Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-20 / 241. szám

A ma hadvezérei: Badoglio marsallnak, olasz hadsereg ioweiéréncl crdeles pályafioiasa KOLOZSVÁR, október 19. (Sajót tud.) — Badoglio marsall, a hadrakelt olasz seregek fővezére, korunk legkimagaslóbb vezéregyéni­ségei közé tartozik. Páratlanul kiegyensulyo- j zott, óraműpontossággal dolgozó kristálytiszta elme. Jó! megalapozott, mélyreható szaktu­dás, rendkívüli tapasztalatgazdagság, hal’áít- megvető személyes bátorság alkotják jellemé- ? nek legmarkánsabb vonásait. Mindig kész a i lelkesedésre, de anélkül, hogy ez pillanatra is e-homályositaná vaióságérzékét. Tündöklő pályát futott be, hihetetlen gyor­san haladt fölfelé a ranglétrán, mert hábo­rús érdemei miait egymást követték elő­léptetései és kitüntetései. Címei közül nevezetesebbek: Sabotino őr­grófja, Olaszország marsallja, szenátor, a Szent Annunziata-rend lovagja, Etiopia ki­rálya, s mindegyik cito egy-egy nagyszerű tel­jesítményét jutalmazta. BADOGLIO ÉLETE Pietro Badoglio 1871 szeptember 28 án j született a piemonti Grazzano Monferrato- j ban, mint egyszerű földbirtokos család gyer­meke. A katonai akadémiát Torinóban végez­te. Katonai pályafutását tizenkilenc éves ko­rában, mint tüzérhadnagy, az etiopiai harc­téren kezdte Baldissera tábornok parancsnok­sága alatt, a szerencsétlen aduai és abba-gari- mai csaták után. Lelkét már ekkor megkemé- nyitette az a csaknem leaiázó békekötés, amelyet Etiopia császárával együtt az olasz parlamentarizmus képviselői is aláirtak. Ke- j serüen tapasztalta, hogy az a parlamentáriz- mus megfosztotta a közvéleményt a nemzeti büszkeség és méltóság tudatától. Minden­esetre az ifjú Badoglio ekkor olyan tapasztalato­kat szerzett, amelyek mintegy kijelölték jö­vendő rendeltetését. 1898-ban visszatért hazájába és a hadiis­kola előadásait látogatta. így aztán az 1912. évi líbiai hadjáratban már mint vezérkari tiszt nyert beosztást a tripoliszi első had­test parancsnokságnál. Intuitiv tehetsége cs megbízható szaktudása csakhamar reája te­relték felettesei figyelmét. Amikor május hó folyamán a vezérkar élén álló ezredes meg- .betegedett, Badoglio százados helyettesíti és már reája hárult a feladat, hogy a dicsősé­ges zanzuri hadjárat folyamán és után gon­doskodjék a csapatok ellátásáról. Első elő­léptetése ennek a csatának a dátumát viseli. A világháború kitörésekor már alezredes, s ,1916-ban már mint ezredes, „készítette elő Jés hajtotta végre Sabotino bevételét, amely megnyitotta az utat a goriziai győzelem felé“, mint a vezérőrnaggyá való előléptetésének in­dokolásában olvasható. Annak az isonzoi csa­tának az előkészítése idején, amely a Kuk hegy és a Yodice megszállásáig vezetett, Ba­doglio mint a goriziai Övezet parancsnoká­nak vezérkari főnöke tevékenykedett. Ekkor előre nem látható körülmények folytán egy nagy csata előestéjén válatlanul megüresedik a hadiestparaucsnoki őrhely. A megüresedett helyet Badoglio foglalja el és mint vezérőrnagy a csatatéren hatja végre azt az akciót, amelyet hosszas töprengés­sel Íróasztal mellett tervezett ki. A feladatot páratlan biztonsággal és sikerrel hajtotta végre. Amikor pedig 1917 októbe­rében a második hadtest kénytelen volt fel­adni annyi áldozattal megszerzett pozícióit, Badogi io tábornok a San Daniele fontos híd­fő védelmét olyan kitünően látja el, hogy ezzel az olasz csapatok hatalmas tömegeit mentette meg. Később a felsőbb parancsnok­ság vezérkarának helyettes főnöke lett és személyes tevékenysége elválaszthatatlan Diaz tábornok nagyszerű sikereitől. Hogy milyen mértékben járult hozzá a világháborúban Olaszország és szövetségesei győzelméhez, azt magasröptű szavakkal jelezte a Duce, amikor a savoyai katonai érdemrend najgyksresztjé- vei tüntette ki. Mikor mint megbízott fegyverszüneti tár­gyalásokat folytatott Villa Giustiban az el­lenséggel, kivételes erélye és éleselméjűsége ^DEBRECEN« fff a főváros legkedveltebb étterme az erdélyi uriközönség Mmz taíáüiözéiuljB kitünően megállta a helyét a legyőzött sere­gek képviselőinek ravaszkodásaival és a pá­risi szövetségközi tanács altul követelt béke- pontokkal szemben. A BÉKEKÖTÉS UTÁN A béke megkötése után Badogliot 1919-ben Venezia Giulia rendkivüli biztosává nevezték ki, majd 1919-től t921-ig a hadsereg vezér­kari főnöke volt. Mint rendkivüli követ mü ködött Romániában és az amerikai Egyesült Államokban, 1924-től 1925-ig pedig brazíliai nagykövet volt. Utána ismét a hadsereg ve­zérkari főnöke lett. Végül pedig a nagyvezér­kar főnöke, és mint ilyen közvetlenül a kor­mányfő alá rendeld, a szárazföldi, légi és tengeri hadviselés nagy problémáinak tanul­mányozását irányította. 1925 június 25-én Olaszország marsalljává és 1928 októberében Sabotino őrgrófjává nevezték ki. 1929 januárjában, bár továbbra is megtar­totta a nagyvezérkar főnökének magas tiszt­jét, Tripoiisz és Cirenaica kormányzójává nevezték ki. BadogHonak, mint kormányzó­nak, sikerült a gyarmat teljes megszállását megvalósítania és Fezzan, valamint Cufra meghódítása után neki köszönhető a gyarmat mezőgazdasági és kereskedelmi fellendülése. KELETAFRIKA LEGFŐBB PARANCSNOKA. 1935 november 28-án a Duce bizalma Ke- le tar fika legtöbb parancsnoki posztjára ál­lította és ettől kezdve De Bono tábornok helyett ő irányította a keletafrikai hadműveleteket Öt hónap alatt, öt mesteri csatában lever­te a négus vezéreit és magát a négust is és megsemmisítette az abesszin hadsere get. Az endertai csata február 15-én Amba Ara- dam elfoglalásával és Mulughieía rasz teljes vereségével ért véget; még ugyané hónap 28-án következett be Amba Aladi meghódí­tása; a tembieni csata március 2-án rasz Cassa és rasz Sejum hadseregeinek szétveré­sével végződött, a scirei csata pedig rasz Immeru csapatainak megsemmisítésével ért véget; az Ascianghi tó mentén vívott csata április 3-án a császári testőrség vereségével és a négus menekülésével végződött; ezután következett április 15-én Gondar és Dessie megszállása, majd április 24-én előnyomulás a Tana-tóig, végű? az a villámgyors, vakmerő felejthetetlen menetelés, amelynek végén Badoglio csapataival diadalmasan bevonult Addis Abebába. Badoglio pályafutásának ezek a dicsőséges állomásai döntő jelentősé­gű események voltak nemcsak Olaszország, de az egész világ történetében is. Rendkívüli érdemei elismeréséül Olaszor szag királya és Etiópia császára az Addi* Abeba hercege címmel tüntette ki és Etiopia alkirályává nevezte ki. 1937 no­vembere óta ismét a tudományos kutatá­sok nemzeti tanácsában az elnöki >isziet tölti be, amelyben Gugliemo Marconi volt az elődje, ugyanakkor azonban továbbra is a nagyve­zérkar főnöke maradt. liOüdon nap ohbutcái és terei elrettentő példát mulatnak S Négyszázötven légi tá érte az angol fővárost egy hónap alatt RÓMA, október 19. (A Popolo di Ro­ma jelenti.) London kiürítése gyors ütem­ben folyik. Az angol kormány bizonyos állításaival szemben megállapítható, hogy az ipari termelés napról-napra csökken. Londont szeptember 15-től 450 légi táma­dás érte s a polgári lakosság 500 órát, közel 21 napot és éjét töltött a légvédel­mi óvóhelyeken. (MTI.) AGYHÁRTYAGYULLADÁS PUSZTÍT ANGLIÁBAN LONDON, október 19. (Német Távirati Iroda.) MacDonald egészségügyi miniszter az angol alsóház legutóbbi ülésén beismerte az agyhártyagyulladás súlyos arányú terjedését. A lázas agyhártyagyulladásos megbetege­dés már a világháború idején is nagy pusztítást végzett az angol hadsereg és a polgárság körében. jelenleg 5500 ágyat foglaltak le az an­gol kórházakban az agyhártyagyulladás­ban szenvedő betegek részére. (MTI.) A NAGY KATASZTRÓFA ELŐ- ÁRNYÉKA RÓMA, október 19. (Ştefani.) A Mes- sagero közli egy amerikai laptudósitó lon­doni tudósítását. Az amerikai újságíró cikkében megállapítja, hogy 10 nappal ez­előtt még be lehetett járni London nagy R mm HHTflLIRfl Amint a szem a lélek tükre, úgy a hamisítatlan tiszta hang az érzések leghübb tolmácsé* ója. Amidőn dicső honvédeink elindultak, hogy 22 év után ismét birtokba vegyék Erdély ősi földjét, a hosszú menetoszlopok elején méltán feltűnést keltett a Magyar Philips Müvek rádió hangszóró-szerkocsija. Ahol csak megjelent: Nagyvára­don, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és a többi városokban, ezren és ezren vették kö­rül és csodálták meg a Philips-hangtechnikusok munkáját. Perceken belül felszerelték a kitűnő hanga Phiiips-hangszórókat és az örömmámorban ujjongó közönség máris hall­gathatta; a szebhnél-szchh magyar dalokat és indulókat. A mindenki lelkét betöltő örömnek az ünnepi szónokok adlak kifejezést. Hallhattuk volna ezeket Philips-hangerősités nélkül? Azok pedig, akiket a hang hatalma a hely­színen nem foghatott meg. — az anyaországbeli tízezrek, — otthon, lakásukban lélegze­tüket visszafojtva élhették át Fhilips-rádiójuk mellett a lélekemelő gyönyörű napokat. Philips elsőnek hozta el a hangot Erdélybe és ugyancsak elsőnek hozza el rádiókészülé­keivel az anyaország és az egész világ hangját. A magyar rádiózás történelmében Philips már kétszer nyitott uj fejezetet korszakal­kotó újdonsággá'.: 1928-ban, midőn az e ső hálózati készülékeket és 1935-ben, mikor a „Junior“ típussal — mindenki részére elérhető árban — a minőségi egykörös rádió- készülékeket teremtette meg. Természetesen közben és azóta is állandóan alkalma nydelt arra, hogy világmárkához méltó újszerű, fokozott fejlődést és irányt mutató készülé­kekkel a magyar közönség szo'gálatára álljon. Az 1940—41-es rádióidényben Philips — immár harmadszor — ismét uj fejezetet nyit a -43 V és a 43 U sznperkésziilékekkel. Ezek kétségtelenül megteremtői a rádiózás legújabb korszakának. Ami eddig csak szép álom vöt, most Phiiips valóra váltotta: ezt a remek vétel és bangte'jesitménvü, gyönyörű kivitelű és összesen két gombbal végtelenül egyszerű kezelésű hatkörös sznperkésziilékct olyan árban bocsátja a magvar közönség rendelke­zésére, amely majdnem azonos az eddigi egykörös készülékek árával. Ma már erdélyi testvéreinknek nem kel a magyar szól titokban, lopva, teljesen letompitott rádióval hall- gatniok. Szabadon szárnyalhat a magyar szó a visszacsatolt Erdélyben is a magyar ke- zek által előál ilott magyar Philips rádióból. körzetét, anélkül, hogy szemtanúi lehet­tünk volna nagyobb pusziitásoknak. Ma azonban már nem ez a helyzet. London nagyobb utcái és ierei elret­tentő képet mutatnak. A Szent Pál-templom és a Buckingham- palota magán viseli a pusztulás nyomait. A londoni lakosságon a fatalizmus vett erőt. A bombarobbanásokat érzéketle­nül fogadják. A halottasmenetek a lon­doni utcák megszokott képei közé tar­toznak. Még nem lehet mondani, hogy London elpusztult, de a német bomba­támadások pusztításai és az újabb és újabb hullámokban érkező német légi alakulatok nagy katasztrófa árnyékát vetik előre. (MTI.) LÉGBŐLKAPOTT HÍR A HAM­BURGI KIKÖTŐ PUSZTU­LÁSÁRÓL KOPPENHÁGA, október 19. (Német Távirati Iroda.) Á Hamburgból távozó fő­konzul tegnap érkezett vissza Dániába. A sajtónak adott nyilatkozatában a főkon­zul megcáfolta azokat a híreket, melyek szerint Hamburg kikötőjét és hajójaví­tó üzemét szétrombolták volna az an­gol légitámadások. Kijelentette, hogy ezek a hírek teljesen légből kapottak. Igaz, bogy az angolok ötvenszer keresték fel Hamburg légiterét, de ennek ellenére nagyon körül kell nézni, bogy olyan la­kott részeket találjunk, ahol a ledobott bombák anyagi károkat okozhattak volna. A katonai természetű pontokat viszont következetesen elkerülték a támadási ki* sérletek során. (MTI.) SIKERES NÉMET TENGERI CSATA’ BERLIN, október 19. (Német Távirati Iroda.) A német véderő főparancsnoksága közli: A Bristol-csatorna kijáratánál brit csatahajók ütközetre kényszerültek gyors- naszádainkkal. A torpedórombolókkal biztosított angol cirkálók rövid ütközet után kénytele­nek voltak feladni a harcot. A német gyorsnaszádok sértetlenül tértek vissza támaszpont jaikra. Légi alakulataink és tengeri egységeink összesen 93.862 tonna hajóteret semmisí­tettek meg. A légi harcok során az angol légi haderő 17 repülőgépet, egy záró és egy kötött léggömböt vesztett. Egy német gép nem tért vissza. A BERLINI GYERMEKÁLDÁS SZÁ­MOKBAN. Berlinből jelenti a NTI: A Yolk und Rosse cimü folyóirat megállapí­tása szerint Berlinben az utóbbi öt év alatt 54 százalékkal emelkedett a gyer­mekáldás. Ma már száz berlini nős férfi­ra 178 gyermek jut és száz férjes nőni 167 gyermek. A férfiak nyolcvan százalé­ka nősül és a nők 78.5 százaléka rnegv férjhez. A házaspárok 42 százaléka egygyermekes, mig kilenc százaléknak négynél is több gyermeke van. A nős fér­fiak 18, a férjes nők busz százaléka gyer­mektelen. Az összes elemi- és közép­iskolai tankönyvek kaphatók az Ellenzék kőnyrtipaii Kótozsvá:, VUt/ii kirlly-fcií 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents