Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-31 / 250. szám

J 9 4 O o k t c he r 3 0. ■rrc wimim ELLESZáK s nu Keli mm ai iparosoknak es raiiaikoióksiak a koisianiiasi siobáloohról? I. KOLOZSVÁR, október 2*). Mint az Ellenzék tegnap jelentette, a hadvezető- 250 ezer pengő értékű közmunkához juttatta a kolozsvári kisiparosokat. Mi­után — tudomásunk szerint — a közel­jövőben nagyarányú közmunkák indul­nak meg, olvasóink tájékoztatására kö­zöljük, a kormány által kiadotl „Gazda­sági Útmutató'" nyomán, azokat a mun­kaalkalmakat teremtő törvényeket és ry ndeleteket, melyek a kózszállitásokra vonatkoznak. MIRE KÖTELEZŐ a KÖZSZÁL­LÍTÁSI SZABÁLYZAT? Az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXL t.-c. és az annak alapién a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek és m. fúr. belügyminiszterrel egyetértésben ki­adott 50.000/1934. sz. rendelete, amelyet Közszállitási Szabályzat név alatt ismer­nek, úgy rendelkezik, hogy az állam, a törvényhatóságok és községek, ezek in­tézményei és vállalatai, üzemei, az állami (‘örvényhatósági és községi) felügyelet dlá tartozó alapítványok és alapok, vala­mint a különböző betegpénztárak és tár­sadalmi biztosító intézmények az őster­melés és az ipar körébe tartozó szükség­leteiket és munkálataikat rendszerint csak versenytárgyalás utján adhatják vál­lalatba. A VERSENYTÁRGYALÁS Általános szabály az, hogy a közszálli- tásokat nyilvános Írásbeli versenytárgya­lás utján kell kiadni. A nyihános ver­senytárgyalás lehet az egész országra ki­terjedő, de lehet területileg korlátozott is; pl. lehet az is. hogy valamely nyilvá­nos versenytárgyalásnál kikötik, hogy azon csak a visszatért Erdélyben telep­hellyel bírók vehetnek részt. A Közszálli- ‘ósi Szabályzat 15. §-a azonban kivétele­sen megengedi a zártkörű versenytárgya­lást is, az 1. jegyzetben közölt szöveg rzerinli esetekben. Egyébkén: a kiírástól eltekintve a zártkörű versenytárgyalásra in minden tekintetben a nyilvános ver­senytárgyalás szabályai érvényesek. Kivé­telesen versenytárgyalás mellőzésével sza­badkézből (kézi bevásárlás utján is) le­het vállalatba adni bizonyos közmunká­kat (szállításokat) a Közszállitási Sza­bályzat 16. §-ában megbatározott esetek­ben, amelyeket alább a 2 jegyzetben közlünk. HÁZILAG VÉGEZHETŐ MUN­KÁLATOK A Közszállitási Szabályzat 7. §-a föl­sorolja azokat a munkálatokat, amelye­ket házilag, tehát jogosított iparos mellő­zésével lehet elvégeztetni. Megjegyezzük azonban, hogy a 7. §. (2) bekezdése a kézmüiparosok érdekeinek védelmére, legalább részben, itt külön megszorításo­kat tartalmaz. A KIÍRÁS Minden versenytárgyaláson csak ma­gyar állampolgár és csak magyar termék­kel vehet részt. A nyilvános versenytár­gyalási hirdetményt közzé kell tenni a Közszállitási Értesilő cimii hivatalos lap­ban, az illető vármegye hivatalos lapjá­ban, meg kell küldeni az illetékes keres­kedelmi és iparkamarának, de meg szokás küldeni közzététel végett n megfelelő szaklapoknak és a helyi lapoknak is. A zártkörű versenytárgyalás esetén azonos felhívással legalább öt — köztük lehető­leg egy hadirokkant — szakmabeli vál­lalkozótól kell ajánlatot kérni. Szállításra vagy munkálatra azonban csak az tehet ajánlatot, akinek arra jogosító iparjogo- sitványa van. A BÁNATPÉNZ Bánatpénzül 250.000 P-ig a/ ajánlat szerinti érték 2%.át, ezenfelüli összeg után pedig legföljebb 1%-ct kell kész­pénzben vagy megfelelő értékben leten­ni. Saját szakmájában vállalkozó kisipa­rosok, azok szövetkezete alkalmi egyesü­lése és szállitócsoportja, Láziiparosok, azok egyesülete, jótékony intézetek (ár­vaház, vakok, hadirokkantak stb.) ha a közszállitás évi értéke 15.000 P-t, vagy a bánatpénz 300 P-t nem halad meg, bá­natpénzt nem kötelesek letenni Ugyan­ez áll a biztosítékra (óvadékra) is, ha a vállalati összeg 15.000 P-t nem halad meg, a biztositék pedig 750 P-nél keve­sebb. A Darmoi hashajtót utánoz­zák. Ügyeljed, mart minden tablettán a „DARMOL" szónak ésT alakú bevágás­nak kei! lenni. Kimondottan eredeti csomagban kérje. November 1-től kezdve a köztisztviselők az 1927 november eőtti magasabb fizetéseket kapják BUDAPEST, október 30. (Magyar Táv­irati Iroda.) A budapesti Közlöny szer- ’d')j száma közli a közalkaLmazotak és nyugdíjasok fizetésrendezéséről szóló rendeletét. Eszerint 1940 november elsejétől kez­dődőié g hatályon kívül helyezik a fi­zetéscsökkentésekről szóló korábbi rendeletét és a vármegyei, városi és községi tényleges alkalmazottak részé­ve az 1927 november elsejéig érvény­ben volt fizetéseket állítják vi-sza. Az alkalmazottak egyes csoportjánál, ahol nincs ilyen csökkentés, vagy ha van, az 7 százaléknál kevesebb, az eddigi fizetést 7 százalékkal emelik. A dijnokok és kisegítő szolgák három­nál több családtaggal magasabb összegű lakpénzt is kapnak. A nyugdíjasak járu­lékát 4 százalékkal felemelik és meg­szüntetik az úgynevezett régi és középső csökkentéseket, melynek következtében az 1927 november elseje előtt nyugdíja­zottak javadalmazása ugyanakkora lesz, mint az említett idő után nyugdíjba he- 1 ivezettelcé. lóimra is a Hitler Mm-m épületiéül marii 3 rciiiőrhipilífipág KOLOZSVÁR, október 30. (Saját tud.) Az utóbbi napokban az a hir ter­jedt el Kolo-zsvá ’un, hogy a rendőrség, illetőleg a Hitler Adolf-téren lévő rend­őrkapitányság átköltözött a petőfi-utcá- lan lévő volt Biazzini-szálloda épületé­be. Ezzel kapcsolatban, mivel a közönség köréből naponta számosán keresik fel a rendőrséget, s tévesen a Biazzini-épiiletet keresik fel, - a félreértések elkerülése vé­gett közöljük, hogy a rendőrkapitányság összes ügyosztá­lyaival együtt továbbra is a Hitler Adolf-téti régi rendőrségi épületben maradt. I Minden ügyet továbbra is itt intéznek, úgyhogy a felek is bármilyen dolgaikkal odaforduljanak. A tévedést az idézte elő, hogy a kolozsvári rendőrkülönitménynek az őrszemélyzeti osztálya a parancsno­kokkal és az oda beosztott, rendőrfel- iigyelőkkel együtt valóban átköltözött a Magyar-utcai laktanyából a Bíazzini épü­letbe. Ez azonban kifejezetten csak a rendőrlaktanya és az őrszemélyzeti osz- tulv központja. Feleket azonban semmi­féle ügyben itt nem fogadnak, csakis a Hitler Adolf-téri rendőrkapitányságnál. A iörv, védj. azbesztcement-gyártmányok: tétőfedőpala, nagylemez, cső: mindenütt fényesen beváítakf-Díjmentes árajánlattal és egyéb felvilágosítássá! készségesen szolgál Eternit Művek fg® Hatschek Lajos Budapest, V., Bérli ni-tér 5, Szabályozták a tűzifa árát A Magyar Szent Koronához visszacsatolt ke- J 1. §. Termelőt árak feladó-, illetve leadó­le ti és erdélyi országrész területén a tűzifa állomásokon. Az I. oszt. aprít atlan tűzifáért legmagasabb árát a következőképpen áJlapi- budapesti leadóállomásokon a következő ieg­tora mes magasabb árak számíthatók fel: 10.000 kg. ára pengőben az alább felsorolt választékok szerint: hántolt hasáb dorong és tuskó vékony­dorong bükk és gyertyán . . . . 350 335 310 cser, tölgy, kőris . , » 330 315 290 akác * •> 340 325 290 egyéb keményfa . 320 305 275 fenyő , . . * * 9 9 9 320 295 lágy lombfa . .. , hántolt fa . , , ' ’ 350 295 275 ,, A megjelölt árakban a forgalmi adó és egyéb közterhek benne foglaltatnak. A felszámítható legmagasabb feladóállo- mási árat úgy kell kiszámítani, hogy az elő­ző pontban meghatározott árakból le kell vonni 5.40 P. budapesti kövezetvámot, vala­mint a hazai tűzifára a feladóállomástól a m. kir. Államvasutak helyi díjszabásában (II. rész, 6. pontjában) felsoro l, budapesti pá­lyaudvarokra érvényes 15 tonnás díjtétel a’ap- jáu 10.000 kg.-ra eső fuvarköltséget. Ha az áru átadása nem feladóállomáson, vasúti kocsiba berakva történik, a fenti árak- fról levonásba kell hozni azt az összeget, ami az áruknak a tényleges átadási helyérői]; a vasúti állomásra való szállításánál a vasúti kocsiba való berakásáig fuvar- és munkabér címén ténylegesen felmerült A felszámítható legmagasabb eadóáilomá- si árat úgy kell megállapítani, hogy az előző pontban megjelölt feladóáll'omási árhoz hoz­zá kel'l adni a feladóállomástó' a leadóál'lo­máig felmerülő vasúti fuvarköltség és a le­adóállomáson esetleg fehneíiilő kövezetváia összegét. A ll. o. tűzifa legmagasabb ára a jelen rendelet szerint megbatározott I. o. tűzifa legmagasabb áránál 15.— P.-vel alacsonyabb. 2. V Nagykereskedői árak. Apritatlan tűzi­fának vagontételekben történő továbbadása esetén a nagykereskedő a fenntebb meghatá­rozott árakhoz 10.000 kgr.-ként legfeljebb 15.— P.-t számíthat hozzá. Ezt az összeget csak az a tiizifanagykereskedő jogosult feb számítani, aki: a) iparjogositváunyail rendelkezik. b) az eladott tűzifát nem maga termelte ki és közvetlenül a termelőtől saját számlára vásárolta és saját nevében adja eb 3. §. Telepes kereskedők árai. A tűzifáké- reskedő telepéről eladott tűzifáért felszámít­ható legmagasabb árat ugv kell kiszámítani, hogy az 1. § -ban meghatározott legmagasabb leadóállomási árhoz legfeljebb a következő bruttó haszonösszeget szabad felszámítani: telepen v. raktárban Thjf. és megyei város területén Nagy és kisközségekben házhoz szállítva, házhoz szállítva, lakásba illetve telepen v. lakásba il e;%-e. pincébe lerakva raktárban pincébe lerakva 100 kg.-ként fii érékben Apritatlan. tűzifa: (nem vagontétel) ... 75 100 70 00 Aprított tűzifa: 50 kg-nál nagyobb vételben 130 160 120 145 50 kg. vagy‘ennél kisebb tételeknél . . . 160 190 150 175 Az a telepes kereskedő, aki a helyi piacon közvetlen fogyasztó részére (pék, ipari üze­mek) vagontéU;lj>en ad el apritat an tűzifát, a fenti kimutatásban telepen történt eladás esetére feltüntetett összeg helyett q-ként leg­feljebb 30 fillért számíthat hozzá a legma­gasabb leadóállomási árhoz. Közi..tézméu\ek (katonai alakulatok, .vfA^ . közhivatalok) tű­zifa beszerzéseinél, amennyiben a vétel mennyisége egy léteiben 50 vagont megha­lad. vagononként legfeljebb 15.— P számít­ható fel. 4. §. A jelen rendeletben megállapított árak készpénzfizetés esetére érvényesek. Hi­telben történő éladás esetén kamat, kölkég és kockázat óimén havonként legfeljebb az előbbiekben meghatározott árak 1%-át sza­bad felszámítani. Tizennégy napon belül tör­ténő fizetős esetén az ügylet készpénzeladás- nak számit. 5. §. Tekintettel arra. hoey a különböző be­szerzési heiyel;ről száimazó tüzif*. Icadóállo- mási ára a fenti szabályozás szerint ugyan­abban a váiosban, vagy községben eltérő le­het, az érdekeltek kérésére az ill-'ékes (vár­megyei, járási, városi) katonai /.ö.igazgatás vezetője a jelen rendelet intézkedéséinek fi­gyelembe-, ciciével egységes helyi <ladási ára­kat állapíthat meg. 6. §. A iüzifaforgalomuak az ái;al össze­függő, itt nem szabályozod kérdéseire nézve az Árellenőrzés Országos Kormánybiztosa 10.100/1940. A. K. számú reudeleté-..ek (meg­jelent a Budapesti Közlöny 1940 június 7-i számában) a jelen rendeletben foglaltakkal nem clienteles intézkedései irányadók. 7. §. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatá'yba. A honvéd vezérkar főnöke rendeletéből: vitéz NÁRAY ANTAL *. k. ezredes, szállásm.estc r Ha kellemesen akar szórakozni: Keresse íel az éttermet ahol elsőrangú konyha, kitűnő italok és Boro3 Kálmán ci lányzenekara me fogja érezni magát. Kastán Míria magyar népdalokat énekel. Hmvéd-atca Szives párliog:íst kér: NAGY ANTALNÉ. llett jól itca 11. sz. aaiMMi«HnMnwnnrM

Next

/
Thumbnails
Contents