Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-20 / 241. szám

/ ^ '"■'-zV.-v, .^S .«V * ... 1j940 ok*ober ig. , ’ELIENZ'ÉK . Xt Minden utazási ügyben forduljon bizalommal az » m mely a Magyar Királyi Államvasutak Hivatalos Menet- - jegyirodája. Autóbusz-járatok. (Autobus Tours): Köz­ponti Menetjegyiroda: Budapest, V. Vörösmarty-tér 7. 9 Budapest, V, Vigadó-tér 2. Az erdélyi románság néprajzi arculatá­ról, eredetéről és történelmi szerepéről kitűnő érvekkel támasztott fejezetet irt Tamás Lajos. Elmondja, hogy a Balkán­félszigeten az albánokkal együtt pásztor- kodó román (oláh) nép neve a vlah szó eredetileg egyértelmű volt a pásztorkodás fogalmával. Nyelvtörténeti vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a földművelést a szlávoktól tanulták meg. A balkáni szláv-román együttélés ko­rában gazdagon bővült a román nyelv szótára szláv köl-csönszavakkal. A városi élet, a kereskedelem és ipar fogalmaival a magyarság ismerteti meg a késő középkorban a románságot, hi­szen még a havasalföldi és moldovai vaj­daságokban is erdélyi magyarok és szá­szok a városok megalapitói. .Magyar eredetű maga a román oraş í (város) szó. Megdönthetetlen nyelvi bizonyitékok arra mutatnak, hogy a vándorló pásztor­nép a X.—XI. századig nem lépte át az Alduna vonalát sem. Felemlíti a szerző, hogy a román nyelvben rengeteg olyan sa­játság van (pld. a névelő hátravetése és a számnevek képzése 11-től felfelé), amely hiányzik a nyugati neolatin nyel­vekben, de megvan az albánban, gö­rögben, bulgárban, törökben, továbbá olyan szavak. — ezeket a német, filolo­gia Pal kann Örter gyűjtőnév alatt fog­lalja egybe. — amelyek semmilyen is­mert nyelvből nem származtathatók. Ezeket a ihrák-illir ősnyelv maradvá­„Erdély irodalma“, Fitz József „A könyv sorsa Erdélyben“, Alföldi András „Dákok és románok", Mályusz Elemér „Magyarok“, Eckhardt Ferenc „Erdély alkotmánya“, Tóth András „Az erdélyi románság jogállása“, Elekes La­jos „A román államélet magyar gyöke­rei“ cimen. Kitünően értekezik l'amás Lajos a ro­mán műveltség magyar forrásairól, Im­re Sándor az erdélyi felsőbb oktatásról, Makkai Sándor Erdély társadalmáról. Kovács Alajos „Erdély népesedési viszo­nyai“ cimü fejezetében ezt írja: „1918 végén a magyarság aránya a Ro­mániához csatolt területeken legalább 33% volt. és a politikai tekintetben min- j dig a magyarság oldalán állott németek- i kel együtt 44%( a románoké pedig nem rugóit többre 52%-nál. Az abszolút több­ségnek 2%o-kal való túllépése tehát sem­miesetre sem lehetett jogcím arra, hogy ezeréves birtoklás után a magyarság el­veszítse azt a területet, amelyen saját hi­báján kivid idővel kisebbségbe került s amelyen elcsatolás folytán 48%-nyi uj ki­sebbség keletkezett“. S végül meg kell emlékezni a könyv pompásabbnál-pornpásabb fény képillusz­trációiról, színes miimellékleteiről, kitű­nő — Teleki Pál gróf, Bátky Zsigmondi Koguíowitz Károly által szerkesztett nép­rajzi térképeiről. INCZE ANDOR. A SZAKEMBER DICSÉRETE Komoly alapja intézményeknek, üzemek­nek, vállalatoknak s mindenfajta hivatáste­rületnek légköreit uralja. Ő az, akiből a ter­vek indulnak, akit minduntalan előhívnak és akire büszkén hivatkoznak. A tömeg tiszteli, a tőkés emberének tartja, a politikus egy­szerű eszközként kezeli — valójában pedig benne a történelmi ember értelme mélyül el és tevékenysége lesz vele biztosabbá. A szclzembcr széleskörű dicséretében, min­den bölcselet rosszalás és kétkedés ellenére, a készülő holnapi egyensúly egyik szilárd alkat­részének jelét kell látnunk. A jóindulatú rosszalás a specializálódással párhuzamosan a szakembert is érintette és sok esetben a mechanizdlódással s más, az egyéniséget felszámoló életformákkal helyez­jegyébon értékelnek, az átmeneti korok nagy­részt a temperamentum alapján Ítélnek. A KÉPESSÉG KÉRDÉSE Vajion miért tolult napjainkban fokozott súllyal előtérbe a fenti húrom tényező közül kritériumként az értékhoidó ember megíté­lésénél a képesség (szakmai); miért szó! a legőszintébb dicséret róla.* 1' Korunk alapvető értékirányulása követeli ezt igy, mert minden látszólagosság ellenére ma az ember nagy lekiggátlásának, a szel­lem elanyagiasodásánuk, lériesülésének fo­lyamatával állunk szemben. Az orosz rendszer gazdaság-, technika- és gép­imádata, a német nemzeti szocializmus életel- vüsége, az olaszok heroizmusa mögött s álta­lában a szám imádatában az ember biológiai A román kérdés László alkotók telítettségi foka dönti ei az egyén társadalmi rangértékét, másrészt az egyes kö­zösségek mennyiségi és minőségi szakember­állománya határozza meg a közösség életvo­nalát. A szakmai képességnek ez a kétágú szerepe rejletten mindig működött, tudatos dicsérete azonban csak ma kezd fejlődni s holnap csak erősödhetik. VÁDAK A SZAKEMBER ELLEN És mégis a szakembert szörnyű váddal il­lették és illetik még ma is: jellemteien és nem egyéb egyszerű es/köznéi, sokszor ala- csonyértékii célok szolgálatában. A kulturfi- lozófusok nagyrésze ezzel az ítélettel bizonyos mértékben visszaélt, mert nem vették észre, hogy itt egy győzedelmeskedő folyamat elin­dulása kezdődött. Hajlamosak voltak a szakembert és a bor technikai környezetét befeketíteni, holott hibás a kor jelleme volt. Ugyanis, ha korunk célrendszerében a sze­mélyt az alkotó tényezőknek (képesség, jel­lem, temperamentum) e célrendszerhez való viszonylatában vizsgáljuk, a szakember s beune a képesség a vád alól felmentést nyer. Mert mit kívántak a személv-alkotók­tól: a temperamentumtól, képességtől és jel­lemtől? A válasz lényegbevágó « korjellem­ző: azt, ami egy gyakorlatias, inüividualista, szabadelvű és ennélfogva anarchikus cé rend­szerű rendszerből következik: a temperam-"n- tűmtől aránytalan gyorsaságot, a képességtől képtelen hasznot és a jellemtől jellemteien* sc-get. Ezt a bárom személy-alkom tényezőt a kor nem tudta arányba hango'ni az egy mi és közöségi lélekalkatnak megfelelően, erősea kihangsúlyozta a képességet és temperámén* tumot s a jellemet visszafojtatt-r Holott a jellem és képesség arányos összemiiködé< se nélkül egész emberről nem beszélhet tünk. Mert képesség (szakma) nélkül üres a jellem, ami alatt érzelmeink erkölcsi megszervezett1 Bel- és külföldi hírlapok, folyóiratok, tudomá­nyos- és szaklapok előfizetését, vagy példá­nyonkénti megrendelését, bizományi kapcsolatok » letesiteset megbízhatóan lebonyolítja az «Hirlaposztálya BUDAPEST, V. Akadémia u. 10. mainak kell tekintsük. Ugyanis a balkáni romanizált thrák-illir pásztorok és a VI. század óta délre hú­zódó szlávok keveredéséből jött létre az ősoláh nép, a nyelvüket megtartó, de szintén igen sok latin szót elsajátító thrák-illir pásztorokból pedig az oláhság balkáni testvérnépe: az albán“. A FÖLDRAJZI NEVEK ÜGYE Kniezsa István „Erdély földrajzi ne-/ vei“ cimen értekezik. A földrajzi nevek — a településtörté­net e legfontosabb forrásai — azt mu­tatják, hogy a magyarság itt majdnem néptelen területeket szállt meg, tehát ősfoglalónak tekinthető. Magyar eredetű Erdély neve; Küküllő szláv eredetű román nevén (Târnava) kívül Közép-Erdély valamennyi folyójá­nak neve a román nyelvben a magyar­ból van átvéve. De a szláv eredetű víz­nevek is magyar közvetítéssel kerültek a románba s ez is megcáfolja a szláv-román együttélést. „Az a vélemény — Írja Knie­zsa István, — hogy a magyarok Erdély­ben valami virágzó szláv-román állam- szervezetet találtak volna, a helynév­anyag világánál teljesen tarthatatlan“. — Minden XV. század előtti helynév a ma­gyarból származik. így Oradea (Nagyvá­rad), Sighet (Máramarossziget), Mecígyes (Médiás) és kigyőzné mind felsorolni? De ugyanúgy helyszűke miatt nem lehet beszámolni e könyv, — mely valóságos monográ­fia — minden egyes fejezetéről, pedig valamennyi komoly és hosszú ta­nulmányozás gyümölcse. Pompás, nagy­szerűen illusztrált fejezeteket írtak: Ber- lász Jenő „Erdély gazdasági élete“, Viski Károly „Erdélyi népélet“, Gerevich Ti­bor „Erdélyi magyar művészet“, Makkai te egy kalap alá. Mint mindenfajta problé­mának, úgy ennek is lehetnek metafizikai nyúlványai, a kérdés kitiszlulása azonban ab­ban a pillanatban áll be, amikor ezeket a nyúlványokat lenyestük s az Ítéletalkotást ér­zékeink határai közé szorítjuk. ÉRTÉKHORDOZÓ EMBER Tényként kell elfogadnunk, hogy a szakemberben értékethuidozó embert di­csérünk, de nem tagadhatjuk, hogy erre nagyrészt hasznossági elv indic. Érzelmeink szerint ő az, aki az egyes hiva­tásterületek vonatkozásainak birtokában mun­kájával lefokozott tér és időbeni viszonyok mellett a hozam optimális fokát biztosítja. A szakember fogalma tehát első megközelítésre a munkateljesítmény megnövelését társítja és dicséretünk ezért hangos. Tudnunk kell azonban, hogy az egyes kö­zösségekben az értékes ember kritériumát nem csupán a munka, a termelőképesség adja, hanem más személyi tulajdonságok is és ezek kő zott elsősorban a foglalkozást űzőknek kö­zösségéhez kapcsolódó pozitiv érzelmi be­állítódása. E két, mondhatni tudatosult kritériumon kí­vül (képesség, jellem; van egy kevésbé lemér­hető harmadik. Ugyanis a két előbbi tényező tevőlegességi szinte sajátos jelleggel ellá­tott modorban, formában jelentkezik s ez a temperamentum. Táradaími vonatkozásban, tevőlegességi szinten a megnvilvánu’iási tor­ma (temperamentum), a képesség (szakma) s a jellem (érzelmi beállítódás) az a három értékforrás, amelyeknek: a szükségletek irá­nyában való megbatározott szerve/ettségbeni működtetése az egyén életvonalát (életstílus, élettechnika) jelenti; vagyis a végtelen szá­mú biopszihikai tényezőből felépülő személy három kiütköző fókuszát. Áz egyes korok és közösségek az értékes emberre vonatkozó Ítéletükben az értékelést jellegzetesen a fenti három személy alkotó tényező egyikének előnyére teltük el. Mig pl. az abszolutisztikus korok inkább a jellem alapjainak megerősítésére irányuló törekvések i észlelhetők. Ma a biológikum, az emberi ön- féltés, a biztonság, az a központi érték, amely köré szövődik a szellem mindenfajta mozgása. Elmúlt korok törekvései is erre az alapindi- tékra épültek, de kivitelük valószinüsége a mai lehetőségekhez viszonyítva aránytalanul kisebbméretü és esetlegesebb volt. A SZAKEMBER SZEREPE Ezek alapján első pillanatra anyagéi vüség- gel vádolhatnék korunkat, azonban a tények másra utalnak. Ma a szellemi értékek (igazság, igazságos­ság, szép, jó) tárgyiasulása, az ember anya­gi alapjainak megszilárdítása azért folyik olyan hatalmas méretekben, hogy a holnap mellében rejlő nagy szellemi feladatokat megbirja. Mi a szakember szerepe ebben a folyamat­ban? A szakember testesíti meg ennek a le- higgadásnak magas fokát, rajta keresztül anyagiasoddá el leginkább a szedem s tériesü- lése rajta keresztül lesz nyilvánvaló. Ugyanis a szakmai képesség uz, ami leginkább biz­tosítékot nyújt napjaitok értekbeállitottsá- gainak kielégítésére; a szakember az, aki az egves hivaláserületek vonatkozásainak birtokában szilárd alapokra 1 helyezi a biztonságot, 5 az, akinél a szellemi értékek anyagi megvalósulásának lehetősége legnagyobb s aki tervszerűen téri formákba segítheti a szellemi értékeket. A szakember a modern kor mindenfajta civilizátorikus esz­közének legilletékesebb szerzője; gazdasági-, politikai- és haditervek, értéksorok és cél­skálák kialakuló folyamatának fenséges káo­szában ő az egyetlen lerögzített abszulutuui. Általa az ember értékelésénél a munka kul­turális formája, a szakma, illetőleg a szakem­ber képességeiben a szakma áítal támasztott követelményeknek telítettségi foka, nyer elő­léptetést. S ezzel beláthatatlan időkre bizto­sítottnak látszik a társadalmi igazságosság, a biológiai biztonság megszervezbetősége s egy­ben prognózis állítható fel az egyes közössé­gek jövőjét illetőleg is. Mert a közösségnek jellembeli tisztasága mellett, egyrészt a szak­ségét értem s jellem nélkül vak a képesség. Arányos, jólmüködő, bőéletet biztositó té* nyezőként csak akkor szerepel a szakember, ha az irányitó rendszer, a közösség, jellembe* ni értékei igéző erővel hatnak s a jellemek anarchiája helyébe a képességek természetes rangsora állítódik. A képességnek és tempe« ramentumnak pszihotechnikai szempontok szerint irányított működtetése értelmetlenné tesz minden jellemtelenséget s a funkcionálj» egységbe rendezett szakmai közösség létrehoz­za igy a jellembeni egyenlitődést és idomú lást. A NAGY ARÁNYOSÍTÁSOK REND SZERE A holnap ebben a vonatkozásban a nagy arányosítások rendszere lesz. Arányosítás egyrészt a személyalkotók (ke pesség, jellem, temperamentum) között, m.G részt arányosítás az egyéniség és a társada lom követelményei között. (Megfelelő ember megfelelő helyre.) A jellemteien kor a társadalmi munkt (szakma) benső követelményeinek megjeE lően kell átszervezze érzelmi rendszerét fi ez a folyamat .már akkor elindult, amikor az első szakember munkájával a murkateb jesitmény kiemelkedett a véletlenség A. esetlegesség hínárjai közül és a tervszerű irányítás biztos kézbe került. Áz egyes nemzetek jövője ebben a vonat hozásban az adott hivatásterületek szakmaţ követelményeinek telítettségi fokától függ és ez egyben a minőségnek a mennyiség feletti győzelmét is jelenti. A szakember dicséretei és elismerése ezért feltétlenül jogos, sőt kö telező. Demény Dezső. TŰZ ÉS VAS Caldwell szenzációs regénye a fegyvergyái ros ,,haláldinasztiá“-ról. Két kötet, Athei naeum kiadás, 762 lap, váSzonköt. 12 P. Pa-, pini: Az én Itáliám, kve 4 P. Zichyné: Mit, mikor, hogyan fve 3.60, kve 4.80, stb. Lepa, gená! Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérje aj uj könyvek jegyzékét. A Magyar Királyi Dohány­jövedék összes áruit yv is árusítják az " BUSZ a ahol játék- és bazáráruk, gyümölcsök és min- J denféle cukorka áruk is kaphatók. ''

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents