Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-26 / 246. szám

F. I I r. ,v z c A‘

19 10 nl.i óbe,

\ rulelx I ^ois azonos a Itirlt*n<*I< m*t• gxar '(>!>• i|. \ magxarsag e/rr ex <* to ail

i'i l. x -rlf|mr i < > ter teszt' a kérész,■ ?ri\ uiiix cllM'gcl a M N11 p..i 11 nagy ko/osSf g K U li határán. lírdélx három állumaikoló nr|H‘ >/ókelx. majţvar, s/.ász ngvan- rzt a hivatást I<>11<>11<' lit' rs tölti ho ma i- a > enlGlxam magxar közösség k*'let» x t'ji(‘in.

Kz a liixalas soks/or kegyetlen ^»r^. az állandó kos'.etilel, a folytonos órtat- lás. az örökös lólrkoriö küzdőiéin kosztol tt' a imiltliau és készteti a jelenben is Er- t.clx né|)ét öszltinös éberségre, testi' edzésért', lelke pallérozására, erkölcsi e lé- kt inek és értelmi erőink gyarapítására es minden elxála.zlé# szemponton felülemelkedve. a nagx szellemi erőknek egyesítésére.

Ez az éber-ég. ez az edzettség, ez a műveltség, ez >/ erkölcsi erő és az érdé 1 x i egység alakított ki bosszú évszázadokon át és szilárdította meg az utolsó két évtizedben Erdély népének szellemiségét. Ezért mondhatjuk, hogy Erdélyben tökéletesebb és teljesebb alakban él a történeti magyar szellem, mint hazánk más. sze- rencsésebb. még a próbáltatások idején is jobb sorsú részein.

— Az erdélyi szellemet nem megkülönböztetésképpen. nem ellentétek kiélezése okából, de nem is romantikus helyi elfogultságból nevezzük példaadónak, csupán a történeti sorsból üukénl következő történetre hivatkozva állítjuk követésre méltó eszményül népünk elé, mint az őseredeti magyar szellem megnyilvánulását.

> — Ennek az ősi erdélyi, avagy magyar

szellemnek legjellemzőbb sajátosságai közé tartozik a nemzetboruiasztó ellentét a felekezeti, a nemzetiségi, a hivatáskört, a nemzedékközi és osztályközi viszályok enyhítésére és megszüntetésére irányuló tudatos törekvés és a művelődés után való hatalmas vágyakozás. Az erdélyi magyar megértést keres más keresztény bitet valló magyar testvéreinél és másuvel- vii. nemzetiségű honfitársainál, bizalom mai és meleg szociális érzéssel karolja ü1 a más osztályokhoz tartozó és más hiva- tgskörben dolgozó néprétegek sorsuk jobbítására irányuló törekvéseit. Az érzelmi szempontokon felülemelkedve mindezeket a nagy kérdéseket értelmi alapon .igyekszik megoldani és ezért tudatosan fejleszti értelmét és gyarapítja műveltségét.

ERDÉLY NÉPÉNEK A MüYEEY DÉS UTÁNI VÁGYA

— Erdély népének a művelődés utpn való vágya jut kifejezésre ivóinak, mii" vészeinek, tudósainak, de éppenigy falusi népének, városi iparosainak, tanítóinak, papjainak, föurainak nemzeti művelődésünket gazdag értékekkel gyarapító munkásságában.

Ezért van. hogy ha erdélyi magyar családok — akár egyszerű székely földművesek, akár jómódú városi polgárok, akár ‘főranguak nevét halljuk emlegetni — 'nem szegénységük vagy jólétük, egyszerűségük vagy ragyogásuk, nem alárendeltségük, vagy hatalmuk ötlik eszünkbe, hanem az értelem, a tudás, a művészet, a i szellemi alkotó készség képzete merül fel telkünkben.

— Erdély népének a művelődés után való erős vágya nyilvánul meg és jelentkezik ma is a keresztény egyházak

■ iskolaalapító és iskolafenntartó működésében.

Báthori István katolikus egyetemétől és Bethlen Gábor református főiskolájától az állami Ferencz József Tudományegyetemig, a kollégiumok drámáitól a kolozsvári Nemzeti Színházig, az erdélyi könyves régiséggyüjteményeitő! az erdélyi Múzeumig, a fejedelmi udvar tudós körétől a Muzeumegyletig vezető fejlődési vonalon valamennyi erdélyi művelődési intézmény alapításában és működésében.

A művelődés vágya hívta életre hosszas előkészítés után most 70 esztendeje a Ferencz József Tudomány- egyetmet is.

Erre az egyetemre uj eszméktől és törekvésektől terhes korunkban nagy és nehéz feladat hárul.

Szorgos tudósmv.nkával kell biztosítania az erdélyi tudományos életnek ma húsz esztendeje erőszakosan megszakított. Ve az erdélyi tudósok életéből mégis élő folytonosságát. Helyre kell állítania az újra egyesült országrészek tudományosságának szoros kapcsolatait. T’i nemzedékeket kell felöveznie az egészséges magyar világszemlélet és a legalaposabb ismeretek szellemi fegyvereivel Uj idők uj feladataira a inagyai moll széllé méhen kell «lőkészitenie az. ifjúságot.

Isméiéin a feladatok megoldásának .ikadálx ail. Ismerem az iinpériumx álto/.ils nyomán az egyelem felszerelésében keletkezett hiányokat. Judom, hogy a kiképzés alaposságának sok ilyen tárgyi akadá- Ixa lesz. De az újonnan kinevezett tanárok! »an megvan a tudás, a hit. az akarat, hogy szellemi javakkal pótolják az anyagi hiányokat.

\/ ÖSSZES NEMZETI ERŐK

Összefogása

í társadalmi szervezetet és az állami gépezet zavartalan működését igy mondottam éppen félesztendeje a Ferencz József Tudományegyetem szegedi ünnepi ülésén -- csal: az összes nemzeti erők ősz- széf ligásával, teljes kifejtésével és tökéletes kihasználásával biztosíthatjuk.

— A küzerkölesiség fejlesztésével és az értelmi műveltség emelésével kell az egyéni kotelességérzést fokoznunk, a népi közösségtudatot megerősítenünk, a nemzeti lux atásérzetet megszilárdítanunk, az egészséges magyar közszellem kialakulását elősegítenünk.

— A magyar jövőben a múlthoz mindenben méltó alakulásában — ismétlem — csak akkor bízhatunk, ha né■ jóink minden fia a nemzeti munkaközösség hasznos tagjának fogja érezni magát, hinni fog saját munkája fontosságában és a maga elhivatottságában, de ismerni fogja képességeinek irányát, terjedelmét és korlátáit is.

A magyar élet csupán akkor lesz teljes, a magyar munka gyümölcsöző, ha fiaink nem pusztán anyagi megélésüket biztosító életpályát, hanem erkölcsi javakat termelő hivatást is látnak foglalkozásukban s a maguk — bármely szerénynek tetsző —- hivatáskörében egész emberként a legtökéletesebb munkával fognak a közösség szolgálatára állni.

VAJÚDÓ KÖRÜNK SZOMORÚ JELENSÉGEI

— \ a judo korunk egyik szomorú jelensége, hogy a gazdasági és szellemi életnek munkahelyükön jól bevált munkásai gyakorta más hivatáskörbe kívánnak átlépni, hogy ott érvényesüljenek.

A maguk világában emberül helytálló, de a nagy összefüggéseket nem ismerő szakemberek az israeretigénylő politikai életben, avagv más irányú szakismereteket követelő idegen pályákban akarják képességeiket hasznosítani. A közszolgálatban, avagy a magángazdasági életben kiváló buzgalommal és alapos szakértelemmel munkálkodó személyek a hivatali vagy politikai, gazdasági vagy kulturális életben oly vezetőszerepre vágynak, aminőnek betöltésére tehetségük iránya és képességeik terjedelme miatt teijességgel alkalmatlanok.

— De beteges tünet az is, hogy magas értelmiségit, vezetésre alkalmas, irányításra hivatott egyéniségek önző kényelmi szempontból, avagy éppen anyagi okokból elhárítják maguktól a képességeikhez illő feladatokat és megbízatásokat és ezek vállalása helyeit magánéletük biztos falai közé húzódva fosztják meg a közösséget szellemi javaik átadásától.

— Ez a két jelenség — a közügyek irányítására képtelen törtetők előtérbe nyomulása és az arra hivatottak visszahúzódása — vezetett európaszerte a népképviseleti parlament tekintélyének aláha- nyatlásához, majd a legtöbb helyt annak teljes csődjéhez.

Ez a két jelenség vezet minden államban, ahol felmerül, a szervezet boruló sóhoz, a nemzeti élet elsekélyesedésé- hez, a népi erők elforgácsolódásához, a hanyatláshoz.

Történeti távlatból szemlélve a népek életét, meg kell állapítanunk, hogy a népük sorsát és nemzetük jövőjét szivükön viselő államférfiaknak elsőrendű kötelesség céltudatos nemzetneveléssel és a tehetségek megfontolt kiválasztásával gondoskodni arról, hogy a nép minden fia a maga hajlamának és képességeinek megfelez lő helyen jusson munkához és hivatáshoz. De gondoskodniok kell arról is, hogy a nemzeti élet minden őrhelyére a maguk hivatásának betöltésére, tudás és erkölcs tekintetében egyaránt alkalmas személyek kerüljenek. Kötelességük a nép minden rétesében feltalálható jeles tehetségeket kiválasztani és felemelni és kötelességük

a nép niiudeii fiai tehetsége irányához és kepe 1-egei terjedelméhez illő hivatás fele terelniük.

\A EG EV, T \ HSA DALOM TÁMOGATÁSÁBA \AN SZÜKSÉG

A magyar nemzet vezéréi és az állam vezeti'sere elint ott munkatársait ebben a kiválasztó es nevelő inunkéiban u magyar közösség minden részesének, egyházuknál es közülieteknek, hadseregnek es közigazgatásnak, az egész társadalom- ital: támogatniuk kell. Mimlannyiiiknak részi kell venniük a nemzet nex elésében, a legnagyobb teladal mégis az iskolára bárul: az ifjúság nevelésének és vele a jövő megalapozásának sorsdöntő feladata. íz iskoláknak — a népiskolát il kezdve az egyetemig mindannyinak nevelniük kell.

\y. isinertközlésen túl kötelességük az ifjúság erkölcsének nemesítése, jellemének erős bitese, x ilágszem lé leiének kialakítás a és megszilárdítása.

Az egyetem tanárai sem lehetnek az eleitől tárolailó tudások, n nepprob- I einókat ele fém I csont toronyból szemlélő bölcselők, külső sikerekre hiú rhélorok, avagy gőgös itélőbirák. Az egyetemi tanár tanítómestere, nevelője,

mentora, ínnál ja l.rll < ,/ a Imi,dóinak.

í ekintelx f f norii a fwi iria<-agok a EJ« njepki des, a/, «l/arkozas. a rideg-vég » a/ érzékétlenseg. bánéin a inéltó'-ágúvfil jól megférő közvetlenség, a fólén\< tudás, a t a mt \ a 11 v ok ka I való loglalko/á- a uioh-g -zix a- a */o< *«Iív érzés, a küldi ♦ szigorúsággal egy iit I jani igaz-agei r>-\ é • inélta ii>osság szerzik meg számára.

MISSZIÓS HIVATÁS

Hiszem, hogy ,, tegnapi napon felesküdött ifjú tanárok és a tanszéken szerzett t apaszt illat okban gazdag tudósok teljesen átérzik missziós hivatásuk magas: tosságát es elszánt akarattal fogják teljesíteni a nemzet nevelés terén itt, Kolozs- 1 (írott tinijük háruló nagy kötelességeket. Ezzel a hittel es ebben a reményben mély hódolattal leerem I- óméitósága Kormányzó I rat, hogy a kolozsvári Magyar Királyi ferencz József I udortiónxcgyci cm megnyitásául engedélyt adni kegyeskedjék.

A kuli uszminiszter nagy tetszéssel «'s tapssal fogadott beszéde után Horthy Miklós. Magyarország kormányzója felállt helyéről és a kővetkező beszéddel nyitotta meg qz ősi székhelyére visszatért f erencz József Tudományegyetemet.

Kormányzó urunk Öíöntálíósága beszéde

“ Ezeréves történetünk tanúsága szerint magyar népünket katonai erényei, politi- kui érzéke és szellemileg sokoldalúsága jellemzik. Ezek a tulajdonságai tették alkalmassá itt. a Duna—Tisza vö'gyén uj hon szerzésére és nyugati ádam alapítására, a küzdelmes időkben annak védelmére és fenntartására. Ezek ösztönöztek a műveltségnek gyarapítására. a nemzeti iroda om, művészet cs tudomány színvonalának folytonos emelésére. Katonai. politikai, művelődési képességei együttesen szerezték n-eg számára azt a tekintélyt és megbecsülést, amelynek birtokában harcos katonája, épitő-munkása és müveltségíer- jesztő aposto'a lett a nyugati művelődésnek.

A Síent Korona közö -égébe visszatérő érdé yi és kejpti országrészek földjén is nyomon követik egymást a hadsereg, az államigazgatás és a művelődés harcosai. A magyar honvédcég bevonuása után megindult az állami szervezet újjáépítése, alig néhány bet miután poriig: már munkában áJtak az iskolák és a mai napló! újból ősi székhelyén folytatja életét a hazatért Ferencz József Tudományegyetem.

Nagy és magasztos nemzeti feladat vár a keleti végeken őrtálló tudós tanárokra is: erős tudás, harcos müveit magyar nemzedékek nevelése, a jövendő magyar élet vezetőinek erkölcsi és értelmi kiképzése. Az egyetemj tanárnak hármas hivatást ke'l betöltenie. Tisztsége nemcsak szaktudománya művelésére, tudásának és ismeretének továbbadására. hanem a magyar ifjak nemzeti szellemű nevelésére is kötelezi. E kötelességek bármelyikének elbanyago.ása mérhetetlen kárt hárit a nemzetre. Lelkiismeretes leljesitésiik által gazdag értékekkel gyarapodik a magyar jövő.

— Abban a meggyőződésben, hogy a koJCZcVári Magyar Királyi Ferencz József Tu- v dományegyetem munkássága méltó lesz ennek a nagyérdemű főiskolának múltjához és a magyar művelődésért sokat szenvedett erdélyi magyarsághoz, az egyetem megnyitására az engedélyt megadom.

A közönség a kormányzó beszédét állva hallgatta végig s hosszantartó tapssal fogadta.

A MAGYAR HISZEKEGY Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ezután a közönséggel együtt elmondta a Magyar Hiszekegyet, majd Bartók György rector magnificus mondott megnyitó beszédet.

BARTÓK REKTOR BESZÉDE

A rector magnificus beszédében mindenekelőtt hálát adott a Mindenhatónak, hogy a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem 21 évi távoliét után visz* szatérhetett ősi székhelyére. Mélységes hódolattal mondott köszönetét a Fomé.téi- ságu Urnák Magyarország bölcs és messz,elátó, hitben soha nem iugadozó, akaratban mindig erős kormányzójának. (Percekig tartó, tomboló tapssal ünnepe.te a megjelent közönség a kormányzót.)

Hangoztatta, hogy ősi székhelyére visszatért Ferencz József Tudományegyetem tanári kara tisztában van azzal, hogy milyen feladat vár rá az ország keleti végén. E kötelesség teljesítésében erős támaszuk lesz az erdé yi szellem, amelynek gyarapítása és ápolása lesz az egyetem egyik legfőbb feladata s amely az egyetemnek Szegedről való visszatértében az alföldi szellemmel is megerősödött. Részletesen fejtegette az erdélyi szellem lényegét, megnyilvánulását, jelentőségét és

amikor beszéde végén a kormányzói párnak fejezte ki jókívánságait, a jelen'cvók lelkes tapssal és ütemes „Horthy! Hortíiyü felkiáltásokkal iinnepebék ?. kormányzót cs hitvesét.

AZ ALMA MATER ÜDVÖZLÉSE Ezután György Lajos egyetemi tauár a kolozsvári egyetem soktizezer tanítványának, valamint az újonnan kinevezett tanárok nevében üdvözölte az Anna Matert.

Fogadalmat tett, hogy az újonnan kinevezett tanárok a katedrát, amelyet most elfoglalnak. nem a méltóság trónusának fogják tekinteni, hanem a tudomány művelése és az ifjúsági nevelés pihenés nélküli őrhelyének.

Vigyázni fognak arra. hosjy a magyar keresztény és nemzeti érzésű ifjúság lelkét és szellemét ne ronthassák meg esetleges ferde törekvések.

Domanovszky Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem prorekJora, a magyar egyetemek és tudományos intézmények és egyesü’etek nevében üdvözölte a Kolozsvárra visszatért Ferencz József Tudományegyetemet.

Jégül ifjabb Gyallai Papp Domokos, mint az egyetemi ifjúság képviselője üdvözölte az Alma Matert. A kisebbségi sors arra tanította meg Erdély magyar főisko'ás ifjúságát, hogy élete értelmét a népéért va’ó szakadatlan munkában és szorgalomban lássa.

Most, hogy felszabadultak. továbbra is vállalják azokat a feladatokat, amelyek a szellemi, erkölcsi és — ha kell — a fegyveres honvédelem terén az erdélyi magyar főisko'ás ifjúságra várnak.

Az ifjúság képviselője tapssa’ és tetszéssel fogadott beszéde után Bartók György rector magnificus bezárta az egyetem megnyitó ülését, majd a szegedi egyetem énekkara elénekelte a Szózatot és ezzel az ünnepség véget ért.

KORMÁNYZÓ URUNK MEGKOSZORÚZTA A MÁTYÁS-SZOBROT

Az ünnepség befejeztével a kormányzó és a Főméltóságu Asszony, Teleki Pál gróf miniszterelnök és Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter kíséretében, kíséretük tagjaival együtt, a jelenlévők szűnni nem akaró éljenzése közepette, elhagyták a dísztermet és gépkocsikon a Mátyás király szoborhoz hajtattak. A kormányzó nemzetiszin szalaggal ellátott koszorút heíyezett el a szobor talapzatára.

Délután fél kettő órakor Hóman Bahnt vallás és közoktatásügyi miniszter

a Marianum nagytermében villásreggelit adott, amelyen a kormányzó és hitvese. József királyi herceg, Albrecht királyi herceg és Katalin hercegasszony, Serédy Jusz- tinián hercegprímás. Teleki Pál gróf miniszterelnök és felesége, Csáky István gróf külügyminiszter és' felesége, Hóman Bálint- né és a megnyitó ünnepség többi előkelőségei is mind hivatalosak voltak. Az ebéd végeztével a kormányzó sorra hosszasan elbeszélgetett a kolozsvári egyetem tanáraival. az. uj Corvin-láncosókkal' és koszorúsokkal és az erdé'yi magyarság vezető egvéniségeivél. Két kalotaszegi asszony szép ka otaszegi kézimunkát adott át a Főméltóságu Asszonynak. \ kormánvzó és hitvese kíséretével együtt délután kiÓonvo- naton elhagyta Kolozsvárt.

Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter és a kolozsvári esrveiem megnvitásnn résztvevő élőké'ősegek kiilönx onston délután négy órakor utaztak el Kolozsvárról, a Lél motoros pedig Teleki Pá! gróf miniszterelnökkel a csütörtök esti órákban indn't visz- sza a fővárosba.- — -