Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-19 / 264. szám

f LI. F N 7 ( K Az erdélyi magyar gaz daiár sad alom orotnunnepe ,4 köíö£$vs*i GiiJaságí Akadémiának a meiöíjaídasáfl siemP?i1^ íábél l{(ilíiii^éc^9{itiiiak keil Îcimîcî * * ÖisifcíjyilLifésí tíiiríoü EG KGLOZSA \K. november 18. (M I.i.■). A jtéz lelöki Mihály gról födmiivelcs- ügyi miniszter. Hcrkeiy tibor miniszteri tanácsossal és l rav Sándor miniszteri se* gédtitkárral, a miniszter személyi titká­rával november lO-áti. szombaton reggel Kolozsvárra érkezett, bogy 22 <-\ után ismét megnyissa a nagyhírű Gazdasági Akadémiát. V minisztert a pályaudvaron vitéz Biró Gyula dr., az Akadenua mb. igazgatója vezetésével íogadóbizottság várta*, amelyben az intézel tanári karat Farkas Árpád és Rutin Sándor ér. tami­lok. az Erdélyi Magyar Gazdasági Egye­sületet Teleki Béla gróf és ielegdv Lász­ló alelnökök. továbbá körök Bálint dr. képviselték. Az Akadémia ifjúsága külön küldöttséggel képviseltette magát. NAGYMULTU FŐISKOLA FF.L- AVATÁSA Az erdélyi gazdatár sudalom nagy öröm­mel fogadta a kolozsvári Gazdasági Aka­démia megnyitását, amely az ország nagy múltra visszatekintő főiskolája. 1. Béli király unk 1061-ben Kolo/s-Munostoruu Benedek-rendü kolostort létesített azzal a céllal, hogy a szerzetesek a környék lakosságát földművelésre tanitsák. A mo­nostori apátság iskolája volt a mai Gaz­dasági Akadémia őse. Az idők folyamán ez az iskola továbbfejlődött, földműves- iskolai intézménnyé vált, majd 1869-ben a magyar kormánya gazdasági tanintézeti rangra emelte. Ebből a középfokú inté­zetből alakult 1906-ban a Gazdasági Aka­démia és ezt a címet a román uralom el­ső évtizede alatt is megtartotta. A romá­nok később a „Felsőbb Gazdasági Tudo­mányok Akadémiája” hangzatos elneve­zéssel látták cl. majd 1938-ban a temes­vári Műegyetem mezőgazdasági fakultá­sává szervezték át. Hivatalosan 1910 szeptember 24-én vettük át ismét ezt a régi magyar gazdasági intézetet 777 ka­taszteri holdas földbirtokával. épületei­vel együtt, amelyeket nagymértékben ki­fosztottak a visszavonuló románok. 330 EZER PENGŐ KÁR A tanügyi felszerelés javarésze eltűnt, értékes laboratóriumi műszereket, gvüi- teménytári anyagot, a könyvtár nagy ré­szét és igen sok berendezési tárgyal I li­tek el a románok. Magukkal vitték a tan­gazdaság értékes tenyész- és igásállowá- nyáriak. valamint a gép- és eszközt'elsze­relésnek túlnyomó vészét is. Az igy oko­zott összes kár értéke mintegy 330.Oki) pengő, A MEGNYITÓ ÜNNEPSÉG A római katolikus, a református, evan­gélikus és unitárius templomokban tar­tott istentiszteletek után a Gazdasági Akadémián megtartották a megnyitó ün­nepélyt. A Magyar Hiszekegy elhangzása titán vitéz Biró Gyula dr., az Akadémia megbízott igazgatója üdvözlőbeszédet in- j tézett a l'öldmüvelesiig'Yí miniszterhez és a megjelent vendégekhez, akiknek sorai- üan voltak Sily Kálmán kultuszminlsztériu- mi államtitkár. Sándor Imre rk. püspöki hely nők. gróf Bánffy Miklós titkos ta­nácsos. Ielsőházi tag. grof Soinssicli Lász­ló- az OMGE elnöke, Bartók Gvörgy rektor vezetésével az egyetem tanári ka- Í ra. a református egyház képviseletében d-r. Darkó Ákos. az evangélikus egyház képviseletében Alberti Richard fő gond­nok. az unitárius egyház képviseletében dr. Fikker János teológiai dekán. Grof­ii Is Gábor dr. lelsőhá/.i tag, a magyar­óvári akadémia igazgatója. dr Hauser János a keszthelyi akadémia és dr. Gu- l\ás Antal a debreceni akadémia képvise­letében, Kacz Mihály felsőházi tag. I o- legdv László az EMGE ügyvezető- alól nő­ké, Teleki Arctur gr., gr. Bethlen Bé­la, gróf Bethlen Balázs, László Dezső, gróf Teleki Ernő, \ ita Sándor és Bo­tár István országgyűlési képviselő, a város vezetősége és sok más előkelőség. DR. AITÉZ BÍRÓ GYE LA IGAZ­GATÓ MEGNYITÓJA A megnyitó beszédet dr. vitéz Biró Gyula, az Akadémia igazgatója mondotta, aki lelkes szavakkal köszöntötte gr. Fele- ki 1 öld művelésiig vi minisztert es a meg­jelent előkelőségeket. Kiemelte, hogy vi­téz lelöki Mihály gról olyan tanárokat küldött \F-;za az újból magyarrá lett ko­lozsvári Gazdasági Akadémiára, akik ke­vés kivétellel, mind Erdély szülöttei. I visszatérés után boldogságtól siró magyarokat. összedőlt romokat. gyom­tól felvert ugart, kínzó szegénységet találtunk Erdélyben, de mindez csak még keményebbre acélozta az építő mun Icába vetett hitünket. Az erdélyi magyarság csodálatos harca örökös iránymutatója lesz a megnyíló l.olozs- vári Akadémiának. A totdmüveiéaiigyí miniszter avatóbeszéde Aitéz Teleki Mihály gróf földművelés­ügyi miniszter mondotta el ezután nagy­hatású ünnepi megnyitó beszédét: — Őrömmel, boldog hazatérő szívvel jöttem vissza Erdélybe, az ősi magyar földre — mondotta a miniszter —. —j- Csodálattal néztük erdélyi véreink kemény harcát a munkahelyek és a föld 'megtartásáért. ■ Mindjárt a megszállást követő években a magyar földbirtokosokat fajtánk ellen törő kíméletlen „reformmal“ szorították ki ősi birtokaitól. Jól tudom, nemcsak az erdélyi magyar­ság érezte a nehéz idők súlyát, hanem nemzetiségi különbség nélkül az egész erdélyi élet állandóan adózási és érté­kesítése nehézségek között vérzett. Az erdélyi gazdatársadalom, a kis- és nagygazdák egyaránt egységesen sorakoz­tak az 1814-ben alapított Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet táborába, ahol kipró­bált vezetők előretekintő munkája őrkö­dött sorsuk felett. — Erdély nehéz küzdelmeiben a magyarságra az jelentette a legna­gyobb veszedelmet, hagy a szellemi ve­zetők közül igen kevesen maradhattak vissza és az anyagi leromlás, a nyelv­vizsgái; miatt az ifjúság nem juthatott felsőbb iskoláikba. Első intézkedéseink között ezért hatá­roztam el az ország egyik legrégibb mező­gazdasági főiskolájának, a kolozsvári Gazdasági Akadémiának és a többi mező- gazdasági szakoktatási intézménynek sür­gős megnyitását. A bevált téli gazdasági iskolák, tanfolyamok és mintagaz.daságok szervezésével a kisgazdák részére is biz­tosítom a korszerű ismeretek elsajátítá­sának lehetőségét. Időszerű — Az erdélyi mezőgazdasági termelés teljes átalakítására szükség van. Fel kell karolni az olajos és rostos növé­nyek, főleg a len és kender nagyobhará- nyu termelését, kiterjeszteni a világmár­kát jelentő lencse és lóhere, valamint egyéb pillangós növény ek vetésterületéi. A hegyi legelőkön magyar pirostarka szar­vasmarha tenyésztés és fejőjuhászalok vi- ragozhatnak fel. Fokozott mértékben tá­mogatni fogom a jo tenyészállatok be­szerzését. — Most pedig Hozzátok szólok erdélyi magyar ifjúság! Akié a föld, azé az or­szág, ezért a magyar végeket nemcsak fegyverrel, hanem az ősi magyar fold hűséges, jó megművelésével is meg kell védenünk. A mezőgazdaság fejlődésének legfőbb alapja a mezőgazdasági főiskolák, ame­lyek a gazdálkodás szellemi központjai. Az eredményes működésre visszatekintő gazdasági akadémiák -— a hasonló célt szolgáló egvetem mellett és azzal karölt­ve — müveit gazdákat. szakembereket nevelnek, kísérletező és kutató munkás­ságukkal a termelés színvonalat emelik. Ma már senki sem gazdálkodik kizárólag önmagának, minden gazda munkája és igyekezete egyben nemzeti kötelesség és boldog lehet az ifjúság, amely erejevel és tudásával előmozdítja hazájának fel­virágzását. — Ez az intézet I. Béla királyunk alatt bencésrendi kolostorban kezdte meg a mezőgazdasági ismeretek terjesztésé­nek áldásos munkáját. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy a kolozsvári Gazdasági Akadémia, amelyet most megnyitok, 1000 éves hagyományokban gyökerező fontos hivatását a jövőben is kiválóan be fogja tölteni. Nagy lelkesedéssel fogadták a földmű­velésügyi miniszter beszédét, könny gyűlt azoknak a szemében, akik valamikor ezen az akadémián szerezték oklevelüket és most, deresedő fejjel eljöttek, hogy jelen lehessenek a főiskola újjászületésé­nek felejthetetlen ünnepélyén. Üdvözlő beszédek Orvosi könyvek, FOLYÖIiÍAl öli minden nyelven 1 F lÖI Jk Kolozsvár. 'Am öl. Kérjen jegyzéket Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter beszéde után üdvözlések hang­zói lak el. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet nevében gróf Teleki Béla alel nők mon­dott hálás köszönetét gróf Teleki Mi­hály földművelésügyi és Hómon Ba­lint vallás és közoktatásügyi miniszter­nek azért, hogy lehetővé tették a kó­ló zsvéiri mezőgazdasági akadémia meg­nyitását ebben az évben. A továbbiakban kifejtette, hogy a gazda­sági értekezleten arra kérte az illetékese­ket, hogy lehetőleg mentői kevesebb is­kolatípust létesítsenek Erdélyben, hanem inkább mentol több .iskolát és liogv ezek 1 az iskolák egy kézben, a földművelés* j ügyi kormányzat kezében legyenek, meri igy sokkal jobban látja biztosítva a kér­dést, hogy egy szemszögből intézik el a kérdéseket, amelyek a gazdasági érde­kekre nézve elsőrendű fontosságúak. Hangoztatta, hogy az akadémia tanári ka­rában biztosítékot lát arra nézve, hogy a hallgatók szakszerű oktatásban része­sülnek. Az akadémia ezáltal kitűnő tiszt­viselőket fog adni az állami hivatalok­nak és Erdély gazdasági életének veze­tése is arra hivatott kezekbe fog kerül­ni. Kérte az akadémia tanári karát, hogy nagy súlyt fektessen az ifjúság nevelé­sében a szociális érzékre és azt igyekez­zék minden egyes hallgatóban kifejleszteni 1. X I. r V F O L Y A M ? n (. S / Á M, lanmnsati iwrm iiri \ tarsi vi I./;. I mi i; I - FEJ EK ( DVO/Ü Si. Gróf fits Gáboi f cl-mliá/.i lag a ma­gyaróvár! mezőgazdasági akadémia igaz gatoja a tár->akadámiák iidv Üzh-lrl tolr/ja- I soha ü leérte a fidd mű vetésiig >, / minisz­tert. bogş használja fel a kolozsvári al." déiniu i tsszatéveséi a magyar gazdasági főiskolák régóta esedekes éitsz-"i i ezi-svi illeti e a ll fiiéi es tanulmányi remi beve­zetésére. vagyis a főiskoláknak az egye lemmel való egyenrangusilására. Ha négv gazdasági főiskolán a négyéves tanulnia ovi idő bevezetése anyagi természetű ne­hézségekkel járna, akkor arra kéri a földművelésügyi mirii-ztert, hogy leg­alább l\ (* I ozsvarotl nyissa meg rriiuű a négy akadémia negyedik évfolyamát, mely esetben a bárom főiskolán átmene­tileg szüneteltetnék a negyedik évfolya­mot. így lényeges költségmegtakarítás mel!-"lt az is elérhető volna, hogv az er­délyi viszonyok tanulmányozása gaz.da- ifjuságunk látókörét tágítaná és küzdő- képessége és életrevaló*ága is csak nyer­ne. közvetlen közelről megismerné Er­dély áldozatos s/ellemü népét. Ezután gr. Somssich E., az országos Magyar Gaz­dasági Egyesüket elnöke a 110 éves leg­régibb érdekképviselet legmelegebb szeret el ét és jókívánságait adta át. Hangoztatta a mezőgazdálkodás mai rend­kívül nagy jelentőségét és kérte a föld­művelésügyi minisztert, hogy a mezőgaz­dasági kísérleti állomások iigvér a jövő­ben még jobban karolja fel. Kért'' az aka­démia tanári karát, hogy a kisgazdákkal igyekezzenek a lehető legszorosabb kap­csolatot kiépíteni, hogy az akadémia jó- tékonv nevelő és a jobb, tudományosain» gazdálkodást szolgáló tevékenysége egész Erdélyben érezhető legyen. Gönczy Lajos a református teológia. Kövess! Ferenc egyetemi tanár a József nádor miiszaki tudományegyetem tanácsá­nak és rektorának. Gyórffy István a ko­lozsvári Ferencz József tudományegyetem tanára a Kir. Aíagy. Természettudományi Társaság, Piszkovks József, mint az Or­szágos Zöldmező Szövetség elnöke, a Szö­vetség üdvözletét tolmácsolta. Juhász Ár­pád az akadémia békebeli tanárai nevé­ben fejezte ki megindult hangon jókí­vánságait és megemlékezett az intézet hősi Ind ott-lí­rái, mire a közönség helyéről felállva egy perces néma csenddel adózóit a hő­sök emlékének. Indíti ányozta. bog) az akadémia épületében helyezzék el a ko­lozsvári mezőgazdasági akadémia hősi halottainak emléktábláját. Bognár Sándor bihardiószegi kisgazda a kisgazdatársadalom nevében szólalt fel - s azt a kívánságát fejezte ki. hogy fordulja­nak komoly szeretettel a föld népe felé. mert az nemcsak kenyeret ad az ország­nak. hanem a legnagyobb földi ajándé­kot: gyermeket. Ha a falu népét felka­rolják, akkor nemcsak több kenyér lesz. hanem több és jobb gyermek is. Taber Géza, a Magyar Gazdatisztek Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója mon­dott ezután rövid üdvözlőbeszedet, majd Szentkirályi Ákos a volt hallgatók Üd­vözletét tolmácsolta és bejelentette, hogy testvérével. Szentkirályi Zsig­mondi egyetemi tanárral Szentkirályi ösztöndíjat létesít, amelyet minden év­ben olyan tanulónak' fognál- adni, aki munkájával és szorgalmán ál tanárainak elismerését kiérdemli. Ezután Herkély Tibor miniszteri tanácsos a ko­lozsvári gazdasági akadémiának 23 éven ■ át a földművelésiig)i minisztériumban őrzött pecsétjét adta át közvetlen sza­vak' kíséretében vitéz Bíró Gyula dr. igazgatónak, aki meghatott hangon, es­küvel fogadta, hogy az intézet érdekeit mindig legjobb tudása szerint fogja ve­zetni. majd indítványozta, hogy a mai ünnepélyes megnyitóról az alábbi hó­doló táviratot küldjék' el vitéz nagybá­nyai Horthy Miklóshoz. Magyarország kormányzójához: MINDEM KÖNYV 4-rr polyóir/ minden szakból, minden nyelve I PDAÍ2P nál’ Kolozav U&ft fatf&a“ Kérjen jegyzék«.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents