Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-29 / 248. szám
19 40 <; A- t óbe r 2 V. Et LE V 7£K NagylüBáiosságis islésá Erdélyi Hagyar SazJaságj Egyleti ígazgató-válaszimáaya KOLOZSVÁR, október 28. (Saját tud.) Az, Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet az uj helyzetben az elmúlt nap folyamán tartotta meg t Iső igazgatóválasztmányi illését,, amely iránt a visszatért Erdély egész magyar gazdatársadalma részéről rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az ülésen a távollévő dr. Szász Pál elnök helyett gr. Telki Béla alelnök, országgyűlési képviselő, az Erdélyrészi Gazdasági Tanács tagja elnökölt. Az egyesület központi vezetősége részéről jelen volt Gs. Károly István és Kádár István kis- gazda-alelnökök, Telegdy László ügyvezető alelnök, az Erdélyrészi Gazdasági Tanács tagja, Török Bálint igazgató. Demeter Béla, az Erdélyi Gazda szerkesztője, Vita Sándor országgyűlési képviselő, dr. .Venczel József tud. intézeti tanár, dr. Asztalos Sándor jogtanácsos előadók, Szeghő Dénes állattenyésztési felügyelő. Seyfried Ferenc és Nagy Miklós egyleti titkárok és Szász István az EMGE v. mezőgazdasági kamarai vagyonokat kezelő ügyosztályának vezetője, mig az igazgató- választmányi tagok közül: Antal Dániel EMGE kirendeltségi vezető, Albrecht Dezső országgüylési képviselő, Bay Ferenc szilágymegyei felügyelő, Biró István felsőházi tag, Bagossv Sándor, Biró Péter, Bikfalvy Ferenc EMGE kirendeltségi vezető, Bodor Kálmán, dr. Böszörményi Sándor, Benedek Pál, k. Balog Ferenc, hr. Braunnecker Antal országgyűlési képviselő, Farkas Árpád dr., Fejérváry Jenő, Fejérváry Károly. Gidófalvy István, Horváth Árpád, dr. Harcsár Géza, dr. Jelen Gyula, Korponay Kornél felsőházi tag, Kós Károly, Kovásznay János, Koppány Rezső, az EMGE biharvármegyei felügyelője, Rarcza Sándor, Kalló Imre, Markoviig Kálmán, Mikó László EMGE kirendeltségi vezető. Molnár György, P. Nagy Sándor, dr. Pálffy László, Rednik Endre, Ráiluly Lajos orsz. gyűlési képviselő, Sóra István EMGE kirendeltségi vezető, Sigmond Ákos, Szász József, dr. Szász Ferenc, Székely Lajos, Svaiczer Béla, Szent-Iványi Árpád, Tüzes Bálint, Tassy János, Ugrón Pál és Újhelyi László. GR. TELEKI BÉLA ALELNÖK MEGNYITÓJA Az igazgatóválasztmányi ülést gr. Teleki Béla alelnök uyitotta meg és beszédében rámutatott arra, hogy az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet a mostani uj helyzetben is a régi célkit ii- zéseket óhajtja munkálni, nevezetesen továbbra is az a célja, hogy Erdély gazdatársadalmát minél hatékonyabban megszervezze s annak érdekképviseletét minél jobban ellássa. Olyan szervezetet óhajt — most már sokkal gyorsabb ütemben — kiépíteni, melyben a legkisebb mezőgazdasági egységen munkálkodó kisgazda, a nagyobb kisgazda és a középbii tokos egyaránt megtalálja a maga értékeinek hathatós védelmeit. Az elnöki megnyitó után Telegdy László ügyvezető alelnök terjesztette elő az elnökség jelentését. Megállapította, hogy az EMGE a hatalomátvétel sok munkái adó heteiben — bála szervezettségének — maradéktalanul meg tudta oldani azokat a feladatokat, amelyek rábizattak és azokat is, amelyeket a körülmények következtében önként vállalnia kellett. A jelentés részletesen tér ki azokra a munkálatokra, amelyeket az EMGE mint a közellátás szerve végzett és azokra, amelyeket a gazdasági adatgyűjtés területén hajtott végre, majd beszámolt azokról különleges megbízatásokról., amelyek az erdélyi magyar gazdatársada- íom érdekvédelmét szolgálják és végül rámutatott arra, hogy a magyar kir. kormány, különösképpen pedig a földművelésügyi minisztérium az EMGE-t a visszacsatolt keleti vármegyék és Észak erdély mezőgazdasági érdekképviseleti szerveként, tekinti s annak munkásságát olyan irányban igyekszik előmozdítani, hogy az EMGE valóban gazdáién sad almunk érdekképviseleti szervezete, ’lehessen. Az igazgatóválasztmány ezek után az egylet időszerű átszervezésének kérdéseit tárgyalta s megállapította, az EMGE uj szervezeti kereteit s az ezekben folyó munka iránytszabó célkitűzéseit. E nagy- fontosságú tárgyalás során előterjesztéseket tettek: Biró István felsőházi tag, Bíró Péter somkeréki gazdaköri elnök, Bodor Kálmán EMGE szakosztályi előadó, dr. Böszörményi Sándor Erdélyrészi GAOSZ igazgató, Farkas Árpád gazdasági akadémiai tanár, Horváth Árpád diószegi kisgazda, dr. Jelen Gjula, az Erdélyrészi Gazda sági Tanács Tagja, Koppány Rezső biharmegyei gazdasági felügyelő, Korponay Kornél felsőházi tag, dr. Markovits Kálmán a Biharmegyei Gazdasági Egylet elnöke, Mikó László és Sóra István EMGE kirendeltségi vezetők, dr. Szász Ferenc, a Magyar Nép szerkesztője. Svaiczer Béla. Tüzes Bálint és Ugrón Pál földbirtokosok és dr. Venczel József EMGE előadó. TIZENKÉT ÜGYOSZTÁLY Az igazgatóválasztmány határozataképpen az EMGE központjában 12 ügyosztály létesül, még pedig: 1. Az igazgatási ügyosztály, amely az adminisztratív teendőket végzi, 2. a központi felügyelőség, mely a vidéki hálózat központja, 3. a növény termeidéi és üzem tani ügyosztály, 4. az állattenyésztési ügyosztály, 5. a kamarai ügyosztály, mely gondoskodik a volt mezőgazdasági kamarák kezeléséről és végzi a különleges kamarai feladatokat, 6. a gyümölcsészeti és kertészeti ügyosztály, 7. a gazdasági népnevelési és mozgalmi ügyosztály, 3. az Erdélyi Gazda szerkesztősége és az irodalmi kiadványok ügyosztálya, 9. a statisztikai ügyosztály, 10. a zöld-mező ügyosztály, 11. az erdészeti ügyosztály és 12. a szarvasmarha-értékesítési ügyosztály. A külső szervezetet illetően 5 kerület felállítását határozták el. még pedig: 1. kerület: Szatmár, Szilágy és Máramaros megye, Szatmári központtal és szilágymegyei felügyelőséggel, II. kerület: Szolnok-Doboka és Beszterce-Naszód megye dési központtal és besztercenaszó- di felügyelőséggel, III. kerület: Kolozs és Bihar megye Kolozsvár központtal és biharmegyei felügyelőséggel, IV. kerület: Maros-Torda és Udvarhely megye Maros- vásárhely központtal és udvarhelymegyei felügyelőséggel, V. kerület: Csik és Háromszék megye Sepsiszentgyörgy központtal és csikmegyei felügyelőséggel. Minden kerület élén kirendeltségi vezető áll, aki egyúttal annak a megyének gazdasági felügyelője, amelynek központjában a kirendeltség székel. A társmegye gazdasági ügyeit közvetlenül a kirendeltségvezető mellé beosztott megyei felügyelő látja el. Ezek a kirendeltségvezetők és megyei ! felügyelők tartják az összeköttetést az állam által kinevezett járási felügyelőkkel. Á VOLT MEZŐGAZDASÁGI KAMARÁK ÜGYE rAz igazgatóválasztmány tudomásul vette, hogy a volt román mezőgazdasági Ica  E íf illfiiO Hagyat* Villamossági ÜL-f világmárkáju gyártmányainak epdóly«* x»ésai képviselete: zeielakí Biré András oki- gépészmérnök irodái a M^LOZSVÁÜ, / fHfályás király-lér i&* Telefon 24-38. „NAPOCALIT“ cég. Irodai órák: 8-13.3®’ marók működését a fővezér ség 1701 — 1940. számú rendeletével felfüggesztette, azoknak ügy- és jogkörét további intézkedésig az EMGE-re ruházta át és a volt kamarák ingatlan és ingó vagyonának kezelésével az EMGE-t bízta meg. Ezzel kapcsolatosan az igazgatóválaszt- mány megállapította, hogy az EMGE nem lesz állami szervvé; ámbár kamarai feladatokat fog ellátni a jövőben, autonómiáját a legteljesebb mértékben megőrizni kivan ja. A megoldandó feladatok során az erdélyi mezőgazdaság majdnem minden égető kérdését számbavették, de különösképpen a Székelyföld gazdasági helyzete körül bontakozott ki termékeny eszmecsere. Az igazgatóválasztmány felszólaló tagjai egyöntetűen állapították meg, hogy a Székelyföldön a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló törekvések a legszorosabban kapcsolódnak a Székelyföld iparosításának kérdésköréhez. Az igazgatóválasztmány ugv határozott, hogy a mezőgazda- sági természetű kérdések mellett ast EMGE hathatósan képviseli az illetékesek előtt a Székelyföld ipari kérdéseit is. TOVÁBBI JELENTÉSEK A továbbiakban az igazgatóválasztmány örömmel vette tudomásul a biharmegyei Gazdasági Egylet és a szaimármegyei gaz- dák ama bejelentését, hogy a megváltozóit viszony oh között is az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylethez óhajtanak tartozni és tevékenységüket az egylet keretében akarják tovább folytatni. Megállapítást nyert, hogy ez a tény azért is fontos, mert igy az EMGE-nek lehetősége nyílik arra, hogy az anyaország mezőgaz. dasági viszonyait mutató területen bebizonyíthassa elveinek gyakorlatiasságát és ezzel bizonyára az egész ország gazdatár- sadalmának hasznára lesz. Végül az igazgatóválasztmány felhaia! mazást adott az EMGE elnökségének ar ra, hogy addig is, amig a közgyűlés az uj helyzethez méltó és a magyar gazdatársa dalom ügyszolgálatát minden vonatkozás ban lehetővé tevő alapszabályokat hoz hat, az egyesület és tagjai érdekében megtehesse az összes, uj helyzetünk megkívánta intézkedéseket. Be beli matatni az ö§sie§ fuvarozási célra szánt gépfármttvehet KOLOZSVÁR, október 28. A M. Kir. ], Hadsereg Parancsnok Katonai Köz- igazgatási Csoport 3800—19J0- kát. közig, szám alatt az alábbi hirdetményt bocsájtotta ki: Mindazon közhasználatú, — úgy az önkormányzati hatóságok, valamint a magánvállalkozás által fenntartott gépjármű vállalatok tulajdonosai, illetőleg engedélyesei, akik fuvarozási foglalkozásukat továbbra is folytatni kívánják — kötelesek az alábbiakban megjelölt helyen és, időben megjelenni és: 1. Összes gépkocsijaikat (pótkocsikat), 2. A gépkocsikra vonatkozó összes okmányokat (hatósági forgalmi engedélyeket), 3. Az eddigi fuvarozást engedélyező hatósági engedélyt (Concessiót) a M. Kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi minisztérium kiküldötteinek bemutatni. Vonatkozik ez a rendelkezés: 1. Autóbusz fuvarosokra és azok gépkocsijaira. 2. Tehergépkocsi fuvarosokra és azok gépkocsijaira. 3. Személyeket és árukat vegyesen (ugyanazon) gépkocsin fuvarozókra és az azok gépkocsijaira. 4. Betegeket gépkocsin szállítókra és azok gépkocsijaira. 5. Hullákat gépkocsin szállítókra és azok gépkocsijaira. 6. Bérautó (taxi) fuvarozókra es azok gépkocsijaira. A bemutatás helye és időpontja a következő: 1. Kolozsvármegyében és Kolozsvár, valamint Bánffyhunyad városában működő vállalatok részére 1940 november hó 4—5-én, esetleg még 6. és 7-én Kolozsvárott a hadseregparancsnokság előtt. 2. Szolnok-Doboka vármegyében és Dés. valamint Szamosujvár városában működő vállalatok részére 1940 november 9. és 10-én, esetleg még 11-én Désen a városparancsnokság épülete előtt. 3. Szilágy vármegyében és Zilah, továbbá Szilágysomlyó és Nagykárolv városában működő vállalatok részére 1940 november hó 12. és 13-án, esetleg még I4-én Zilahon a városparancsnokság épülete előtt. 4. Bihar vármegyében és Nagyvárad, valamint Nagyszalonta városában- működő vállalatok részére 1940 évi noveHU- ber hó 15-én és 16-án, esetleg még 17-én és 18-án Nagyváradon a városparancsnok- sag épülete előtt. A bemutatás és jelentkezés a kitűzött napokon mindenkor 9— 14 óra között történik és ez alkalommal tartozik a jelentkező azt is bejelenteni, hogy a további végleges engedélyre igényt tart-e. Novákovits Béla s. k. tbk. KÖZOKTATÁS ÉRTESÍTÉS. A kolozsvári m. kir. állami leányliceum és tanitónőképző intézetben a folyó iskolai évben a végleges beiratások a helybelieknek október 28., 29. és 30-, vidékieknek 30., 31. napjain tartatnak, az előadások november 1-én kezdődnek. Egyidejűleg a tanulók tudomására hozza az igazgatóság a tanügyi hatóságok határozatait: A kolozsvári tanitónőképző négy osztályos lesz. Az 1. és II. osztály a liecum tanterve alapján fog működni. A líceum I. osztályába — ahol a je* lentkezési létszámot már tu! is jegyezték — az vehető fel, aki a polgári iskola, giinnú zium, vagy román rendszerű tanitónőképző, román ,,kceu“ IV. osztályát sikerrel végezte. A II. osztályba az vehető fel, aki a tanítónő- képző V-ik osztályát sikerrel elvégezte. A négy osztályú líceum elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi- vizsga «.lapján beiratkozhatnak a 2 éves taoitónö- képző akadémiára. Az idei III. és I\. osztály a román tanitónőképzők VII. és VIII. osztályának felel meg és egy, külön erre a célra összeállított tanterv alapján működik. A III., illetve IV. osztályba azok a tanulók vehetők fe, akik a tanitónőképző VI., illetve V II. osztályát végezték. A négy osztály sikeres elvégzése után a jelöltek képesítő vizsgát tesznek. Az idei III. osztályos tanulók jövőre a IV. osztály elvégzése után hasonlóképpen képesítő vizsgára állanak és úgy a magyar, mint a román tannyelvű iskolákban való tanitásra jogosító tanítónői oklevelet szerezhetnek. A líceumba és a tauitónőképzőbe magántanulót felvenni nem szabad. A behatási 'dij összesen 12 pengő. A tandíj 100 pengő. A bennlakó növendékek tandíjmentesek. A künnlakó növendékek a tandíjat 3 részletben fizethetik> 50 pengőt a beiratás alkalmával, 25 pengőt a karácsonyi, 25 pengőt a húsvéti szünet után. A bennlakó növendékek az ellátásért havi 40 pengőt fizetnek A bennlakó szegénysorsu tanulók a november hónapban felmutatott tanulmányi eredmény alapján különböző kedvezményekben részesülnek. Az első hónapra szóló bennlakási dij a beiratkozás alkalmával fizetendő. A bennlakó növendékek a következőket hozzák magukkal; lehetőleg matracot 180X80 cm. ágyhoz, párnát 2 huzattal, 2 lepedőt, paplant 2 huzattal, pokrócot és fehér ágyteritőf. Szükséges fehérneműt, mindenből legalább 4 óaisbot és elegendő felsőruhát (lehetőleg egy sötétkéket). Ruha és cipőtisztításhoz szükséges eszközöket. Intézeti száma, melyet úgy az ágyneműbe, mint a fehérneműbe be kell varrni. A bennlakó növendékek hozzanak magukkal T drb. mély, egy drb. lapos, 1 drb kis tányért, csészét, poharat, evőeszközöket. 2 asztalkendőt pobártörlőt, portörlőt és szennyeszsákot. Igazgatóság. PÁLYÁZATI HIRDETÉS. A székelyudvarhelyi református kollégium elöljárósága a kollégium főgimnáziuma I. osztályának megnyitása alkalmából pályázatot hirdet két rendes, illetve egy internátusi felügyelettel ösz- szekötott helyettes tanári állásra. Ssakcso- portok: Elsősorban magyar latin, másodsorban földrajz-természetrajz, mennyiségtan-fizik a, vagy test gyakori at. Javadalom: a főhatóságtól megállapított elvek szerinti fizetés. ínter- nátusi felügyelő étkezést is kap. A rendes tanárok végleges alkalmazása a főhatóság hatáskörébe tartozik. Pályázatok a székelyud- varhelyi református kollégium elöljáróságához folyó évi november 15-ig adandók be. Elöljáróság.
