Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-20 / 241. szám

ro ZU PN Zf: K Orient Gyula emlékezete cfi£G*azZ'» tuiass© «jEr®s oissi Kíaflaasígy­BlnI0ai$Idel!, éírJeSies pályafutása Mini njságiró hezdla pályafutását Olaszország hiiUigyminisztere \ - elmúlt napokban helyezték Kolozsváron «'iiik nyugalom!.» dr. Orient Ovula ny. egye temi tanait. Sziik^/avit beszámolók loglullsK. össze azt a munkás és értékes eletet, ame­lyet ill'. Orient (Ívnia személyisége jelentett. Az a nagy es gazdag tudományos öt. közéleti tevékenység azonban, amelyet a magyar gyógvs eresz és orvostudománynak ez. a ki­magasló értékű képviselője az. idők folyamán kifejtett, megérdemli, sőt szükségessé teszi, hogy utólagosan még megemlékezzünk kissé részletesebben ás egyéniségéről és életmunká- járól. 1869 október 21-én a máratnarosmegyei Nagyboeskón született. Életének további le­jesetei azután igy alakulnak: 1891-ben gyógy szerész, 1898-ban vegyés/.nőv emlék. tanárse­géd. adjunktus, majd gyógyszerész- és orvos­tudományi doktor. Érdeklődése ekkor telje­sen a tudományok felé fordul. A világháború kitörésekor liadikórh.ízakban sebészfőorvos. Munkássá több magas kitüntetés jutal­mazza. Később Kolozsvár tiszteletbeli tiszti orvosa, majd a Kolozsváron létesített gyógy szerészgyakornoki tanfolyamnak hosszú évek óta vezető tanára, 1918-ban egyetemi magán­tanár, 1921-ben a román egyetem meghívott tanára a biológiai és toxikológiái tanszéke­ken. de ellátja a gyógyszer-ismereti tanszék helyettesét is. Közben tudományos téren vé­gez rendkívül értékes kutató munkát, felku­tatja a gyógyszerészet történetére vonatkozó adatokat, megalakítja a Gyógyszertudományi Társaságot, rengeteg tudományos közleményt és miivet lesz közzé, közel másfélszázat, egész sereg tudományos és közérdekű egyesületnek lesz tiszteletbeli vezetőségi, vagy rendes tag­ja, külföldi egyetemek és intézmények isme­rik el nagyszabású érdemeit, számos kitünte­tésben részesül és igy telik el egész élete a szünet nélküli tevékeny mankóban. EK. Orient Gyula egész működésével iga­zán örökre beírta nevét a gyógyszerészeti tu­domány történetébe. . (—) Dán munkások dolgoznak Németországban KOPENHÁGA. (A. U.) Nemrégiben be- a fejeződtek a dán munkások Németországban való alkalmaztatására vonatkozó német—dán tárgyalások. A dán munkások kontingensét 6000 emberben állapították meg. E tárgya lások folyamán megállapítást nyeri többek között az önkéntes munkábaszegődés elve, valamint a német munkással egyenlő elbánás módozatai. A dán hatóságokkal felvett közreműködés során az összes probléma elintézést és meg­oldást nyert, amelyek a munkálatok súrló­dások nélküli elvégzését célozták. így lehe­tőséget találtak a fizetések transferjére néz­ve is, még pedig 125 márka utalható át csa­ládos munkások és 80 márka nőtlen munká­sok részéről. A transzfertet német részről a berlini Deutsche Bank, dán vészről pedig a kopen- hágai Paraszt-Bank bonyolítja le, mely az átutalt összegeket számos fiókja révén gyor­san eljuttatja a jogosultaknak. A dán szociá­lis ügyek minisztere ezenkívül engedélyt adott arra, hogy a szociális szervezetek se­gélyt adjanak a Németországba induló mun­kásoknak addig, mig ezek első fizetésüket megkapják. E mellett lehetőséget találtak még arra is, hogy minden dán vám nélkül kaphasson otthonról három hónap alatt kis, 5 kilós élelmiszer csomagokat, mely vajat, ísartot, kolbász-félét, sonkát »s egy darab szappant tartalmazhat. A német Munkaügyi Minisztérium szolgá­latot állított fel Kopenhágában a dán munká­sok alkaJ.mazása céljából. A dán munkások németországi alkalmaztatásának hírére hatal­mas tömegek lepték el a német munkaügyi kirendeltségek bejáratait. Kezdetben speciális munkásokat, építkezé­si segédmunkásokat és mezőgazdasági munká­sokat vettek fel a schleswig-holsteini és sokat vettek fel a Schleswig-Holsteini és hamburgi nagy munkálatok elvégzésére. Az első munkás szállítmányt már el is szállítot­ták Kopenháírábé! Travemündébe. Időközben több mint 12.500 munkást alkalmaztak, me­lyek közül 10.463-at — köztük 2000 fém­ipari munkást — azonnal el is helyeztek. A mindkét részről tapasztalt eredmény tel­jesen pozitiv és kielégítő. A. dán kormány képviselői ismételten érdek­lődtek a munkások életviszonyai, helyzete, lakásviszonya, valamint a végzett munkála­tok természete iránt. Német részről a német munkaügyi hatóságok és a Német Munka- Front — karöltve a munkaváiJalatok veze­tőivel — mindent elkövettek és elkövetnek, hogy a munkálatok kezdetén szükségszerűen mutatkozó nehézségek a legrövidebb időn be­lül eltűnjenek. A német munkaügyi hatóságok teljes egyet értésben dolgoznak a dán munka képviseiői- yel. 7 0 d0 október / 0. Immrumezz ti t«* étéi ROMA, október 19. Galeazzo Ciauo grói Olaszország jelenlegi külügyminisztere oz európai és világpolitika egyik legjelentősebb tényezője. Aránylag még egészen fiatalember. Csak 37 éves, de máris rendkivul érdekes pá­lyát futott meg. Mint a fasiszta mozgalom lelkes hive kezdte meg a pályáját és azután tért át a diplomácia területére, ahol kitűnő képességeit és elhivatottságát sorozatos nagy sikerek igazolták. Ma világérték — és Magyarország egyik legigazabb és legnagyobb barátja Rövid életrajzi adatai a következők: CIANO ÉLETE Galeazzo Ciano, Cortelazzo grófja, az olasz * külügyminiszter 1903 március 18-án született Livornoban. Már egész fiatalon részt vett a fasiszta mozgalomban és magában a Marcia su Roma-bau is. Igen élénk ujságirói tevé­kenységet fejtett ki, mini a ,.La Tribuna1, „II Nuovo Paesse“ és a „LTmpero“ cimü újságok szerkesztője. 1925-ben lépett diplo­máciai pályára. Először Ro de Janeiroban, majd Buenos Airesben működött, aztán tiL­kari rangban a Szentszéknél akkreditált olasz nagykövethez került Később íőkonzul volt Sangbaiban, aztán ügyvivő Kínában. Elnöke volt annak a népszövetségi .bizottságnak, ame­lyet a sanghaii viszály kivizsgálásával biztak meg. Olaszország első delegátusaként vett részt a sanghaii kínai—japán értekezleten, majd Kínában teljhatalmú miniszterré lép­tettek elő. 1933-ban londoni gazdasági kon­ferencián Olaszország delegátusaként vett részt. 1933 augusztus 1-én kinevezték a mi­niszterelnöki sajtóosztály főnökévé, majd 193-1 szeptemberében sajtó- és propaganda- ügyi államtitkárrá, majd amikor 1935-ben államtitkárból miniszter lett, ugyanennek az ügykörnek a tálcáját vállalta. Az olasz ahesszin hadjáiat idején az elsők között jelentkezett mint önkéntes és a légi haderő kapitányaként a Disperata el­nevezés alatt híressé vált negyedik bom­bázó rajt vezette, még pedig olyan sikerrel, hogy kiérdemelte az ezüst vflézségi érmet. AInká'üól visszatérve külügyminiszterré ne­vezték ki 1936 junms 11-én. ezidő óta leg­közvetlenebb munkatársa a Duce-nak. Nagy- része van a Róma—Derűn tengely megszi­lárdításában és a kiilömbözö államokkal kötött egyezmények létrehozásában. Gróf Ciano többek közt 1937-ben egyez­ményt kötött Angliával ez olasz Keletafrika és a/, angol Szomália közt felmerült gyarma­ti kérdések rendezésére, 3 03V márciusában barátsági szerződést kötött Jugoszláviával, s 1938 áprilisában megegyezési létesített Ang­liával. amely novemberben lepett életbe. Az 1938 szeptemberi müncheni jegyzőkönyv után, amikor a Duce közbelépése mentette meg az európai békét, éréf Ciano részt vett 1938 november 2-án a bécsi döntőbíráskodás­ban, amely rendezte a Csehszlovákia és Ma­gyarország közt fennállott határkérdéseket. Gróf Ciano, amikor június 10-én a Duce. kihiidette a Paiazzo Venezia erkélyéről Olaszország háborús beavatkozását, ismét ha­bozás nélkül elhagyta a Chigi palota kényel­mes termeit és bevonul csapatiestéhez, hogy mint repülőtiszt aktivan vegyen részt az Olaszország szabadságáért iuditott hadjárat­ban. Ma pedig a diplomácia terén aratja újabb és újabb sikereit. Legutóbb tudvalévőén a bécsi döntőbírósági ítélet meghozatalában ját­szott fontos és kimagasló szerepet. (Cikkünk életrajzi adataihoz egyébként ..az Olasz Birodalmi Hírek“ közlését használtuk fel.) Egy nemei Heinkeí-repülő meséit el: Éjféli támadás Liverpo Liverpool Anglia második nagy ten­geri kikötője, a Mersey torkolatánál fekszik. A világ legnagyobb gyapotpia­cának kereskedelmi központja, az Egyesült-Államokba irányuló főkiván- dorlási kikötőt német nagybombák ost­romolják. Egy ily légitámadás résztve­vője jelenti a következőket: BECS, október 19. („Uta-Press“.) Még nem értük el az angol partokat. A csatorna — egykor az árok — amely a szigetet elválaszt­ja a szárazföldtől, alattunk húzódik el. A kor­mány irányában pirosra van festve a messzi égbolt. Talán csak nem tüzvulkán felé halai a gépünk? Minél közelebb jutunk a parthoz, minél messzébb hatol be bombával teli gé­pünk angol területre, annál drámaibbá válik a kép, mi az angol sziget felől szemeink elé tárul. Amerre csak ebben a tiszta éjszaká­ban a szem ellát, mindenhol tűz és tűz. Elhaladunk B. fölött. Látjuk a tüzeket, eredményét kötelékünk tegnapi támadásának. Na és? Nem működnek a légelháritó ágyúi Angliának? Sehol egy fényszóró? Mit jelent ez? Elérkeztünk már a belváros fölé, mikor egyszerre csak megjelennek az angol légifegy­verek és méhrajként körülvesznek bennün­ket. Gépünk vezetője azonban teljes hideg­vérre! folytatja tovább az útját. Hirtelen vagy száz fényszóró gyullad ki, cikázik keresztül- kasul a levegőn. Azonban egyik sem talál meg bennünket, nem is beszélve arról, hogy el is találjon. Minden egyes fénysáv idegesen csapkod ide s tova a tiszta égéi. Alattunk húzódik el már a River Mersey folyó legszélesebb szakasza. Most, most kell következzen Liverpool, Anglia legnagyobb nyersanyagraktára és gyűjtőhelye. Feszültsé­günk egyre nő. szív és agy másodpercekig lázban áll. Az esemény nem uj, hisz minden nap többször éljük át ugyanazt, azonban még­is mindig újnak tűnik, mert egész férfit kö­vetel meg. Végre itt van a kitűzött cél... A légelháritók hallgatnak már, a fényszórók sem világítanak többé. Nincs szükségünk már a jó bajtársra, a haditérképre sem, hisz az alanti óriás tüzek fényében már lehetetlen­ség volna eltévednünk. S. főhadnagy engedi, hogy gépünk, egy ,.He 111“ lassan leereszkedjék a mélybe. Óvatosságból előbb köriilrepiiljük egyszer még a várost. Kétezer méter magasságban ha­ladunk tovább. Egészen világosan kivehetjük szabad szemmel is alant a gyengén megvilágí­tott utcákat. Összekötetést szerzünk a szom­szédos gépekkel is, melyek igazolják azonnal, hogy jó utón járunk. Látjuk, amint lent, egész közel a vízhez, egy többemeletes raktárépület fedélzete kártyavárként, hatalmas lángokat okádva összeomlik. Ahol most vagyunk, már teljesen ismerős előttünk a hely. Hisz tegnap mi voltunk azok, kik e raktárakba a mindent elérő óriási „to­jásokat“ raktuk le. A látás meglehetősen gyenge. Mégis elér­jük minden nagyobb nehézség nélkül a tank kikötőt és a száritódokkokat. ismét összeköt­tetést szerzünk a kisérő gépekkel. Minden rendben van. Másodpercekig várunk azonban még, mig az alant húzódó füstfelhő kettéosz- lik. Egyszerre csak megpillanthatjuk végre az óriás kiterjedésű, a tűzted megvilágitott ki­kötőberendezéseket. „Itt már járt egyszer az ördög“ — jelenti ki a gépészünk elégedet­ten. „Hisz az előbbi kötelékek már olyan munkát végeztek, hogy alig lesz már, mit csináljunk“ — folytatja a távirdász. „Na csak csendesebben, uraim — szólal meg a főhad­nagyunk — elég dolgunk lesz itt még. Hisz a kikötő oly nagy, mint a mi Hamburgunk. Ve­gyük elé talán legelőbb a szárazdokkokat, hol az érzékeny hadihajók tartózkodnak. Előre!" A bombák a szó szoros érteimében for­Leszámítoló és Pénzváltó Banfe R. Y, Kolozsvár IRag^ar Leszámítoló " és Pénzváltó Emik Budapest íeángiitíézsíg. “■«ír B síétefeeí előnyösen kamatoztat. flrníigxíeíekíí finanszíroz. Kölcsönöket folyósít. RüQdsBnsmü dsviza-Sgyekbgn felvilágosítással szolgál. gácsokká tépték a következő pillanatban n dokkot. Csak ez történhetett, mert a kitö­rő tűz világos nappallá változtatta át né­hány másodperc alatt r: sötét, éjszakát. Mi kor végre hátunk mögött maradt Liver­pool, mégegyszer visszanéztünk. A tűz ős lángnyelvtenger már tetőfokra hágott. A rádió az olasz Éess­egészségügyi szolgálatában KOLOZSC 4 R, október 19. (Saját tud.) Az olasz kereskedelmi flottában sok olvan j kisebb egység van, amely nincs abban a hely- j zetben, hogy hajóorvost tartson és fizessen, j Tekintette! azonban arra, hogy balesetek, j vagy megbetegedések ilyen bajokon is előfor­dulhatnak, az olasz kormán)’ ezek érdekében j is megszervezte az egészségügyi szolgálatot. A j megoldás érdekes és korszerű: Roméiban a kereskedelmi tengerészet szol- ] gáíatában orvosi rádióállomás működik. j Minthogy rádiókészülékkel minden hajó fel i van szerelve, a hajók minden nehézség nélkül összeköt­tetést tudnak teremteni a római egészség- ügyi rádió-központtal. Erre a célra egészen különleges hivójelbcn történt megállapodás. A hajó kapitánya, mi­után az összeköttetés létrejött, erre a célra szerkesztett jól áttekinthető orvosi kézikönyv segítségével röviden ismerteti a betegség tü­neteit, mire az ügyeletes orvos a kapitányi a megfelelő szakorvossal kapcsolja össze. A szakorvos minden halogatás nélkül megadja a leg­szükségesebb tanácsokat. Súlyosabb esetekben, amikor az orvosi be­avatkozás halaszhatatlan, a rádióközpont ér­tesíti a hajóhoz legközelebb járó nagy hajót, amelynek orvosa van. Á felhívott hajó szük­ség esetén útirányának megváltoztatásával siet ahhoz a hajúhoz, amelynek fedélzetén a súlyos beteg van. A római rádióközpont ilyen vonatkozásban még egyéb szolgálatokat is tud nyújtani. Például utasítja a hajót, begy a legközelebbi kikötőben tegye partra a bete­get és ha a kikötőben nincs kórház, gondos- kodik arról, hogy a beteget repülőgép várja és vigye minden haladék nélkül a kórházba. A rendszer méltó Marconi hazájához és hogy mennyire bevált, eléggé bizonyítja az a tény, hogy például 1939-ben az olasz kereskedelmi flotta kis egységei majdnem 800 esetben vet­ték igénybe a római orvosi rádiókÖzpout se­gítségét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents