Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-12 / 235. szám

/? L L E N 7. í: K 19 4 0 akt óh er 12. t Magyarok vagyunk Ferenczy Ferenc könyve A döntés, amely olu szabadon lélck/ik i»- inét a magyar Kolozsvár, megnyitotta utjai a könyvnek is, amelyet eddig a gyűlölködő til­tás eiivkesztt 11 a szemeink elől. Üdvözlet a könyvnek, amely íme itt lekszik most uz író­asztalunkon a velő jött többi méltó társ kö­zött és mintegy visszhangul lelkünk ütemére, amelyben még benne zeug az „Induló“, tisz­ta és komoly öntudatossággal, büszkén hir­deti: „Magyarok vagyunk!“ A könyv Írója Ferenczy Ferenc, Erdély földjéről elszármazott ember. Az ő nevéhez kapcsolódik a magyar ruhakulturn feléleszté­sére irányuló munka, a „magyar öltözködési mozgalom“ is. A „Magyar ízlés“ könyve so­rozatban már tavaly megjelent, hozzánk azonban csak most juthatott. ..Magyarok va­gyunk"' cimü könyvének különös értékét pompás mümellékletek gazdagítják, bőséges számban. — megannyi Ízléses bizonyítéka a magyar készség termő erejének. A Magyar Értékek Védelmére Alakult Or­szágos bizottság, amely a könyvvel most meg­örvendeztet, egyúttal azt is közli, hogy a könyvet erdélyi könyvtárak számára szeretet­tel felajánlotta, hogy mindenki számára igy is hozzáférhetőbbé tegye. Dicséret és köszö­net illesse érte. * Gyönyörű „hitvallás ez a könyv az örök magyarság mellett“, ügy kellene, hogy a leg­eldugottabb magyar házba is jusson egy be­lőle. Nem fennhéjázó vád, hanem komoly, mást le nem becsülő, de önmagunkat érték szerint becsülő, szép tanítás. Magyar szó, amelynek visszhangrezgése nem fogy el a magyar szív húrjain, amíg a lélek minden porcikáján átizzik a szó: magyarok vagyunk. Magyarul élni tanit ez a könyv és megbe­csülni azt. ami a mienk, mindazt, amit a ma­gyar szellem érlelt, mert mindez: érték, szent, szép, ősi kincs. Érték, amelyet nagyon kell becsülnünk. Ki vonhatná kétségbe a ma­gyar képességek teremtő erejét, a nagyszerű jellemvonásokat, amelyekkel Isten oly bő­ségesen megáldotta a nagyar nemzetet? Ki vonhatná kétségbe a magyar tehetség nagy­szerű gyümölcseit, a magyar művészet reme- I keit. a magyar építészet és ipar messze hi­res. szép eredményeit? Ha valaki még kétel­kednék bennük, átlapozva a Ferenczy Fe­renc könyvének ízlésesen összegyűjtött gyö­nyörű miimellékleteit, — amelyek igy, gaz­dagságukban is csak elenyésző porcikái an­nak a hatalmas kincstárnak, amely a magyar j föld — bizonyára igazat ad neki. S mégis, vájjon mindenkor jó! becsültük j ezeket a nagyszerű kincseket? Lám, Ferenczy Ferenc bátran kimondja: „A világ bármely „nagy“ népe is boldogan ralianá magáénak azokat a nagyszerű, sajá­tos magyar tulajdonságokat, képességeket és tehetségeket, a szellemi és testi adottságokat, amelyekkel Isten oly pazar bőkezűséggel megáldott bennünket“. Mi tehát az a szörnyűséges ok, amely eny- nyi istenadta kincs, talentum, nagyszerű ké­pesség dacára is a mult viszontagságai között mégis annyi vészt és kudarcot szórt reánk? íme a válasz, amely igy tanit: „Nincs se „turáni átok“, se „magyar bal­sors“, de van Isten és isteni világrend, mely­nek örök törvényei ellen büntetlenül véteni nem lehet. Ezt az isteni törvényt és vele a magyar sors nagy titkát — minden pusztulá­sunk és romlásunk okát: a pártütés, viszály, testvérharc feiburjánzását, — az alantas em­beri indulatok elszabadulását, — Mohács és Trianon, a török iga és a Habsburg-kereszt miértjét — Széchenyi jegyezte le“. „ . . . szinte mióta csinosodásnak (művelő­désnek) eredt a magyar, — Írja — kitért a természet Htjából és mind társadalmi, mind társas életének fejlődése a nemzeti léleknek és sajátságainak halálos megsértésével mun­kálkodott“. Ennek a baluton munkálkodásnak csap­dáit láttatja meg ez a könyv és fáklyaként mutatja a jobb utat: „A magyarság nem az idegen életformák, az idegen szellem, az idegen Ízlés dőre után­zásával nyer polgárjogot a müveit népek tár­saságában. Nem azzal viv ki megbecsülést, hogy eldobja magyarságát. Ellenkezőleg, ép­pen a mind növekvő idegenforgalmunk, a külföld ébredező érdeklődése és rokonszenve is azt bizonyítja, hogy ... a sajátos magyar kultúra, művészet, zene, tánc álütőereje, a magyar lélek szárnyaló Géniusza, a magyar egyéniség magas erkölcsi tartalma, a magyar életformák különlgees és vonzó volta emel ki, ment meg, ad értéket, megbecsülést, élet­jogot számunkra“. És még egy dolgot nagyon kell tudnunk: „Nem elég magyarnak születni. Nem elég magyarul beszélni. Nem elég magyar földön élni. Nem elég magyar állampolgárnak lenni. Nem elég iskolázottnak lenni. Nem elég hi­vatalt, tisztséget és méltóságot viselni. Nem elég adót fizetni, szavazni, vagy katonáskod­ni. Nem elég magunkat magvarnak ..érezni“, magyarnak „vallani“. És legkevésbbé elég szájjal magyarkodni“. Szívből köszönti az Anyaországhoz való visszacsatoiás alkalmával regi vevőit és szívesen látja az uj vevőket HERCZ 3 E n Ö SÉPSYflKfl ÉS VflSÖOTŐD&E, MISKOLC. ALAPITTATOTT 1879. évben. Gyártási ágazatok: Teiles nÖ¥én\?oIalfisárí berendezé­sei?. - Szab. oíajmaghaialó gépek. Ricinus toktalanitó gépek. Viznyomásu berende­zések ipari célokra. — Vasszerkezetek. Tartányok. Bányacsillék. Táv­vezetéki vasoszlo- pokés szerelvények. Mezőgazdasági gé­pek. Vízvezetéki és csatornázási cikkek. Gép- és kereske­delmi öntvények. — Általános gépépité- szetbe vágó mun­kálatok. VK-'. Gadow admirális német katonai szakiró érde­kes cikke a gibra-itári ostrom lehetőségéről BERLIN, október 12. Gadow ellentenger­nagy, az ismert német katouai szakértő a Deutsche Allgemeine Zeitungban cikket irt Gibraltárról s ebben, miután ismerteti Gib­raltár fontosságát, a következőket állapítja meg: — A „szikla“ bevehetetlenségének legen­dája nagyon régi, de alaptalan. Gibraltárt szárazföldi utón először a Hessini György gróf vezetése alatt álló német csapatok fog­lalták el, miután Rooke admirális szakadat­lan bombázás árán sem tudott komoly ered­ményt elérni. Gibraltár első elfoglalása név­legesen a legális Spanyolország nevében tör­tént, XIV. Lajos jelöltjének, Anjou Károly- uak ellenében. Később aztán ahelyett, hogy a gyengén védett erődítményt a Habsburgok kapták volna meg, az az angolok kezében maradt s az 1713-as utrechli szerződésben véglegesen megkapták. 1799-ig több mint 12 sikeres ostromot szenvedett el, de a bevehetetleuség legendá­ját az 1783-as hosszú és kimerítő ostrom alapította meg. Ezidötájt Elliot tábornok volt a \édő és a spanyolok voltak a táma­dók, de a támadást nagyon gyatrán vezet­ték. Az angol flotta legfontosabb feladata abban állt, hogy megfelelő élelemmel és mu­nícióval lássa el a garnizont. Ekkor kísérel­ték meg először, hogy az öblöu át, Algeci- rabból törjék meg az erődítmény ellenállá­sát. A nyolc kilométeres távolságot a mész- szehordó ágyuk nem tudták belőni s éppen ezért úszó ágyunaszádokat létesítettek. Az erőd kiéheztelése sem sikerült, mert a flotta mindig idejében szállított vizet és élelmi­szert. így hát az angol flotta hivatása ma­gaslatán állónak mutatkozott s Gibraltár „Spanyolország húsában lévő nyil“ maradt, ahonnan számos forradalmat indítottak el és rengeteget csempésztek. Később, amikor Spa­nyolország újból bejelentette igényét Gibral­tárra, az angolok Ceutára vetették ki sze­müket — mely a szemben lévő afrikai par­ton fekszik — sőt az utóbbi időben is su­galmaztak egy ilyen cserét. Egy mii ostrom fciiefiségef A mostani katonai eszközök gyökeresen különböznek azoktól a fegyverektől, melyek­kel az, egykori ostromlók és védők rendel­keztek. A háború kitörése előtt néhány héttel, Gibraltárban három tüzérzászlóaljból, egy gyalogsági és két műszaki zászlóaljból s cse- kélvszámu légi erőből állt az angol védő se­reg. De Ironside tábornok, Anglia jelenlegi védőjének s az erőd akkori parancsnokának jóvoltából az egész erődítményt átépítették és modernizálták. A 30 és feles, valamint 23 centiméteres ágyukat, melyekről az angolok azt állítják, hogy uralják a szorost, nem lehetett egy­könnyen kicserélni, de brit katonai körök szerint, igy is megfelelnek hivatásuknak. Ezzel szemben szárazfölden, La Linea fe­lől tankcsapdákkal és aknamezőkkel úgy megerősítették Gibraltárt, hogy szükség ese­tén még a keskeny' összekötő iöldnyelvet is a levegőbe tudják röpíteni. A leggyatrább volt a légvédelem, mert Élnünk kell magyarul, példát mutatva, mert „magyarnak lenni: felelősség és feladat, — tett és cselekvés, — tudás, munka és ál­dozat“. „Ha magyarok akarunk lenni, elsősorban is tudatára kell ébrednünk annak a nagy fe­lelősségnek, amellyel a reánk bizott magyar életért Istennek és a magyarságnak tarto­zunk . . „Be kell ismernünk, hogy alig volt éle­tünkben nap és a napnak olyan órája, ami­kor nem vétkeztünk magyarságunk ellen és nem voltunk árulói a magyar szellemiségnek, értékeknek gondolkozásunkban, Ízlésünkben, Ironside tábornok hivatalba lépésekor az erőd mindössze három légelháritó ágyúval rendelkezett. E téren rengeteget tettek, anélkül azonban, hogy végleg be tudták vol­na hegeszteni az érzékeny pontot. Elsősor­ban is a légelháritó ágyuk sok helven egész védtelenül, vagy' csak gyengén elleplezve áll­nak s igy ki vannak szolgáltatva a repülőgé­pek támadásának. Nagy' baj az is, hogy va­dászgépek és bombavető repülőgépek elhe­lyezésére hiányzik a megfelelő repülőtér és csak a légelháritásra alkalmatlan vizi repü­lőgépeket tudták a közelben elhelyezni. A repülőgépek a királyi légi haderő és nem az admiralitás parancsnoksága alatt állnak. A legtöbb nehéz üteg sincs kellőképpen védve s ki van téve a légi támadások veszé­lyének. A hírhedt földalatti kazamatákban csak a kis kaliberű ágyuknak van helye s igy az Algeciras felőli ágyúzás és a légi tá­madás ellen egyáltalában nincs megfelelő védekezés. A főkérdés azonban nem az erőd sebezhe­szokásainkban, életünk berendezésében, szó­rakozásunkban. kedvtelésünkben, . olvasmá­nyainkban, zenénkben, táncunkban, öltözkö­désünkben és az élet számtalan más nagy és apró dolgaiban“. A felismerés megvan és a munka, amely'et indított, szintén nem mai, láttatja is már szép gyümölcseit, de mégis jó, ha egyre tuda­tunkba véssük a szót, hogy éljünk magyarul és hogy minden újra felvirradó napunknak minden kicsi mozzanatában, otthon, a mun­kánkban, szórakozásunkban vezetőnk legyen az a szent tudat, küldetés, kötelesség, fele­lősség, — hogy magyarok vagyunk. (hj.). tősége, hanem i tengerészeti táui:i*/pi>i.i a kikötő, amely nélkül Gibraltár semmit n-iii er. t.a.-.te, ! t utiéi,a admirális, világosan kife­jezésre juttatta ezt: I gy légi támadás ellen védtelen tengerészeti támaszpont értéke egyenlő a nullával. A hajójavító műhelyek, dokkok rs a kikötői berendezés megvédése nagyszabású légi támadások ellen úgyszólván lehetetlen s u repülőgép anyahajók haszná­lata — uorvégiui mintára — elképzelhetet­len. Neui hiába kísérelték meg az. angolok az utóbbi esztendőben Lagos, portugál kikö­tő használatát is tengerészeti támaszpont­ként. A háború további alakulásától s a semlegesekre gyakorolt hatástól függ, hogy sikerül-e ez a kísérlet.-----------———■maa» ---------­Jogonft irtielQhei — Dr. Fali Endre könyve — Dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója igen értékes, érdekes és tartalmas könyvet adott ki. Tulajdonképpen már maga a könyv cime beszél önmagáért, mert a kötet ezt az elnevezést viseli homlo­kán: „Jogunk Erdélyhez“. Fölvethető ugyan a kérdés, hogy van-e szükség ennek a kérdésnek bizonyítására De éppen ezek a történelmi idők bizonyítják, a rengeteg hazugság és történészi ferdité.s, hogy a magyarság ősi, ezeréves jogait Er­délyhez igenis bizonyítani kell a megdönt­hetetlen adatok tömegével, bizonyítani kell azzal a rengeteg véráldozattal, amellyel a magyarság Erdélyhez való örök jogcímét megszerezte és bizonyítani keli a szellemi Ó3 erkölcsi értékeknek azzal a fölényes és vi­tathatatlan erejű sorozatával, amelyek az idők végtelenjében Erdélyt és a magyarság lelkét egymástól örökre eltéphetetlenué tet­ték. Dr. Fali Endre könyve ezt a nagyfontossá- gu feladatot a legelhivatottabban vállalja és végzi. A könyv a történeti Erdély fejlődését mutatja be a történetíró pragmatikus, vagy­is oknyomozó érvelésével és adataival. Be­igazolja, hogy a Kárpát-Medence — a geo­politika örökérvényű törvényei, a «2éttéphe- tetlen gazdasági összefüggések megváltoztat- hatatlansága, a kultúra emberi értékei és a Kárpátok határolta elválaszthatatlan egység hadászati jelentősége révén adnak és adtak mindig megdönthetetlen jogcímet Magyaror­szágnak Erdélyre. Dr. Fali Endre, aki maga is pompás történetiró, a tények és adatok egymásmellé halmozásával bizonyít. 'Végig­vezeti -— a figyelmet lenyűgözően érdekes könyvén keresztül — az olvasót Erdély egész históriai kialakulásán. Rámutat arra, bogy a hunok után Erdélyben először a magyarok teremtettek a szó igazi értelmében országot. A románok ezen a földterületen csak a XIII. század végén bukkantak fel, akkor még olyan elenyésző kis számban, hogy ez szóra sem érdemes. Még az erdélyi fejedelemségek idejében sem bírtak jelentődabb súllyal, 1848 diadalmas igazságai mégis egyenlő jogokkal ruházták fel őket a magyarság nagylelkűsé­géből. A kiváló szerző biztos érveléssel rom­bolja szét azt a ködös elméletet, amely a dák-román történeti összefüggésekről szól é3 azt is bebizonyítja, hogy a havasalföldi éa moldvai „oláh“ vajdaságokat határőrvidéki jelleggel éppen a magyar királyok teremtet­ték meg. Románia a török feniiatóság alól felszabadulva, csak 1878 óta szerepel a tör­ténelem sziupadáu, mint önálló állam. Ugyanilyen oknyomozó módon világítja meg a kitűnő szerző tartalmas könyve Er­dély magyarországi kapcsolatait, a nemzeti­ségi kérdést és az erdélyi magyar városok so­ha kétségbe nem vonható hatalmas szellemi, lelki és erkölcsi fölényét. Világos megfogal­mazásban méltatja továbbá a Kárpát-vonal védelmi jelentőségét, amely a Dunamedence legbiztosabb bástyája a keleti imperialista tö­rekvésekkel szemben. De nincs a hatalmas kérdés-tömbbel összefüggésben talán egyet­len olyan kérdés sem, amelvre ez az értékes mü ne terjeszkednék ki: Erdély gazdasági je­lentősége, a román uralom terrorista módsze­rei, kizsákmányoló politikája — és igy to­vább mind-mind éles megvilágításba kerül­nek a kiváló munkában, amelyben a szerző a történetíró teljes felkészültségével, az ér­vek vaslogikájával és a megírás választékos gondosságával felfegyverzetten tesz végleges, pontot arra a kérdésre, hogy Magyarország joga Erdélyre örök, vitathatatlan és meg­dönthetetlen. ?«.). Cipőgyár lie**©* modellőrt azonnail belépésre. Csak egészen első­rangú erőt, aki a mechanikai női cipő­gyártásban teljesen jártas és a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelel. Ajánlatok fizetési igény meg- |§!j jelölésével „Kitűnő munkaerő 18939“ jeligére Blockner J. hirdetőirodájába Budadest, IV.Városhá -u. 10. küldendők m ■ flm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents