Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-24 / 244. szám
1940 nktúb&r 2X ■ B í LÜCéZJcK tattsbskí Reményi-Sclisieller pénzügyminiszter a Ház elé terjesztette az 1941. é^ri költségvetést. Nagyszabású beszédben felette fot a miniszter a kormány pénzügyi p&Hiikáiánsik legfontosabb irányelveit BUDAPEST, október 23 A Magyar Táv- j lekezelt arról, hogy már u harmadik költéeguati Iroda jelenti: A képviselőház keddi elését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Tusnádi Nagy András elnök. Az útcsen a képviselők valamennyien megjelentek és .nnak elején megválasztották a különböző bizottságokat, majd az állandó összeférhetetlenségi bizottság tagjai letették az esküt. A REHABILITÁCIÓS JAVASLAT Radoesay László igazságügyminiszter beterjesztette a Ház elé a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogi következmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló törvény- javaslatát. Kérte a javaslatra a sürgősség kimondását. A PÉNZÜGYMINISZTER EXPOZÉJA Ezután az elnök az ülést felfüggesztette. Szünet alatt megalakultak a bizottságok, megválasztották az elnököt, a helyettes elnököt és az előadót- Szünet utón került sor Rémé- nyi-Sckneller Lajos pénzügyminiszter expozéjára, aki beterjesztette az 1940. évi állami költségvetést, amit nagyobb beszédben ismertetett. Ekkorra teljesen megtelt az ülésterem, a kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnökkel az élükön val i.nennyien megjelenA HARMADIK KÖLTSÉGVETÉS A pénzügyminiszter mindenekelőtt megemvetést terjeszti he, 1938 tavaszán még a trianoni Magyarország területére szólót, 1939 őszén indemnitást kért és azután másfélévi költségvetést terjesztett he, a felvidéki és kárpátaljai területtel megnövekedett Magyarországra szólót. A mostani költségvetés benyújtásánál is felvetődött a kérdés, hogy esetleg indemnitást kér, hogy azután a keleti és erdélyi területekkel ismét megnövekedett országnak a teljes költségvetését terjessze a Ház elé. A pénzügyminiszter kifejtette, Logy az indemnitás kérdése több okból nem lett volna helyes. így tehát az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés előtti államterületre vonatkozó költségvetést terjeszti elő. Á keleti és erdélyi területek majd az 1942-es évi költségvetésben szerepelnek először, addig is mód van arra. hogy a visszacsatolásról szóló törvényben biztosított megha'.cTma- zással a visszacsatolt területek feladatait megoldhassák. — Ezek a feladatok nagyok és nehezek mondotta a pénzügyminiszter —•, de azt hi* szem, valamennyiünk szivéből mondhatom, hogy boldog az a nemzedék, amelynek ilyen feladatolt jutottak osztályrészül. (Nagy taps és éljenzés.) Mii fttlzcdes léfíenfaiiasi Küzdelem A trianoni békeszerződésben Magyarország elvesztette az Alföld csapadékdasabb peremvidékeit, egyszóval az ország elvesztette gazdasági egyensúlyát. Két évtizedeu keresztül életlehetőségeinktől megfosztva, egyszerű létfenntartási küzdelmet folytattunk. A területek visszacsatolásával azonban a helyzet javult. A megnagyobbodott terület kiegyensúlyozottabb, ennek folytán a termelés sem less olyan egyoldalii, mint eddig, hanem változatosabb és sokoldalúbb. Állat tenyésztésünk fejlődés előtt áll. — Pontos nyersanyagok kerültek vissza, mint fa, só, réz, ólom, horgany, kén, r-any, ezüst. Egyesekben expói tképesek le’.zünk, másokban viszont kevesebbet kel! behoznunk, mint eddig. Az értékesítési lehetőségek in tökéletesen megváltoztak. Ezeket az adottságokat az egész nemzet javára kell felhasználnunk és tervszerű gazdasági egységbe kell foglalnunk. Ennek legelső feltétele a közlekedésnek a megteremtése. A KÖZLEKEDÉS KÉRDÉSE Rámutatott a pénzügyminiszter arra, hogy elsősorban helyreállítottuk a trianoni határon átmenő megszűnt vasútvonalakat, máj l felsorolta, hogy az erdélyi területen milyen vas- u letépi-esek folynak. Rendeltünk mozdonyokat, vasúti kocsikat, autóbuszokat, az útépítés leién is megindult a gyors munka. A szükséges pénzösz- szeget már n kereskedelmi miniszter rendel- kezesre bocsátotta. Minden intézkedés megtörtént, hogy a mezőgazdasági és ipari termelés folyamatosságát biztosítsuk. Megkezdliik máris a földben rejlő kincseknek felkutatását. — Gcndoslcodlunk az áruellátásról. Folyamaiban van a hiteiszervezetek bekapcsolása a magyarországi hitelszervezetekbe és rövid időn ‘belül befejeződik a még hiányos statisztikai adatgyűjtés is, hogy az erdélyi programnak terjedelem és fontosrági sorrendje megállapítható legyen. Mindehhez természetesen pénz kell. De bejelenthetem, hogy gondoskodás történt a kellő anyagi fedezet előteremtéséről. Ezek előrel ocsátása után tér át a költségvetés ismertetésére. A KÖLTSÉGVETÉS ISMERTETÉSE — A/ 1941. évi l öltségvetéá ismertetésénél az összehasonlítás alapjául az 1939—40. évi másfélévi- költségvetésnek kétharmt l ré- . zét veszi. Az a’.larni közigazgatás kiadásai I Ibő millió pengőről. 1379 pengőre emelkedtek. 224 millió többletből előbb le kell venni / üzemi jellegű kiadások többletét, amelyet tevékenység emelkedése automatikusan aga után von. A tényleges emelkedés 169 tiliió pengő. A honvédelmi tárca költscgve- *iésé 53 millió pengővel emelkedett, az adós- ígszolgálat is 25 millió pengő emelkedést untat, amely a beruházási programmal kapcsolatos — Uj tétel a nép és családvédelmi alapnak 30 millió pengős dotációja. A fizetések és nyugdijak 20 millió pengővel emelkedtek, de ebbe még nem számítjuk bele azt a fizetésemelést, amelyet most léptetnek majd életbe. A vizi beruházásokra szánt összeg emelkedést jelent a falu egészségének fejlesztésére szolgáló intézmények ellátása terén és uj tétel a munkaközvetítés államosításáért előállított összeg. A bevételek 1086 millió pengőről 1343 millió pengőre emelkedtek. Rámutatott a pénzügyminiszter arra, hogy a 259 millió pengős emelkedés jelentős részben az adóbevételek emelkedéséből származik. Végeredményben az állami közigazgatásnál. 35 millió pengő hiányról van szó a tava'vi 69 millióval szemben. AZ ÜZEMI KIADÁSOK A. pénzügyminiszter ezután az üzemek kiadásait ismertetve hangoztatta, hogy az üzemeknél a deficit 14 millió pengő. Ez cuian származik, hogy beruházások cirnén 16 millió pengővel többet adunk ki mint tavaly Rámutatott ezután arra, hogy a költségvetés összeállításánál minden tételnél figyelembe vette a szociális szempontokat és ezért a szociális jellegű kiadások összege csaknem u kétszeresére emelkedett. Legjelentősebb a nép- és esaládvédelmi alap, amelyre 50 millió pengőt fordít. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS — Ugyancsak jelentős összeget fordítunk a- egészségvédelemre és a népbetegségek elleni inéGfiiUfa visszatéri* fi VÁRTJA A NA Ä VAR $21 VAR KA PAPI R E S $21 VAR KA H Ü VELVűVAR BV PA PEST, V. KÉR. VACI-VT 4 8/E. küzdelemre és általában a közegészségügy fejlesztésére. Végleg megszüntetik az állástalan diplomás alkalmaztatásokat. Rendezték a maloruellcn- őrök ügyét és beállították az üzemekben a gyermeknevelési pótlékot azokra a kategóriákra is, amelyek eddig nem kapták meg. A pénziigyminiszler ezután bejelentette, hogy a közeljövőben rendeletet ad ki, hogy a tisztviselői fizetéseknél helyezzék hatályon kívül az eddigi csökkentő rendeleteket. Ennek folytán a tisztviselőkre vonathozó emelkedés 7 százalék, i nyugdíjasokra vonatkozóan pedig 4 százalék, — Huszonhat millió pengőt irányoztunk elő hidak, utak építésére, 45 milliót a MAC beruházásra, 15 milliót a postánál, 4 milliót az erdőgazdaságnál, honvédelmi célokra pedig a tavalyinál lényegesen nagyobb összegei. Tehát uj, jelentős kiadá« a költségvetésben a beruházásokkal több, mint 400 millió pengő. ÉT® Van-e tökéletes férfi ? Erre a sokat vitatott kérdésre ad választ az Egyetem és Urástia mozgók legközelebbi slágere: Ä iöhéfeíes fprii! Ma utoljára ! iíéí lány 32 ofcáfil Főszerepben: Tasnády Fekete Mária, Bordy B. kSUSSSB BBBB—aitiBMBnaWWi Mu’.illat, gyönyörködtél, szórakoztat ez a mesés vígjáték, mert telő vau zenévé , én kkei. tánccal és humorral. Nagyszert! rándezés. Páratlan siker. Kösz. : Jávor Pál, Simor Erzsébet, Bilicsi Tivadar. üüimunKgprügram A katonai szolgálat és a rossz terme.; következtében sokan nem tudták megkeresni a télire való kenyerüket} ezért 40 millió pengős Imreiben ujebb közmunka- programot állítottak össze., amit mindaddig folytatni kell, amig az idő engedi, még télen is. A közmunka!program főként útépítésekre, vizi munkálatokra vonatkozik, ebbe tartoznak az árvízvédelem és a beívizkérdés is. AZ ADÓZTATÁS KÉRDÉSE ' — Pénzügyi politikánk alapi-iveiben megegyezik mind az olasz mind a német j étizii gyi politikával, de természete sen hozzáidomul a magyar jelleghez és a magyar méretekhez. A pénzügyi politika a .győri milliárdos programmal vette kezdetét. A folyton jelentkező újabb és újabb feladatok anyagi erőket kivannak, amelyeket természetesen ni. A megoldás előkészítése már folyamat" ban vau. AZ ILLETÉKEK FELMLLÉSE A közeljövőben törvényjavaslatot nyújt be- az illetékek felemeléséről. annak kapcsán az örökösödési és ajándékozási illeték referm- járói, amely a gyermekek számának messzemenő figyelembevételével fog alakulni. Ugyancsak javaslatot fog beterjeszteni a féuyüzési adóról is, amely nj alapon épül fel. 1941-től kezdve különleges intézkedésekkel kívánja biztosítani az államadó: rágok törlesztését. ERDÉLYI KAMATOZÓ NYEREMÉNY KÖLCSÖN-—- Az ország megnagyobbodása feletti örömben mindenki vegye ki úgy a -észét hogy hozzájárni az ország újjáépítéséhez. Ezért ,,erdélyi kamatozó nyereményből- csont" bocsát ki, amely a kamat me lóit n nyerési lehetőséget is biztosítja. Erdély visszatérése és annak■ körülmény ei azonban cgv korábbi problémát tellek idöszi rúvé és ez a hadik öl csőn probléma. Nem kétséges, bogy a trianoni békes/.e védésen alapuló kötelezeltségek megszűnteié, tehát elérkezett az idő. bog} a Ház ebben a kérdésben, határozzon és ezért a hadik ödc sünök átértékelésére, való izéi á- rám törvényjavaslatot is jog benynjuni. (Nagy éljenzés és taps-) — Pénzügyi politikánk eg\ ik legfontosabb ültére a termelés. A termelés fejlesztése a lea'öbb eél. Itt is rendkívüli nehézséggel kell megküzd«* •ni. Tervszerű gazdálkodás szükséges. Tervszerűen meg keli állapítani, l.ogy a mezt.gazdaság -— ideértve az âllatţcnyerzlést is mit termeljen, mennyit termeljen és mi.'3 rn minőségűt. Ennek a tervszerű gazdáik« «-»ásnak az alapját már lefektették egyes te;mérési ágakban, másokban a megvalósítás f< K amatban van. Az ország megnagyobbodása a végrehajtást megkönnyíti, viszont a programban bíztmyos változásokat kellett lenni. A termelés irányítására .megvannak a megfelelő eszközök adókedvezmények, prémium-k és 3 többi. Ha azonban ezek nem vezetnek eredményre akkor imperativ rendelkezések jönnek. Lz vonatkozik egyaránt a mezőgazdaságra es az ipa na. JPARFFJLESZl ÉS A földművelésügyi miniszter be fogja nyújtani a mezőgazdasági termelés fejlesztőiétn! szóló törvényt. Az iparügyi miniszter be fogja nynjarti ni uj ijXtr fejt oszt ősi törvényjavaslatot. (Cikkünk folytatása áz‘ utolsó oldalon.) adóztatás utján kell előteremteni. Az adó politikában a financiális szempontok melleit más szem pontokat Is fi gye énbe ' kell venni, elsősorban, hogy a5 adót fokozatosan és arányosan osszuk meg. Ezt a félt szolgálja a társulati adó rcfeimja is, az egyenesadó bevezetése a tényleges adóztatás a jövedelmi adónál, .1 létminimum megállapítása, a többgyermekes családoknak való adókedvezmény nyújtása sil». —- De gazdaságpolitikai célokat is követni kell az adóztatásnál, mer! nem mehetünk odáig, hogy az adóztatás akadályozza a termelést. az egészséges tőkékénzödést gá ólja. Általános közigazgatási pótadói vezetünk be. Ebitől fedezzük a közigazgaiás elsőrendű szükségleteit. Az ármentcsitő társulatok kérdését nem helyi feladatnak tekinti, hanem országi»' feladatnak. Ezt országosan kell ezért megolda
