Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-17 / 263. szám
ÍJ íi CT vJ E xfct-.pn, V i'Jzdí ’h í z t r könyvtara BUDAPEST P:-v r 1 a z.*- :i t ÁRA m FILLÉR C€ LMJ'$ Szerkesztőség; , és kiadó&ivatal: Kolozsvár, ALAPÍTOTTA fi ART HA MIKLÓS Kiadótulajdonos: PALLAS II. V. MussoUui-ut 4. Tdefou: ] 1—09. Nyomda: Felelős szerkesztő és igazgató: Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—2.4. DR. GROiS LÁSZLÓ negyedévre 0, félévre 16, egész évre 32 pengő. ■K3SBaaSBM*M9HS8B5BlaUK«! aBBBBBBBBSíOr 1X1. ÉVFOLYAM, 2 6 3. SZÁM. eujhmhuwm; 'Wb KOLOZSVÁR, 1940 NOVEMBER 1 A ,, Kolozsvári Magyar Királyi Gazdasági A visszacsatolt erdélyi részekkel együtt, gazda társadalmunk büszkesége, a „Kolozsvári M. Kir. Gazdásági Aku tltm-a“ is visszatért. És hogy ez a tény az erdélyi1 lélek örömén túl milyen sokat jelent, valamennyien érezzük, hi* szén a megsokszorozódott mezögazdasá ; gi feladatok nagy tömege áll előttünk, j Ezek megoldásánál ugyanis az Aikadé i miának az első sorban kelt munkálkodó i n ia. j Ma, amikor a román uralom minden j megpróbáltatásán átment erdélyi ma i gyár gazda az Akadémia újra raegnyi j fásakor örömüiiuepet ül, pillantsunk ; vissza a múltba, keressük azokat a gyö-* j kereket, amelyekből ez a nagyhírű in j tézményünk élefrekelí. 7í évvel ezelőtt nyitották meg a . ,,Koiozs.tn.-ono s11-1J .M. ■ kir. > Gazdasági I Tanintézetet“ — br. Huszár Károly, a-z ! EMGE akkori alelnöki, 1809 november j IS én, a gazdatársadalom kiküldöttei-» j nek jelenlétében, a városháza tanács- l termében tartotta a megnyitó ülést. j Kodolányi Antal, az intézet első igazo ; gátlója megnyitóbeszédében kifejezi, j hogy : „Éppen az Erdély i Gazdasági j Egylet, melynek közhasznú munkálko | dását eddig is oly szép eredmények jele»-* j ük, tette meg a Gazdasági Tanintézet ; sürgős felállítására az első lépéseket.“ Az EGE ezt az akciót már 1867 beit. a kiegyezés utáni időben megkezdte és szívósan kitartotta cél eléréséig. A terület, ahol az intézet helyet fog lak történelmi. Az 1061 ben, Béla király által alapó* tolt monostor birtokai, amelyeket Lé sőbb az „Erdélyi Rom. Kath. Státus“ tanulmányi alapjához csatoltak, képez* ték 780 kát. hold terjedelemben, a tan gazdaság területét. Az intézetben hamarosan megalakul az ifjúsági segély és olvasó egylet. 1873 ban befejezek a főépületet és 1S99=* ben Darányi Ignác minisztersége alatt örökáron megvásárolják az immár jel képes jelentőségű „Királydomb“ és „Tá * borhely Képalatti“ birtokrészeket. Ez /<-! egyben kezdetét veszi az eljövendő akadémia -megalapításának lehetősége. A mezőgazdaság rohamos tudományos fejlődése, mely külföldön, különösen Németországban valósággal csodákat müvei, már régen gondolkodóba ejtették haladnivágyó gazdáinkat. A köztu datba' viszont jól beidegződöft, hogy Magyarország, agrára Ham. Ha tehát életszínvonalát, általános kultúráját emelni óhajtja, az anyagiak főforrása, mezőgazdásága felé kell fordulnia. A verseny óriási, hogy a külföld nyomása clöl menekülhessünk, nem elegendő csak termelni, .hanem ugyanezt szerv e zetten, az Összes közgazdasági és terme sieti törvények tudásának a birtokában keli cselekednünk. Ebben a helyzetben ismét az EGE indít mozgalmat. Az egyetlen, magyar óvári akadémia elégtelen az ország fel sőbb tanulmányokat folytatni vágyó gazdáinak. Az EGE értekezletet tart és küldöttségekkel keresik fel a kormányt. A fáradozások eredményt is hoznak s az 1906 augusztus 17 i legfelsőbb elha / tarozással a tanintézet akadémiává ala kul át melynek első igazgatója dr. Szentikirályi Ákos. Az EGE és akadémia közötti kapcsolatok tovább mélyülnek, az akadémia egykori neves tanárai, dr. Páter Béla» Irta: SZÁSZ ISTVÁN t dr. Seyfried Károly és mások közvet j len a háború előtt mozgalmat indita 1 nak, hogy a fokozódó igények és nem zeii követelményeknek megfelelően az ! akadémiát egyetem* rangra emeljék. Az ; időközben kitört világháború azonban j ezeket a kérdéseket háttérbe szorította, j Az 1918 as főhatalom változás után, a ' magyar hallgatók szervezett ellenállása | következtében a magyar tannyelvű ok j tatást 1920 ik tanévig sikerült megtar tani. 1920 őszén azonban már bevezetik a kizárólagos románnytivii oktatást. Tanárok és tanítványok szerteszéledneik j és nagyrészük a magyarországi akadó ; miákon helyezkedik el. A megszállók nem mindig helyes irányba, de okulva a műit eredményein, j az intézetet nagy anyagi támogatással * igyekeznek előbbre v Ír -a A, Aí.a 3 rövidesen főiskola és 1938 ban a »eines ( vári miiegyetemhez kapcsolják, mint an nak mezőgazdasági fakultását. Ez alkalommal nem célom bírálatot mondani, csak annyit állapíthatunk meg, hogy ami történt, az nagyrészt a mi pénzünkből történt és a befektetett tőke egyáltalán nem hozta meg gyű mölcsét, még a román közösségnek sem. Az erdélyi földreform a magyar tömé gek rovására hatalmas földterületekhez juttatta a románságot, középbirtokos és lörténelrhi osztályunkat anyagilag tönkretette, de hatalmas földműves tá=* borunkon nem segített. Ezzel szemben joggal várhatta volna a világ, hogy a ki menthetetlennek, látszó anyagi fórrá- j sok és széles lehetőségek birtokában, a * román nemzeti mezőgazdaság példátlan I lendületet vesz. De nem ez történt. I Igaz, hogy mezőgazdaságilag agyon ad= j minisztráltak. azonban ez még a román I kis és törpebirtokosokon sem segített, j annál kevésbé a magyarokon. Ha a román gazdasági akadémia az elmúlt több mint két évtizeden át nem csupán hiú tudományoskodást űz, ha nem megfelelő tanszékeinek fejlesztésé vei és ha kell, újabb tanszékek beállL* tásával a helyes irányt követve nemze 'dékeket nevel, melyek az erdélyi külön leges viszonyok ismeretének birtokában az egész ország mezőgazdaságát, agrár i politikáját irányítják, másként nézne ki a helyzet itt is, de odaát is! Az Akadémiát, mely többeik1 'között az elmuB időszakban egy újabb föépii lettel gyarapodott, jórészt kifosztva vette át kormányzatunk. A bécsi döntés után kiküldött magyar megfigyelők alig tudtak valamit megtartani. Ezzel szemben annál több fenyegetést kaptak a megszorult és távozó megszállóktól. Dr, vitéz Biró Gyula, az Akadémia uj igazgatója, erdélyi ember, ismeri v szó * nyainkat és rendelkezik azokkal a ké pességekkel, amelyek öt a kezdeti nehézségek leküzdésével uj, nagy alkotá«* sokra alkalmassá teszi. Az Akadém a feladatai folytonosan gyarapodnak és az Erdélyi Magyar Gaz dasági Egylet ismét segítségére siet fél tett müvének. Az Akadémia az időszerű követeimé-* nyéknek megfelelően át kell, hogy ala kuljon mezőgazdasági főiskolává. Uj tanszékeket állítsanak fel, amelyek a múlt sebeit nemcsak gyógyítják, hanem az erdélyi viszonyok tökéletes mégis mérésé után hivatva lesznek nemcsak egy üres, tudományoskodó programot adni, hanem nemzeti mezőgazdálkodásunkat uj alapokra helyezve, az erdélyi gazdát tulajdon Ígéret földjén boldo gitani. Teleki Béla gr., az EMGE aíelnöke a fenti irányelveket követve, máris érint ! kezést keresett kormányzatunk illetéke s szerveivel. Nem lehetnek kétségeink aziránt, hogy vitéz gróf Teleki Mihály földmű* v elésügyi miniszter, a magyar mezőgazdaság jeles vezetője ebben a tekintet ben is segítő kezet nyújt. Erdély mindig többet, jobbat kellett hogy adjon a magyarságnak és a világ-* nak, mint ahogyan az erejéből kitelni látszott. A vallás és nemzetiségi szabadság klasszikus földje voltunk a magyar szellem uralma alatt, melyre a világ * múltban sokszor csodálattal tekintett. Tudósuk, írók, nagy államférfiak és hadvezérek szülőföldje a világnak ez a kis területe, melyre büszkén hivatkozz hatunk minden megpróbáltatásunk közepette. És akkor csak tudós gazdái? vagy jeles közgazdái ne volnának en* nek a földnél ? Nem 1 Erezzük, ion már, vagy itt is van közöttünk a JUegy szervező. Csak talán még nem látjuk, mert hozzászoktunk, hogy hegyeket járva nem a mellettünk haladót nézzük, hanem a távlatokat keressük. A múlt hibáin okulva, fokozott figye lemmel fordulunk a fontosságában meg-* növekedett, visszatért akadémia felé. Ez az intézményünk van hívatva* hogy az EMGE mellett azt a szellemet sugározza, mely túl a közgazdasági tö kéíeíességen, az erdélyi magyar mezőgazdálkodás alapját képezi. Közeledjetek alázatos szeretetiei s földhöz és az minden titkát megmutatja nektek. Ezt sugározta, ezt adta nekünk a múltban is az akadémia szelleme. Most pedig, erdélyi magyarok, örüljünk... I Akadémia! Hódolattal köszöntünk Té ged! j á magyar társadalmi egyesületek vezetőségei mélységes hódolatukról és hálájukról biztosították Kormányzó Urunkat BUDAPEST, november 16. (MII.) Számos társadalmi egyesület vezetősége ülést, tartott, amelyen a legmélyebb megdöbbenéssel tárgyalták azokat n nemzetellenes terveket, amelyek az igazságügyi hatóságokat is foglalkoztatták és amely el: Magyarország országgyarapitó kor-' mányzójának fenkölt személyét is tárna- dósuk körébe vonták. Az egyesületek átiratot intéztek a kormányhoz, amelyben a magyar nép millióinak háláját és mélységes hódolatát tolmácsolták és a magyar BERLIN, november 16. (Német Távirali Iroda.) A német légi haderő a péntekre \ ir- radó éjszaka hatalmas hullámokban döntő támadást intézett Coventry, A torna hadfelszerelési központja ellen. A hatalmas nnvelü támadásban fiOD-nál több romboló és harci repülőgép .vett részt. Mintegy 500 009 k-lotársadalon.» nevében arra kérték a Kormányzó Urat, hogy 'a kormáhyh’atalom. vessen véget a hatalmi rosszhiszeműségtől átfűtött felforgató, mérgező működésnek és mentsék meg a jóhiszemű magyar tömegeket az egyéni célt szolgáló félrevezetés további, veszedelmeitől. Egyidejűleg bizijösi tolták a kormányzó Urat arról, hogy a magyar nemzet és társadalom ' minden ereje a Kormányzó Ur Öfőméltósága rendelkezésére áll a nemzeUbontóf felforgató törekvések letörésére. gram romboló és 30.000 kilogram g/ujlóbmn- hát dobtak a városra a német repülök. V i kedvező időjárás javára volt a támadó .*la- j kutatóknak. A bombázás batás i re* ( neles volt. Már az első repülőgéplmlbimok nvoáaán j sok kisebb gyárépület a levegőbe röpült. Ké- j sőbb az itt-ott keletkezett kise.bb-nagyobb itizek egyetlen lángtengerré folytak össze. Coventry zsúfolva volt különleges gyárakkal. Elsősorban motoralkatrészek és más. a repülőgépgyárrá-hoz szükséges fémréaeék gyártására alkalmas üzemek voltak itt berendezve a nagy hadfelszerelési központ szivében. Ezeket mind szétrombolták egyí'cen éjszaka alatt. Az angol légi fegyverkezést megsemmisítő csapás érte. (MTI.) Jugoszlávia kitart a szigora semlegesség melleit RÓMA. november 16. (Magyar 'távirati Iroda.) Mint a Popolo di Roma belgrádi tudósítója jelenti, a jugoszláv - közvélemény nagy megnyugvással vette tudomásul a kormány képviselőjének kijelentéseit, hogy Jugoszlávia kitart a szigorú- semlegesség .mellett. A tegnapi hivatalos kijelentések véget vetőitek azoknak a kisérletekuek, amelyekkel meg akarták bontani Belgrad jóviszonyát Rómával és Berlinnel. Megnyugvással vette tudomásul a jugoszláv közvélemény azt a budapesti jelentést is. ameiv beszámol Csákv István gróf kiiliigvm. niszter beszédéről, nevezetesen arról a részről, amelyet Jugoszlávia irányában tett. Félezernél több német repülőgép intézett döntő támadást Anglia hadfelszerelési központja eilen
