Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-22 / 242. szám
s_ uriniwui EIL i: N Z 13 K I»*« *CÄH* (94 6 októhffr 2 1. ,4z e$;és2 visszaSáeB'áilí erdélyi ieimleáes beszerveziék az Stgyesüíii ülői labor tevékeny vczetöí KOLO'/.M AK, ok'óber 21. (Sajtit Imi ) Székelyföldi szervező Htjukról visszatér- \e fogadják az Ellenzék munkatársát dr. Aititú Amália, az Egyesült Vói Tábor al- elnöke és az erdélyi származású Zágoni- ne Pajor Anna. a Magyarország belső munkatársa, az Egyesült Női tábor erdélyi szakosztályának és az Erdélyi blök Országos Szövetségének alelnöki*. Maros- vásárhely és Székelyudv ariielv után újra Kolozsvárra tértek vissza, majd Budapestre mennek, hogy beszámoljanak ennek a hatalmas szociális és társadalmi munkának erdélyi részletkérdéséiről. Mi. akik az anyaországtól elvágva éltünk huszonkét esztendeig s csak rádió utján hallhattunk az utóbbi időben ennek az óriásjelentőségü munkának részleteiről, nem voltunk eddig egészen tisztában ve, le, mi is az az Egyesült bői Tábor. Most aztán dr. Arató Amália •’ - Zágoni Dezsőm- világosan felvázolja előttünk en- I mk a szervezetnek célját, működését, lényegét. NEM LM EGYESÜLET ’! mlnunk kell elsősorban. hogy az Egyesült A ői l abor nem aj egyesülete,t jelent, hanem az összes keresztény magyar nőegyesületeit társudidmi aton rab) támogatását tűzte ki célul. Az egyesülő lek nem ideadnak bele a bioi Táborba, hanem tnindenik önállóan működ re dolgozik a Labor keretében a női segít oszol gálát kiépítésén, hogy a női segitőcsapat mindig ott lehessen, ahol szükség ran rá. Ez a munka fontos része a belügyminisztérium szociális programjának és a honvédelmi minisztériumnak a nők önkéntes honvédelmi szolgálatára! kapcsolatos feladatainak társadalmi utón roló támogatása. Társadalmi Különbség neihtti — A Női Munkatábor — mondja a fe- ftórhaju, mosolygószemii dr. Arató Amalia — társadalmi különbség nélkül minden keresztény magyar asszony munkáját a közösség szolgálatába állítja. A SZERVEZET LÉNYEGE Ezután a fiatal Zágoni Dezsőnévcl együtt szívesen tájékoztatnak a szervezet lényegéről Megtudjuk, hogy az Egyesült Aői Tábort a mai rendkívüli idők hívták életre. Ezek a terhes, nehéz és megpróbáltatásokkal tele idők, amikor a legnagyobb szükség van az összefogásra. az együttműködésre, a megszervezett közös munkára. A labor elnöke dr. vitéz Keresztes Fischer Ferencué, ügyvezető elnöke vitéz Bodorné Czelce Vilma. A közös feladatok feldolgozásáról és a részletmunkákról a különböző szakosztályok gondoskodnak. A részletmunka a következő szakosztályokban folyik: Egészségügy, Családvédelem. Nemzet- védelem, Kulturális (ennek elnöke Arató Amália dr.), Gazdasági, Háziipari, Sajtó és vendégforgalmi. rAz Egyesült. Női Tábor legfontosabb feladatának tekinti a Női Segítőszolgálat megszervezését. Ennek célja sokgyermekes családok támogatása, gyermekvédelem és a megélhetésükben veszélyeztetett psaladok boldogulásának elősegítése. UJ, NAGY FELADATOK - Erdély egyrészének visszacsatolásával uj, nagy feladatok állnak a Tábor előtt. így például az erdélyi részek háziiparinak fontos kérdése is. Saját feladatának tekinti az egyesület az erdélyi háziipar megsegítését s elveszett vásárló piacainak biztosítását. Hogy Budapest asszonyai is megismerjék az ősi, remekbekészült erdélyi szőtteseket és varróttasokat, az Egyesült Női Tábor októberben ruhabemutatót tart a fővárosban, amelyen .”»0 szinpompás erdélyi ruha kerül a budapesti asszonyok elé. Erdélyi feladatai közé sorozza a Női Tábor a gyógynövények gyűjtését is, melyek páratlan gazdagon teremnek a keleti Kárpátokban. Ezeknek gyűjtésére és értékesítésére megtanítják majd az ifjúságot és a falusi asszonyokat. — Mit tapasztaltak a Székelyföldön? — kérdezzük. Örömmel hangzik a válasz:-— Azt, hogy a székelység nagyszerű öntudattal és lelki erővel őrizte meg lelki tulajdonságait. Most már főleg az a cél, hogy a székely falvakból vigyenek el mindenkit, aki nem székely, de aki székely, az maradjon mind az ősi földön, ahol lehetővé kell tenni azt, hogy minden ember a saját munkájából otthonában élhessen, hogy kapjon a székely munkasegélyt és munkaanyagot. Mert nincs tudomás arról, hogy a székely otthonában éhenpusztult volna, de hogy a városba- szivárgás meggyengiti nagyszerű lelki tulajdonságait s hogy a városi élet is elpusztítja az ősi fajta erejét, az szomorú valóság... Erdélyi szeminárium Az Egyesült Női Tábor egyébként a következő felhívást intézi a magyar asszonyokhoz az Erdélyi Szeminárium megrendezése alkalmából: Magyar Asszony testvéreink! Az Egyesült Női Tábor Nemzetvédelmi Szakosztálya emlékiratban fordult gróf Teleki Pál miniszterelnök úrhoz. Rámutatott abban az anyaországbeli és a visz- szacsatolt erdélyiek közötti lelki egység megteremtésének szükségességére s hangoztatta, hogy az Egyesült Női Tábor Nemzetvédelmi Szakosztálya részt kiván venni a magyar lelkek egybekovácsolásá- ban. A területi integritást a lelki integritásnak kell követnie— mondottuk emlékiratunkban. A kitűzött célt a magyar asszonytársadalom alapos felvilágosításával óhajtjuk szolgálni. Szavunkat különösen az Erdélybe visszatérő tisztviselőnőkhöz és a köztisztviselők női tagjaihoz intézzük, de szólunk minden magyar asszonyhoz is. A világháború óta nagy iskolán mentünk át. Észrevehettük, hogy mindenért folyton harcolnunk kell. Az események állandó tevékenységre és örök éberségre sarkalnak. Megnagyobbodott földünk fokozottabb munkát, uj feladatni; megoldását követeli tőlünk. A felelőtlen asszonyi életek kora lejárt. Minden magyar asszonynak a nemzeti vártán a helye. Erős nemzeti öntudatu magyar női társadalom csak alapos szellemi felkészültségen épülhet, a felkészültség pedig csak akkor gyökerezik mélyen, ha a magyar történelmi összefüggésekből táplálkozik. Erdély régebbi történelmét is érdemes megismerni, de egyet sem léphetünk, egy sebet sem gyógyíthatunk be, ha nem ismerjük az erdélyi magyarság legutolsó 22 éves kálváriájának történetét. Álljon a magyar társadalom előtt Erdély huszonkét évének minden esése és emelkedése, minden rezdülése és hullámverése. Ez a cél vezeti az Egyesült Női Tábor Nemzetvédelmi Szakosztályát, amikor Erdélyi Szemináriumot indit el felvilágosító útjára. Azokat kivánjuk megszólaltatni, akik Erdélyben élték át a megpróbáltatás 22 évét. Mondják el ők, milyen fejlődésen ment át két évtized alatt az erdélyi magyar lélek, mi akarta ezt megrontani, megsemmisiteni — s mi volt az, ami minden bűnös szándékot kivédett s az anyaországnak makulátlan tisztaságban adta vissza elszakított gyermekét. Szükséges, hogy mindezt az erdélyiek mondják el nekünk. Az erdélyi ember az elnyomatás súlyos évtizedeiben megtanulta, hogyan kell a magyarságot művelődési■ gazdasági és társadalmi téren megerősíteni. így nemcsak megismerjük az erdélyi magyar történelem egyik fájdalmas, de hősies korszakát, hanem tapasztalatokkal is gazdagodhatunk, amelyek értékes tanulságokkal szolgálhatnak minden, magyar számára. Kormänwf elhívás honvédségi tGvâ&fbsEolgâiaira való jelentkezésre BT ’A/PEST, októin i 21. (Magyar Távirati j Iroda.) A rn. tor. honvédelmi minisztérium j felhívást intézett az ország lakosságéihoz a 1 honvédség továhbszolgálatára való jelentkezésre. A továbbszolgéilatru nemcsal; e.zok jelentkezhetnél;, akii; rendes katonai kiképzés alatt állnak, hanem azol; a tartalékosok is, akik 30-ik életévüket nem töltötték be. Nős., vagy családi állapot nem akadédyozza a jelentkezést. A továbbszolgálatra azok a tisztek és altisztek jelentkezhetnek, akik a csehszloi < k vagy n tornán hadseregben tartalékosé minőségben szói cédától teljesítenek, ha bes:élik a magyar nyelvet, hu az átképesitési viz .ál sikerrel végezhetik és ku a csehszlovák i-agy romén hadseregben továbbszol gálát, t n ■rn vállaltak Elsöizben négy évre lehel védi'dili a ‘t véibb- szolgálatot. Aki 12 esztendőt s-.olgál t vább, jogot ny°r a végkielégítés megszerzésére. An;: uh, aki négy évre vállaja a továbbszol- gálától éli 200 pengő, annak, aki csal évről- évre vállalja azt, évi 100 pengő a jutaléka. Tizenkét évi továbbszolgálni után 29 0 pengő u 1 égkielégités. Ifíein^íU ű l5Park<l-szanaíóriüra Tőri'őipüíetéber, rünSSOÍÍnl-HÍ 64. SZ. flíaíf, csendes, pormentes helyen a KoTtfort, telefon, lift, köz- í k\£, ponti tfltés és előzékeny kiszo’gálíssal áll a közönség rendelkezésére. — GőzrürJője, kedd, csütörtök, szombat és vasárnap fér.iák részére, szerda és pénteken nők részére van nyitva reggel 6 órától este 6 óráig. Be keli jelenteni az ievéítár síkból és közgyűjteményekből származó iratokat és tárgyakat KOLOZSVÁR, október 21. (Saj. tud.) A miniszterelnökség rendeletet adott ki az erdélyi levéltárakból és közgyűjteményekből származó iratok és tárgyak ügyében. Eszerint a keleti és az erdélyi területek vármegyei, városi és más levéltáraiból és egyéb közgyűjteményeiből az idegen uralom ideje alatt uagyobbtömegü iratot és művészeti vagy történeti értékű tárgyat bocsátottak áruba. Az igy illetéktelenül forgalomba hozott tárgyak egy- részét a hazafias érzésű közönség szerezte meg avégből, hogy azokat a pusztulástói megmentse. Nincs kétség aziránt, bogy a hazafias érzésű közönség ezeket a tárgyakat a hatóságnak át fogja adni. A hatóság ilyen esetben az azok megszerzésére fordított költséget, amennyiben erre igényt tártnak, meg fogja téríteni. Természetes, személyek, egyesületeit, társaságok, intézetek és egyéb jogi személyek kötelesek 1940. évi december lió 1. napjáig az Országos Levéltárnak ! (Budapest, /., Bécsikapu-tér 4. sz.) bejelenteni a tulajdonukban vagy birtokukban lévő azokat az iratokat, könyveket, képeket, metszeteket, fényképeket, folyóiratokat, művészeti vagy történeti értékű egyéb tárgyakat, amelyek feli smerhet öle g vagy feltehetőleg ! az említett levéltárakhoz, könyvtárakhoz, vagy egyéb közgyűjteményekhez tartoztak. A bejelentésijén meg kell jelölni azt a természetes, vagy jogi személyt, akinek, illetőleg amelynek birtokában vagy birla- latában a bejelentett tárgy van, valamint azt a helyet is, ahol azt jelenleg őrzik. Be kell jelenteni továbbá, hogy a tárgy- megszerzése alkalmával fizettetett-e vételár és mily összegű és a tárgy igénybevétele. esetén kiván-e és milyen kárpótlást a bejelentő. A bejelentés alá eső iratokat, könyveket, stb. úgy kel! tekinteni, hogy azok hatósági zár alatt vanned;, azokat a bejelentésre kötelezett megőrizni és a romlástól megóvni köteles. A tárgyak forgalomhahozatala vagy elidegenítése tilos. A bejelentés alá eső tárgyakra az államkin cstár, illetőleg a rendeletben megjelölt intézmények 1941. évi december hó 31. napjáig vételi jogot gyakorolhatnak. Vételi jog gyakorlása esetében vételár fejében készpénzbeli kárpótlás jár annak, aki az iratot vagy tárgyat átadja. A kárpótlás összegét egy kijelölendő bizottság a vagyontárgy megszerzésére annakidején fordított költség (vételár) összegének figyelembevételével, a méltányosság szerint állapítja meg. Ha vételi jog a meghatározott határidőig nem gyakoroltatik, a bejelentett tárgy a hatósági zár, az elidegenítési és forgalombahozatali tilalom alól felszabadul. Aki a rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt 15 napig terjedhető elzárással büntetendő. A kormány bízik a nagyközönség hazafiasságában és reméli, hogy a felhívás hatása alatt a hiányzó anyag lulnyomórésze visszakerül eredeti rendeltetési helyére. ELÁRVEREZIK A GÜL BABA-MECSETET. Budapestről jelentik: A telekkönyvi hatóság érdekes ingatlanárverést tűzött ki november 5-ikére: a közismert budai történelmi emlékű Giil Baba-mecset és a körülötte fekvő ingatlanok kerülnek kalapács alá. Az árverést a Trésor bank és váltóüzlet Rt. kérte az ingatlan tulajdonosai, a Telekközvetitő és Ingatlanforgalmi kft., valamint Székely Alól- Dezsőné ellen. A hitelező bank követelése 100.000 pengő, amelyhez csatlakozott a Alagyar-Olasz bank 20.000 pengős követelésével. Az árverésre kerülő ingatlanokkal együtt 663.000 pengő érték cserél gazdát. MINDEN616"1-’k5zép és szakiskolai T&nícönyv LEPAGE-nál Az óriási érdeklődés el várt szeminárium egyes elóadá-ai és elomlói a kővel, kezük: Erdély földrajza: Gholnoky Jenő. Erdély története 1911-ig: Mester Miklós. Erdély utolsó negyedszázada: Sulyok István. Nemzetiségi problémák Erdélyben: Hónai András. Erdély irodalma 1914 19 10: .lanesó Elemér. A magyar nő helyzete a román uralom alatt: Sz. Szappa- nyos Gabriella. Erdély művészete: Varga László. Harc a magyar iskoláért, sajtóért, egyesületekért: Szabó Lajos, Erdély Erdély népművészete: Viski K. Falumunka Erdélyben: Gyallay Pap Xsigmod. In doinánvos élet Erdélyben: 1914 1910: Szabó T. Attila. Erdélyi zene: Veress Sándor. Színház e- népűm'.' I rdé|. ben: Eiidi«- L., Ignác/ tí. Eldőlj égé,/vég ügye: Gál fereiie. Erdelj tar-minima: Mii zödi György. A székely k'idé- a magyar es román politika szemszögéből: G^allav Pap Domokos. I avas/.i Sándor: A Kei Egyhazak zerepe a kisebb égi életben. Most IIlath y Endréin' érkezik a Központi Szállé) halijába, ide. ahol ez a beszélgetés lolyik. I .Ibiié-írniuk Araié, Amália dr-léd és Xágoninc Pajor Annától. azzal az érzéssel, hogy kél olyan dob gőzé) asszonnyal beszéltünk, akik e|ke:-:sé giikben. I mlásban. szervezőképességben és meleg emberi szivükkel magát a labor lelkét hozták el a (elszabadult Erdély földjére. Marton Lili.
