Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-05 / 229. szám
ELLENZÉK J 9 40 október 6. A HÉT VILÁG POLITIK A JA A háború uj fejezete előtt A uagy válság külpolitikai oldala szinte visszaszorítja az érdeklődést a katonai események iránt, melyek pedig végeredményben dönteni fognak a mind nagyobb területre kiterjedő ellentétekben. Az események újabb tejlódese folytán, úgy látszik, hogy a nagy háborúnak az eddiginél is jóval' széleseid) körre kiterjedő szakasza «dőlt állunk. \ Berlinben létrejött újabb hármas-szövetw ség, meíy még mindig a politikai viták és mérlegelések központjában ál. erős mozgásija hozta a nemzetközi válság politikai oldalát s a világpolitika uj fejezetét nyitotta meg. A tengelyhatalmak és Japán között eddig is fennáló szoros viszony szerződésbe foglalása lényegileg nem jelentett változást, minthogy a megkötött katonai szövetség sem hozza feltétlenül Japán belépését a háborúba. A valóság mégis az. hogy az uj megegyezés szerves kapcsolatot teremt az európai események és a szélsőkeleti események között és megszakithatatilan összefüggésbe hozza az Atlanti-óceán, a Fölközi-tenger és a Csendes-óceán környékén lefolyó nemzetközi eseményeket. Az uj a akulat lényege, hogy közös erővel akar irányítani a hármas megegyezésben résztvevő hala inak akarata szerint az Európa—Afrika-élettér és a szél- sőkelet—csendesóceáni élettér területein, azokat az erőket,, melyek ennek a győzelmes akaratnak eilenál-aui próbálnak, ntjából ! le'retolja. mig az uj keretbe behelyezkedő* két cselekvő munkára serkenti. Nem meg* , lepő dolog tehát hogy a történelmi jetentő- segii tevékenységgel, szemben e.lenállásra sorakoznak mindazok, kik a megváltozott helyzettől érdekeiket féltik. Első sorban Anglia, vele az Egyesült-Államok és mindazok az országok, melyek nyíltan vagy titokhun ezt az érdekcsoportoli támogatják. Mint harmadik hatalmi tényező, kiilönáll'l Szovjet- Oroszország, melynek azonban az uj három- hatalmi megegyezéshez váló közeledéséről is szó esett az utolsó napokban. A moszkvai liivata'os 'lap szerint azonban szovjet körök úgy látják, hogy a berlini hármas megegyezés egymással szembenálló két hatalmas érdekcsoport kialakulásához vezetett. Egyik a szerződést kötő három hatalomból á l, másik a brit birodaflomból és az EgyesültvÁ'Ma- mokból. Az uj helyzet kialakulását kereső és a régi helyzethez ragaszkodó hatalmakkal szemben pedig a Szovjetunió érdekeltség nélkülinek érzi magát és el van határozva, hogy amennyire ez tőle függ. tovább folytatja semlegességi politikáját!. Ez a semle- gességi politika, adott viszonyok között, a beriini megegyezésben résztvevő hatalmak javára szolgál. Angol—amerikai részről ugyanis pillanatnyilag abban reménykedtek, hogy Japán részvéteié az uj hármas megegyezésben a tengelyellenes csoportosulás feíé szoríthatja Moszkvát. Spanyolország szerepe A Spanyolországgal folytatott tárgyalások szintén befejeződtek. Serrano Suner több mint két héten át Németországban és egy hétig Olaszországban folytatott tárgyalásai után készül visszatérni Spanyolországba. Tárgyalásairól, melyeknek jelentőségét az egész világsajtó elismerte. éjidig egy szó sem került nyilvánosságra. Kétségtelennek látszik azonban, hogy Spanyolország és a tenge.yh a'talm ak között teljes a megegyezés. Hogy a megegyezés Spanyolország azonnali beteavatkozását jelenti-e a háborúba, vagv a későbbi beavatkozást tartja fenn, nem lehet tudni. Az olgsz félhivatalos hírügynökség rámutat. hogy az olasz kormány nem igyekszik befolyásolni Spanyo országot. Az erről szóló Stefani-közlés igy hangzik: • — Római po-fitikai körökben nagy fontosságot tulajdonítanak Suner római megheszéSZEMEM MIHSA Budapest, V. Bâi¥âiiţf-u. 0. i. íeopold Sclioeller & Söiine düreni finomposztógyár lerakafa. lésének, de arról nem közölnek semmit, hogy a megbeszélés túlterjed a spanyol nem hadviselői álláspont tisztázásán. Megállapítják, hogy az e lenfelek már annak elhiteté- sével mesterkednek, hogy Olaszország erős nyomást gyakorolt Spanyolországra abból a célból, hogy Spanyolország adja fel nem hadviselő álláspontját és vegyen részt az Anglia elleni háborúban. Illetékes római körökben határozottan kijelentették — igy foytatja a Stefani-jelentés — hogy Ilyenirányú nyomás nem történt és ezt csak a i brit propaganda találta ki, csak azért, hogy j azután világgá kürtöllje a tengelyhatalmak diplomáciai vereségét. AMERIKA ÁLLÁSFOGLALÁSA A Berlin, Róma és Tokió által létrehozott l ?'onai szövetséget jóval idegesebb hangulatban fogadták Washingtonban, mint Moszk- ■ában. Moszkvában a semlegesség hangozta- ása mellett nem zárják ki egy Tokióvá*! ütendő megnemtámadási egyezmény lehetőégét sem, ami az uj hármas-szövetség szél- "jkeleti hatalmát is a két tengelyhatalom- l.oz hason ó helyzetbe hozná a Szovjetunió- - a! szemben. Az Egyesült-Államokat azonban a Berlinben lélr^iött hármas-szövetség rnég inkább szembeállította Japánnal és ellentéteit még erősebben kiélezte a tengelyhatalmakkal szemben. A bárom szerződő fél ugyanis leszögezte, hogy szövetségük nem érinti a nem hadviselő Amerikát. ..Ha azonban — mondja egy hivatalosnak látszó . . Stefani-jelentés — az Egyesüt-ÁUa- mok háborút indítanának a Csendes-óceánon, világos, hogy Japán az Atlanti-óceánon is hadat .viselne. Ugvauigy, ha 9z Egyesült- Államok be akarnának avatkozni az európai háborúban a tengely is háborút kezdene a Csendes-óceánon. Amerika tehát annál kevésbé érezheti nemérdekeltnek magát, mert Roosevelrt elnök politikája szinte feltartóztathatatlanul viszi az Egyesült-Államokat az Angliával való szövetség, talán a közeli katonai szövetség fe é. Roosevelti ellenfelei szintén nem ezt a külpolitikát kifogásolják, inkább csak a módszerekben különböznek tőle. Az utóbbi hetekben az angol—a merikai közeledés annyira ment, hogy mind gyakrabban esik szó a két angolszász hatalom közötti unióról is. Churchill hive a rövid idő előtt romantikus álomnak látszó tervnek és Roosevelt az ango! domíniumokkal kötött szoros megállapodásai révén mintha szintén az ehhez vezető utat készítené elő. A Roosevelt-i politika legnagyobb sajtóellenfele, a republikánus ..Newyork Times“, mely nem óvakodik az angolok bírálatától sem, a ber ini szerződésből szintén azt a 'legfőbb tanúságot vonta íe, hogy az Egyesült-Államok nem rendezkedhetik be puszta védelemre, hanem ,,nagy távolságban inditandó támadásra is feí kell készülnie.“ M a már kétségtelen tehát, hogy az események ujaibb fejlődése Amerikát nem tartja fenn eddigi utján, inkább még közelebb hozza a katonailag igen súlyos helyzetben levő Angliához. Az amerikai közvé emény- nek az a meggyőződése, hogy Japán katonai belekapcsolódása a tengelyhatalmak csoportjába könnyen világháborút hozhat, mert most már az Egyesült-Á lamoknak is döntenie ke’l végleg magatartása felett. Roosevelt erélyesen akar fellépni Japánnal szemben, eddigi jelek szerint az a terve, hogy az önellátást szerinte megvalósítani nem tudó szélsőké ti birodalom eliten gazdasági blokádot indit. Ez a lépés pedig, mely igazába» már háborús jellegű, könnyen fegyveres háborúhoz is vezethet. Roosevellt. ellenfeled viszont, akik azt hiszik, hogy az Egyesült-Államok nem kockázataikat egyszerre háborút két óceánon, a Japánnal való összeütközés ki’to ását szeretnék, erősebben hangoztatják az Angliához fűződő szoHidaritást és az európai eseményekben való közvetett részvétel szükségességét. Az Egyesült-Államok fegyverkezése — állapítják meg Amerikában — csak a jövő év nyarán lesz o’yan helyzetben, hogy háborúra gondolhasson. Addig tehát aligha fog katonai lépést kockáztatni Japánnal szemben. A jövő nyárig azonban az események nem állanak meg és könnyen megtörténhetik, hogv az Európában kezdődött nagy háború már jóval előbb mindegyik földrészre kiterjedő vi ágháboruvá fajul. UJ VILÁGREND A Berlinben kötött háromha'talmi szerződés a lengelvhata’mak eddigi po bikáinkhoz híven, dinamikus jellegű, olyan uj világrend gazdaságos TUMC3SRÄM, ot/ kia’a.kirására tör, amely nem hagyhat közömbösen egyetlen nagyérdekeltségü háta mat sem. Az uj szövetségi alakulat zárt és egymástól határozottan elkülönített hatalmi területek kia’akitását kívánja, amelyek min- denike a területre eső legerősebb hatalom szervező irányitása alatt állana. Amint a „Frankfurter Zeitung“ írja, ei megegyezés alapelvét az életterek fe osztása és kölcsönös elismerése képezi, a rendező hatalmak kijelölésével és elismerésével. Szóval egy olyan politikai rendszer kialakítása, mely a tényleges és nem képze.etbeli kontsruktiv és 'termelő erőknek a szükséges érvényesülést [ megengedi. A nagy német lap ezt a felfogást uj, az egész világra kiterjedő Monroe-elvnek nevezi és megállapítja, hogy a világ a Mon- roe-e'vek korába lépett, a világrészek és összefüggő nagy területek határozott és idegen befolyástól zárt elosztásába, ami elken, szerinte, az Egyesült-Államoknak nem szabadna kifogása legyen. A brit birodalom viszont érthetően nem fogadhatja el ezt az elvet, mert óriási kiterjedésével nem ismerheti el az összefüggő területek határoltságá- nak elvét. Az uj rendezési elv mellett, amint Ribbentrop német külügyminiszter kijelentette, a három szerződő hatalom 250 milliónyi lakossága á'lll. Minden állam, mely a probléma ilyen végső megoldásának akár Európában, akár Keletázsiában útjába akarna állani, ezzel az óriási erővel találná magát szembe. A három nagy „rendező hatalom“ — Írja egyik félhivatalos számba menő ber’-ini lap — e felfogásoknak megfelelői eg elismeri az Egyesült-Államok életterét az óriási amerikai földrészen és elismeri a Szovjetunió vezetőjogát is az euráziai területen, melyre Moszkva érthetően igényt formál. A megfelelő nagyhatalmi vezetés a’-att áU’ó életterek elvétő® azonban nem hajlandók tágítani. Ugyanezt a gondolatot fejti ki Kamikova japán egyetemi tanár is „Japán és a Csendes-óceán“ cimü cikkében, amelyet minden berlini lap vezető helyen közölt, annak hangsúlyozásával, hogy a szerző a nemzetközi jog legkiválóbb japán szakértője. A japán professzor kifejti, hogy az uj világrendnek a következő három alapelven kell nyugodnia: 1. Az egyes államoknak regionális hatalmi csoportosulásokban kell tömörülniük, a vezetést minden egyes régióban a legerősebb nemzetnek kell átvennie. 2. A kisebb államok és hatalmak tevékenyen közreműködnek ebben a munkában (a legerősebb nemzet vezetése mebett). 3. A világbékét olyan eszközökkel kell biztosítani, amelyek túlnőnek nemcsak az egyes nemzetek, hanem a világrészek keretén is. A ZÁRT ÉLETTÉR A AJTÓ ELLEN NYITOTT A zárt életterek fogalma azonban kibé- kitbetetlenül szembeáll az angolszász politika, az Egyesült-Államok és Anglia által képviselt nyitott ajtó elvével, mely az egész világra kiterjedő szabadkereskede’-met kívánja. A gazdaság-ideológiai e'lentét igy a nyitott ajtó és szabadkereskedelem elve és az elhatárolt nagy területek zárt gazdaságának elve között á l fenn, amit szintén nem gazdasági, hanem katonai érvekkel fog a most folyó háború megoldani. Közben szakadatlanul •tart London bombázása, az afrikai harctéren is újabb támadásra készülnek az olaszok s a háború szüntelenül fokozódó hevességgel folyik tovább. Autóalkatrészek FORD, CHEVROLET és e?yéb AAáERIKAl gyártmányú kocsikhoz a iegjobban beszerezhetők: Beowsi és Szunyog»náí amerikai autóalkatrész behozatal BUDAPEST. VI. Jókai ucca 25. sz.
