Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-03 / 227. szám
1940 október 3. BHBHESBC8GCBS9B8ESÍBSS *.HBB HELYREÁLLÍTJÁK A MAROSVÁSÁR ÍEI-.Yl KULTUR PALOTÁT. \ Magyar Tu 'ósiló jelenti: A román kényuralom romboló ühe legjobban Marosvásárhelyén tobzódott lég a magyar uralom alatt emelt középiile éket is igyekeztek megfosztani nemzeti ellenüktől. Különösen a hires marosvásár <elyi Kultúrpalota eltorzításán dolgoztak (agy buzgalommal. Ennek az épületnek a chomlokzatán diszlett körösfői Krisch Ala lár üvegfestménye, amelynek főalakja. Hun ;ária a magyar cimerpajzsot tartotta kézé len. A románok a magyar címer helyére iománia ciracrét mázoltatták egy ottani má lolómesterrel. Ezt az átfestést a művész írtékii festményről most sikerrel eltávolítót ák. Az előcsaruokból a hangversenyterembe zezető ajtó között volt Sidló Ferenc szol) .-ász művészi alkotása, amely a koronázáséin lékét örökítette meg. A románok a szobrokat iltávolitották és a pincébe tették. Most vissza fogják állítani régi helyére Ferencz József és Erzsébet királyné. szobrát. A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG MEGÜNNEPELTE ERDÉLY HAZATÉRÉSÉT. Budapesti tudósítónk jelenti: A Közigazgatási Bíróság hétfőn Puky Endre titkos lanásos elnökletével teljes ülést tartott, amelyen az elnök megemlékezett Erdély egy részének visszatéréséről. — A népek, nemzetek, társadalmak élete — mondotta többek közt — szakadatlan változás. Ma is nagy változások korszakát éljük. A ma háborúja azonban nem a győzelem közvetlen gyümölcseinek leszedésére irányul, ennél több: a társadalmi kérdések megoldásának eszköze. Csodaszámba megy, bogy a gigantikus harcban érvényesülő egyik eredője a jogos magyar igények kielégilése lett. Nekünk is meg kell oldanunk azonban azokat a társadalmi jellegű kérdéseket, amelyek a háborús nemzeteket a háború mérhetetlen áldozatainak vállalására kényszeritették. A munka legjobb erőink egységes kifejtését kívánja. Ennek a feladatnak lelkiismeretes elvégzése egy a nemzet jövőjének megteremtésével. NAGYBÁNYÁN MEGÁLLAPÍTOTTÁK AZ ÉLELMISZERADAGOKAT. Tudósitónk jelenti: A nagybányai közélelmezési hivatal táblázatot állított össze arról, hogy milyen és mennyi élelmiszert fog a város lakossága kapni. Eszerint a kenyérlisztnél három osztály van és pedig: állami munkás háromtagú családjával napi 1 kiló 35 deka kenyérlisztet kap, a társulati munkás 1 kiló 20 dekát, szellemi és más foglalkozású 1 kiló 5 dekát. A többi élelmiszerek egy háromtagú családnál naponta a következők: főzőliszt 46.2 deka, zsir vagy olaj 9 deka, szalonna vagy háj 13.5 deka, rizs vagy köles 21 deka, burgonya 105 deka, cukor vagy méz 3 deka, só 6, sajt ll5, vaj 15 deka, tojás 3 darab, száraz főzelék 24 deka. A fenti példa három tagú családra szól, felfelé kilenc tagig emelkedik, lefelé egy személyig apad a napi fejadag. Az összeírást a beadott bejelentőlapok szerint gyors iramban most dolgozzák fel. A NAGYSZALONTAI CSENDŐRSÉ- GEN KIÉHEZETT ROMÁN MUNKÁSOKAT ÉS KATONÁKAT VENDÉGELTEK MEG. Nagyszalontai tudósítónk jelenti: V árosunkba nap-nap után egyre érkeznek menekültek, köztük rendkívül sok mára- marosszigeti illetőségű bányamunkás, akik eddig a petrozsényi szénbányákban dolgoztak. Ezek amikor meghallották, hogy szülőföldjük Magyarországhoz kerül, vállalva a kisebbségi sorsot, családjukkal együtt felkerekedtek és otthagyták Romá- niát. A menekültek között volt több román csendőr is, akiket a Petrozsényből menekült román bányamunkásokkal együtt megvendégeltek. A menekült bányamunkások elmondták, hogy heti 350 lej fizetés helyett csak 65 lejt kaptak, a többit a munkavezető vette fel és nem volt senki, aki kérésüket meghallgatta volna. UDVARLÓJA FÉNYKÉPÉVEL LEUGROTT A MÁSODIK EMELETRŐL EGY FIATAL LEÁNY. Debrecenből jelentik: Borzalmas módon kísérelt meg öngyilkosságot az elmúlt napokban egy fiatalkorú kiszolgálóleány, aki a Simonffy-féle 2. számú ház második emeleti folyosójáról az udvarra vetette magát. Öngyilkossági kísérlete nem sikerült, mert csupán néhány hordája és állkapcsa tört össze és könnyebb természetű agyrázkódást szenvedett. A rendőrség megállapította, hogy a fiatal leány szerelmi bánata miatt akart megválni az élettől. Amikor ugyanis leugrott az emeletről, egy fényképet és egy búcsúlevelet szorongatott kezében, amit az udvarlója irt és amiben bejelentette, hogy szakitani akar vele. JOGI, GAZDASÁGI KÉZIKÖNYV (Dr. Stiassny) III. kiadás. Vállalkozók, kereskedők, iparosok minden tudnivalója: könyvelés, adózás, Ipartörvény, Keresked. törvény. Minden egyben. Két kötet, 782 l'ap, vászonkötés 14 pengő Lepagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket. 1 ELLBHZBK —1—— FELSZABADULT érzés egy S]&NATOR-ba sodort vagy SENATOR CELOFILTER -be töítött cigaretta gyártmányok anyagban, minőségben utólérhetetienek. V „Ár selzi a minőséget SENATOR cigarettapapír 60 lappal --------------------------1 darab 15 fillér SENATOR SJLOlí cigarettapapír mézgázott (gumírozott) széllel, egyenként levehető lappal---------------------SENATOR RAR1D cigarettapapír, mézgázott széllel, egyenként kihúzható lapokkal-------------------------5ÄNINA cigarettapapír 60 lappal — — ---------------------SENATOR CELOflLÍEÜ hüvely, vatta-előtéttel, cellulose fátyol füstszűrővel, ezüstszínű dobozban-------- — SENATOR CEIOTSLTER paraSáS szopókával--------1 doboz 58 fillér SANATOR EXTRA nikotin-fogóval, aranyszínű dobozban 1 doboz 48 fillér JAN1NA füstszűrös hüvely-----------------------—---------— í Csakesakeí kérte! Másfél milliárd lej értékű bankjegyet cseréltek be Kolozsváron }“ darab 15 fillér darab !5 fillér darab n fillér darab 15 fillér doboz 54 fillér doboz 58 fillér doboz 48 fillér doboz 48 fillér KOLOZSVÁR, október 3. A lej-bankje- I gyek becserélésével kapcsolatban az utóbbi napokban sűrűn hallani a kérdést: vájjon mennyi pénzt is váltottak be Kolozsváron? A pénzintézetek már befejezték munkájukat, a becserélt papírpénzt átadták a Nemzeti Bank kolozsvári kirende'tségénsik, agy* hogy a lázas munka végeztével a banktisztviselők és pénztárosok készséggel álltak rendelkezésünkre, amikor körsétánk során a beváltás körüli érdekesebb mozzanatok iránt érdeklődtünk. Több, mint húsz helyen történt Kolozsváron a pénzbeváltás. Ezek legtöbbje természetesen pénzintézet, de ezenkívül az egyes hitelszövetkezetek is foglalkoztak a lej-bainkjegyek beváltásával, úgyhogy Kolozsvár ebben a tekintetben egy úgynevezett „nagyobb központ“ volt, ahová a környékben falvakból! és kisebb mezővárosokból is napokon át özönlött be a lakosság, hogy a kitüzötti időpontig mindenki eleget, tegyen a felhívásnak. Körsétánk során úgy a magyar, mint a román pénzintézeteket sorra vettük s az ottan szerzett értesülések és megközelítőleg pontos adatok alapján hozzávetőlegesen meg lehet állapítani, hogy Kolozsváron mintegy másfélmilHárd körüli az az összeg, amely beváltásra került. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy egész Erdélyben körülbetliil hé’tmilliárd lej-bankjegy volt forgalomban az utóbbi években, úgy elmondhaltjuk, hogy a Kolozsváron becserélt Oiej-bankjegyek összege igen jelentős. A bankpénztárnokok mindegyik pénzintézetnél óriási munkát végeztek, mivel naponta átlag 100—130 személynek intézték el az ügyét mintaszerű gyorsasággal. A Takarékpénztár és Hitelbank egymaga 100 millión felüli összeget váltott be néhány nap alatt. Az Erdélyi Banknál közel 200 millió le.j-bankjegy került beváltásra, de a többi nagyobb pénzintézetek is tetemes összegeket váltottak be, köztük legtöbbet talán a Hitelszövetkezet és az A bina Bank. \ gondosan szortírozott bankjegykötegek átadása után most terjesztik be az egyes bankok a Magyar Nemzeti Banknak a legaprólé- kosabban összeállított, pontos kimutatást. Ebből általánosságban annyit meg lehet állapítani, hogy a környékbeli falvak és községek lakossága is, főképpen a román rétegek tetemes összegeket váltottak be. Az arány a magyar és román földművesek és kisgazdák között hozzávetőlegesen a következő vo’t: egy-egy magyar földműves 1000— 1500, esetleg 2000 lejt cserélt be, mig a román földművesek eljutottak a 20—25 s néha még a 30 ezer lejen felüli összegig is. Egy-egy magyar kisgazda, az úgynevezett módosabb 25—30, vagy legtöbb, ha 40 ezer lejjel jelentkezett, mig a román kisgazdák általában 70 és 100 ezer lej körül mozogtak, de sokan jóval túlhaladták a százezer Hejt is. Legnagyobb összegekben természetesen a nagyvállalatok és a kereskedők cseréltek be pénzt. A beváltások során az is kitűnt, hogy úgy falun, mint a városban rengeteg pénz feküdt a ládafiában! Olyan jelentős pénzösszegek kerültek elő igen sok helyről!, amelyeknek létezéséről senki nem is álmodott volna. Az egyik pénzintézetben például nagy köteg bankjeggyel állított be egy egészen egyszerű, idős asz- szony. A köfegben 240 ezer lej volt, de egv- től-egyig olyan régi ezres és ötszázas bankjegyek, amelyeket a Román Nemzeti Bank már réges-régeu, hosszú évekkel ezelőtt kivont a forgalomból, úgyhogy azok Romániában már érvénytelenek is voltak, de tulajdonosuk továbbra is gondosan őrizte jó’j eldugott helyen, mig most végre napvilágot láthattak az elavult, ócska ezresek, amelyek a beváltások során ismét visszanyerték eredeti értéküket. Előkerült ezenkivüll igen sok dohos, pinceszagu, valósággal1 penészes bankjegy is, amelyeket tulajdonosuk nyiiVán valahol a pinceoduban őrzötit és rejtegetett. Tiz darab olyan ezerlejes is elkerült az egyik bankhoz, amelyeken tisztán kivehető az egérrágás. Olyannyira összeránt ák az egerek, hogy szinte már több rajtuk a ragaszlópapir, mint maga az eredeti bankjegy. Ezeket természetesen a pénzintézetek nem fogadhatták el. Az érdekesebbnél érdekesebb esetek egész sorozata fordult elő a pénzbeváltások során, amelyeket sok volna mind felsorolni. Egy lény azonban kétségtelen: Kolozsváron a legteljesebb rendben és a legpontosabban folytak le a becseré-ési munkálatok. \ oltják ugyan számosán megkésettek is, de a Nemzeti Bank linóm előzékenységgel ezeknek a számára pardont adott) s hétfőn és kedden délelőtt, még elfogadta tőlük a bankjegyeket beváltásra. A lejtől tehát nagyrészt már elbúcsúzhatunk. Nem volt sok örömünk benne, de annál több keserűség! Nemsokára elszállingóznak a bankjegyek után az ércpénzek is. Hadd menjenek, nem tartjuk vissza azokat sem. Menjenek, tűnjenek el mindennapi é e- tünkből örökre és — búcsú nélkül!... (§-)• A c$erké$ztiszt üdvözlete A fel8zabaJulás, amelyet 22 éven keresztül sóvárogva várt minden magyar, különféleképpen hatotta meg a magyar sziveket. Volt aki sirt, volt aki nevetett, volt aki némán élte át a boldog pillanatokat, volt olyan, aki pillanatok századrésze alatt határozott és olyan formában fejezte ki örömét, amely előtt kalaplevéve kell hogy álljon minden magyar. Ezek között első helyen kell megemlíteni Jaksics Ferenc érsekujvári magyar könyvkereskedő cserkésztiszt nevét. Jaksics Ferenc története a következő: A napokban díszes, hatalmas láda érkezett Kolozsvár város katonai parancsnokságához. A ládához kisérő levelet mellékeltek, amely a következőképpen hangzik: Jaksics Ferenc Könyvkereskedése, Érsekújvár, Széchenyi-u. 95. Erdély jel szabadulásának első napján. 1940 szeptember 5. Kolozsvár város tekintetes Polgármesteri Hivatalának ! 1 . Kolozsvár. Mélyen tisztelt Polgármester ur! Mint visszatért, érsekujvári, ki önökkel hasonló elnyomatásban részesült, testvéri szivem teljes melegével átérzem felszabadulásuk boldog perceit. Testvéri összetartozásunkképpen küldöm e szeretetadományt, melyet Lérek az oltani diák cserkészcsapat vezetőségének továbbítani, az esetben, ha ilyen egyesület nincs, úgy hasonló egyesületnek, mely kizárólag szegény tanulók között osztja szét ezen szeretetadományt. Segítsen bennünket az Isten, hogy testvéri összefogással felépíthessük a boldog nagy Magyarországot. Adja Isten, hogy igy legyen. Testvéri hazafias szeretettel JAKSICS FERENC cserkésztiszt. A levélhez diszes kiállítású, magyar motívumokkal diszitett oklevelet is mellékelt Jaksics Ferenc és a következő sorokat: Szivem teljes melegével átérzem s veletek együtt könnyeztem végig felszabadulástok boldog perceit. Testvéri összelartózandósá- gunk jelképeként küldöm a kis erdélyi nebulóknak ezt a csekély szeretetadományt. Segítsen az Isten mindnyájunkat a Nagy-, boldog- Meseország felépitésében! Jó munkát! Ezeket írja levelében Jaksics Ferenc cserkésztiszt. A küldött láda tele van értékes írószerekkel, könyvekkel. Ilyen pillanatokban úgy érezzük, hogy nincs is mit mondanunk. Csak megállapítjuk: milyen nagy kincs is az, ha valaki magyar .. ( m.) Am n-rJK Deák Fei»eiie-ueea 53. és esie “-ben MÉRSÉKELT ÁRU MENETTÉRTI JE- GYEKET AD KI A MÁV AZ IPARI, KERESKEDELMI ÉS KÖZIGAZGATÁSI GÓCPONTOK KÖRZETI FORGALMÁBAN KOLOZSVÁR, október 3. A Magyar Királyi Államvasutak kolozsvári körletvezetősége a körletébe tartozó egyes ipari, kereskedelmi és közigazgatási gócpontokra és a gócpontokról irányuló forgalom 1—30 kilométeres távolságában mérsékelt áru menettérti jegyeket ad ki. E menettérti jegyek ára a személyvonatok 2. és 3. osztályán pengőben a következő: 1T—5 km.-ig 0.36 (Il.o.i 0.24 (III. o.) 6—10 km.-ig 0.80 (Ií. o.) 0.52 (III, o.) 11—15 km.-ig 1.20 (II. o.) 0.80 (III. o.) 16 -20 km.-ig 1.80 (II. o.) 1.20 (III. o.) 21—27 km.-ig 2.40 (II. o.) 1.60 (III. o.) 28—30 km.-ig 2.60 (II. o.) 1.80 (III. o.) Ilyen mérsékelt áru menettérti jegyeket a következő gócpontokon adnak ki: tíánffyhunyad, Betlden, Beszterce. Csíkszereda, Csúcsa, Dés, Élesd, Gyergyószent- miklós, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Ko- vászna. Margittá. Maroshéviz, Marosvásárhely, Marosvásárhely-felsőváros, Mezőbánd, Nagyilonda, Nagyvárad. Nyárádsze- recla, Óradna. Szamosujvár, Szilágycseh. SepsiszenVgyörgy. Szászrégen, Székelyudvarhely. Székelvkeresztur, Szilágysomlyó. Teke, Zilah és Zsibó. A szóbanforgó jegyekkel való utazás egyéb feltételei, mint a jegyek érvényességének lartaina. gyermekek kedvezménye, slb. az állomási pénztáraknál tudtatok meg.
