Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-12 / 235. szám
8 iz L f . ÍJ y Z P K 19 4 0 október 12. CHSWBb*» snarr**1 ) flSeginJsi'J’J az „^áérők4,4 roisama a városi arayalíösayvi hivatal ellen Az áttórósi napokon olyan nagy a tolongás, hogy readőröknok kell fönntartani a rendet KOLOZSVÁR, október 12. (Saját tud.) A fóliatíiioiuváltozás tollán egyik polgári hivatalnak sem adolit eddig oKau sok. gondot, mint iiz anyakönvvvi Uitulajnak, iue‘y há- rom hót óta valóságos ostrom aalt al Az ;*nyakönyvi hivatal tisztviselői mindig sokait) dolgoztak, de Palán sohasem annyit, mint most. A hét öt napjan anyakönyvi kivonatokat állit ki a hivatali s miután az állások e1- nyerőséhez majdnem mindenkinek szüksége >an születési bizonyítványra, naponként százával áj itjúk ki. A hét minden napja köziii szánban a szerdai nap forgalmasabb. Ez. a :;ap a vallási áttérések napju és asz ura om- változással együtt azok, akik szelíd kényszer, megalkuvás, vagy egyéni érdekből görögkatolikus és a görögkeleti ál'antva/lásra tértek át, „gyorstalpalássah* szeretnék ezt a szépséghibát kijavítani. A hét és az elmúlt hét szerdáján, a kitérések napján olyan tolongás ve t az anya- könyvei hivatal folyosóján, hogy a városparancsnokság rendelkezésére katonai rendőröket kellett igénybevenni, hogy fenn tudják tartani a rendet és sorba á! itsák a folyosón azokat, akik egyik napról a másikra — bizonyára most is érdekből — meg akarják tagadni hitüket. Az e’mu.l hét szerdáján 110, most szerdán pedig 130 ember jelentkezett. hogy vallást cseréljen. A legnagyobb részük természetesen a görög katolikus és görögk, elüti vallásról a református, vagy, unitárius vallásra akar áttérni. A jelentkezők azt á’litják, hogy mind jó magyarok, akik a román uralom után állami vagy köz- hivatalokban, állami üzemekben dolgoztuk, vagy akartak e helyezkedni és ennek el őfel- tél< l.e az volt, hogy régi vallásukat elhagyva, a görögkeleti, vagy görög katolikus hitre térjenek át. Vannak közöttük sokan magyarok is, akik vallásukat akarják cserélni. Zsidók a kitérők között kevesen vannak. Tudják, hogy a zsi- dótürvény rendelkezései úgyis megsemmisítik a zsidóknak más vallásra való áttérését. A kitérők közül igen sokan vallásukkal cgviitt románhang/.ásu nevüktől is szeretnének megszabadu nk Az.l állítják, hogy nevük magyar volt s vallásuk is és azt a román á lamhata om nyomására voltak kénytelenek megváltoztatni. A névváltozás körül azonban bajok vannak, mert a magyar állam a valláscserét megengedi, de a névcseréhez belügyminisztériumi engedély szükséges. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, hivatalos jelentése szerint pedig a román hangzású neveket ezután is románosan, természetesen magyar hetükkel kell Írni. Azok tellát, akik abban reménykednek, hogy a főhatalomvál- tozásból — mint 22 évvel eze őtt hasznot húzhatnak —• nagyon tévednek. Bariba Miblós és a „Hozárföldön“ mai szemmel A századforduló táján a magyar élet ütőerén kitapiuthatóak voltak azok a bajok, amelyek később a nemzet szempontjából sok tekintetben végzetessé váltak. A nemzetnek erőmennyisége és feleslege (ha ezekről egyáltalán beszélhetünk) haszontalan külsőségekre pazarlódtak. Egy birodalom alapjaiban kezdett megrendülni. Kifelé tartotta magát; befelé véredényei meszesedtek, idegszálai bénultak és nem voltak képesek az élő organizmust egészségesen táplálni. A nemzeti öntudat a birodalom területén izmosodik és eddig nem tapasztalt mértékben, sőt méretekben nyilvánul meg. Nemzeti kisebbségeink nem egyszer merészségnek beillő tettre határozzák magukat és a vezetők részéről meglepetések halmaza éri az állami szervezetet. Az állam pedig különös bénultságában nem képes felismerni a jelenségek mögötti veszedelmeket, keze tétlenül pihen, csupán elnémító rendeletekec ir alá azok részére, akik koruk szemlélésében csaknem szeizmográf-szerüen regisztrálják a kóros kilengéseket. A liberálizmus, a hadsereg, munkáskérdés, kivándorlás, a zsidóság beözönlése mind olyan hatalmas kérdéskomplexumokat zár magában, amelyek halaszthatatlan megoldásokat követeltek volna. Ebben a légkörben izzik Bariba Miklós egyénisége. Felröppend a legjellemzőbb mondatát: ,,fajháberu felhői mennydörögnek Magyarország felé“. Nehéz elképzelni most azt a harcot, amelyet Bartba Miklós a „felhők“ más irányba való tériléséért folytatott. Kevésszer helyeselték, többször megtagadták. A mennydörgés pedig mind közelebbről hallatszott: a nagybirtok és a kazár közben csak emésztette az ezeréves törzset . . . Legkevésbé és egy pillanatig nem lehet állítani, hogy Bartha Miklós ragyogó tollal megirt könyvét, a „Kazárföldön“-t, a huszadik század harmadfelének diadalmas eszmeáramlata tette volna aktuálissá. Aki ezt állítaná, a tényállást hamisítaná meg. A könyvében foglaltak szomorú igazsága most is időszerű és az újjáépítendő magyar életnek igen nagyjelentőségű tehertétele. Természetes, a „Kazárföiöön problématikája (az agrár- és a zsidókérdés) az akkori ideológia ruhájába öltözött nála. Úgy Bartba Miklós, mint az általa képviselt világ és politikai szemlélet csak részleteiben látta meg az államélet vad kinövéseit és a legtöbb, amire törekedni igyekezett: részleteiben izolálni és gyógyítani a bajt. Hogy mennyi küzdelemre, hősiességre volt szükség, azt a Kazárföldön példázza a legjobban. Ezt a könyvet másnak, mint gyönyörű irodalmi torzónak jellemezni aligha lehet. Ez a könyv nem készült regénynek, vagy a jobb hangzás kedvéért tanulmánynak, legkevésbé divatos szociográfiai műnek, belőle mégis a nagy magyar alkotások iehelete árad. Mindössze röpke, futó pillantások és megfigyelések jegyzetei, ..leirom tapasztalataimat“ egv Ő3lakó nép haláltusájáról, amelyet egy beözönlő parazita tömeg vérnélküli harcban felemészt, vagy legjobb esetben Brazíliába kerget. Egységre legkevésbé törekedett és mégis a ..Kazárföldön” a legegységesebben felépített magyar könyvek egyike let*. Végzetét nem kerülhette el. Mint minden igazán nagy és hatalmas a'kotás siker-utja szegekkel volt kivert. A magyarság józanul itélö rétege felfigyelt rá, amikor újságjában folytatásokban közölte, de könyvalakban piacra dobva félsikert sem aratott. Az ország bizonyos rétegének érdekében állott pénzes befolyása és elnyert hatalma révén megsemmisíteni ezt a könyvet. „Fanatikus kicsi zsidók futottak szét az országban. Kivették az olvasó kezéből. összevásárolták minden található példányát ér malomban őrölték meg“ — irja róla Kovách Aladár. Második kiadása méginkább temetője volt a műnek. Ez és hasonló könyveknek nincs szükségük diszkiadásra. A mostani, harmadik kiadásnak kellett jönnie, hogy felszínre dobja és a szélesebb olvasóközönség elé tárja azokat a mélyen nemzeti eszméket, amelyek minden sorában tükröződnek. Megerősíti azt a hitet és tudatot, hogy nemcsak a jelenben, de a múltban is megvolt és megoldásra várt ez a probléma. Megoldása göröngyös utakon haladt; de most sürgősebbé vált. A növényi gaz irtására nem elegen, dók a kapa felületén mozgó karcolásai, mélyen szántó ekére van szükség, hogy gyökerében ártson és irtson: küzdeni eképpen lehet ellene. Bartha Miklós 1901-beni, őszi pihenőjének eredménye a könyv. Egén Edével való véletlen találkozása alkalmat ad arra, hogy betekintést nyerjen a rutén nép életének szenvedéseibe. Az akkori kormány nem tudta tétlenül nézni a rutének nehéz helyzetét és a földművelésügyi kormány a Kárpát-hegyvidéki földművelő nép nyomorának enyhítése céljából Egánt, mint kormánybiztost küldte az akció vezetésére. így nyilt alkalma „megnézni a nép életmódját, szokásait, vagyoni és kulturális állapotát“. „Érintkeztem papokkal, jegyzőkkel, birókkal, erdészekkel, kerülőkkel, földművelőkkel, boltosokkal, napszámosokkal, tanítókkal, korcsmárosokkal, uzsorásokkal, nagyúri családdal és szegénységben sínylődő ruthén háznéppel“. Amit irt, az tiszta igazság. ,.A valóságot irtani meg a valóság színeivel. Azok a képei.:, amelyeket az olvasó elé tárok, akár a mélységből hoztam azokat, akár az ormokról, mindig hü másolatai az életnek, a viszonyoki nak, az embereknek“. Majd: „Amit láttam és hallottam, arról futó jegyzeteket írtam kis utinaplómban. Essem ágába í sem volt, hogy közzétegyem. Egyszerűen felje.gyeztem, amiként műkedvelők rajzfel vételeket készi- tenek egy-egy tájékról. A magara (hálására és az emlékezet támogatására legyeztem fel“. Célja tehát az volt: harcosokat tábort zni az ügy melié ... Ez ma is időszerű . .. Á kazárföld a rntenek földje. Rákóczi wmmsmmm _________________ nmim általános hitelbank FŐinfézet: BUDAPEST, V. JÓZSEF-TÉR 2—4. SZ. Fiók: NAGYVÁRAD, RÁKÓCZI-UT 2. SZ. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. A visszacsatolt keleti és erdélyi részeken érdekközösségben áll a Szatmárvármegyei Takarékpénztár R. T.-gal, Szatmárnémeti Fiókok: NAGYBÁNYA és MÁRAMAROSSZIGET, a Marosvásárhelyi Takarékpénztár R. T.-gal, Marosvásárhely. Fiókok : MEZŐBÁND, BESZTERCE és NYÁRÁDSZEREDA. utolsó szállái-a. Igénytelen jobbág fok I • r n küzdelme kellett ahhoz, hogy eiuh-ralatli sorshol felfejlődjenek. A kuruc szabadság- harc elbukásával az ő életüknek is bealkonyult. Az elbukás után a szenvedések földjévé válik a vidék, amelynek népét az, égne ' nőtt la — a Schürnborn-groiok negyedmillió hold birtoka — árnyékolta: másrészt az ölelnedv-sziy ó, élősdi növények, — a galíciai gettók beözönlő népe — lepte el. Ez a földönfutó, útjában sok mindent pusztitó jö- vevény-népség Bartha Miklós nyelvezetén a „kazár“. És az 1900-as évek egkiválóbb müve. töt állíthatnék, egyedülálló szociális munkája a ..Kazárföldön“. Soronként bontakozik ki ennek az ..érzéktelen, tudatlan, ambíció nélkül való, durván materiális és mos- datlan faj”, vagyis a kazárság megdöbbentő arányokat öltő szellemi és gazdasági térfoglalása. „Egy fajról beszélek, — folytatja Bartha Miklós — amely becsempészte magát hazánk Fel vidékére és meglepte a bennszülötteket, miként a penészgomba a védtelen organizmust“. I\i az a kazár? line a Bartha Miklósi vonásokkal rajzolt portréja: ..— Vegyük szemügyre ezt a kerekfejii embert, akinek nem annyira haja, szakálla, bajusza van, mint inkább — szőre. Ez a szőrzet különösen rut vegvülékét képezi a farkaskeveréknek a rókával. Alsó állkapcsa előre nyúlik, hogy tulfejlelt fogsorának elég tágas legyen a fészke. Mikor o°szél, önkéntelenül várjuk, hogy csattogtassa a száját. Szemfogai mindegyre megvillannak rövid felső ajaka alól, mint a mérges kuvaszé, ha orozva akar harapni. Úgy hiszem, hogy nem is szemfogak, hanem agyarak. Szeme kicsiny, alattomos, nyughatatlan és csipás. Nem tükör, hanem fátyolos ablak, amelyen kifelé igen, de befelé látni nem 'ehet. Széles karimáju, selyemlombos kalapot visel, alatta kis kerek bársonysipkát, testén hosszú kaftánt, szürke lüszterből. Kezén száraz ujjak, az iil-lii karmaira emlékeztetnek. Ezek a karmok mindig csak félig nyílnak ki és görcsösen csukódnak azonnal össze, mintha jellemezni akarnák az embert, aki mindig kész az áldozatot megragadni, de soha nem hajlandó azt kibocsájtani. Nevezzük el ezt az alakot Jäger Bérseknek“. Ez a kazár. Ilyen egyedekből álló tömeg bevándorlása kezdődött meg 1868-ban. Az oroszok üldözték, a galíciai kormányzat gazdaságellenes elemnek nyilvánította, Románia nem fogadta be. Magyarország nyilt terep volt befogadásukra, mert inég élt a „gróf“ zsidók által propagált szállóigéje: „az a bajunk, hogy nincs elég zsidónk“. Gyönyörű példája ez a vakságnak, a bajok okainak elhomályositására és a sötétagvuságnak. „Mert nálunk minden meg van engedve — irja Bartha, — mihelyt a vétek magára öltheti a szabadság palástját. Más népeknél a szabadság a nemzeti izmok kifejtésére szolgál. Tehát erőforrás. Nálunk a szabadság: gyöngeség“. (Gondolkozzunk ma is e néhány mondat felett; kincseket rejt magában.). A kazárok jöttek tehát szabadon, csaknem privilégiummal. Keserűen irja tehát: „A kazároknak pedig megnyitották azt a kaput, amit Kossuth Lajos elől elzártak. Kossuthtól féltették a hazát; a kazártól nem féltették. Az effélét nálunk liberális politikának hívják“. Ezt 1901-ben írták le!! „A kazár működése folytán virágzott a pálinka, pénz, bolt és legelő, feles marha, uzsora. Irtóztató kötél fonódott a nép testére: a kötél neve: pénz, közvetítés, bolt, korcsma, cukrászda, legelő. Izomzata: hitel, pör. hamis eskii, hamis tanú, váltó, végrehajtás, árlejtés. Végeredmény: pusztulás, megfulladás“. A kép irtóztató és vonatkozásaiban időszerű. És mikor fájdalmában a „K* irföldön“ sorait irta Bartha Miklós, nem sejtette a kérdés „ne bántsd“ voltát. Az író hiába tilta-1 kozik, hogy könyve nem antiszemita könyv/ hogy itt „nem magyar zsidóról“ esik szó,; „akik velünk étkeznek, örvendnek és szenvednek' és ..ne azonosítsák magukat ezzel az érzéketlen, tudatlan, ambíció nélkül v2Íó, durván materiális és rnosdatlan fajjal", ez jórészt pusztába kiáltott szó maradt. Bartha' nem számolt az ösztönökhen rejlő faji összetartozással. A kérdést nem látta eaészében, részben a kor hangulata akadályozta is ebbeu.' A faj mégsem tuJja megtagadni önönrua- gát. A kazárra mért ütés a párnázott ajtók mögött trónoló bankárnak is szivéig hatol. A közép- és uralkodó osztályba felkerült rétegnek, a „magyar zsidóuak“ a kazár a parasztja. Azok a lehetőségek, amelyek ennek az alacsony rétegnek kezében a kiszipolyozás durva eszközeivé váltak, finomabb, -úribb4' megjelenésben a kiemelkedett rétegeknél )3 részben nemzetboutó eszközök lettek. A vádak talán itt sajogtak élesebben, mert az intellektuális városi zsidóság mégis inkább tudatában van saját módszerének és értékének. A kazár, a gettó utánpótlást jelent. Elpusztításuk kihalást eredményezhet. És mi lesz akkor? Mert ha ez az elv nem áll, miért általánosítottak az iró egyenes tiltakozása ellenére? „Még a látszatát is kerülui óhajtom annak, mintha általánosítani akarnék. Megkülönböztetem a kazárt, aki idegen a zsiJó- tói . . .“ irja; elég kategorikus kijelentés. De ott téved Bartha, hogy ha ő nem általánosít, általánosithat a zsidóság, nem Í3 szólván arról, hogy itt faji tévedésről van inkább szú. Ö még csak nem is rétegről, hanem két fajról beszél, akik „idegenek“ egymástól. A tények azonban sokszor megcáfolták jóhiszemű tévedését. „Nem hisznek szavadban, uram!“ jajdult fel, de hogy higyjenek, mikor az igazság tollával létalapjaiban támad meg egy nemzeti alap nélküli társaságot. A zsidóság egységesebben fogta át a könyvében rejlő mélységes igazságokat, amelyet az író maga csak részleteiben látott. Egy rétegen fedezte j fel a faj tulajdonságait és csak itt látta a nemzetre és államra káros voltukat. Nem szintétizálta és nem tekintette s maga teljességében a megoldandó problémát. A zsidóság társadalmi összessége rezzent fel; az iró vádaskodása közelről érintette lelkiségét a — kazárokon keresztül. A magyar közép- és uralkodó réteg a magyarság erő tartalékait jelentő parasztságra zúdult bajok feltárásában álfájdalmakat juttat kifejezésre; itt esv* séges elnémitásról volt szó. A feldobott kő a faj minden tagját megsebezte, ami a bajok eredendő okára vet a napnál is erősebb fényt. Ezért temetődött el a „Kazárföldön“ jajkiáltása negyven esztendőre, mig a benne rejlő dinamizmusa folytán most diadalutjára indult. Fegyvere acélból kováesolódott, amely keresztül hatol a pénz-párnázta páncélzaton és győzni fog. „Vihar fuj e könyv lapjaiból“ irja egyik bírálója. „Vád és szörnyű Ítélet“. A mi feladatunk tehát megérteni a vádat és elősegíteni az Ítélethozatalt. Mert vád érhet minket is későbbi nemzedékek által, mint ahogyan mi vádolunk elhalt nemzedéket. „Akinek kezébe kerül ez a kis könyv: le- gven szives és olvassa át“, — kéri Bartha Miklós emlékezete saját szavain keresztül. És a hitben legyünk méltók hozzá. Szabó Endre. IJÎIBCDTIIQ vendéglő nUDCmUÖ Telefon 350-:8'. Budapest, Kapás ueca 3 Az erdélyiek találkozóhelye. KUiin konyha. Elsőrendű italok, űyőr^ Vm muzsikál. Tulajdonos: Dunst Gyula, a k-vári New-York étterem volt vezetője.
