Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-05 / 229. szám
1940 október 5. ELLENZÉK 'sarmBMUKsea!k!MB®n r Áldozzunk a vértanú halált halt Gátiszter Gyula emlékének Adjuk meg a méltó végtisztességet a tragikus sorsú poétának. — Hivatalos jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy Gáliszter Gyuia gyilkosság áldozata lett.“ Hiteles adatok ,.Gyuri bácsi“ tragédiájáról KOLOZSVÁR, október 5. Emlékezzünk. ■ Egy hónapja mult el annak, hogy utolsó útjára kisértük Gáliszter Gyulát, az „Ellenzék“ testvérlapjának, az „Estilap"-nak uépszerü Gyuri bácsiját. Gáliszter Gyulát nemcsak szü- kebb körű családja, a szivéhez nőtt szerkesztőségi kollégák szerették és becsülték. Ezt az életkedvvel teli ősbohémet ismerték az egész városban. Verses rovata egyformán elűzte a gondokat gazdagok és szegények otthonából. Sohasem panaszkodott az élet megpróbáltatásai ellen, amelyekből pedig bőven kijutott neki. Mint hadnagy harcolt a világháborúban, amig hadifogságba kerüli. Regénybe illő viszontagságok után került vissza Kolozsvárra. Itthon először a bankszakmában helyezkedett el. Bohém természetével azonban nem tudta összeegyeztetni a számokkal való foglalkozás egyhangúságát. Poétalélek volt, aki rajongott az élet szépségeiért. Igv történt, hogy a hivatalnoki pályát otthagyva, rovatvezetője lett az „Estilap“ népszerű „Gyuri bácsi1' rovatának. Nem is hivták másként a városban. Mindenkinek kedvenc „Gyuri bácsL-ja volt. Sziporkázó ötletei felvillanyozták a társaságokat. Mindenhez értett. Ismerte a kirománcia titkait. Valahol Oroszországban tanulta meg, hogy a tenyérvonalak ezerféle összevisszaságából ki lehet olvasni az életsorsokat. Sokszor megdöbbentően eltalálta az igazságot. Gyakran mondotta el, hogy ezt a tudományát hogyan tanulta. A távoli Kaukázusban egy öreg tatár magyarázta el neki esténként a tenyérjóslás rejtelmeit. Arra azonban figyelmeztette tanítómestere, hogy a saját életvonalaiból soha se próbáljon olvasni. Gáliszter Gyula mindig elkomolyodott, ha megkérdeztük, hogy számára mi van megírva a sors könyvében. — Megígértem, hogy a saját sorsomat nem fogom kutatni. Bizonyosan volt oka rá az öreg tatár tanítóméstérnék, amikor erre figyelmeztetett — mondotta ilyenkor elkomo- rodva. Vájjon meg volt-e írva a tenyérvonalak rejtélyei között, hogy Gáliszter Gyula erőszakos halállal, az erdélyi magyar hajnalhasadáskor fog örökre eltávozni az élők sorából? A MAGYARSÁG KOLOZSVÁRI VÉRTANÚJA A bécsi döntés után Gáliszter Gyula magyar szivének minden lelkesedésével készült a honvédség bevonulásának ünnepére. Gyönyörű verset irt erre az alkalomra. Barátai körében felolvasta a lelkesedéstől és haza- szeretettől izzó költeményt. Sajnos, ez a vers sohasem láthatott napvilágot. Eltűnt Gáliszter Gyula irataival együtt, mint ahogy a szerző is örök álmát aludta már a házsongárdi temető ősi földjében, amikor a kolozsvári házak ormán huszonkét év után először lengette a szél a piros-fehér-zöld szinek szent zászlóit. Annakidején csak végtelen fájdalmunknak adhattunk kifejezést Gáliszter Gyula haláláról közölt beszámolónkban. A honvédség bevonulását megelőző napok izgalmában a román hatóságok attól féltek, hogy a páratlanul népszerű Gyuri bácsi“ elmúlása fölött érzett magyar keserűség és fájdalom súlyos zavargásokra adhat alkalmat. Olyan híreket is hoztak forgalomba, hogy Gáliszter Gyula román diákokat ölt meg és amikor emiatt üldözőbe vették, kétségbeesésében öngyilkosságot követett el. Aki Gá- liszter Gyulát ismerte, már eleve tudhatta, hogy ezekből a hírekből egyetlen szó sem lehet igaz. Gáliszter Gyula senkit sem gyűlölt. Egyike volt azoknak, akik fennen hirdették, hogy az erdélyi föld csak akkor lehet igazán boldog, ha az itt élő etnikai nemzetiségek megértik egymást. Számos román barátja volt, akiknek nemzeti érzését mindig tiszteletben tartotta, de ugyanakkor hangoztatta törhetetlen magyarságát. 1 Fegyvert sohasem hordott magánál. Tele volt emberszeretettel és életvidámsággal. A legnagyobb rosszindulattal is képtelenség azzal vádolni, hogy képes lehetett embert ölni. De éppen ilyen merő lehetetlenséget jeleütett ismerősei előtt az a feltevés is, hogy önkezével dobta volna el az életet álmainak valóra- válásakor. A nagyközönség még most sem ismeri pontosan, hogy a haláleset hogy történt. Csak arról értesült kétségbeesett fájdalommal, hogy Gáliszter Gyulát golyó ölte meg és ismerőseinek nagy része nem vehetett részt a végtisztességen sem, mert a hatóságok határozott intézkedésére a lapok a temetés időpontját nem közölhették. így is több mint ezer ember vett részt a temetésen. Most azonban elérkezett az ideje annak, hogy megadjuk a méltó megemlékezést a kolozsvári magyar súg vértanújának. Elevenítsük fel történeti sorrendben az eseményeket. Az emlékezés újra könnyeset csal a szemeinkbe. Szivünkből utat tör a fájdalom. Zarándokoljunk el a friss sirhaníhoz és a most már ismét magyarrá lett Kolozsváron alázatos imával kérjük az Egek Urát, hogy a kihűlt szivü poétának adjon csendes nyugodalmat. Hogyan töeiént Gáliszter Gyula meggyilkolása? Kolozsvár egész magyarsága emlékezik még arra a tragikus vasárnap délutánra, amikor Gáliszter Gyula életét vesztette. Szeptember elsején történt. Harmadik napja volt annak, hogy a bécsi döntés nyilvánosságra került. Ezekben a napokban egyes lelkiismeretlen román politikusok ellenállásra hivták fel a román falusi tömegeket. Jól emlékszünk ezeknek a napoknak rémületcs eseményeire. A rend felbomlással fenyegetett. A románság komoly elemei maguk is szükségesnek látták közbelépni és helyeselték a Magyar Népközösség kolozsvári tagozati vezetőségének azt a gondolatát, hogy a honvédek bevonulásáig polgárőrséget kell felállítani. RoSpspöíBnpM minden mennyiségben vásárol Dr. miKLÖS gyógynövény nagyteBSlietliis Badapesf, 1?. Utfmos császár at 6. sz. Sürgönyeim: Drimag Budapest. Telefon: 38—05—77. mán nemzeti gárda felállításáról is szó volt, ugyanekkor pedig megkezdődtek a jelentkezések a Népközösség Unió-utca 12. szám alatti tagozatában a magyar polgárőrség tagjai közé. Gáliszter Gyula, az egykori frontharcos tiszt, magyar kötelességének tartotta, hogy kivegye részét ebből a szolgálatból. Sok százan jelentkeztek ezen a tragikus szeptember elsején a polgárőrségbe. A román katonaság azonban szembehelyezkedett a higgadtabb gondolkodású polgári vezetők elgondolásaival. Katonaság vette körül a népközösségi tagozatot. A bejárattal szembe kézi gépfegyvert állítottak fel és a vezénylő tiszt kiadta a parancsot, hogy be kell nyomulni az épületbe. Gáliszter Gyula a tagozat irodájában történt jelentkezés után éppen a kijárat felé haladt, amikor a katonaság benyomult a szűk kapun. A rohamlépésben közeledő katonák elől már nem menekülhetett fel az irodába, ahonnan sürü tömegekben jöttek le a jelentkezők. így a kettős kijáratu ház Szentlélek- uccai kapuja felé menekült több iársával együtt. Egy szakasz katona és néhány rendőr üldözőbe vette. Gáliszter Gyula az Ady End- re-utca 3. szám alatti ház pincéjébe menekült. Kézi géppuskákkal, töltött fegyverekkel és revolverekkel felszerelt katona és rendőrcsapat kutatott utána. Már-már úgy látszott, hogy megmenekül, mert az üldözők csapata elhaladat az Ady Endre-utca 3. számú ház előtt, amikor egy megszeppent szolgaleányka félelmében elárulta, hogy a pincében rejtőzködik. Ekkor történt a dráma. Tiz-tizenkét fegyveres katona és két rendőr nyomult be az Ady Endre ncca 3. szám alatti ház udvarára, ahonnan mindenkit eltávolítottak. A pince ablakot még az uccáról Í3 fegyveresek állották el. Ezutén fegyverlövés dördült el. Gáliszter Gyulát halálra sebezte a golyó és néhány pillanat múlva a házbeliek már holtan találták meg. Csakhamar megérkeztek a hatóságok is a helyszínre. Azonnal átlátták, hogy jóvátehe- i tetlen bűntény történt. Menteni próbálták a helyzetet. Elterjesztették, hogy Gáliszter Gyula öngyilkosságot követett el. Fülöp Jolán tisztviselőnő azonban már ekkor jelentette az Ellenzék szerkesztőségének, hogy fültanuja volt, amikor egyik rendőr azzal jött fel a pincéből, hogy „megadtam ennek a magyar gazembernek. Ez sem fog többé felkelni.“ Másnap a rendőrségi jegyzőkönyv is megállapította, hegy Gáliszter Gyulát agyonlőtték. A hatóságok elvitték az összes iratokat, amelyek között ott volt a honvédek bevonulására írott ünnepi költeménye is. Ezek az írások többé sohasem kerültek elő. Magyar Nitrogén Műtrágya PÍII só (mészammonsalétrom) 17°|o \ nitrogén tartalommá!. Kérjen díjtalan szaktanácsot!! Péti Hiírogén Műtrágyagyár Rt. Budapest, V. Nádor ucca 21, sz. Temetés akadályokkal Gáliszter Gyulát a bonctani intézetbe szállították. A Magyar Népközösség saját halottjának tekintette és utasította az Ellenzék szerkesztőségét, hogy állapítsa meg pontosan a halál körülményeit és gondoskodjék a tragikus sorsú „Gyuri bácsi“ végtisztességéről, amelyet szeptember hó 4-én, szerdán délután fél 5 órára tűztünk ki. Annak dacára, hogy a temetés időpontját a lapok nem közölhették, Gáliszter Gyula barátai és tisztelői közül nagyon sokan tudták, hogy mikot' lesz a gyász szertartás és ez a román hatóságok kőiében aggodalomra adott okot. Szerdán délben egy órakor, tehát az utolsó pillanatban, a kolozsvári rendőrség megbízottja telefonon felbivta Végh Józsefet, az Ellenzék szerkesztőjét és közölte, hogy a temetést hatósági utasításra el kell halasztani, mert nem történt meg a hatósági boncolás. Három óra volt még hátra a temetésig. Nem akartuk úgy etföldelni Gáliszter Gyulát, hogy legmeghittebb barátai se jelenhessenek meg a temetésén. Egy órán át telefonáltunk a különböző hatóságokhoz. Az Ellenzék szerkesztője személyében vállalt kezességet arra. hogy semmiféle rendzavarás nem fog előfordulni a temetésen. A tárgyilagos igazság kedvéért le kell szögeznünk, hogy n polgári hatóságok ekkor hozzájárultak a temetési engedély megadásához, amelyet azonban ahhoz kötöttek, hogy a hivatalos bonc-jegyzőkönyv elkészüljön. Ebhez úgy mi, mint a Magyar Népközösség vezetője készséggel adtuk bejegyzésünket, mert főbenjáró érdek volt, hogy a halál körülményei pontosan tisztázódjanak. Kérésünkre dr. Hossu István, városi főorvos elvállalta, hogy azonnal elvégzi a boncolást. Megjelentek a bonctani intézetben a hatóságok képviselői is. Ekkor már délután 4 óra volt és a kápolna előtt gyülekezni kezdett a temetési menet. Végre telefonáltak a bonctani intézetből, hogy minden készen van, csak a holttestet kell odaszállítani. A temetkezési vállalat emberei a koszorúkkal elborított ravatalról leemelték a koporsót. A halottaskocsi elindult, hogy utolsó előtti állomásul a bonctani intézetbe vigye Gáliszter Gyula porhüvelyét. MIT ÁLLAPÍTOTT MEG A BONC-JEGYZŐKÖNYV? Kezünkben van a boncolási jegyzőkönyv, amely újra feleleveníti a boncolás szomorú aktusát. Az Ellenzék szerkesztőjének felkérésére a boncoláson a hatósági főorvoson és dr. Hurghis Vasile bonctani tanársegéde^ valamint a hadbiróság kiküldöttjén kívül jelen volt Raffay István, az Ellenzék munkatársa és Karádi Nagy Lajos, a Magyar Újság- iró Egyesület titkára. Ezalatt már több mint ezer ember várakozott fegyelmezett csendben a végtisztességre. Öt óra már elmúlt, amikor \ elkészült a boncolásról szóló jegyzőkönyv. ) Ennek adatai a következők: \ 1. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy GáI liszter Gyula erőszakos halállal halt meg. 2. A halál oka belső vérzés, amelyet a kulcscsonti verőér fegyvergolyó általi szakítása idézett elő. 3. A lövést elölről adták le és a golyó útja elölről a harmadik hátcsigolya felé, balról jobbra és felülről lefelé irányul. (Az öngyilkosság esete tehát ki van zárva). 4. A seb legnagyobb átmérője 9 milimé- ter. (Ez a rendőrségi revolverek mérete volt). Minden valószinüség szerint a pince bejárata mellett meghúzódó Gáliszter a katenák közeledésére fel akart jönni a lépcsőnk b«sy igazolja magát a hatóságok előtt. Ekkor lőtt rá az a rendőr, akinek szavait Fülöp Joláu tisztviselőnő hallotta. A tragédiát azóta inár a magyar hatóságok is vizsgálat tárgyává tették. Most térjüuk vissza a temetési menethez, Magyarouszég Nemzeti és Keresztény Könyvkiadója STÚDIUM Budapest, V. gróf Klebelsberg utca 29 sz. Telefans 120—856.
