Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-12 / 235. szám

H 1. L F N Z f' K t \ 10 Elégtételt kér a megsértett magyar kegyelet Vissza kell állítani a házsongárdi temető Tőszakos módon megsértett magyar jellegét Haszon hétéves kegyeíelíelen búvárkodás a történelmi igazság, a művészet, a magyarság és az ősi hagyományok rovására Amikor még a íemeíkezés körül is éryénsesülí a protekció KOLOZSVÁR, október 12. Newrégö>en mozgalmat kezdeményeztünk, liogy a kolozs­vári temető vegye lel in igára ismét régi, liá- bontatlan magyar jellegit, azt a jelleget, amelyet az elnyomás most elmúlt 22 évig tartó keserű korszaka alatt kz illetéke? ható­ságok mindenféle megengedhetetlen eszköz­zel Így,1 -ztek mesterségesen átfesteni, vagy meghamisítani. A házsongárdi temető vár >s ónknak t ; pm olyan jellegzetessége, aitárcsak a Mátyás szo­bor, Hollós Mátyás szülőháza, u Bethlen-hás- tya, vagy c h ellegvár, amelyek után a föld bármely sarkából visszaáhilozik a Kolozsvár falai közül elkerült polgár. A PUSZTULÁS UTJÁN... Sajnos, ez a fenségesei szép teme-’.ií, er-lé- lyi magyarságunk drága -unc-.e is, mint any- nyi más intézmény és művészi értéket képvi­Az utóbbi időben a város magyarsága már annyira elszegényedett, hogy sok közülük a temető alkalmasabb pontjain fekvő családi sírhelyét is kénytelen volt áruba bocsátani, hogy azzal is segítsen ordítozó és kiáltozó nyomorán és ezt kiaknázta városunk egyik ..érdemes“ polgármestere. Eszébe jutott, hogy megtiltja, illetve megszigorítja az ilyen adásvételi ügyletek létrejöttét. A súlyos nyo­morba jutott embereknek, akik a szó szoros értelmében apáik feje alól kellett eladjak a földet, csak az illető polgármester ur enge­délyével adhatták el sírhelyeiket, amelyeket a polgármesteri pártfogás kizárólag román kezekbe juttatott. Másik alkalmas módja a sirhelyek felszabadításának már törvényes alapokra helyezkedett és elbújva a temetői szabályzat vonatkozó szakaszai mögé, végez­te romboló munkáját. Köztudomású, a temetői szabályzat egyik pontja úgy szól, hogy a harminc éven keresz­tül meg nem váltott sirhelyek a város tulaj­donába mennek át. Soha senki olyan buzgón nem alkalmazta ezeket a szabályzati előíráso­kat, mint az elmúlt évtized román vezetői. Rendcsinálás ürügye alatt nekiestek a teme­tő törzskönyveinek és fékevesztetten végez­ték romboló munkáikat. Szinte szenvedéllyel kutatták fel a meg nem váltott sirbelyeket, amelyekkel lelketlen kufárok végeztek gálád üzleteket. A felelőtlen, romboló kezek sem­mit sem kíméltek és érintésük alatt régi mű­emlékek, néprajzi és társadalompolitikai ereklyék porlottak szét. A pusztítás óriási méretű volt. Ásványvizek - gyógyvizek ÉDESKUTY-nál Budapest, V. Erzsébet-tér 8 szám. ........................... INI IMI «Ilia Hill I IIIW— HAJSZA A MŰEMLÉKEK ELLEN Mi tartjuk magunkat a szigorú előírások­hoz, — mondották igen gyakran, mikor vá­rosunk történettudósai, vagy más magyar közéleti tényezői felemelték tiltó szavukat a rombolások elten. Az előirás természetesen nagyon világos volt: amely sírhelyet harminc éven keresztül nem váltanak meg újra, az a város tulajdonába megy át. Ugyanez a sza­kasz azonban nem irta elő azt, hogy ezen ürügy alatt középkori építészeti remekeket és az újabb korok építészeti emlékeinek egy- egy jellegzetes darabját szabad eltüntetni a föld színéről. Az erőhatalommal felszabadí­tott sírhelyeken nagyon gyakran hatalmas gránit vagy márvány síremlékek, vagy ki- sebb-nagyobb homok- és terméskő emlékmű­vek állottak, melyeket a temető gondozói egyszerűen lehordattak eredeti helyükről és a temető egyik sarkában összehordva, meg­kezdték a sírkövekkel való lelketlen kufár- kodást. A drágább anyagból készült síremlé­keket a temetőkerités mellett tették ki köz­szemlére és a sokszor több, mint ezer pengő értéket képviselő sírköveket potom áron 100 —150 pengőért bocsátották áruba. Az érté­kesítésre nem alkalmas homok- vagy termés­kő emlékműveket szanaszéjjel dobálták a te­mető sarkába, ahol nagyrészük már teljesen selö emlék, szomorú sorit jutott az utóbbi két évtizedben. Az 1918-iki főbataloinválto- záskor természetesen romai kezekbe került a városi köztemető gondozása s az azóta el­telt kél évtized bőven c'.tgjil'lö i olt ahhoz, hogy az illetékes közigazgat.i-i szénák g\ o- gyithatatlan sebeket ejtse.net ezen a szép műemléken. A város ügyet két évtizeden keresztül vezető városatyákul ík \ -It gondjuk arra, hogy minden lehető cszttő/.'.el közremű­ködjenek abban a munkában, amellyel a há­zsongárdi temető magyar arculatán egy egy fájdalmas sebet lehetett korbácsolni. A DÍSZSÍRHELYEK RENDSZERE Egyik legegyszerűbb mód volt ennek el­érésére u díszsírhelyek adomány ozása, amely­nek birtokosai sokszor még életükben sok- százezres költséggel építtettek maguknak leg­többször minden művészi ízlést nélkülöző $irü€iö-ül€it€il€§ belesülyedt a laza talajba, vagy pedig balom­ba rakva, a két méteres fü és gaz között el­merülve málladozik. SZOMORÚ TAPASZTALATOK Városunknak az anyaországhoz való vissza­térése után elsőrendű kötelesésgiinknek tar­tottuk megtekinteni városunknak ezt a drá­ga gyöngyszemét, a házsongárdi temetőt és felhívni az illetékesek figyelmét az ott látott I dolgokra. Amit ott tapasztaltunk, a legn.i- • gyobb fájdalommal töltött el. Az egykori dí­szes, gondozott temető most sivár és gondo­zatlan. Az utaltat és ösvényeket felverte a gyom, a lehullott fagalyahat, hervadt koszo­rúkat, virágokat sok helyen évek óta nem gyűjtötték össze és egy-egy helyen a kripták kórul többméter magasan áll a szemét. Elég, ha megemlítjük a főút jobboldaláu lévő gyö­nyörű Barcsai-kriptát, amely megett az el­múlt két évtized minden szennye és piszka hatalmas kriptákat és síremlékeket. Termé­szetesen díszsírhelyeket v-ik a temető ie> szebb részeiben, a főut/i.ii ik. mentén adtak és nagyon sokszor nyjlc-íiz. más eirdiinlot kellett eltüntetni ahhoz, hogy val.'ineR k nagyhatalmú román ír inéit J nyugvchclyct kapjon. A SZÁMŰZŐÉTEK Mig a magyar társadalom sole étdemes tag jónak már csal: az újonnan m i:\n\itoli te meíörészekben utaltak ki földön'ili >~>ök la l:ást. addig sok viharos közéleti szereplésü román ur a halálban megtisztulva és uiegen gesztelve költözött pihenőre a főútvonalak mentén lévő díszsírhelyeken. Természetesen a diszsirhelyek kiutalására nem mindig volt elegendő szabad terület és ilyenkor az élelmes temetögondnokok és vá­rosi intéző uralc egészen sajátságos módszer­hez folyamodlak .,térnyerés“ céljából. gyűlt össze. De igy van ez a legtöbb kriptá­val és síremlékkel, amelyek közül sok már szinte elmerült a halomba hordott szemét között. KAPZSISÁG ÉS ROSSZAKARAT A legfájdalmasabb azonban az, amit a ku- fár szelletnek által eladásra Ítélt sírkövek gyűjtőhelyén tapasztal az ember. A kisebb és régibb köveknek már végük van. De még számos bever szabadon. Kolozsvár és Erdély- ország főúri és nemesi családjainak és leg- jobbnevii polgárainak síremlékei hányódnak szunaszéjjel most is, legtöbbje darabokra szedve, vagy széttöredezve. Az illetékesek kapzsiságát és rosszakaratát kétséget kizá­róan meg lehet állapítani abból, hogy néme­lyik sirkövet a törvényes idő letelte előtt mozdították el helyéről. A temetési időpont legalább is azt mutatja, hogy egyes sirhelyek bérlete csak esztendők múlva ját le. 9 A 0 október 12. ronye^emeííyí nyerni a/ élet legkellemesebb meglepetése. A magyar királyi osztálysorö- játék játékterve a legjobb! Szerencsés esetben nyerhető 700.000 Pengő. A jutalom 403.000 Pengéi. A főnyeremény 300.000 PeTigö. Renge'e.2[ egyib nyeremény, me'vck tekintélyes vagyont jelentenek. Rövia idő alatt összesen /.özei tízmillió peng * kerül kisorsolásra és azonnali kifizetésre készpénzben ! i! — Az összes sorsjegyek fele nyer! Hivatalos «orsjegyár ik : Vi — 2S Pengő, 1/2 = 14 P-, Vi = 7 P., »I 2.50 P. Fizetés a sorsjegy szállítása után és az október 19-én kezdődő húzás e ott. Rendeléshez levelezőlap por­tos címmel elegendő! BORGE FRIGYES Bank Rt. főárásitó BUDAPEST, Kossuth Lajos-utca 4. AEüftci pn§2!t!lá§ro Megleli A 4—500 darab kidobott sírkő közül csu­pán néhánynak és újabb keletiinek jegyeztük fel a feliratát, de ez már megölelő világos­ságot dérit arra a barbár munkára, amelyet egyesek esztendőkön keresztül végeztek a te­metőben. A feljegyzettek között van Hídvégi gróf Mikó Rozália fehér márványköve (meg­halt 1891-ben), br. Báuffy Zsigmond fehér gránit síremléke (meghalt 1335-ben), Nagy- kászoni és Impéri báró Bornemissza Károly fehér márványkeve (meghalt 1905-ben), bá­ró Bánffy Kálmán fehér márványköve (meg­halt 1900-ban), Komáromi Mészáros Károly szürke gránitköve (meghalt 1911-ben), To­kaji Aladár szászvárosi főgimnáziumi tanár pikkelyes gránitköve (meghalt 1906-ban), Tuba Lajcs gazdasági akadémiai tanár sirkö- ve (meghalt 1914-ben), Faló Sándor kolozs­vári ev. ref. pap sirköve (elhunyt 1890-ben), özv. Fleischer Keresztélyné szül. Hagemanr, Charlotte szürke gránitköve, Pál ímréné (megh. 1898-ban), Székely Mária (meghalt 1913- ban), Barla Ujfalvi Etelka (megh. 1914- ben), Nyiredi Lacika (megh. 1911-ben), Csintalan Gyula (megh. 1905-ben), Felházi Jánosné (megh. 1911-ben). Nagy Zsigmond szürke gránitköve (született 1870-ben, a ha­lálozási év nincs feltüntetve, tehát nagyon I valószínű, hogy az illető még életben van, j Benő Sándor (megh. 1910-ben), Krizbai De­zső Elek, Periinger Mátyás. Benkő József, ! lerenczi Mózesné. Szász Réláné, Szentléleki • Sándor Ignác, Csikrákcsi Ágoston Józref, Bcgdánffy László, Zetelaki Máthé Sándor, Csonka Andor, Szegedi Mihályné, Azbej Ge- rőné, Újhelyi Ferenc, Halász Ferenc, dr. Bá­lint Sáudorué, szül. Nyiredi Róza, Darnóczi Ignác, Ábrahámfalvi Ugrón Antal, báró Boy- neburck Antal huszárkapitány, stb. sirköve. Szinte történelmi értéke vau úgy építészeti, mint stilustani szempontból egy pompás fa- ragásu terméskőnek, mely' a 17-ik század ele­jéről származik. A megrongált feliratból még most is jól ki lehet olvasni az alábbi szöve­get: Elnyugván az Urban. Itt fekszik Gál Andrásnak egy szerelmes leánya Borbára 1622 die TSovembris 17 az ö életének .... esztendejében. Csupán néhány nevet ragadtunk ki a sok­száz közül, de nem is tartjuk szükségesnek, hogy valamennyit nyilvánosságra hozzuk. Eb­ből már elég világosan láthatjuk, milyen sor­sa volt huszonkét éven át a temetőnek és nyugodtan mondhatjuk a magyarságnak is, amelynek fiai még a másvilági állmukat sem alhatták békében. HIWikTASböS ‘te. 1 és kereskedelmi nyomtatványok, könyvek, lapok napi áron, azonnali szálíitásra rendelhetők NáGY JENŐ és FIA o indájában Kolozsvár, Egyetem-utca 8. Telefon i 35-83. |jj ÉS A HŐSÖK TEMETŐJÉBEN?; A hősök temetőjében még ennél is szomo­rúbb a helyzet. Ez a lemetőrész, amelyben békésen aludták egymás mellett hősi niir.it kát Európa nagyszámú nemzetiségeinek vL lágháborus halottal, a román katonai hatósá­gok rendezési dühénél* esett áldozatéul. Alig néhány héttel ezelőtt, körülbelül a nyár elején támadt az az eszméjük az illető katonai vezetőknek, hogy „rendet'' teremt­senek a hősök temetőjében. Milyen szándék vezette őket, nem tudjuk. Akkoriban azt hit­tük, hogy a tervük üdvös elgondoláson -ila­pult s a szent helyekké nyilvánított hires, és gyönyörűen rendezett olaszországi katona-te­metők képe lebegett illetékesek lelki szem* i előtt, amikor meghozták határozatukat a bő­sök temetőjének rendezésére vonatkozólag. Tévedtünk. Rendezés helyett barbár módon feldúllak és siralmak völgyévé változtat! zk az addig egyszerűségében is fenséges temetőt. Akkoriban azzal az ürüggyel leplezték tét tűket, hogy kihantolják az Összes sírokat, amelyeknek lakóiból néhányat a különböző nemzetiségek szerint kiválogatva, díszsírhe­lyen helyeznek ismét ny e. momra, rc-g a többi hősök földi maradvány bt közös sírok­ba temetik el. Munkájuk azt eredményezte» í hogy a temető keleti rés/ebrn és a közbüiső I részeken minden tervszerűség nélku1 kiástál: i 300—100 sírt, amelyeknek lakóit 30--40 pa- ! rányi. megjelöletlen hant alatt helyezték el. j A felásott sirok pedig, amei -ckn.-l a oson*- és koporsómaradékokat ke* r< Idsér tő felüle­tességgel szedték össze, feldúlva visezaban- tolatlanul maradtak, olyanná vált >z‘atva a temetői, mintha ágyulövedékek szakgattík volna fel. A sírokról levett kereszteket rs I kopjafákat az őrház közelében dobálták ha lomra, örök időkre meggátolva annak a lehe­tőségét, hogy valaha is meg lehessen állapí­tani, melyik sirbalmot jelölték. A zavartkel- tésre különben egyéb módszerük is akadt. Az összes fejfákat és kereszteket vastagon lemeszelték, úgyhogy ma már csak egyes be­vésett feliratú sírokról lehet megállapitcmi, hogy kinek a neve volt rávésve, a tusfesté- kes feliratok eltűntek a vastag mészréteg alatt. Hosszadalmas és odaadó munkára lesz szükség, hogy részleteiben bár megmentsék a halálraítélt temetőt. Az ismeretlen katona sírhelyén a honvédség bevonulásának emlé­kére emelt hatalmas siremlék bizonyság reá, hogy ezt a munkát el is végzik és a sirkert lakói tulvilági életükben megnyugodva, örök békében fogják tovább álmodni az emberi­ség szebb jövőjét. Elszomoritó ez az egész kép. Hiszen ha­lottakkal bántak ilyen rettentő módon és ke­gyelet nélkül. Halottak csendjét és nyugal­mát háborították meg, akiknek örök békéjét vissza kell adni, — de az igazság jegyében.  halál néma fenségében csak az igazságnak lehet győzedelmeskednie. Kolozsvár teme­tőinek sértetlenül vissza kell adni a magtik igazi magyar jellegét, mert mások nem is le­hetnek. És gondoskodni kell arról az összes érdekelt tényezők összefogásával, hogy ez még az idei halottak napját megelőzően meg­történhessék. A megsértett igazságnak és ke­gyeletnek elégtételt kell kapnia, hogy a ko­lozsvári temető újra az legyen, ami évszáza­dokon át volt. zavartalan nyugalomban. a csend, az örök magyar béke és a feltámadás hitének szent zarándokhelye. Egy nagy ma­gyar város igazságosan magyar jellegű teme­tője, átfestések, mesterkedések és történe- lemhamisitási kísérletek nélkül. Nagy Kálmán.

Next

/
Thumbnails
Contents