Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-02 / 226. szám

\ 9___________ c2Mr*Qaes3*s*H ELLENZÉK Í040 ok tó bér 2. ntíwm mtíhöiScséfi Btoloisdron ai Of$zayo§ Tiszíwascüőa scfgclyczcsá Alap Dr. Kótti Pál IcerlHeil főorvos sajtónyilatkozatban nyújt tájékoztatót az OTBA működéséről KOLOZ$\ fix’, október 2. A főhuta- loiuváltozas nemcsak szellemi felszaba­dulást, liánom a/, anyaországban meghű­lne ült humánus társadalmi intézmények kiterjesztését is jelentette a ltus/.unkét c\ ig idegen uralom alatt élő erdélyrészi magyarság számára. lg\ a Romániában ré-zini ismeretlen, vagy legalább is kivi­teleién fog- alt-kos köztisztviselői beteg- segél\< zésre vonatkozóan a magyar kira- Iv i pénziigyiniuisztérium nyomban az uralomváltozás után gondoskodott az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési \lap (O. I . 13. A.) megfelelő beszervezé­séről. E szép, de fáradtságos feladatra —• Kolozsvár város, kolozs- és szilágymegyei vonatkozásban — dr. szepesbélai Ivótb Pál, rimaszombati kerületi főorvos ka­pott megbízatást. Rövid, azonban lanka- dást nem ismerő munka után a szervezé­si munkálatok eredményre i- vezettek és ma már az 0. T. 13. A. kerületi orvosai városszerte megkezdték működésüket. Ezzel kapcsolatban munkatársunk fel­kereste dr. Rótb Pál kerületi főorvost, miniszteri megbizottat, aki a legnagyobb készséggel ismertette a nálunk ezideig is­meretlen 0. T. B. A. mibenlétét. — Az Országos Tisztviselői Betegsegé­lyezési Alap (0. T. B. A.) — mondotta dr. Both főorvos — az összes köztiszt­viselőket. tehát az összes állami és köz- igazgatási tisztviselőket, továbbá a világi és egyházi tanszemély zeíet — a legma­gasabb fizetési fokozattól kezdve a leg­alacsonyabbig — tagjai közé sorolta. Az anyaországban különben folyamatban van most a református és evangélikus egy­házak alkalmazottainak belekapcsolá- sa is. — Az 0. T. B. A. elsősorban a házior­vosi intézmény utján gondoskodik beteg tagjai gyógykezeléséről. Szükség esetén kitűnő szakorvosi kezelést. sőt kórházi ápolási nyújt. Alkalomszerűen műtéti, avagy gyermekágyi segélyekről, esetleg — a családban előforduló haláleset kapcsán — temetkezési segélyt nyújt. Rendszere­sen gondoskodik gyógyászati segédesz­közökről. Cukorbetegségeknél például ingyenes insulinkezelést nyújt és igy J megmenti őket a súlyos megterhelést. 1 sokszor csaknem anyagi romlást jelentő gyógyszer beszerzési gondjaitól. Szóval mindenképpen segítségére van a tagok­nak egészségük fenntartása, illetve visz- szanyerése tekintetében. —- Az említett háziorvosi intézmény megvalósitására Kolozsvár városát 7 kör­zetre osztottuk. Ezáltal minden tisztvi­selő, lakóhelye szerint, valamelyik kör­zeti orvos hatáskörébe kerül. Természe­tesen külön szakorvosok is rendelkezé­sére állnak a tagoknak, úgyszintén a fel­szerelés tekintetében minden kritikával megbirkózó budapesti központi szakor­vosi rendelőintézet is. — A körzeti orvosok rendelő órákat tartanak a könnyebb betegek számára, mig a fekvő betegeket lakásukon keresik fel és kezelik. — Kolozsvár városának körzeti beosz­tása a következő: I. körzet megbizott orvosa dr. Szó- tyory Lajos, akit megérkeztéig dr. Balló Árpád (Jókai-utca 5. szám) helyettesit. E körzet magába foglalja a Feleki-ut nyugati oldalát — a rádió megfigyelőt — a köztemetőn át — a Petőfi-utca déli oldalán levő 20. számú háztól — a Beth- len-ulca keleti oldalát — a Deák Fcrenc- utcáig, ennek északi oldalát, a Hunyadi­tér északi oldalát és nyugati oldalát, a Heltai-utca nyugati oldalát és a Pata-utca déli oldalát végig s a közbenső terüle­teket. A II. körzet megbizott orvosa dr. Stingly Zsiginond, akit megérkeztéig dr. Nap- pendruck Kálmán (Petőfi-utca 30. szám) helyettesit. E körzet a Pata-utca északi oldalát, a Heltai-utca keleti oldalát, a Bocskay-tér északi oldalát, a Bethlen-utca nyugati oldalát, a Kossuth Lajos-utca észa­ki oldalát, az Eötvös-utca nyugati oldalát, egészen a Kisszamos árkáig és ennek men­ten a vasút\onalig és az attól délre eső 1 részt és a közbenső területet foglalja ma­gába. A IN. körzet megbízol! orvosa dr. Ke­rekes Rózsi, férjezett Szeutgeliezey Jakab Gez.áné (Eszterházy-utca I. szám.) Ez a körzet a vasútvonaltól északra, a Kissza- uios északi partját, az Eötvös-utca keleti oldalát, a Bocskay-tér északi oldalút, a Postakert-utca északnyugati oldalút, a Dávid Ferenc-utea keleti oldalát, majd a Széchenyi-téren át a Kádár-utca keleti ol­dalát. az uj bidig és innen a Szamos déli medrén végighúzódó határvonal közti te­rületeket foglalja magába. A IV. körzet megbizott orvosa dr. Vá- rady Gábor (Szentegybúz-utca 21. szúrni. K körzet magában foglalja a Nagyszamos északi partját, a Kádár-utca nyugati olda­lát, a Széchenyi-téren át a Dávid Ferenc- utca nyugati oldalát, a Postakert-utca dél­keleti oldalát, a Kossuth Lajos-utca északi oldalút, a Mátyás király-utcáig, a Mátyás király-utca kelti oldalát, a Klastrom-utca keleti oldalát, a posta hátamögötti bidig. a Maloui-utea déli oldalát, majd a vashí­don át az Erzeébet-ut keleti oldalát, a Ka­landosait keleti oldalát, a vasútvonalon át a Mozdony-utca keleti oldalát, a Pap- falvi-ut keleti oldalát és a Szanatórium- utca keleti oldalát. Az V. körzet megbizott orvosa dr. Bal­ló Árpád (Jókai-utca 5. szám). Ez a ke­rület a Szauatórium-utea nyugati oldala, a Papfalvi-ut nyugati oldala, a Mozdony-ut­ca nyugati oldala, a Kalandos-utca nyu­gati oldala, az Erzsébet-ut nyugati oldala s a Szamos vashidján át a Malom-utca északi oldala (a Malomárok-hidig). A Klastrom-utca nyugati oldala, a Mátyás ki­rály-utca nyugati oldala, a Mussolini-ut északi oldala, a Bartha Miklós-utcáig, to­vábbá a Bartha Miklós-utca keleti oldala, a kishidon és a sétatéren át az Erzsébet­iedig és a Fellegvár nyugati oldalán levő hegyoldalon a Bercsényi-ut !>etorkolásáig g innen a hegyoldalon a Hólya-erdőig ter­mmzmftKmi ——— Nyakkendő selymek. IS Ä nftflKÁKlJ V/IIl. Salak. Kendok. Export öt világrészbe. Import. Ceak nagyban. Nyakkendő Kereekedelmi Kft. Budapest, V. Bálvány-u 4 jedő vonul közti területet foglalja ma­gúba. A VI. körzet megbizott orvosa «Ír. INappendruck Kálmán (Petőfi-utca .30.) E körzet magában foglalja a Hólya-erdőtől kezdve a licgvoldulon át a Bcrc6cnyi-utca torkolatától délre eső részt az Erzsébet* Ilidig, majd a sétatéren keresztül a kis- Ilidig s a Bartha Miklos-utca nyugati ol­dala. a Mussolini-ut északi oldala, a fő­téren át a Kossuth Lajos-utca déli oldala, a Bethlen-utca nyugati oldala, egészen a Deák Ferenc utcáig és ennek északi olda­la. a Főtér északi oldala, a Jókai-utca (szaki oldala, az Arany János-utcáig és az Arany János-utca keleti oldala közötti területet. A Áll. körzet megbizott orvosa dr. Ko- ronka István (Mussolini-ut 2 ) Ez a kör­zet a Monostori-ut déli oldala, a Mussoli­ni-ut déli oldala, az Arany János-utca nyugati oldala, a Jókai-utca déli oldala, a Főtér déli oldala, a Deák Ferenc-utca déli oldala, a Bethlen-utca nyugati oldala és a Petőfi-utca északi oldalának 20. szá­máig, majd a Köztemetőn át, a rádiómeg- figyelőtöl a Feleki-ut nyugati oldala közti területet foglalja magába. \ szakorvosok megbízatása felett mo6t döntenek. Addig a szakorvosi vizsgálatot igénylő betegek gondozása az egyetemi klinikák megfelelő osztályán történik. A vidéken lakó betegek egészségügyi el­látásáról — a vármegye egész területén — községenként történik gondoskodás. A vidéki orvosok megbízatására szintén ez­után kerül 6or. Az O. T. B. A. adminisztrációs ügyeinek intézésével egyelőre dr. Nappendruck Kál­mán (Petőfi-utca 30.) orvost bizták meg, aki a rendelő órák tartama alatt készség­gel áll a tagok rendelkezésére. Az O. T. B. A. kerületi orvosai külön­ben működésűket már megkezdték. Ké­sőbb sor kerül még egy kerületi főorvos megbízatására is. aki a szervezés befejez­tével tovább fogja vezetni az 0, T. B. A. ügyeit. . .< ;.... fi magyar mérnöktársadalom műegyetemet kér Erdélyben A Magyar 7 ndositó jelenti: A magyar j hogy az intézményt a visszatért Erdély­mérnökök és építészek legnagyobb társa­dalmi szervezete, a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége már a Fel­vidék és Kárpátalja felszabadulása után a mérnöki társadalom különböző szerve­zeteivel együtt mozgalmat inditott, hogy a megoldásra váró nagy munkák elvégzé­se érdekében második műegyetem felál­lításával kell biztosítani a mérnöki után­pótlást. Annakidején a második mű­egyetemet Kassán szerették volna fel állí­tani. de Északkelet-Magyarország és Er­dély egyrészének visszacsatolása után a ! helyzet lényegesen megváltozott. Az j újonnan felszabadult terület ugyanis la- ] kosságának lélekszámára és gyáriparára I nézve is jelentékenyen nagyobb a vissza- ; csatolt Felvidéknél és ugyancsak nagyob­bak azok a műszaki és gazdasági problé­mák is, amelyeket ezek a területek ma­gukkal hoztak. Nagyvárad és Kolozsvár nemcsak Kassához hasonlóan nagymultu és nagykulturáju városok, de jelentékeny iparral is rendelkeznek. Igaz, hogy a má­sodik műegyetem gondolatának felmerü­lésével egyidejűleg bizonyos ellenzéki hangok is hallatszottak és uj műegyetem létesítése előtt a budapesti műegyetem felszerelésének és berendezésének meg­újítását és korszerűvé tételét sürgették. Mindazonáltal kétségtelen, hogy az uj országnak a jelenleginél sokkal nagyobb mérnöki gárdára lesz szüksége, hiszen a trianoni ország mérnökeinek 12.000-res létszáma sem volt túlzott az ország szük­ségleteihez képest. Az eredeti tervvel szemben, amely Kas­sán akarta az uj műegyetemet felállítani, nvomós érvek sorakoznak fel amellett, | ben kell megszervezni. Erdély kiterjedt erdőségeivel elsősorban alkalmas erdő­mérnökök nevelésére, különös tekintet­tel arra, hogy nálunk nagy a hiány kép­zett erdőmérnökökben. A székelység egyenesen predesztinált erre a foglalko­zásra. Erdélynek aránylag fejlett gyár­ipara megkívánja a vegyészeti és gépé­szeti fakultások létesítését. Erre legal­kalmasabb Kolozsvár, esetleg Marosvá­sárhely volna, mert ez a két város gyors tempóban fejlődhetne ki a magyar mű­szaki kultúra uj fellegvárává a második műegyetem megszervezése esetén. Ez a második műegyetem befogadhatja az er­délyi, a keleti és az északi országrészek ifjúságát, de az Alföld és Dunántúl fia' talságának azt a részét is, amelynek Bu­dapesten drága a megélhetés. Az uj mű­egyetem tanári karát ismert nevű techni­kusainknak fiatalabb generációja szolgál­tathatná. CHURCHILL LÁTNI SE AKARJA DE-GAÜLLE TÁBORNOKOT LONDON, október 2. Az angol alsóház a hét folyamán nagyjelentőségű ülésre jön isz- sze. Az ülésen Churchill részletesen beszá­mol a helyzetről és őszintén ismerteti a Da­kar elleni sikertelen támadás hátterét. RÓMA. október 2. (MTI.) A ..Lavoro Fes- cista“ értesülései szerint de Gaulle tábor­nok, az angliai francia haderők parancsnoka Churchill angol miniszterelnök előtt kegy- vesztett lett és emiatt megbizatásától is meg­fosztották és helyére Chatroux, Indokína volt főkormányzója került. De Gaulle kegy­vesztettségének oka a dakari kudarc volt, ami miatt Churchill látni sem akarja őt. A visszahozott lovah... Végre hazajöttek! Napok óla látjuk, amint a koraőszi alkon-.útban a Feleki-ut felől bekanyarodik a városba a hosszú sor s az éjszakában yidó órákban is még min­dig jönnek, poroszkáluak százával, ezré­vel jönnek a szegény, fáradt, agyoncsigá- zott lovak, amelyeket annyian, de annyian megsirattak, elsirattak, amelyektől búcsút sem vehetett jóformán a gazdájuk, a ko­lozsvári földész, a fiákeres vagy a kör­nyékbeli földműves. Láttuk, amikor elvit­ték. Tavaly, március közepén kezdődött, amikor csoportostól terelték be a szegény párákat a közeli falvakból, a hóstátból és mindenünnen, ahonnan csak lehetett, .Mi­lyen fájdalmas tekintettel, mennyi szomo­rúsággal nézett utánuk az, akinek mindene volt az az egyetlen ló, hogyan siratták meg a szegény tejesemberek, akik a szom- szedfalvakhól hozták he reggelenként a tejet a városba. A háború vészszirénája sikootott keresztül azokban a napokban Kolozsváron. Dübörögve száguldottak a nagy társzekerek, idegen parancsra, ide­gen vezényszóra meneteltek hosszú so­rokban elkeseredett magyar fiuk s az itt­honmaradt hozzátartozók riadtan tördel­ték a kezüket: Úristen, mi lesz ebből?! Azután . . . hetek, hónapo'k múltak. A kétség és remény rettenetes, keserves nap­jai! Döbbenetes ősz, légvédelmire sötétí­tett, sivár, hideg november . . . csúnya, ke­gyetlen, hosszú tél . . . virágtalan, fagyos tavasz . . . s az örömtelen nappalokon, esté­ken és éjszakákon örökös rettegés ... ó, csak az tudja mindezt, aki átélte, aki itt volt ezalatt az utolsó másfél év alatt ezen a szegény, kifosztott, reménykedő Kolozs­váron! .. . s a lovak, a tömegestől elvitt lovak és rozoga szekerek naponta döcögtek, dö­cögtek át a már-már temetővé változott városon . . . És a siralmas másfélesztendő után el­jött a nyár és a napsugaras, ragyogó au­gusztusvégi nap. A legszebb nap, amit az ember valaha is átélhet. Talán nem is gondolt már senki az elsiratott, szegény lovakra, hiszen úgyis nagyon sok elpusz­tult közülük. Végre mégis hazajöttek! Lesoványodva, agyoncsigázva. fáradtan, betegen, lajstro­mozva áttették a feleki határon és szá­zával, ezrével jönnek, poroszkálnak haza­felé a hűséges lovak. Patkójuk ütemes egyhangúsággal kopog az aszfalton. Talán az az ösztönös érzés tartja még bennük az életet, hogy — ők is itthon vannak! Vájjon gazdájuk szerető simogatása hozhat-e még gyógy ulást számukra? . .. (g- a-)­KÖZTISZTVISELŐK GYŰLÉSE. A köz- szolgálati alkalmazottak nemzeti szövetsége (KANSZ) a napokban dr. Balásy Antal nyu­galmazott pénzügyminiszter elnökelete alatt nagy választmányi gyűlést tartott. A gyűlé­sen dr. Jevornvicky Jenő, miniszteri taná­csos vezértitkár hejelentette, hogy Kelet.na- gyarország és Erdély területén lakó közszol­gálati alkalmazottak, nyugdijasok és özve­gyek illetményügyeinek megfelelően és intéz­ményesen történő sürgős rendezésére, vala­mint a visszatért területeken a közszolgálat­ban való elhelyezésnél a felszabadultak érde­keinek legmesszebbmenő mértékben történő gondozására az illetékesek figyelmét felhívta. Ismertette a közszolgálati és nyugdíjas kar helyzetét, valamint az időszerű kérdéseket. Kiemelte, hogy a drágaság a mult év eleje óta 12 százalékkal emelkedett. Többek hoz­zászólása után a szövetség határozati javas­latban kérte a közszolgálati alkalmazottak helyzetének javítását, a lakáskérdés és családi pótlék felemelését, a gyermekek iskoláztatá­sának megkönnyítését és az állam fokozot­tabb támogatását. Elhatározta egyben a vá­lasztmány, hogy a felszabadult területen lakó közszolgálati alkalmazottaknak és nyugdíja­soknak, özvegyeknek és árváknak a szövet­ségbe való tömörítése iránti intézkedéseket megteszi. ISKOLA A MAGYARSÁGRA, irta Jócsik, kve 4.80 P. Berendné: Hazádnak rendülletlenül fve 5.20, kve 6.40. Károly: Tü­zes trón fve 4.20, kve 5.40. Makkai: Erdélyi városok 2.80. Legközelebb: Békeffi: Közéleti tankönyv 4 P. Dr. B. Kolozsvári képeskönyv 2.80, Erdélyi magyar népviselet) 2.80, stb. Lepagenál Kolozsvár, Postán utánvéttel. Kér­jen jegyzéket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents