Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-04 / 228. szám
AKA Országgyűlés Könyvtára Országháztér Parlament Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Monostori-Ót 4. Telefon 11—09, Nyomda : Egyetem-otea 8. szám. Telefon sz.: 29-23. WsawaBaaBBBaowaaPiaeaBsaaBWwasMHMi ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ LXt ÉVFOLYAM, 228. SZÁM. »matassa ' ipomp&m PÉNTEK Kiadótulajdonos: PALLA? H. I« Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70» negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő ——Ban» ea KOLOZ[SjVÁR, 1940 OKTÓBER 4. Teleki Pál gróf miniszter elnök nagy beszéd kíséretében terjesztette be a képviselőház elé az erdélyi részek visszatéréséről és a Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról szóló törvényjavaslatot »Tőidénelmef vágyónk hivatva törvénybe ikdadni“ — kezdte beszédlét a miniszterelnök. — „Történelmi egyéniség Magyar ország kormányzója... a történelem egyéniségei közé tartozik Hitler kancellár és Mussolini miniszterelnök**' “ „Örömünkben nem feledjük el a tulmaradt magyarokat, sorsuk a mi hitvallásunk*^ R frépvíseíőház forró lelkesedéssel szavazta meg a iörvénf Javaslatot BUDAPEST, október 4. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselőház csütörtökön délelőtt kezdte meg az erdélyi részek visszatéréséről és a Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülést, amely ünnepélyesen zajlott le, 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Tasnády Nagy András elnök. In- j ditványára a Ház a napirenden szereplő két j törvényjavaslatot, a visszacsatolásról szólót s j a vallásfelekezetekről szólót, tárgyalása során egyesített;. A román uralom alól felszabadult területről szóló törvényjavaslatot Benkő Géza előadó ismertette. Kifejezést adott a magyarság túláradó örömének erdélyi testvéreink visszatérése alkalmából. Szálljon hódolatunk — mondotta — az országépitő és gyarapító kormányzó ur felé, aki a mai nemzeti Örömünnephez hozzájuttatott bennünket. (A képviselők helyükről felállva, melegen ünnepelték az államfőt.) Benkő Géza előadó a továbbiakban köszönetét mondott a miniszterelnöknek, a kormánynak, valamint a honvédségnek, majd részletesen ismertette a javaslatot. Mezev Lajos előadó a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról szóló törvényjavaslatot ismertette. Ezután általános figyelem közepette gróf Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszterelnök beszéde — Történelmet vagyunk hivatva törvénybe j iktatni — kezdte beszédét, majd kijelentette, hogy a pártközi értekezlet határozatából neki jutott az a feladat, hogy a magyar országgyűlés valamennyi pártja, tehát az egész országgyűlés képviseleháza nevében először köszöntse a visszatérő erdélyi és keletma- gyáror3zági részeket. Hangoztatta, hogy a történelem folyamat, amelynek három tényezője van. Az első, a természetes folyamat az, hogy a pariskor- nyéki esztelen békére hekövetkezett a visz- szahatás. Arai a népi erőket illeti, a magyar nemzet egész ereje a legmélyebb elesettség- ből regenerálódni tudott és önbizalmából, erejéből, cselekvéséből eljutott oda, ahol ma van. A legnagyobb munkát Erdély népe végezte, amely erejével, önbizalmával és hivatástudatával fenntartotta azt a gondolatot, amely elszakított testvéreinket visszahozta. — Történelmi egyéniség Magyarország kormányzója, aki első perctől kezdve, amikor Szegeden megjelent, soha, egy pillanatra sem ] vesztette el a magyar nemzet felvirágzásába I vetett hitét. (A képviselők felállva helyükről, hosszan, lelkesen ünnepelték a kormányzót.) — A történelem egyéniségei közé tartozik — folytatta a miniszterelnök — Hitler kancellár és Mussolini miniszterelnök, (újra hosz^ szu, lelkes taps) akik Európa elveszett világegyeduralma és elveszett óceáni uralma helyére egy uj óvilági keretet kovácsolnak, amely uj keretnek uj szerepel és uj erőt adnak. Hitler és Mussolini ebben a keretben már esztendőkkel ezelőtt felismerték azt az erőt, amelyet helyén, nagyságához képest Magyarország képvisel. Világegyensulyra való törekvés ez, a XIX. századig tartó világegyen- suly felbomlása után. Ennek a folyamatnak részei azok a döntések, amelyeket szemünk előtt láttunk. Ezek eseményei, életerős népek visszahatásai és egyéb megnyilvánulásai uj helyzetet teremtettek a régivel szemben. — Ebbe a folyamatba tartozik bele újabban a német—olasz—spanyol egyezmény és ennek a folyamatnak része Erdély, amelynek visszatérését szintén folyamatként láttuk szemünk előtt leperegni. A három tényező, melyeknek Erdély visszatérése köszönhető — Erdély visszatérése három tényezőnek köszönhető: először a tengelyhatalmak barátságának, a döntés feladatára való vállalkozásuknak, amelyért igaz barátság és hála jár részünkről (nagy éljenzés és tapsi, másodszor J « magyar nemzet munkájának, kitartó áldó- ' zatkészségének hadserege felépítésében, gazdasági ereje fokozásában. Talán túl kevesen realizálják, hogy a nemzet fiainak csendes erőfeszítése, vártán való állása milyen tényező volt barátaink és a világ részéről való megbecsülésünknek és az eredménynek, amit elértünk. Ezért hála illeti magát a nemzetet és a honvédséget, (Viharos taps.) — Utoljára említem, pedig hiábavaló lett “''■Ina a másik két tényező a harmadik nélkül és ez Erdély és Keletmagyar or szag népének kitartása, rettenetes szenvedések árán is. Erdély északi része — és én, mint ember úgy nevezem — a Partium északi része megfosztva, anyagiakban összetörve, de lélekben erősen tért vissza. Hálatelve és büszkén ölelheti magához az egész magyar nemzet a visz- szatért részeket, elsősorban magyarságával, de azokkal is, akik ott velünk éltek évszázadokon át és élnek ma is békében. Minden munkánkért, amit a magyar nemzet minden egyes tagja, a képviselőház minden tagja — azok is, akik ma itt ülnek és akik korábban foglaltak heiyet —- kifejtett, óriási jutalom jutott ma osztályrészünkül. Fogadjuk ezt a jutalmat nagyságához méltó áhítattal és komoly odaadással. (Éljenzés.) „ERDÉLY NÉPEI EGYMÁSRA UTALTAK“ — Erdélyben nem lehetett néprajzi határt vonni. Népei egymásrautaltak. Sorsközösség fűzi össze a régebben és újabban odavándorol- takat. — Ennek a sorsközösségnek érzete magyarázza azt a magatartást, amelyről mindenki meggyőződhetett, aki a bécsi döntés után a mondva csinált határokat Erdély felé átlépte. Ez a megbocsátó, a huszonkét évnek minden szenvedését feledő magatartás, amely- lyel minden rendű és rangú pártállást! és felfogású embernél találkozunk. A huszonkét- éves múltat, mint epizódot fogják fel. — így fogadja a nemzet, igy fogadja a visszatért terület népe, talán az odaátmara- dottak is az erdélyi kettévágó döntést, amely a néprajzi határ nélkül való földön igazságos igyekezett lenni és a jelen helyzetnek megfelelni. — Örömünkben sem felejtjük el a tulma- radt magyarokat. Sorsuk a mi hitvallásunk. A mi hitvallásunk Erdély nem-magyar nemzetiségének sorsa is. Minden hitvallás, erdélyi, duuamedencei, a magyar nemzet Hitvallása. Lehetünk maradiak, hibásak sokban és gyakran önvédelemből és soká. Idegen császárságban, de a magyarnak nem az a természete, hogy másokat elnyomjon, a sok csalódás és keserűség ellenére ma sem kívánja ezt a magyar, csak ne kelljen a maga jogainál és jóléténél messzebbmenő előjogokat adni a kisebbségeknek. Azonban önszántából osztozik jogban, kenyérben és mindenben szívesen és szeretettel minden honfitársával. — Bár nem akartam ilyenre kitérni, kénytelen vagyok megemlíteni, hogy Erdély megszállásával kapcsolatban román részről sajtóhadjárat indult ellenünk. Bár ez a hadjárat elhalkult, a külügyminiszter és én nagyon jól tudjuk, miért csinálták ezt. — Minduntalan saját lelkiségüket keresik bennünk, magyarokban. Ma sem ismernek bennünket. Nem ismerik természetünket és történelmünket, amelyben az erőszak, a más népek történelmében látható erőszakmegnyilvánulásokban kevesebbszer fordul elő és nem ismerik történelmi nagyjaink tetteit. Senki sem vetheti össze az erdélyieknek fenköit gondolkodását, nagylelkűségét és csapataink fegyelmét a huszonkétéves szenvedésekkel, testi és lelki kínzásokkal. A magyar nemzet- egységének és annak kidomboritására, hogy ezekben a kérdésekben nincs közöttünk különbség, ruházták rám .azt a tisztet, hogy e törvény jav slat ok tárgyalásakor én egyedül beszéljek, nem mint miniszter, hanem mint az országgyűlésnek egyik régi tagja. — Az a felfogás, hogy minket most eltölt Erdély sajátos lelkének megnyilvánulásával azonos nemzeti, társadalmi és politikai tekintetben egyaránt. Erdély bérces kis haza, három nemzet, négy nemzetiség, öt vallás. A vallási és politikai küzdelmek hazája, a magyar szabadságnak és függetlenségnek évszázadokig őre. A politikai egyensúly az elmúlt 22 év alatt csak megedződött és ez az Erdély a felszabadulás első órájában ott állt, teljes erejével készen a magyar bivájra, várt a magyar fegyverekre. Ezt jelenti az egész magyar nemzetnek Erdély. — Történelmi egyházaink szabadságban és rabságban legerősebb várai voltak a magyarságnak és maga i nép volt hordozója ennek a lelkiségnek. — A független nemzeti újjászületésben az uj helyzetben lévő, uj formát felvevő Európa kifejlődésében és kifejlesztésében magának részt, láván a magyar. 4 reánk váró nagy munka hajnalán igy üdvözli és értékeli, igy öleli magához és mindenek felett szereti Erdélyt és kapcsolt részeit a magyar haza és a magyar nemzet. A képviselők felállva ünnepük Erdély egy részének visszatéréséi Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédét a Ház minden oldalán nagy éljenzéssel fogadták. Utána a képviselők felállva soká'g ünnepelték Erdély egy részének visszatérését. A Ház ezután a két javaslatot általánosságban elfogadta, majd az ülést egy órára felfüggesztette. Az ülés szünetében a Ház közjogi ts pénzügyi bizottság együttes ülésén a két törvény- javaslatot részletesen tárgyalta. Az illésen a kormány tagjai is megjelentek. Ben!: ő Géza és Mezey Lajos előadó ismertetése után felszólalt Teleki Pál gróf rainiszteremök és Kereszles-Fischer Ferenc belügyminiszter, majd a bizottságok a törvényjavaslatot egyhangúan elfogadták. _ Félegykor nyitotta meg ismét az ülést Tas- nády-Nagy András. A törvényjavaslatok előadói beterjesztették a bizottsági jelentéseket. Ezután a miniszterelnök indítványára a Ház ugv határozott, hogy a legközelebbi ülés holnap, pénteken d. e. 11 órakor lesz. Napirendjére tűzik a ma tárgyalt két javaslat egyes szakaszainak tárgyalását. Ezzel az ülés félegy óra után 5 perccel végétért.
