Ellenzék, 1940. november (61. évfolyam, 251-274. szám)
1940-11-16 / 262. szám
f IXt ft V FOL YAM. 202. SZÁM. W'flL&N&&K mmmm Vitéz Bariba Károly honvédelmi miniszter mondta; „Az igazság kivívta részünkre azt, amihez fussunk voW‘------------ i «■■■»»---------Uj hadtestet állítanak fel Erdélyben — jelentette ki a miniszter a hadügyi tárca költségvetési vitája során. — A magyar honvédség dicsérete a képviselőházban. — Négyszázmillió pengőt jelent a nemzetgazdálkodásban az ország kereskedelme BUDAPEST, november 15. A képviselőház szerdai interpellációs napján még Horváth Ferenc, Molnár Lajos, Meskó Zoltán, Piukovics József, Szöllősy Jenő, Pap József, Palló Imre, Tóth János slb. interpelláltak. Meskó Zoltánnak a külföldre vándorolt magyarok visszatelepítéséről szóló interpellációjára tusga gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszolt, hangoztatva, hogy a kormány minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy visszajöjjenek főleg a romániai regáti részből a kivándorolt magyarok. T suffer Gábor é« Budioszky László interpellációikban a sajtóoenzura eltörlését, sürgették Budinszky László másik interpellációjában a 3400-as rendelet eltörlése után tapasztalható aggasztó jelenségeket tette szóvá, utalva arra, hogy a bel* iigyminiszter idevonatkozó bizalmas rendeleté véleménye szerint ellenkező szellemű a visszavont rendelettel. Keresztes- Fischer belügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy a kormány elfogadta a képviselő által említett rendeletét nem bizalmas utasításként, hanem azért, mert a rendelet tartalma felel meg a ma is érvényben lévő közjogi rendszernek. A nyilaskeresztes párt ugyanis olyan értelmezési igyekezett adni a rendeletnek, amely félremagyarázásra adhatott okot és alkalmas volt a magyar tisztviselői kar félrevezetésére. Ezért volt szükség a rendelet megfelelő megmagyarázására, mert « kormány álláspontja szerint a közalkalmazott fenntarthatja politikai felfogását és gyakorolhatja politikai jogát szavazatának leadásával, minden ezen túlmenő politikai magatartás azonbah beleütközik a köztárgyilagosságba és fegyelembe. Ugyancsak a belügyminiszter válaszolt Matolcsy Mátyás interpellációjára, mig Teleki miniszterelnök Rajnis Ferencnek az iparügyi miniszter sürgős távozása ügyében előterjesztett interpellációjára válaszolt, kijelentve, hogy a bányászküldöttségnek az ipariigyi miniszter által történt nemfogadásában nem lát semmi kifogásolni yalót, mert a sztrájk nem lehet a mai nehéz helyzetben eszköz és ha a munkásság egy része politikai pártokon keresztül keresett érintkezést a miniszterrel, küldöttsége nem lehetett a munkásság törvényes képviselete. A bérkérdések ügyében a kormánynak az az álláspontja, hogy a 7 százalékos emelés sem a bányászoknál, sem egyéb ipari téren nem jelenti azt, hogy a vállalatok a béreket külön rnég nem emelhetik, A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette. Ezután Baky László, Gruber Lajos, Kabók Lajos és elv. Jandl Lajos interpelláltak. Vájná Gábor a lej beváltási árfolyamáról kapcsolatban interpellált. Szöllősy Jenő az aratás nélkül maradt mezőgazdasági munkások ínséges helyzetét tette szóvá. Felszólalására Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt és ezeket mondotta: A honvédelmi miniszter folytatólagos szabadságolások utján módot adott egy ízben 250.000 embernek, majd pedig 120.000-nek, hogy szabadságra menjen és elvégezze az aratást. Csak egyes határvadász zászlóaljakat nem lehetett szabadságolni, viszont később módot adtak a keresetre közmunkákkal. Egyébként közli, hogy a kormány igyekezett gondoskodni ezekről az emberekről. A bejegyzett 36 interpelláló közül 13-at töröltek. A napirend' végéi* személyes meglámadtatás visszautasítása címén Teleki János gróf. Szabó Gyula és Szöllősy Jenő szólaltak fel. Gruber Lajos ugyanezen a címen kért engedélyt a felszólalásra. de az elnök megállapította, hogy lényegében újabb személyes támadást követett el és emiatt rendreutasitot- ta. A Ház ülése éjjel felegy órakor ért véget. Á KÖLTSÉGVETÉSI VITA HARMADIK NAPJA A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház ma már harmadik napja folytatja a költségvetés tárgyalását. A mai ülésen a honvédelmi tárca költségvetésének tegnap megkezdett vitáját folytatták, majd a kereskedelmi, illetve az iparügyi tárca költségvetésének tárgyalása következett. 10 óra után nyitotta meg Szinnyei-Mer- se Jenő az ülést. A kormányt vitéz Bariba Károly honvédelmi miniszter képviselte. Baky László nyilas képviselő volt az első szónok. A legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a magyar honvédségről. Kérte, hogy fejlesszék felszerelését. minél korszerűbbé. Ezután hangoztatta, hogy a honvéd tisztikar mentes minden politikai, ténykedéstől. Kéri a minisztert, hogy a honvéd tisztikar egyes tagjai ellen esetleg beérkező bizalmas feljelentések megtevőit személy szerint tegyék felelőssé. A magyar hadsereg nemzeineveiö tényező .Vitéz Faragó Ede örömét fejezte ki, hogy a honvédség kérdésében egy a pártok véleménye. A magyar hadsereg nemzetnevelő tényező. Helyesnek találja a munka-szolgálatot. Felvetette azt az eszmét, hogy a szellemi munkaszolgálatot is meg kellene csinálni, amely abból állna, hogy az orvosok, tanárok és ügyvédek politikamentes nevelő tevékenységet fejtenének ki a hadseregben. Katonai könyvtárak létesítését javasolja. A költségvetést elfogadja. Fiissy Kálmán azt fejtegette, hogy a honvédelmi kiadásokat nem lehet függővé tenni az állam bevételeitől. Á hpnvédség minél korszerűbb felszerelése mellett foglalt állást, majd kérte, hogy a komáromi évszázados helyőrségi kórházat a város egészségesebb részén építsék njra. A költségvetést nem fogadja el, mert bizalmatlan a kormány iránt. DICSÉRET A HONVÉDSÉGNEK Vitéz Rosznics István báró visszapillantást vetett az 1918-as időkre és a szegedi ellenforradalom elindulására. Örömmel állapította meg, hogy a honvédség rövid időn belül újjáéledt és teljes elismerését fejezte ki az elmúlt évek honvédelmi minisztereinek, akik „jól sáfárkodtak a Ház által megszavazott. összeggel“. A magyar feltámadás utján, meggyőződése szerint, a magyar hadsereg meg tudja mutatni az utat. A továbbiakban a háborús rokkantak helyzetével foglalkozott. Elismerte, bogy a honvédelmi kormány a gazdasági helyzethez képest gondoskodik róluk, azonban a hadirokkantak részére nem kii- nyöradományt és szánalmat kér, hanem megbecsülést és elismerést. (Helyeslés, taps.) A tárca költségvetését elfogadta. A feliratkozott szónokok sorában Kovács Gyula következett volna, ő azonban nem volt jelen, igy a névsorból törölték. Gróf Károlyi Viktor hangoztatta, hogy a háború előtti honvédelem fejlesztésénél elhanyagolták a népnevelés kérdését. Elismeréssel szóit a honvédségi nevelőintézeteinkről. A kormány politikáját nem tartja alkalmasnak arra, hogy a nemzet eb ienállóképesiségét a maximumig fokozza. A honvédelemmel szoros összefüggésben vannak a gazdasági kérdések. A kormán)- Sem politikai, sem gazdasági tekintetben nem tud szerinte olyan eredményeket felmutatni, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy adott esetben komoly támaszt nyújtsanak a hadseregnek. A belpolitikának is összhangban kéne lennie a hadvezetéssel. A kormány politikája iránti bizalmatlanságból a költség- vetést nem fogadja él. Halmai János kérte; a családi pótlék emelését, az előléptetések rendszerének át alakítását és a hadiüzemek legrövidebb időn belül való államosítását. A költségvetést nem fogadja el. Vájná Gábor .azon a véleményen van, hogy a honvédelem számára sokkal nagyobb összeget kellett volna rendelkezésre bocsátani. Több fiatal tisztet kell kiképezni a magyar nép fiai közüL A költségvetést nem fogadja ti. A honvédelmi miniszter nagy beszéde Ezután vitéz Bantba Károly honvédelmi miniszter emelkedett szólásra. —: Minden magyarnak, de különösen azoknak, akik részt vettek a felvidéki, kárpátaljai és erdélyi bevonulásokban, érezniük kellett, hogy az ország gyarapodása milyen szorosan fűződik a honvédség újjászületéséhez — mondotta a honvédelmi miniszter. — Katona nemzet vagyunk. Tudjuk, ha kekett volna: a magyar katona ismét vérével irta volna be nevét a történelembe. A sors másként határozott: az igazság kivívta részünkre azt, amihez jussunk volt és egy érintetlen és erős honvédség vonulhatott he a felszabadult területekre. —• A nemzet áldozatai nem voütak hiábavalók. Mi, katonák ezt hangoztattuk ffiefegy* verezetisegünkben is. Gyorsaságra volt szükségünk: nem volt szabad elmaradnunk a többi nemzetek mögött. * Ha nyugalmunkat és erőnket nem őrizzük meg, elvesztünk volna, hiszen három évvel ezelőtt még fegyverkezési egyenjogúságunk sem volt. Bíztunk a magunk igazságában, de tudtuk, hogy csak az az igazság győzedelmeskedik. mely mögött erős hadsereg áll. A honvédelmi miniszter ezután rámutatott) a törvényjavaslat összeálüíásáná; állápul szolgáló eK-ekre. — Ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával.— mondotta — a nemzet nem mentesd-/ a további áldozatoktól. A kÖHtlség vetés tisztán az uj területi gyarapodás előtt fent- állő költségeket fogla ja magában. Nem szerepelnek benne az' Erdély katonai megszer. vezéséhez Szükséges költségek. Erdélyben egy uj hadtest felállítását határoztuk e!. Ez uj áldozatokat igények hiszen a bevonuláskor csupasz falakon kívül alig találtunk valamit. A hadsereg továbbfejlesztését, a légi és páncélos alakulatok kibővítését elsőrendű feladatunknak kell hogy tekintsük. Hadseregünk! ven két fontos elvnek kell érvényesülnie. Igen fontos a jó e/l'á'tás.és a ruházat, E téren kevés a panasz. Megemlítette a honvédelmi miniszter, hogy még a legszegényebb társadalmi rétegből lévők is megerősödve kerülnek ki a katonaságtól, . Hangoztatta hogy a hadinyereséget ki akarja zárni a kadseregszáilitásbók Megemlékezett arról, hogy az erdélyi bevonulás idején u tisztikar együtt, egy konyhán, étkezett a legénységgel, Kifejtette, hogy a honvédnek bárhol1 éreznie kell, hogy egyetlen nagyr családhoz tartozik. — A magyar hadsereg -—- mondotta a) nemzeti gondolkodás iskolája kell legyen. POLITIKAMENTES HADSEREG Feladatának tekinti, hogy a hadsereget minden politikai befolyástól távol tartsa. E tekintetben a honvédség körében nem észlelt zavarokat. Kötelességének érzi kijelennem, hogy a politikai pártok ne kíséreljék a hadsereg utján érvényesíteni érdekeiket. KiméteiDen erélíye’ fog felilépni azok éjién, akik a hadsereget be akarják vonni a politikába. \PA ,j cpjROPAVEvQ-. KP. ára csak 176 ' v# A hadsereg politizálása — mondotta — a nemzet halálát jelenti, Han goztatta, hogy a bevonult katonáknak érezniök kell, hogy hozzátartozóikról az állam gondoskodik. Meg tette az első lépéseket a katonai nyugdijak rendezésére is. A repülés fejlesztését.jelentős öaszeggeH keli támogatni. Nagyon fontos az ifjúság önkéntes alakulatainak ©laőrangu kiképzi»«- Megemlékezett arról, hogy / az erdélyi bevonulás alkalmával az ifjú honvédség féuyes helyet vívott ki magának az ország történelmében. Köszönettel mondott mindazoknak, akik a honvédség mai színvonalra való emeléséhez hozzájárultak. A továbbiak során kijelentette, hogy a nyugalomba vonulít katonatisztek polgári tisztségekbe vám elhelyezkedésének kérdését komoly elbírálás tárgyává teszi. Hangoztatta, hogy a hadseregben nem észlelhető sBenszeav # munkásság iránt. A hadsereg megértéssel és rokouszenvvel uézi azok munkásságát, akik a nemzetért dolgoznak. A leszerelés kérdésév*! kapcsolatosan adott felvilágosításokat ezután a honvédelmi miniszter. Bejelentette, hogy a leszerelést fokozatosan végrehajtja. Erdélyben bizonyos csapattestek visszatartása azonban rendkívül fontos as uj hadtest felállításáig, de reméli, hogy az év végéig a tartalékosok végleges leszerelését sikerül lebonyolítani. TOVÁBBI FELSZÓLALÁSOK Gosztonyi Sándor hozzászólásában hangoztatta, hogy leventeoktató szakiíkolák^t kell létesíteni, ahol a fiatal értelmiségek is jelen tős szerepet nyernének. Bándy Antal a zsidó munkatáboroknak a falvak népére gyakorolt destruktiv hatását fejtegette. Tauffér Gábor kijelentette, hogy egyetért a honvédség fej lesztését szolgáló elvekkel, de a kormányzat- iránti bizalmatlansága miatt a javaslatot nem fogadja el. ELFOGADJÁK A JAVASLATOT A felszólalások után a Ház a javaslatot úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A POSTA ÉS A MÁV KÖLTSÉGVETÉSE Ezután a kereskedelmi és a közlekedésügyi tárca és az ezzel kapcsolatos M. Kir. Posta és a MÁV költségvetésének tárgyalására tért át. a Ház. Angyal László a kereskedelmi és közlekedésügyi tárca költségvetésének előadója hangoztatta. hogy a költségvetés összeállításánál a szakszerű éleslátás, a szociális és keresztény elvek szolgáltak alapul. Visszautasította azt a tévhitet, mintha a magyarság nem volna alkalmas a kereskedelmi élet fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy a magyar paraszt életrevaló kereskedő. Szükség van azonban arra, húgv a szakismeretek. népszeriisidéséről kellőképpen gondoskodjunk. Megemlékezett arról, hogy a költségvetésben elsőizben szerepel a Külkereskedelmi Hivatal. melynek hatáskörét a belkereskedelemre •is ki kell terjeszteni. MEGINDUL A VITA A vitát Zimmer ícvenc, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka indította meg, aki hangoztatta, hogy a kereskedelem a mai rendszer mellet nem tud boldogulni. , A kormány látszólag kiszorította a kapita lista-liberális rendszert, de helyén olyau rendszert állandósított, mely nem alkalmas a fej lő (lésre. Főleg a termelésben van a hiba. ' amiért a földművelésügyi minisztert: teszi felelőssé. A javaslatot nem fogadja el. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalonJ
