Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-17 / 263. szám

mil; N 7£K f.XI. 'ÉVFOLYAM, 24.1.'SZÁM. Hollandiában eltűnnek a háborús nyomok... Â hollandiai csaton megindult a hajózás AMSZTERDAM. (A l .) ÍA/akhollantJiu, a Zűidértótól r;i és keletre cső terület, rtilajílonképen Groningen, Friesland. Drente, i'Vlsoijssel és Gelderiaml lartonuiuyokhol áll és valóban az „ezer csatorna' országa. \ ég* Jelenül iiisom, selyem pókhálóként hálózza át ez a csatorna-remlszei ezen egész ország* részt számos csatornáival es árkaival. A nagy csatornák teremtik meg az összeköttetést a kis viziutak között és Jielviziutakut alkotnak a városok és ialvak között. E csatornák Észahlioilandia gazdasági éle­tének valóban a főerei. Nagyobb hajók kisebb bárkákat vontainak /ele zöldségfélékkel, u csatornák mentén pe­dig más járómüvek, lovasszekerek viszik a termést a kikötött hajócskákhoz. Aztán me­gint vontató-hajók jönnek és utánuk akár­csak egy vonat —• hosszú sora az apró és könnyebb hajóknak. A nagy csatornákon pe­dig gőzösük, motoroshaiók és hosszú von- tatóhajósorok közlekednek. E nagy csatorna- forgalom végül is a tengerparti kikötőkbe torkollik, hol aztán összeköttetést kap a nagy tengeri hajózással, avagy a nagy bel­földi piacok felé irányul, honnan az euró­pai fogyasztókat látják aztán el. E számos, legtöbbször zsinoregyene3 csataornák között fekszik a termékeny szárazföld, zsiros szán­tóföldjeivel, zöld fozelékágyásaival, tarka vi­rágos rétjeivel, zamatos legelőivel, rajtuk a kiváló hollandi marha-nyájakkal.. . Egy or­szág, melynek lakosságát a város elrontani »«ég nem tudta, mely szorgalmasan dolgozik C9 erwiesen, józanul éli le életét. ' , A HÁBORÚ PUSZTÍTÁSAI v E szép országon as elmenekül: hollandi r kormány által akart háború szomorú nyo­mokat hagyott maga után. A hollandi ve- ’ zérkar, úgy látszik, azt hitte a háború kez­detén, hogy sikerülni fog, a világháborús minta szerint —- a német csapatok előre- • nyomulását drótahadályokkal és hidrob- hántásokkal megakadályozni. így számtalan kisehb és nagyobb hidat rob­bantottak fel a hollandi katonák az egyes csutoráik felett. Kikötőbejáratokat és rakó- dópartokat torlaszoltak el elsülyedt é* elsü- lyesztert hajókkal. ELTÜNTETIK Á PUSZTULÁS NYO­MAIT Ezért a hollandi partokat megszálló német haditengerészet főfeladata abból állott, hogy szabaddá tegye a kikötők bejáratait és ha­józhatókká a Hinterland egész csatornaháló­zatát. E feladatot a németek nagyjában már végre is hajtották. Ném*t tengerész-legénység és tisztikar dob gosoít itt vállvetve, annak ellenéra, hogy nem volt szakmájuk a hid- és csatornaépí­tés, — ctoriban kellő energiájuk és szer- vezőtehelségük volt ahhoz, hogy megle­pően rövid idő alatt a csatornáit hajózd- sát és a kikötők forgalmát ismét a rendes mederbe tereljék. A haditengerészet egységei, melyeket ezzel a nagyszabású újjáépítéssel bíztak meg, már az első csapatokkal bevonultak Hollandiába. Akkor a német határtól öt kilométerre már az első kid fel volt robbantva. A csapatok azonban gyorsan gerendákból, fatörzsekből sziikséghidat épitettek, mi három és fél érát vett igénybe, azonban a hídon már nyolc­tonnás teherautók is közlekedhetnek a leg­közelebbi nagyváros felé. E város teljesen körül van véve vizárkokkal és csatornákkal, azonban minden egyes bid fel van robbant­va. A németek azonban ott voltak és azon­nal vasalapzatu és fadeszkázatu Lidat épi­tettek a csatorna fölé. A munka, beleszá­mítva a szükséges anyag odaszállilását is — a munkálatok csak két óra és tiz percet vet­tek igénybe és más is száguldottak rajta a megrakodott katonai tehergépkocsik. A bid hosszúsága 15 méter. Így megy a munka minden egyes helyen, rnig helyteáll a forgalom az egész ország­rész városai között. MEGKEZDŐDÖTT A RENDSZERES MUNKA Mikor a hidak már mind elkészültek, meg­kezdődött a rendszeres munka a hollandi ha­tóságokkal karöltve o célból. hogy a teljesen szétrombolt cs hajózhatatlan csatornahálóza­tot ismét használhatóvá, tegyék. A baj azonban az volt, hogy a hollandi segélycsapatok munkáját a régimódi vidéki közigazgatási rendszer állandóan megnehezi- tette, miért is azok nem tudtak lépést lar- taui a német hadsereg által kiránt munka­tempóval. Nem telt be azonban sok idő, már ez az akadály is a múlttá lett. A parancsnokló német haditengerészet és a hollandi közigazgatási közegek, valamint hollandi munkások közölt ma már teljes megértés uralkodik, Amikor az egyik vidéki hollandi polgáii köz* igu/galási vezető egy nagy betonhid építé­sére nyolc boti idol kért cs ahhoz a dolgot kivizsgáló német tengere*/ tiszt csak öt mun­kanapot engedélyezett, lanacstaianul esős al­lék a fejüket a hollandi tanácsos urak. Ot nap múlva n híd azonban ítészéit volt és a hollandi hatóságiiul: volt mit csodál­koznia. \ MOZGÓ HIDAK A hollandi csatornahálózat vidékei, sí csa­tornák és hidak helyreállításával meghízott német tengerész-tiszt nem kevesebb, mint. 820 elromolt hidat szám lóit. meg. A nagv helységek között csak szükséghida- kun keresztül volt meg az összeköttetés A Lajúzási forgalom teljesen meg volt akadva a csatornákon. A felrobbantott hidak rom­halmazát a legtöbb helyen még nem voltak j eltakarítva. Mivel lehetetlenség volt uj hida­kat épiteui, a regi hidakat amennyire esőit lehetett, kitatarozták. Más esetekben igen jó gyakorlati megoldást találtak és álltul máztok olyképen, hogy sziiltséghidaltat építettől: mozgó és kis hajéra helyezett középső;ésszel. Mikor a hídhoz nagyobb hajó közeledett. a középső rész egyszer Heti kiúszni a hid­in',l és helyet unott az átvonulni ultaréj ha­jénak. Egész Hol la női ét bon keleken 400 ily mo:'tóhidal épitellid: a nem1 telt, Rövid idő múlva «• hidrei (Iszer már ugv mű­ködön, hogy elöl-e hejeb ntclt járómüvek, ebö sorban német h idilohogó alatt jövő ha- jijk no1 eá1!ás nélkül mehettek már C'.esz És/uk-llnllandián k< resztül Amszterdam felé. A SZÉT ROMBOLT III DALÉ ATRÉ- SZEk ELTÁVOLÍTÁSA Aehéz munka toll azonban még a tizét rom- holl hidalt nehéz vasrészei 'telt az eltávolítása is a vsa, ■ néjlthél. Mivel cmclödaruk nem ál­lottak rendelkezcUre, a hollandi műnk ásók­nak a vasd;.ralinkat puszta ké/zei kelle't ki­emelniük a vízből mi a/.ámukra eleinte szo­katlan munka volt, azonban német vezetés alatt már nagyszerűen haladt. \ nagyszámú jiagy boton- és vashid helvrcútliíAa és <-pi- té-e már hónspokat vesz igénybe, mivel az au) agbeszerzés még mindig nehézségekkel kiizd. Egyelőre e helyeken eró.te.l.b szilár­dabb sziikcéghidak at épitettek. A '.dián v hét leforgása idalt azonban már egész Eszai. Hol­landia csatorna rendszere ismét hajózhat -ivét vélt ­l'gycncsnl: fontos munkát végeztek el a német haditengerészet azon tisztjei is. akik a narti kikötőkben mint kiköt ö-puar ne sno- kok működtek. itt ez volt a legsürgősebb leendő, bogv megtisztítsák a kikötőket t be­járatokat c-ltorlaszoló hajúktól 's bajoron- estiktől, valamint, hogy a hajógyárakat és javitódokkokat ismét üzembe helyezzék. A né-mel haditengeré-zet védd.ne platt azonban most már mindenütt uj .let folyik a hollandi gazdasági forgalom munkaterüle­tein. AZ EPEBAJ SPECIÁLIS GYÓGYSZERE lett a jászkarajeuŐi csodát orrás vize. Az epentak. a máj, a gyomor betegségei esetén, or­vosi tanács és ellenőrzés mellett, 4—6 hetes kúra tartandó e pompás, természetes gyógy­szerrel. a Mira glaubersós gyógyvízzel, mely eddig is sok százezer magyar egészségét adta vissza. Kérdezze meg orvosát! Hogyan föd léire a kolozsvári Egyetemi Könyviár és hogyan sikerüli a román uralom alatt épségben megőrizni? KOLOZSVÁR, november 16. (Sajót 1 embert. Gyalui Farkas doktort küldte ki tud.) A kolozsvári Szent György-téren, a sárkány ölű szent szobrának ital terében hatalmas, méltóságteljes angol renais- sance-stilusu épület áll. Ez a világhírű ko­lozsvári Egyetemi Könyvtár, amely most az újra magyarrá lett erdélyi Heidelberg főiskolájával, a Fereuez József Tudo­mány egy elemmel együtt huszonkét év titán megint a miénk. Szakkörökben min­denki, de köztünk csak kevesen tudják, hogy a kolozsvári Egyetemi Könyvtár Euró­pa legmodernebb könyvtára, amelyet hosszas tanulmányok titán épi­tettek. A könyvtár történetének légim a- tottabb krónikása: Gyalui Farkas dr. egyetemi professzor, volt könyvtárigazga­tó, aki példátlan hűséggel és szeretettel szolgálta ezt a remekbekészült könyvtá­rat, amely éppen az ő tanulmányútja nyo­mán emelkedett ki a földből és lett be­lőle Európa egyik legszebb könyvtárépü­lete s Magyarország legnagyobb transzil- ván könyvgyűjteményé. A KÖNY VTÁR SZÜLETÉSE 1897-ben a magyar kormány, mint szak­í.üllüldi tanulmányútra, hogy a megépí­tendő kolozsvári könyvtár részére a leg­modernebb és legjobb könyvtári típust ki- kutassa. Egész Európát bejárta ekkor Gyalui, ki hosszas utazgatás és kutatás után a bázeli uj egyetemi könyvtárban ta­lálta meg azt a típust, amelyet szériáié nem lemásolni, hanem amelynek alap­ján a könyvtárat építeni kell élt. Külföldi könyvtárakról szóló tanulmányá­ban legrészletesebben a bázeli könyvtár­ral foglalkozott, terjedelmesen leírta an­nak technikai berendezését, beosztását, mellékelte az épület alaprajzát, kereszt- metszetét és uj, mozgatható konyvpolcai- nak vázlatát is. A könyvtárról hangsú­lyozta, hogy a legújabb egyetemi könyv­tarak közölt a legsikerültebbnek tartom és legközelebb állónak ahhoz az ideális épülethez, melyet a könyvtári tudomány eddig lett kísérletek és tapasztalatok alapján megállapított. Különösen fontos ez reánk nézve, mert hisz a kormány elv­ben már elhatározta egy könyvtár építé­sét. Ä torinói könyvtárégés tanulságai 3901-ben leégett a torinói Nemzeti Könyvtár. Gyalui táviratozott Berzevi- czy miniszternek és kérte, hogy küldje ki azonnal Toriuóba, hogy a tűzvész tanul­ságait az építés előtt álló uj könyvtár­ban felhasználhassák. A megbízást meg is kapta s tél viz idején, jóformán csaknem egészen a saját költségén utazott ki Olaszországba, ahonnan expressz-levélben számolt he arról a tapasztalatáról, hogy nem szabad többé villanydrótot könyv­tárba beengedni, mivel a torinói tüzet rövidzárlat okozta. ' Másik legfontosabb megállapítása az voll, hogy nem lehet a tűz ellen vasajtókkal és vaslépcsőkkel védekezni: ezek a vasaikul- részek ugyanis a tűznél össze-vissza gör­bültek s egyúttal a vas cletronizálását is jelentették a további építkezésekből Ekkor tűnt fel diadalmasan az uj anyag, a vasbeton: ezzel épült fel mar a kolozsvári könyvtár is. MEGISMERKEDÉS A KÉSŐBBI ta PÁPÁVAL Tanulmányútja során a milánói 'Ambröziana-könyvtárban ~ is• meritedett meg Gyalui Farkas egy sze- rénymodoru, csöndes, kedvesmosolyu, akkor rangban alatta lévő olasz könyv­tárossal: dottore Achille Rattival, aki a magyar kollégának kijáró kedves­séggel fogadta a tanulmányúton járó er­délyi szakembert. Sokat és szívesen elbe­szélgetett veie. Olv sokáig, hogy rájuk esteledett. Ratii doktor nem gyújtott lámpát, mert kijelentette, hogy az Ambro* 7Íana-ban nem is szabad mesterséges vi­lágosságot gyújtani, nehogy tűz támad­jon. -— Sötétben legfeljebb nem olva­sunk — mondotta mosolyogva a kedves Dottore Katii, aki később is jóbarátság- bau maradt a magyar szakemberrel. Eb­ből a szerény modorú fiatal olasz könyvtá­rosból lett késői varsói bíboros érsek. majd XI Pius néven római pápa s aki mint a katolikus világ feje sem felejtke­zett rneg a csöndes, meghitt milánói es­tékről: Majlátli püspök által gyakran űzerit Gyalui professzornak, akinek levél­ben fejezte ki a katolikus vallás iránt tett szolgálatait, majd mikor a professzor ki­csi leányunokája első áldozására készült, arcképét, sajátkezű aláírását és gyönyörű ajándékot küldött számára. A KÖNYVTÁRNYIT/' Négy évig épüli az 1990-ben megnyíló Könyvtár, amelyről egyik leg-ill oldn rado, beszédében IIonian Hédim miniszter is agy cm!éhezett meg, mint Európa egyik legszebb Itiirtvrl ái'árúl. A könyvtárépületnek hat könyvtári emelete van. Es mint a hajónál a rázhat- lan rekeszek, úgy osztják részekre tűz­biztos rasbetonrelfszelt u könyvtár belse- fér. Így tűzveszély esetén ezek autómat!■ l.usan bezárulnak én igv elvágják a luz terjedésének útját. Nem csoda, ha a szép­ség- és célszerűség tökéletes keverék - lát­tán a Sorbonne egyik Kolozsvárt járt fii rés professzora kijelentette hogy ide kel­lene küldeni a világ minden könyvtári szakemberéi tanulmányútra. És ezért ka­pott Gyalui professzor, a könyvtár későb- Li igazgatója francia kitüntetést is. ÉRTÉKEK ÉS RITKASÁGOK Több mint félmilió könyv és ugyneny- nyi oklevél található a kolozsvári egye­temi könyvtárban, de a legrégibb és lég- < rtékesebb magyar biblofil ritkaságok- is 1711 előtti foliánsol: és egész sereg unt hum. Óriási érték a könyvtár iranszilcún gyűjteménye: ezen a téren a legelső he­lyen áll. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL.. A könyvtár berendezése és bebútorozá­sa körül nagy érdemei vannak Erdélyi Pálnak, a volt igazgatónak. Gyalui pro­fesszor nyugdíjaztatásáig példátlan har­cok árán mentette át teljes épségben a magyarság számára a gyönyörű könyvtá­rat, nmeknek 1911 óta volt igazgatója - amelyet a román uralom alatt néhány hű­séges tisztviselővel együtt valósággal fog­gal és körömmel mentett meg az egyete­mes magyar kultúrának. Ez a könyvtár — amint a tudós professzor ur mondja csöndes Sétatér melletti házában — az ő gyermeke. Cy.tiui professzor ur, aka az egyetemnek növendéke, majd doktora, könyvtárának tisztviselője, majd igazgu- . tója volt, 18 évig tartott előadásokat ab­ból a célból, hogy minél több szakembert képezzen ki a könyvtár számára. Ez a végtelen szeretet késztette arra. hogy he­lyén maradjon, amig lehetett. S mikór a románok nyugdíjazták — egyszerűen csak azért, mert a könyvtárnak nem lehe­tett magyar igazgatója —. az ott marádt kevésszámú magyar személyzetre bizta iá a könyvek házát olyan érzésekkel, ahogy egy apa bizhatja gyermekét barátaira, idegen, ellenséges környezetben. 1926-ban történt ez az igazságtalan nyugdíjaztatás, ( mikor már semmiféle módon nem ma­radhatott tovább a helyén. 1919-ben a to- ■ mónok a.zt akarták, hogy mindenki távoz- j zon az átvett könyvtárépületből. Ekkor j Schneller István doktorral, a kolozsvári ' egyetem egykori rektorával tigy állapodó! í ! meg. hogy emlékiratot adnak ki. majd el­határozták. hogy nern rendeletből marad­nak helyükön, hanem rendeletet kérnek... 1926-ig tartott a nap-nap után megújuló harc. S ekkor irta ezt a nyilatkozatot Schneller István, amelyet sárgult régi ira- tok közűi keres ki kérésemre Gyalui Far­kas p amely őt igazolja, az ő rendíthetet­len, igaz magyar hűségét: NYILATKOZAT ..Alulírott, mint a magyar királyi Fe­renc József Tudományegyetem 1918—19. tanévének rektora, ezennel becsületsza­vammal kijelentem, hogy az egyetem és ; annak intézményei, igv az egyetemi i könyvtárnak a románok részéről esetleges átvétele ügyében már 1919-i május havá­ban Gyalui Farkas egyetemi könyvtár- igazgatóval értekeztem s vele viselkedé­sének módozatai tekintetében behatóan tárgyaltam. Ezért is akkor, midőn az egyetem elvétele aktuálissá vált. Gyalui Farkas könyvtárigazgatónak lelkiismereíi kötelességévé tettem, hogy az általa ke- . zeit könyvtárt éppen a könyvtár érdeké­ben el ne hagyja, ha a románok kívánják a román alattvalói esküt letegye és ma­radjon a könyvtárnak magyar hivatalnoki karával együtt őre mindaddig, mig újra visszajöhetünk otthonunkba. Kelt Budapesten. 1927 április hó 19-én. Dr. Schneller István, sk nyugalmazott kolozsvári tud egyetemi professzor“. ,.Mig újra visszajöhetünk otthonunk­ba“ — irta biztosi erős hittel, latinos sti lusában néhai Schneller professzor uram Hála Istennek, most vissza jöttek . .. Az azóta örök hazába költözött pro fesszor örökösei a tudomány szolgálatá­ban. Marton Lili.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents