda színművésznő Mihály fi Irén tanárnő kíséretével pedig kedvesen énekelt. A nívós miisort Benczédy Pál tanár szavai rekesztették be. Este a kollé­gium konviktusában népes társasvacsora volt. A MENEKÜLTEK CSOPORTJÁNAK JÓTÉKONYCÉLU MULATSÁGA. Szom­baton a „Mátyás király diákház'4 hatal­mas és szépen feldíszített termében nagy­sikerű táncmulatságot rendezett a mene­kültek csoportjainak vezetősége, azzal a célkitűzéssel, hogy a menekült magyar testvérek számára a téli segélynyújtását biztosítani tudja. Százan és ezren varrnak a szamosfalvai és szászfenesi táborban, akik minden anyagi nélkül hagyták el otthonukat és várják a társadalom segít­ségét. Ezeknek a magyar testvéreknek íelsegitése érdekében mozdult meg a ko- l.zosv ári úri közönség és a szórakozása köbben kiadott filléreiből kerül ki fel se­gélyezésüknek alapja. A nagy sikert ara­tott táncmulatságon részt vett Kolozsvár szórakozni vágyó fiatalsága teljes szám­ban. A nagyszerű hangulat a késő éjszakai órákban ért véget. . . . (tgZCAUASAe Kolozsvár, Deák Ferencz-utca 49. sr. Telefon 28-60 és 28-57 Előnyös fizetési feltételek! Fenti iiitfittsgyta tesiiik tflszoiiteladákat ss eisdás! ögpöjötot. Tizenhárom és félezer pár cipői rendeli a fcormáng a kolozsvári kézmii» iparosoknál Megindult m cipészipar közmunkáin KOLOZSVÁR,, november 1.8. (Saját tud.) A kolozsvári c.ipésziparosok vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel Szakmai értekezletet tartottak az ipartestület székhazában. Az érte­kezleten a szakmai testület csaknem teljes -számban képviselve vo-it, mert a megbeszélés tárgyát a közmunkák szétosztásának módja alkotta. Az értekezletet Záho ny Pál cipészmester nyitotta meg, aki részletesen ismertette a kormányzatnak azt a törekvését, hogy Ko­lozsvár és Erdély kézmiiiparosságát minden tő’é te hető lehetőséggel felsegélyezze. E té­ren az első segélynyújtás már meg is történt, amennyiben a kormányzat a kolozsvári cipész iparosok részére a ..Szociális misszió1' utján tizenhárom és félezer pár cipőt rendelt meg a szegény iskolás gyermekek és '’«szegénye­dett polgári lakosság részére. Kolozsvár ci­pész iparossága a megbízatást elvállalta — mondta Zabo av — és a munkálatokat né­hány nap múlva- megkezdjük, amelyben min­den cipész kisiparos feszt vehet. Zabo'av Pál bejelentését az iparosság nagy j ’Örömmé! fogadta és igy minden remény meg » van arra,’ hogy az el nemiéit, műhelyekben .a ! mesterek és munkások éneke és ífittye újra életre kel a magyar munkák elkészítése mel­lett. Az értekez éter, szólta kerti t még annak az értesülésnek a megvitatása is, amely arró számol be, hogy a ,,Bala“-cég más üzleti név alatt cipőlerakatokat akar létesíteni az or­szág városaiban. Az értekezlet e határozna, hogy országos mozgalom raeginditásámk ke­retében minden lehetőt e követ e törekvés meggát ása etilen. Az értekezlet végül a debreceni ipartestü­ket fennállásának 40 éves évfordulójának jubi­lări ünnepélyére és ipari kongresszusára, amely november hó 24-én lesz. Jak ne r Jó­zsef ■ cipészmesteri: küldte ki. (V. E.) ! 1 X város moszafci hivatala rcuduelioistia @i dküpiolf kill vár osl utcákat Az összes sza iskolafüzetek eredeti ár­ban beszerezhetők BOROS papirkereskedésben, Kolozsvár I KOLOZSVÁR, november 18. (Saját tudó­sítónktól.) A román uralom alatt Kolozsvár város útépítési politikája csak látszatra volt felépítve. Arra törekedtek a műszaki hivatal mindenkori vezetői, hogy csak azokat az idegeneket kápráztassák el, akik a város központjában fordultak meg. Ennek meg­felelően a Mátyás-teret és a bele torkolló utcákat korszerű burkolattal látták el, a külvárosi utcákat azonban, sőt a város egyik legfontosabb közekedési útvonalát, a Honvéd- utca külső részét teljesen elhanyagolták, hogy ne is beszéljünk a Magyar-utcáról, ahol a Szentpéteri temlomon aluli útszakaszon esős időben úgy az úttesteken, mint a gya­logjárókon szinte csak falábon lehetett járni. A Honvéd- és Magyar-utca magyar városrész és ezzel mit sem törődtek. Ezzel szemben a monostori városrészt nagyon felkarolták. A •Monostori-utból elágazó és a Blikk-erdő felé vezető Mező-utcát például pompás gránit- kockákkal burkolták be, vízvezetékkel és csatornázással látták el, mert a Monostor ro­mán városrész volt. Jókarban tartották mind­azokat az utcákat, amelyekben egy-egv ro­mán városi tanácsos lakott és ha véletlenül valamelyik utcából került polgármester a vá­ros élére, azt az utcát néhány hónap alatt aszfalttal burkolták. Ennek az útépítő poli­tikának a magyarázata aztán az. hogy a kül­városok utcái a legnagyobb mértékben el vannak hanyagolva, nincsenek csatornázva, a viz nincs bevezetve és nyáron a por, télen a sár olyan nagy, hogy a szegény kis külvá­rosi gyermekek alig tudnak iskolába járni: Megváltozott az uralotn, megváltozott a le­vegő és megváltozott az .árpolitika" is. Kolozsvár város miisznlci hivatala elhatá­rozta és a: anyagi lehetőségek határéin be­lül rövidesen keresztül is viszi, hogy a vá­ros elhanyagolt utcái ismét járhatók le­gyénél:. Nagy munka ez. mert évtizedes mulasztásokat kell helyrehozni, de keresztül kell vinni, mert a város külső területén lakó polgárok még nagyobb arányban járulnak hozzá a vá­rosi terhek viseléséhez, mint a belvárosiak s megérdemlik a róluk való gondoskodást. Elsősorban a belvárosi utcák gyalog járóin tátongó göd'öket javítják ki. Nemcsak a Főtérre vezető utcákon, de még a Főtéren is az aszfaltburkolaton néhol olyan horpadások vannak, hogy az erős napokon a járókelők bokáig járnak a tócsában. Ez a rendbehozatalt munka most van folyamatban és rövid időn belül végétéi-. Most mérik fel a külvárosi utcáknál: azokat az útszakaszait, amelyeken édlandóan sec van. Ezekben az utcák1,an az úttestről a vizet elvezetik, színvonalát felemelik és vizevezetö úritokat épitének Még most, a tél folyamán kaviccsal és ho­mokkal ujraburkolják a legtöbb külvárosi ut­cát és a burkoláshoz szükséges kavics és ho­mok kitermelésén a városi homokbányában hetek óta a mnrikanélküiék százai dolgoznak. A I.iteimelt anyagot még az Ősz folyamán elhintik a gyalogjárókon >'s tavasszal, un­itor a téli fagy felenged, az úttesteket is beburkolják és gépel,fjei lehengerelik'. Â programbavett munkák elvégzése után meg fog.változni, a város külső része is. Húsz éve várnak erre a külvárosiak a most hála Istennek ennek az ideje is elérkezett. Versenytárgyalási eredmények Az államépilészeti hivatal kolozsvári kirendeltsége által hirdetett versenytár­gyalás alapján a románok által megkez­dett gégényi vasbelonkut befejezése, munkálatait 120.000 pengő vállalati ösz- szeggel Heves nagyváradi építészmérnök, a nagykapusi útszakaszon tervezett aj vasbetonhid építését 1.10 ezer pengő vál­lalati összeggel Allies és Konez kolozsvári építőmesternek, a nemzetközi aulóut ki- rályhágontuli útszakaszának építését 250 ezer pengő vállalati összeggel Gersten- brein—Torday és Fayk kolozsvári építő­mesterek, a Királyhágón inneni szakasz- építését szintén 250 ezer pengő válíaiaíi összeggel Pohi Béla kolozsvári mérnök nyerte el. A magyar óranagvhereskedök az erdé­lyi szükségletre tekintetűd a svédjei imr pori kontingens felemelését kérik. Bu­dapestről jelentik: Az órások azt kérték a Külkereskedelmi Hivataltól, hogy te­kintettel az erdélyi szükségletre, még ka­rácsony előtt — kellő időben 500.100 svájci frankos exkonimgenst kapjanak óra behozatalra és a jövő évben a svájci óra behozatali keretet 2.5 millióban ál­lapítsák meg. A svájci órák ára alig vál­tozott, mert csak 8 százalékkal drágultak a gyári árak és 1 százalékkal emelkedett a. magyar forgalmi adó Tellát az.árak emelkedése 9 százalék. Őraellátásunkhan az utóbbi években jelentős, pozíciót fog­lalt el Németország óraipara.- AZ . ERDÉLYI ÉS ANYAORSZÁGBE­LI GYA RA K KYüT A TÁR G\ YL \ S V;. Az erdélyi és anyaországbeli azon«*.-» gyártmányokat készítő gyárak és ipái vál­lalatok között ál szabályozási és termelési cvóta ügyéhen tárgyalások indnltak meg. A tárgyalások egyelőre nem vezetlek eredményre, mert az anyaországbeli gyá­rak nem hajlandók a kér! kvótát meg­adni. Gazdasági szabotázst öv vényt hozta h Romániában. Bukarestből jelentik: Most. jelent, meg a kereskedelmi. ipari és pénzügyi szabotázsról szóló lörVC-hv vég­rehajtási utasítása, mely meghatározza a kereskedelmi, ipari és pénzügyi szabo­tázs fogalmát. Eszerint a kereskedelmi szabotázs bűntettét követi el az a keres­kedő, aki árut vagy élelmiszert iizérke- dési szándékkal raktároz el. hogy azt lei- emelt áron adhassa el. Szabotázst kbyet el az a kereskedő is, aki áruját vonakodik a kifüggesztett árakon eladni. finden üzletben ki kell függeszteni az árucik­kek árál. Áruhalmozá-nak tekintik azt. ba valaki olyan árat raktároz el. amelyet nem függeszt ki és szabotázsnak tekin­tik azt is, ha valaki, noha áruja vau. az­zal tagadja meg az eladást, hogy az áru elfogyott:. A. törvény felsorolja az ipari szabotázst és a végrehajtási utasítás elő­írja, hogy azok a vállalatok, amelyek üzemüket kénytelenek beszüntetni, köte­lesek harminc nappal előbb a nemzetgaz­dasági minisztérium engedélyét kikérni erre vonatkozólag. A miuisztérium dönt az üzembeszünlctés ügyében. Az egyik szakasz leszögezi, hogy pénzügyi szabo­tázst követ el az. aki olyan pénztartalé­kot tart a bankban vagy a lakásán, amely egy folyamatban levő produktiv tevé­kenységhez szükséges. Pénzügyi szabo­tázs az is, ha azok. akik gazdasági vagy pénzügyi műveletekkel foglalkoznak, te- vékenvségük beszüntetésével nem gyü­mölcsöző tőkéket teremtenek. Mindazok, akik idegen fizetési eszközök, vagy arany birtokában vannak — kivételt képeznek az ékszerek, műtárgyak és gyűjtemények — kötelesek ezt tizenöt napon beiül ajánlott levélben bejelenteni a Nemzpli Banknál, vagy ennek fiókjainál. LEVÉLPAPllíÖK, egyszerűtől a Sast» választékosabb kiviteli*, tefofcaáMutia az Ellenzék könyvout&yábftO. Kataur vár, Mátyí* király t«« 9, .4* ösix^s íslíotáltíiox TANKÖNYV LEPAGE-náL .

Next

/
Thumbnails
Contents