Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)

1940-11-17 / 263. szám

J J / i írNy&K \.\\. \ VI O I. 'i \ A, 2h ?„ s Z A \\. A nagy kezdeményezések földffe Erdély mindig ii nagy kezi!einett\ t zéstd.^ földje. I olt.. I WÜr és tréfa es < Iszáncjsoke. J olan az egesz int;g ' (tr tört* uclmt'.'i i cp.tg b hét ne Intui ennél a inegálbui: lósn ál. \ issza lehetne ibtntni a Szent Isiién lortiheli Erdé­lyig, arnefv mai külön szint es eletet felen- telt.' ezután folyttifólagosan haladni el a tör­ténelmi eseményei; mellett. De most nem tör­ténelmi. visszapillantást aláírunk adni. in­káid) esők utalni néhány adut túl wie., hogy mennyi nagy kezdeményezés inditU lei erről a sziklák és bércek közé bezárt földrészről. 'izupfílvat Jánostól M artmuzzi tói. az <miliő erdélyi fejedelemségig. majd az Iliiéig szün­telen a kezdeményezések sorozata. Kima­gasló pontok itt a Bocsantalc, Báthoryak es Rákóczinál- sok sok épitö lelkes munkája, Bethlen Oá bor. nagyszabású intézményeket alkotó politikája. 1 eleji Mihály és Bethlen Miklós sok értékes diplomáciai törékenysége, hogy csak egv-hetiöt említsünk az adatok es események tömegéből. De Erdély volt a ma­gyar színjátszás egyik főkezdeményezöje is, már I69ó-b{in Eeliinegy György fáradozásai révén és ez az Erdélyben szakadatlanul ható és lelkesítő, kulturális közszellcm hívta elei­re Aranka György bttzgolkodása réven az Er­délyi Kéziratkiadó Társaságot a 18-ik század utolsó éveiben, majd az Erdélyi Magyar Ny elvmiivelö-T ár sasa got. amelynek megszüle­tésénél szintén Aranka György játszott jelen­tősen közre. Erdélyben ISO evvel ezelőtt in­dult meg az első magyar nyelvit napilap az Erdélyi Magyar Híradó és Döbrentei Gábor itt lelkesített és tevékenykedett az Etdélyi Magyar Tu dós társaság megteremtéséért. íme, mennyi lelkesség, mennyi buzgalom és mennyi hazaszerető fellángolás! Arankák, Uöbrenteiek, Bánffy Györgyök, Batthány lg- nácok és annyi sole más áddozatossása kezde­ményezett itt újra meg újra nemes magyar megmozdulásokat és célkitűzéseket. A névsor azonban nem zárulhat ezzel le. amiként az akciók sorozata sem. 1859-ben Miké Imre rithu áldozatos leliţe — bar Erdélyben, mint a példák is bizonyít- Iák, az áldozalosság nem fehér holló számba menő ritka-erény életre kelti az Erdélyi Mú­zeum-Egyesületet. amely 1860-ban, tehát 80 évvel ezelőtt valóságosan meg is alakult. 1872-ben Kolozsvár egyetemet kap. 1878-ban Tolnai Lajos lelkessége életre hívja a Ke­mény Zsigmond irodalmi-társaságot Marosvá­sárhelyen, 10 évre rá pedig Petelei István itgitációja nyomán megszületik az Erdélyi Irodalmi Társaság. De még mennyi-mennyi más nagy és értékes intézmény született itt még meg: a Sándor József szíve-szülötie Eln­ke, aztán egész sereg kulturális intézmény- különféle társadalmi egyesület, stb. Megannyi bi zonxsága az erdélyi szellem szünetnélküli hatóerőjének és gondolattermelő elhivatott súgónak. Jubileumok közelgő árnyékában múlnak- telnek ■tehát a napok és hetek, mert rövide­sen egész sereg híres erdélyi intézmény év­fordulója köszönt ránk. Nem dicsekvés mon­datja ezeket, hanem a belső és jóleső megelé­gedés, hogy Erdély mindig tudott adni a magú leikéből és szoAlemi. hitbeli, értékbeli gazdaságából az anyaországnak — és pedig érdemeset, szépet, és példamutatót. Most a felszabadulás után pedig ezeknek az Örökké tevékeny, erdélyi szellemi erőknek és kezdeményezési szándékoknak friss és át- szir.esült megújhodását várjuk, hogy méltók lehessünk a múlthoz, méltók a hires 1572-iki tordai országgyűlés hitbeli szabadságot hir­dető szelleméhez, méltói; az Arankák, Döh- renteiek, Mikők és Pete-leiek szelleméhez. Vagyis Erdély őrizze meg és újítsa meg az uj időkhöz mért uj feladatvállalásokkal a maga értékteremtő és kezdeményező emelkedett, tiszta szellemét, ősi magyar jellegét, és az anyaország előtt maradjon meg változatlanul a kötelező erejű múlt hagyományait méltó- képen folytató jelennek és jövendőnek. Ma­radjon meg tehát értéktermelő erőforrás- nah, nernzetépitü lélcktartalóknak és a kez­deményezések változatlan központjának. Röviden és egy szóval: Erdély maradjon meg Erdélynek. Walter Gvula. Minden könyv újdonságot megtalál szentgepicei Jakab Janó Könyves* boltiéban Kolozsvár, M§ly <ís kir. lé. 7 KiKVHA/ltAM, HORTHY MIKLOS-UI *>. HERKULES PESTI KÜLŐíUiEfíESSÉQEK • ' ''KŐ?,"FÉR!7! ÉSv.GYkíWfcK-KüTÜT'f': KOSZTÜÍRÖK, ÍÜELLÉnyEK.PORGYOLffK, PYJflíRflK, HHRISRYflK, 3ÂSEK-0LS0RÎ1HHK. A legdivatosabb HflLÓIRGEK é. KOIRBIRÉR raktára. FELTŰNŐ OLCSÓ M’AK! S/.Ol.lÜ KiSZOl-TiÁI ÁS ! A „sorsdöíüö“ »etröltuw Utóbbi illőben — különösen a román petró­leumvidék megszállása óla —- megint sorv szó esik a kőolaj ..stratégiai jelentő égéről Hi­szen minduntalan oh ásunk u napi sajtéiban az Anglia elleni német repiilotámadásokró! és jól tudjuk már. milyen irtózatos erőt jelen­tettek a német gépesített osztegek a nyu.jti hadszíntéren. Soltú ilyen nagy szerepet nem játszott méz háborúban a gép és u gépe’, táplál i-jiiti kőolaj. Az a hadviselő állam, amely képtelen pctio- leuinot szerezni. repülőgépeit, hareikocsiait és s/állitéi autóit nem használhatja, bármily kitűnőek is lesznek azok. teljes tehetetlen­ségre vannak kárhoztatva, olya i ellenséggel szemben, tehát, amelynek megfelelő mennyi­ségű petróleum készletei vannak csak. s biz­tos vereség elé nézhet. KŐOLAJ-TERMELŐ ORSZ \COK így mindenképpen indokolt es szüksége.- hadmiivrlet az ellenség szükségleteit ••llátó olajvidék megszállása. A jelenleg harcban ál­ló nagyhatalmak petróleum-ellátását igen bi­zonytalanná teşzi az, hogy egyikük sem íeu- delkezik határaikon belül egy intenzív há­ború igényeit kielégítő kőola jke-zlettel. Há­ború -ideién Németország évi petróleum •/i.k* ségíete körülbelül 2,(10(1.000 tonna. Ez or­szág a maga területén csak úgy jut intőn­ft Praltova-völgy Kincse A román petróleum a Kárj átoknak a Dâmbovita forrásvidékéig terjed, úgynevezett szubkárpátikus övezetében, a harmadkon kőzetekben található legnagyobb lrőséaben pedig a Kárpátok hajlatánál Búzán, Prahova és Dâmbovita havasalföldi megyék terült lén. ahol a rétegek különösképpen összegyiiröt- tek. sőt széttöredeztek'úgy, hogy a petróleum a kavics és a homokrétegekea .átszivárog­hat közel a felszínhez, ahonnan áztam’igeit könnyen, kevés költséggel és berendezéssel ki­szivattyúzható. A szorosabb értelemben vett román petróleum-vidék: a Piuhova-völgy é- nek Moroni tői Campináig terjedő szakasza évente 800.000 vagon olajat ad. sőt egyes helyeken a források 180 vagont, 12 óra alatt. Románia az 19Î4—18-as .háború előestéjén még körülbelül 2.000.000 tonna kőolajat ter­melt é-s ebben a tekintetben a világ államai között a negyedik helyet foglalta el az Egye­sült Államok, Mexikó és Oroszország után HANYATLÁS A HÁBORÚ UTÁN A román petróleum-termelés 1912-ben el­érte az 1.800.000 tonnát. A világháború vé­gén lecsökkent 800.000 tonnára. Azután már nehezen indult meg a termelés a szondák el­pusztítása. miatt és csak 1923-ban érte el a termelés az 1.500.000 tonnát. VAN-E PETRÓLEUM ERDÉLY FÖLDJÉBEN? Észákerdély visszacsatolásakor a figyelem mindjárt a mezőségi földgáz felé forJúít. Sajnos, az eddig ismert, telepek mind tornán megszállás alatt maradtak. Ami már most a OüiSáz V alóságos olajlaz veit erőt akkor az em­beriségen. Azelőtt Kaliforniában bájtotta-Űzte az embereket a gyors 'meggazdagodás, -molió vágya, aztán megindult a népvándorlás Fenn-, sylvánia. Texas. Uj-Mexikó olajon zői felé. A csőhálózat. (Pipel-linie) rendszer is amerikai találat. Ugyanitt - alakult meg „az első olajter­melő részvénytársaság a Standard O.eil. Et­től fgova _ .- - ... már szinte -órőtról-órára nő a kőolaj jelentő sage. ' • - ........• ... - . Hiszen Amerikában ma már minden ötödik embernek saját gépkocsija van. De állandóan és' föltartóztathatatlanul tért nyer a petró­leum. A kősivatagoktól az északi sarkkörig. Később Oroszország kerül azVelső-helyre. Bár ezt a pozícióját azóta már él -isi- yéssíi­! tette. A perzsiai petróleum-forrásokat az I „auglo-persiaa“, a szumátriaiak a holland I Detering kézében vannak. A' Baka-i forráso­kat szintén az angol Royal Dutch Schell vette birtokába. A világ termelése ma n kö­vetkező hatalmak közölt oszlik meg: Az an­goloké Venezuela, Argentina termelése és Mexikó termelésének jele; amerikai kézben van: Kolumbia, Peru termelése és Mexikó olajának másik fele. .Bolíviában szintén van­nak bő petrólenm-fo-rásokv ezek a Standard Oeil tulajdonai; Paraguay petróleuma szintén az angoloké. A franciáké Moszul (Irak) petró­leuma, kőolaj van még Szakhalim sziget északi részén, mely az oroszoké. MÁR VÉR IS FOf.Y ... 'Néháay^cYyeF jgzelőjt .................... . 1 anyaghoz hogy Imii itt I alt leleményességgel mv-tt i séges ,n ál­lítja elő laboratóriumaiban ti úgynevezett szintetikus benzint. de teljes szükségletét vsak úgy tutija fedezni Irt <■ külföldről hozza be oz olaj legnagyobb i észél. Német­ország ellátása elsiisorbn.i a l. iikáizusi es ktispi tenger melléin orosz s.ondói; bizto­sit jól;. A tei melés középpontjában itt Baku. Oroz- nyal, ahonnan földalatti csőhálózat vezeti az olajat a Fekete tengeri kikötőkig, valamint Batuin és Tuapsze kikötőibe. \ vizi utón történő szállítás — a földközi tengeren ke­resztül — még mindig kockázatos. ezért előnyben részesítik a folyami s. állítást A ciszterna-hajó felhatoíhatua a ‘ olgán Nizsni Novgorodig. innen a nemrég kiépült csator­nán keresztül Moszkváig, majd újabb csatol­nál! át. melyet ezciőtt másfél évvel helyez­lek he. Szentpétervárig juthatnak, ahonnan a Balti-tengeren át elérhetik Németországot. Ez az ut Bakutól a német ki' ötökig fe­kély" .5000 kin.-t tesz ki. emellett, télen, mi­kor a folyók bt v- írnak fagy va, nem hasz­nálhatók . Tény. hogy Németország i Hatásúban Ro­mániának nagy szerep jutott, é Rágós. hogy az olajvivlék megszállása után Rumänin ezt az. előnyét többé, nem - játszhatja meg a nagy európai kái I \ a játékban. kőolajat illeti, láttuk. hogy ez mindig zz úgynevezett szubkárpátikus öv sótöml.jeinck szomszédságában lép fel. Az erdélyi - medencében hét ’ibeuoul a ni- lan nyomai tiinedeznek elő. A petróleumnak: V izakua, széke’.yudvarliely. Tövis mellett, továbbá a Czegei tó és Szent Gothárd, Nagy-l'va. Beszterce-Nas/d d megyé­ben, a Szamos mentén. Zsibópil, 7;'nh :i><=»I- lett, továbbá a felső Derna mehrt! föMiukka- nó aszfalt sem egyéb tulajdonképpen a ie'e- - gő - hatására okszidálódva. szilár i petró'e jra* nál. Mindez arra mutat, hogy az erdélyi me­dence föltétlenül nagy mennyiségű kőolajat rejt magában. A jövő elsőrendű feladatai hó :á tartozik az erdélyi medence, harmadkon • ét egei neu s szerh'ezettani viszonyain t>; minőd beha­tóbb és lelkiismeretesebb meg; i-iálesa és elsősorban a már visszatért ter't'e'vkeu a h'óolaj és földgáz ,,rejtekhelyeinekfellu- tatása. Eredménnyel és teljes sikerrel biztat) fel­adat. HAJSZA A PETRÓLEUM UTÁN... Persze eleinte a kőolajat nem sok figye­lemre méltatta az ember: koc ukf nésre ko- ruzslásra, háziállatok gyógyítására használták. 18oő-ba.n sikerült a pelróleumbíl lámpaola­jat állítani elő. 1857-ben Bukarest bojár há­zait már kőolajjal világit jak. Modern érte­lemben, nagyszabású termelés azenbau Ame­rikában kezdődik, ahol Drake kezdte először fúrni a földet a nyers petróleumért, a naftá­ért. a: einbdiezcli debunm ti. • i liclunn hó , ina folyt < löszöt Iniberi < i a. ntouii (/ran (.baci' fietröleiim-me/őérr báboriiztal akkor. A luiy/.i-! \ égi rendmé uy ben a/. In.gv saját területéi) e ;ik Aineiikáriak én Oroi/ur- »/ágnak \;iii elegendő olaja. Angliánál, oda ba/.i-min \i-/ont övé a lenge r* nt u'li \iláv •■ I - ,1 rt-s/.ek termelése. Ez a bálom állam, leliál egyedül dieseked lu-l n/zul. hogy raját magát képes ellátni, lehát olaj-outarkiája van: a töb'biek ellen­ben idegen segítség nélkül nem tehetrek szert erre a megfizethetetlen m gyes üzem­anyagra. A ..FOLYÉKONY ARANY“ REJ­TEKHELYE ÉS EREDETE Manapság, amikor ugv a háborúban, mint a mezőgazdaságban óriási döntös/erepe va i a kőolajnak, elsőként felvetődik a kérdés, mi­lyen rétegekben rejtőzik is voltaképpen ez a folyékony arany? Hol kell keresni? A kóoluj eredetére nézte két nézet tartói magút. Az egyik «zerint a kőolaj szervetlen eredetű és úgy keletkezik, hogy a talajvíz a föld mé lyebh rétegei közé kerülve, óriási hőfokon alléi ..fémgázokkal" kerül érintkezésbe, mire ézek fémoxidokra és kőolaj tartalma gázok­ra bomlanak. E sz.erint a föld méhében rrjl-5 petróleum-terepek kifogyhatatlanok, hiszen a képződésük szakadatlanul tart. A szerves eredet hívei szerint a kőolaj szerves anyagoknak nagy mélységében való erjedésekor keletkezik. A folyamat persze légmentesen történik. Nagy nyomás mellett, reiub sen mikroszkopikus keménységű névéuv és állatniaradványokat tartalmazó tengeri le­rakodásokban. Ebhez azonban föltételezik a só jelenlétét és konzerváló hatását. Már most miért nem találnak minden esetben a kősó­rétegek mellett olajat? Azért, mert a petró lenni a porózus rétegekben „elvándorol' és messze elszivárog. Még nem teljesen eldön­tött kérdése a földtannak a kőolaj eredete HONNAN VAN A ROMÁN PETRÓLEUM? A loináu petióleum a Kárpátok szegélyén a sv.ubkárpátikus övezet vetődései mentén ta látható a régebbi harmadkori rétegek lika- esos kőzeteiben „homok1. Eredetileg a szerb Kárpátokban és a kárpáti öv mélyebb réte­geiből jön fel a törésvonalak és vetődések helyén, átitatván a likacsos kőzeteket. Fö­lötte érdekes, hogy a kőolaj’ mindig gótöm- bök szomszédságában jelent meg. Ugyanis a kőolaj és a sótömb együttesen lep fel a vető­dések mentén. Ezért a kőolaj liséretében feltétlenül ott van a só-forrás. Ez a jelenség általános és ugyanakkor hatal­mas érv a só és petróleum együttélése“, jobbanmondva genetillai kapcsolata mellett. Vándorlása közben a kőolaj külömböző Ilka- csosságu kőzeteken megy át; eredeti összeté­tele is módosul és belőle természetes utón kiilömböző vegyi anyagok vállanák ki. Ezért a kőolaj összetétele vidékenként, — sőt réte­genként változik, van benzines, patafinnos, stb. petróleum. A kőolajat szándékkal szivattyúzzák ki a mélyebben fekvő létegekből. Ezeknek mely­sége kiilömböző., Mikor a szonda az oiajréte- gékhez ér, a mindig jelenlévő metángáz nyo­mása folytán az olaj fü’szivódik a szondába, sőt néha 10—100 méter magasságra szökken. Egy ilyenfajta forrás néha 100—200 vagon olajat szolgáltat. Jelentősége napról-napra nő. Nemcsak ter­mékeit használjuk (benzin, lámprolaj. paraf­fin) az iparban gépkocsik, repülőgépek, ten­geralattjárók, motorkerékpárok, malmok, gőzgépek hajtására, hanem a petróleum tele­peken nagy mennyiségben található olajsara­kat sem hagyják veszendőbe menni, bánéin összegyűjtik és a szondák villamos motorai­nak „táplálására” használják (ei Egyes he­lyeken a mélyből -'inként féltőnek ezek a gázak és ha valahol meggvuluak, nagyon ne­hezen olthatok el. Ezek az ó-ker óta isme­retes „örök tüzek“. Ilyen van például Baku­ban. A petróleum mellett rendszerint sos for- rások is előjönnek, ezek többnyire jódtartab rauak és ennél fogva gvógyhatásúak. 'lNCZE. ANDOR. 35 Í20 perc Marosvásárhely vagy Nagyvárad, perc Budapest repülőgéppel.. A Magyar Légiforgalmi r. t. járatai egész éven át közlekednek. Felvilágosítás: Mátyás király-tér 7. Telefon: 35—-95.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents