Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-03 / 227. szám
ARA W PILLE® LES) Országháztér Parlament Országgyűlés Könyvtár*UDAPEST Extern TU/r jXUmmKmí Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kolozsvár, Monosíori-ut 4. Telefon 11—09, Nyomda : Egyetem-otea 8. szám. Telefon sz.: 29-23. T^TéV FOLYAM, 2 2 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. OROIS LÁSZLÓ Kiadótulaj denosi P A L L A 3 B, f. Kolozsvár. Előfizetési árak: hsvoata 2.70« negyedévre 8, félévre 16, egéa* évre 32 pengő SBaSääaBEBezwrafflEFTS?-' yrCSÜTöRTÖK KOLOZSVÁR, 15540 OKTóB F. R 3. Teleki Pál gróf miniszterelnök a képviselőház ünnepi ülésén betér|e sztélté a keleti és erdélyi országrész visszatéréséről szóló törvényfavaslatéi Haívmnháfom képviselője lesz Erdélynek. - Hómon Bálint vallás- és köz&kíaiásiigyi miniszter a kolozsvári egyetemről szóló törvényjavaslatot (erjesztette a képviselőház elé BUDAPEST, október 3. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A képviselöház szerdán délben formális ülésen határon zott a Ház további teendőiről és munkaprogramjáról. Az ülés ünnepi szint öltött. Minden képviselő, de a hallgató ság is sötét ruhában jelent meg. Mind két, emeleti karzatot zsúfolásig megtol-« tötte a közönség. A kormány tagjai gróf Teleki Pál miniszterelnökkel az élen, teljes számban megjelentek. Az ülést 12 óra után néhány perccel nyitotta meg Tasnády Nagy András elnök. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Nánássy Imréről és Pcngrácz Lajosról, akiknek emlékét a képviselőház mai ülésén jegyzőkönyvben örökítette meg. , Ezután Teleki Pál gróf miniszterei nők emelkedett szólásra és beterjesztette a Ház elé a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrészeknek a Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról, illet' ve az országgal való egyesítéséről szóló törvényjavaslatot és kérte a ja vaslatra a sürgősség kimondását. Ugyancsak, beterjesztette a keresztény vallásfelekezetek egyházainak és kép*« viselőinek felsőházi tagságáról szóló törvényjavaslatot, amelyre szintén a sürgősség kimondását kérte. Utána Hóman Bálint kultuszminiszter állott fel és benyújtotta a Háznak a Magyar Királyi Ferencz József Tudó mányegyetem u iiászervezéséiről és a Horthy Miki ós Tudományegyetem fel1 állításáról «szóló törvényjavaslatot. Kér-« te a javaslatra a sürgősség kimondását. A Ház mindkét javaslatra kimondotta a sürgősséget. Ezután Tasnády Nagy András elnök napirendi indítványt tett, hogy a Ház legközelebbi üléisiét csif törtökön délelőtt 10 órakor tartsa és an nak napirendje előtt a miniszterelnök által benyújtott két törvényjavaslat tárgyalását kitűzte. A Ház a napirendi indítványt elfogadta. Az ülés fél 1 órakor ért véget. A felszabadult erdeiül területen vissza- csatolásáról szőlő törvenutavaslal A Budapesti Értesítő jelenti: A képviselőház szerdai ülésén Teleki Pál gróf miniszter- elnök beterjesztette a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koronához való visszacsatolásáról, illetve az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat bevezetése hangsúlyozza, hogy a magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzelmébe vetett hitével magasodva, mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletmagyarországi és erdélyi terület egy része igy visszatért a Magyar Szent Korona testébe. Magyarország 22 évi szenvedés után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait. HÁLA A TENGELYHATALMAKNAK A javaslat első szakasza kimondja, hogy a törvényhozás tudomásul veszi a kormánynak a keleti és erdélyi országrészeknek visszaszerzésére irányuló törekvését, amely végeredményben a német birodalmi kormány és az olasz kormány döntőbíráskodásához vezetett. A törvényhozás hálával emlékezik meg a baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól és a német és olasz kormány külügyminiszterének Bécsben, augusztus 30-án hozott döntését elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében a Magyarországnak ítélt területet a Magyar Szent Koronához visszacsatolja és a magyar állam területével egyesíti. HATVANHĂROM ERDÉLYI KÉPVISELŐ Á második szakasz szerint a visszacsatolt keleti és erdélyi területek lakosai közül — mindaddig, amig e terület választópolgárai rendes utón országgyűlési képviselőket választhatnak, mint országgyűlési képviselők, a magyar országgyűlés képviselőházának tagjai lesznek azok, akiket a miniszterelnök indítványára az országgyűlés mindkét házának határozatával az országgyűlés a képviselőházba hiv. Az igy meghívottak száma legfeljebb 63 lehet. A kormányzó a fennálló törvények értelmében a felsőházi tagokon felül a minisztérium felterjesztésére további 12 felsőházi tagot nevezhet ki. A harmadik szakasz szerint a minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatosan a törvényhozás további rendezéséig megteheti, hogy mindazokban az ügyekben intézkedik, amelyek a visszacsatolt terület közigazgatásának, törvényhozásának, közgazdaságának és általában az egész jogrendszernek az ország fennálló jogrendszerébe való beillesztése végett szükségesek. KIK KAPHATNAK MAGYAR ÁL- LAMPOLGÁRSÁGOT? A negyedik gzakasz kimondja, hogy mindazok a román állampolgárok, akik 1940 augusztus 30-án a visszacsatolt keleti és erdélyi területen állandó lakóhellyel bírtak, hatósági intézkedés nélkül megszerzik a magyar állampolgárságot. Ez kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és mindazokra a gyermekeire, akik életüknek 24. évét még nem töltötték be. Azok a magyar nemzetiségű román állampolgárok, akik a trianoni szerződésben a Romániának átengedett és a bécsi döntőbírói határozat értelmében a Romániának megmaradt területen birnak állandó lakóhellyel, visszaszerzik a magyar állampolgárságot, ha a döntőbírói határozatban biztosított optálási jogukat a magyar állanpolgárság javára gyakorol ják. A javaslat felhatalmazza a minisztériumot, hogy a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával kapcsolatosan a nemzetközi vo- na’kozásu jogi, pénzügyi és gazdasági kérdések' szabályozása tárgyában az érdeko1i államokkal megállapodásokat köthet és ilyen megállapodást rendelettel hatályba léptethet. KÖZJOGI INTÉZKEDÉSEK A belügyminiszter a törvényhatóságok és községek tisztviselőit és egyéb alkalmazottait szolgálattételre a visszacsatolt területre bármely törvényhatósághoz vagy községhez kirendelt és a visszacsatolt terület törvényhatóságainál vagy községeinél alkalmazott személyeket az egész ország területén bármely törvényhatósághoz vagy községhez beoszthatja. A vallás és közoktatásügyi miniszter bármely jellegű népiskola, középfokú és szakiskola, középiskola vagy tanitóképzőintézetnél alkalmazott tanítót vagy tanárt a visszac3a* tolt területre és a visszacsatolt területen működő tanítókat vagy tanárokat az egész ország területén bármely jellegű tanintézetnél beoszthatja. A hetedik szakasz megállapítja, hogy a minisztérium a törvényhozás előzetes engedélyének kikérése nélkül építtethet uj vasútvonalakat és megleheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek a visszacsatolt terület vasúti közlekedésének előmozdításához és a vasúti hálózat kiépítéséhez szükségesek. A nyolcadik szakasz szerint a minisztérium a keleti és erdélyi terület visszacsatolásával és igazgatásával kapcsolatos kiadások fedezéséről, amennyiben szükséges, rendkivüli hitelműveletek utján is gondoskodhatik. Az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott olyan rendeleteket, amelyek a törvényhozás hatáskörébe tartozó 'eu- delkezéseket tartalmazzák, a kibocsátástól számított hat hónap alatt az országgyűlésnek be kell mutatni. Mindaddig, amig az e törvényben kapott felhatalmazás alapján a minisztérium másként nem rendelkezik, a visszacsatolt területen az 1940 augusztus 31-én érvényben volt jogszabályok maradnak hatályban, kivéve azokat amelyek az állami főhatalomváltozás következtében a dolog természeténél fogva nem alkalmazhatók. A Kérésziéiig egyházak parlamenti Képviselete Teleki Pál gróf miniszterelnök a képviselőház szerdai ülésén törvényjavaslatot terjesztett be a keresztény felekezetek egyház- nagyjainak, képviselőinek felsőházi tagságáról. A törvényjavaslat megszabja a magyar országgyűlés felsőházának méltóságok, illetve hivatalok alapján és annak tartama alatt a tagjait. Ä javadalmukba beiktatott következő római katolikus egyháznagyok: a hercegpriinás, a kalocsai és az egri érsek, a Csanádi, győri, kassai, nagyváradi, pécsi, rozsnvói, szatmári, székesfehérvári, szombathelyi, váci és veszprémi megyéspüspök, az erdélyi római katolikus egyházmegye Magyarországhoz visszacsatolt részén a kultuszminiszter hozzájárulásával kormányzó egyháznagy, a hajdudoro- gi, munkácsi, nagyváradi és szamosujvári görög szertartásit római katolikus megyéspüspök, az eperjesi görög szertartási! egyházmegye Magyarországhoz tartozó részének apostoli kormányzója, továbbá a pannonhalmi főapát, a jászóvári és a csornai plébánosok, a zirci apát, a kegyes-tanitórend magyarországi főnöke, végül az esztergomi, kalocsai és egri székeskáptalani nagyprépostok. Az erdélyi római katolikus státus újjászervezésére az erdélyi római katolikus egyházmegyében szervezett igazgatótanács világi elnöke vagy helyettese. A magyarországi református egyház dunántúli, dunamelléki, tiszántúli, tiszáninneni és erdélyi egyházkerületének püspökei és főgondnokai. A magyarországi evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb két püspöke, továbbá egyetemes felügyelője és hivatalban legidősebb egyik egyházkerületi felügyelő, végül az a püspöke, vagy egyházkerületi felügyelője, aki hivatalában a felsoroltak után a legidősebb. A magyarországi unitárius egyház hivatalban legidősebb egyik elnöke. A budai görögkeleti püspök, továbbá a magyarországi görögkeleti püspök, akit a kormányzó a miniszterelnöknek a minisztérium nevében tett előterjesztésére kijelöl. A törvényjavaslat indoklásában közölt táblázat szerint a katolikus vallásfelekezet 29, a református 10, az evangélikus 5, az unitárius 1 és a görögkeleti 2 felsőházi tagságot kap. A törvénytervezet az izraelita felekezet, felsőházi képviseletéről nem gondoskodik. Az eggeiemi förvcngfavaslat Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter a képviselőház szerdai ülésén törvény, javaslatot terjesztett be a Magyar Királyi Fercncz József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról. A törvényjavaslat bevezetésében megállapítja, hogy a magyar országgyűlés abból az ünnepélyes alkalomból, hogy a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekkel együtt Kolozsvár város is hazatért, megemlékezvén a Ferencz József Tudományegyetemnek a magyar művelődés szolgálatában szerzett érdemeiről és arról a szerétéiről, amelyet. Szeged város közönsége a székhelyétől megfosztott Tudományegyetemet falai közé fogadta és nagy áldozattal biztosította további működését, továbbá abból a célból, hogy kifejezésre jusson ez alkalommal a magyar nemzetnek a kormányzó iránt érzett. hűsége, hódolata és hálája, a követke- zö rendelkezéseket tartalmazza: — Az 1872-ben Kolozsvárott felállított és az 1921. évi idevonatkozó törvénycikk értelmében ideiglenesen Szegeden elhelyezett Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem működését az l940-—41-es tanévtől kezdve újra alapításának helyén, Kolozsvárott (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.)
