Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-10 / 233. szám

2

ELLENZÉK

/ Q 4 0 október 1 0zettsége.inek lel jesit ősére. /•’*; \ ilyen fellépés részünkről unnál is inkább indokolt, mert rnt bátran tárhatjuk a világ közvéleménye elv minden gazdánkat.

Cíelénvi Pál a továbbiakban hangsúlyoz*:!, hogy a íuagvai csapatok bevonulásától kezdve éppen a felszabadult lakosság része'o! hangzott el a kiengesztelödés sznv í és a magyar katouai hatóságok minden ténykedése a megbékélés szellemében történt.

A MAGYAR MÓDSZER \Z EGYEDÜL CÉLRAVEZETŐ

Húr szén: meggyőző it sem — mondotta — hogy a magyar módsz r az egyedül cé rávezető és ez felel meg nagy barátaink ér > keinek is. ma mégis meg kell mondeni, hogy ne higyje senki sem, hogy ennek . móds ívnek velejárója a birkatürelern és a gysnges ->g.

Kéri a kennányt és a niniszte*'dnökiií, elsősorban, ne riadjon vissza a legerélyerc1b intézkedésektől sem.

— hogy bOtí.üOO magyar test vér laknék saját hazájában való hontalanságának vége vettessék, a legteljesebb emberi és polgári jog- egyenlőség részükre biztosi ttassék és a sérelmeket a legsürgősebben orvosolják. Annak a uépközösségi gondolatnak a jegyében pedig, amely az európai gondolatvilág egyik elismert és megbecsült értéke, azt üzenjük a határon élő, de a nagy magyar népcsalád szent közösségébe tartozó minden magyar testvérünknek, ne féljenek, Lizzanak, mert mi meg tudjuk és meg akarjuk őket védeni.

Csetényi Pál beszédét állandóan a felháborodás kitörése szakította félbe, A képviselők a legerélyesebb intézkedéseket követelték. A napirendi felszólalásra Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt és a többi között ezeket mondotta:

A MINISZTERELNÖK VÁLASZBESZÉDF.

— Szükségesnek tartora. hogy magam is szót emeljek ezeknek a rettenetes üldöztetéseknek a tárgyában. Mi tudjuk azt, hogy közvetlenül a bécsi döntés utáni időben a román kormány nem volt egészen ur a saját hazájában.

— Ez volt az egyik oka annak, hogy bizonyos türelemmel vártunk, a másik ok pedig az volt, hogy azt akartuk, lássák, hogy a magyar hadsereg, a magyar közigazgatás hogyan vonul be a visszakerült Erdélybe és lássák Erdély magyar népe és szász népe lelkének megnyilatkozását. Azonkívül — éppen e lelkiség alapján — magul: az erdélyi magyarok kértek arra. hogy legyünk kíméletesek, várjunk. Kértek erre a határon erről és túlról valók.

1 — Nehéz szívvel — egyénileg — de a meggondolások alapján vártul:, hogy Románia részéről megint a józan belátás kerekedjék felül, az után az első egy pár nap után, amit visszavonulásuk és továbbvonulásuk teljes rendetlensége jellemzett. Azonban nem jött semmiféle belátás.

SOKKAL INKÁBB MEGMAGYARÁZHATÓK LETTEK VOLNA...

— Ilyen időkben történhetnek egyes kilengések egyik vagy másik részről, de ha már kilengések történhetnek — azt hiszem, még mindig több magyarázata volna annak, ha azok részéről történtek volna, akik 22 éven keresztül a legembertelenebb bánásmódnak, botozásnak, kínzásoknak voltak kitéve, amiről minden erdélyi egyformán tud. Sokkal inkább megmagyarázhatók lettek volna a magyarság részéről történő jelenségek, mint azok részéről, akik nem vesztettek semmit, csak egy 22 éves álom után visszaállt a normális állapot és visszaállt a magyar közigazgatás és magam is tanuskodhatum róla, hogy egyes tiszteknek a románok kezet csókoltak, hogy rendet tartanak és sok mindenfélét nem tesznek, amit az előző közigazgatás tett és ezekről Írásbeli bizonyítékok vannak a kezemben az erdélyi románság vezetői részéről.

GYÁRFÁS ELEMÉR KIHALLGA- TÁSKÉRÉSÉT ELUTASÍTOTTÁK

— Az odaát maradt magyarok részéről Gyárfás Elemér kihallgatást kért a román miniszterelnöktől, de nem kapott. Még arra sem adlak módot neki, hogy panaszait feltárja az illetékesek előtt, másrészt a román kormány részéről semmiféle megnyugtatás nem történt a magyarság felé, akik a hivatalos közegek és mások üldöztetése elől menekülnek. A kiüidöztetésnek többféle oka lehet: Az egyik embernek erősebb az idege, a másiknak gyengébb. Az egyik embert meg kellett hogy gyötörjék, botozzák — magam is láttam ilyen megbotozott embert — hogy átlépje a határt, a másik hamarabb megijedt és átjött a kínzások elől

— A bécsi döntést és annak minden konzekvenciáját elfogadó román kormány részéről nem volt semmiféle megnyugtatás és semmiféle jele annak, hogy az állapotok jobbra fordulnak.

— Mi a magunk részéről megtettünk mindent. Megtett elsősorban ez a magyarság, amely a bevonulás első órájától kezdve kijelentette, hogy „elfelejtjük a huszonkét esztendőt és nem kívánunk bosszút állni.“ Ugyanezt hallottam egyszerű székely ember

szájából és mindenkitől. a politikai vezetőktől le, <i legalsóbb réteg’g.

KO N Cl LI ANS A K V 0 LT U N K

Amikor először Kolozsvárull jártam — közvetlenül a bevonulás után egyik este magamhoz hívtam tehát nem ők kertek kihallgatást a görgkatplihus es a görögkeleti piispól: urukat és nehány vezetőjét a kolozsvári román társadalomnál:. Természetesen megmondtam nekik kemény bírálatomat az elmúlt hús/,ónkét évről, de hozzátettem, hogy békét, igazságot, megnyugvást hozunk, mindenkinek egyformán. Megmondtam azt >s, hogy nekik egyházi kötelességük is, hogy a békét hirdessék, békét gyakoroljanak és ők legjobban tudják ki uszít, segítsenek nekem, akkui gyorsabban fog menni a megbékélés. Nem mondható tehát, hogy nem voltunk- konciliánsalt, akár a magyar nép. akár a felelős állásban lévők, vagy pedig a magyar katonaság. A magyar katonaság két helyen lépett közbe szigorúan, ott, ahol gépf eg\vei tel lőttel: reá. de gépfegyverei lőni ü katonaságra, ez nem tartozik a kisebbségi jogok közé.

MELYEK A/ OKOKI*

Mi tudjuk az okokat, hogy az, üldöztetések miért 'történtek és hogy mindazokat miért engedik meg. Egyrészt azért, hogy a bécsi döntést, amit a román kormány kért és azután elfogadott és a áirt. megváltoztassák. Pár napja jelent meg a görögkeleti érseknek egy nyiatkozala. amellyel egyenesen szerű - befordult a bécsi döntéssel és papságát ©Lene hívja lel. A magyar lapok is közölitek az Universu nak tegnapi cikkét, amelyben azt állítja, hogy az uj határok nrrn feliének mer. (Úgy van. Mindent kívánunk vissza.)

.— Ez nyílt Bzenibehe.yezkedés u bécsi döntéssel a román kormányhoz közelálló egyik lap és az egyik román érsek részéről. Nem hiszem, hogy ehhez kommentárt ke lene fűzni és remélem, hogy ezt látják egész Európában.

— Tehát az egyik az, hogy a bécsi döntést kijátszók és megmásítsák. Az határt vont és a népcserércW egy betű sincs benne.

— A másik cél az, hogy a magyar lakosságot optálásra kényszerítsék. Az optálús szabadakarati tény és csak igy foghatjuk lek Ha a szabadakairati jellegét elveszik, akkor az optá ás dlveszti jogi értékér. Mi megpróbálkoztunk megmutatni a különbséget a magunk és a román felfogás között. Tartoztunk mintegy önmagunknak is azzal1, hogy megpróbáljuk és jó példával járjunk elől és mutassuk az utat. amit az uj határon erről és túlról követni kell.

RETORZIÓ

— Azonban elérkezik egy pillanat, amikor már betelik a mérték. (Lgy van, ugv van). Tegnapelőttől kezdve retorzióval élünk. 850 román, részben vezető személyiséget tétA türelemnek vannak határai is

— Megpróbáltuk tékát megmutatni azt az íVtat, amit járni kell. A türelemnek azonban vannak határai és ha amúgy is érzünk, történelmünk alapján e pillanatban vannak kötelességek, amelyet gyakorolnunk kell. Természetes, hogy emellett megtesszük a szükséges diplomáciai lépéseket is, mint megtettük eddig. M ostrnár kénytelenek vagyunk ezeket a retorziókat alkalmazni és növelni, hogy e bánásmód megszűnjék, sőt követeljük, hogy a magyar népnek ott megadassék minden, amit itt spontán a román népnek megadtunk.

HOSSZÚ VAGONOKBAN . . .

— Már a bécsi döntés után rögtön, illetve a kolozsvári bevonulást) követő napon, áttettek Kolozsvárnál 12.000, Nagyváradnál 6000 embert. Később különböző helyeken áttettek 5000 embert, akiknek megszámlálása még folyik, részben nem is tehetséges, mert nagyon sokan rokonokhoz mentek. Október harmadika óta a kürtösi álomúson bosszú vagonsorokban jönnek részben az uj kiüldözöttek, részben a kiüldözöttek családjai. Erre kezdtük meg a retorziókat. Előbb Nagyváradnál, később Kolozsvárnál utasítottunk ki románokat és most már nemcsak ezeken a helyeken, hanem másutt is folytatjuk hasonló módon, ha szükséges és tudni kelj, hogyha úgy adódik, azt kénytelenek leszünk fokozni is.

A JÓZAN BELÁTÁS REMÉNYE

— Végül legyen szabad annak a reményemnek is kifejezést adnom, hogy most már mégis csak megjön a józan belátás, meg fogják állítani az eddigi rendszert és azután megkezdődik azoknak a visszav ándorUsa, akik haza akarnak térni, még pedig olyan körülmények között, hogy biztosítsák számukra az életlehetőségeket.

— Ezeket akartam bejelenteni és azt, hogy mindez nem kormányügy, hanem magyar ügy és a legnagyobb eré’lvel fogunk fellépni.

AZ ERDÉLYI KÉPVISELCK BEHÍVÁSA

A miniszterelnök beszédét általános helyeslés és nagy taps fogadta. Ezután a Ház elfogadta a miniszterelnök indítványát a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész képviselőinek behivásáról. Az elnök indítványára a Ház úgy határozott, hogy a legközelebbi ülést ma, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel tartja és napirendjére tűzi az egyetemekről szóló Itörvényjavaslat tárgyalását.

A ZSIDÓKÉRDÉS

Ezután áttértek az interpellációk meghallgatására. Előbb néhány írásbeli miniszteri választ olvastak fel a korábban elmondott interpellációkra, majd Rajniss Ferenc a harmadik zsidótörvény sürgős kiterjesztését kívánta interpellációjában. Az uj zsidót örvényt szerinte faji alapon kelH megoldani, a vegyes házasságok megszüntetésével, a zsidók gazdasági hatalmának háttérbeszoritásával és

Tanítók és tanóvok figyelmébe?

Megérkeztek az iskolai tantervek, utasítások és rendtartások.

I. Elemi iskolák részére:

^z iskoláztatási kötelesség teljesítésinek biztosításáról szóló 1921 XXX.

t. c. végrehajtási rendelet.1, köt/e-----------------------------------------2.40 Pengő

Iskolaszéki utasítás a községi népiskolák számára, kötye —----------Utasítás a körzeti iskolafelügyelők és a Kir. Tanfelügyelői hivatalok

iskolalátogató tagjai részére, kötve----------—-------------— —

Tanterv és utasítások a népiskola 1—VI o szám'ra------—-----------Tanterv és utasítások a népiskola VII—Vili. o. számára —----------Tanterv a kisebbségi népiskolák számára------—- —• — —--------—

Tanterv és utasítások az általános to/ábbképső népiskola számára —

II. Középiskolák részére:

Tanterv a gimnázium és leánygimnázium számára, kötve —----------Utasítások a gimnáziumi és leánygimnáziumi tantervhez, 2 kötet —

Rendtar ás a gimnázium és leánygimnázium szárnál, kötve------—

Tanitásterv a kereskedelmi középiskola és a kereskedelmi leányközépiskola számára, kötve -------------------------------------------------------Rendtartás a kereskedelmi középisk da és a kereskedelni leányközépiskola szánára. kötve —--------------------------------------------—

Tanitásterv és rendtartás a háztartási, gazdasági szaktanfolyam és az egyéves háztartási, gazd s gi továbblépő tanfolyam számán —

A középiskolákról szóló 1931. XI. T. c. végrehajtási utasítása —--------Utasítás a közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935. VI. T. c. végrehajtására

Rendtartás a polgári iskolák számára-------------------------------J------Tan'erv és utasítás a polgári fiuisko'ák szánára — —---------------—

A női kereskedelmi szakt íntoiyamok szervezete és tanit isterve — —

A rnide'éseket az ossz'v előzetes be'c >H '»se esetéi nór'ó an ítíson, vazv utánvétté szilliija a

„lilner?af< Irodalmi és Nyomdai Müiniezeí &©3»zs¥ár. Brassa! u. 5.

1.40

0.70

2.30

0.40

0.80

0.80

1.50 Pengő

5.50 „

1.50 „

2.—

1.—

0.60

0.80

1.50

6.—

1.60

Határvonás és nem népcsere

tünk át a határon. Ez nem szóit ezeknek a személyiségeknek egyénileg, de szólt a román kormánynak éa a román kormány eljárásának. Ezt kénytelenek leszünk folytatni, esetleg fokozni, ha rendet nem teremtenek a saját országukban.

KÖZVETÍTŐI JELENTKEZÉS

— Az erdé.Vrészi románság vezetői, elsősorban a kolozsvári görög katolikus püspök, rögtön jelentkeztek, hogy majd ők közvetítenek ebben az ügyben. Azonnal megadtuk a püspök urnák a módot arra. hogy nemcsak írásban, de hogy szóval is eljárjon, megadtuk a lehetőséget, hogy Bukarestbe menjen. A külügyminiszter nr három óra hosszat tartó kihallgatáson fogadta, ugyanakkor Gyárfás nem tudott egyetlen hivatalos tényező elé sem jutni.

REHT09? ÍRÓGÉP

K. F. TÁRSASA^ RUOmST, VI. Ai.drá.iy uí 12.

4 Rernior ir& magyarországi kizáró'agos fö- lerakata. Közvetlen jyári fiók.

üordozh íló irófjépe *:

5 kü'önbözö modell!

A legkorszerűbb kivitelben! Kényelmes részletfizetésre isi

Erodai rno deliek :

Cserélhető kocsiszerkezettel! Automata tizedes rovatolóvall Remekművű csucsteljesitmc- nyekl

Valamennyi modell könnyed betü- kosárváltósze~ kezeltek

A visszatéri erdélyi ferüleí ölsz %

he’yiségei részére: megfe elő főét ailíépviseleleke! keretünk!!

a zsidó mezőgazdasági birtokok és ingatlanok megszüntetésével.

Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszában annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy bár nem helyesli, ha ugyanabban a kérdésben folyton uj törvényeket hoznak, de szükségesnek látja az egyszerű, világos s radi- ká is zsidótörvény meghozatalát. Az uj törvény rövid időn belül a Ház elé kerül.

A FÖLDBIRTOK POLITIK AI TÖRVÉNYEK HIÁNYOSSÁGAI

Utána Rajniss Ferenc a magyar birtokpolitikái törvények egységes reformálása Ó3 kodifikálása ügyében mondotta el második interpellációját.

Kifogáso ta, bogy a régebben hozott földiái r i okpolit ik ai törvényeket hiányosan hajtották végre és a végrehajtási utasítások sokszor ellentmondanak egymásnak. Megkérdezte, haj aridó-e a kormány egységes magyar birtokpolitikai törvény sürgős e őkészitésére teljhatalmú parlamenti bizottságot kiküldeni. Me gemlitette. hogy földbirtokpolitikai szempontból ma az ország három sávhó' áJ!. az anyaországból, a visszatért felvidéki és erdélyi részekből. Lehetetlennek tartja, hogy egyik helyen 600 pengőt fizetnek a birtokosnak a hold földért, amelyért 10 kilométerrel feljebb 800—1100 pengőt Ítélnek meg a zsidó tn'ajdonosnak.

A MINISZTERELNÖK VÁLASZA

Az interpellációra gróf Teleki Pál miniszterelnök válaszolt: Az iparügyi miniszter — megemlítette — már abban az órában, amikor az előző földbirtokpolitikai javadatot megszervezte, hozzáfogott a következő előkészítéséhez. Nem azzal a céllal, hogy hamarosan tető a á hozza, hanem azoknak az elveknek a szem előtt tartásával, amelyek már régen a szem előtt is lebegtek. Egyetért a felszólaló képviselővel abban, hogy a mám- mutbirtoknak semmi értelme nincs. Egyetért abban is, hogy nemcsak a közép-, még a nagybirtokok is jogosak. Nem tudja azonban pontosan megmondani, hogy ez ország melyik részén mikor racionális a kisbirtok, a középbirtok és a nagybirtok. Ebben a tekintetben már folynak az ország tiszai részén az e’őkészitő munkálatok és ezeket a munkálatokat az ország más részeire is kiterjesztik.

Tekintetbe kelül venni ezzel kapcsolatban azt is, hogy termelésünket teljesen át kell alakítanunk. Hajlandó hozzájáru ni ahhoz, hogy szakemberekből és. parlamenti tagokból á ló bizottságot küldjenek ki, ametly azután kidolgozhatja azt, milyen kategóriák felelnek meg birtokpolitikai szempontból az egyes országrészeken.

TOVÁBBI INTERPELLÁCIÓK ÉS VÁLASZOK

Kossuth Pál interpellál1 ezután a tokaj- kegyaijai katasztrofális szőlőárak ügyében. Lukács Bé a államtitkár az interpellációra adott válaszában rámutatott arra, hogy az intervenciós bor ára majdnem ötszörösére emelkedett, a forgalom 'teljesén szabad a termelő szempontjából. A szőlőfelujitások kifizetését a. rossz termés miatt a következő év december végéig felfüggesztik. A bor árának emelkedése következtében többfajta bor ára a fénvüzési adóhatáron mozog. A miniszter intézkedni fog, hogy ezt az értékhatárt magasabban állaipitlsák meg. Ami azt a kérdést illeti, hogy katasztrális holdanként 300 pengős segélyt nyújtsanak a szőlősgazdáknak, a kormány teljes mértékben nem tudja teűjesiteni.

Közi-Horváth József a kereskedelmi- és közlekedési minisztert interpellálta a vasúti pályamunkásság és a postai távirdai munkásság helyzetének megjavítása' érdekében. Varga József kereskedelmi és iparügyi miniszter, válaszában bejelentette, hogy az ipari munkásság régen hangsúlyozott kívánsága, a családi bérpótlék az 1941. évi költségvetéstől kezdődően megvalósul. Ezáltal az áliaruvas*