Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-19 / 240. szám

‘^ AG G V n r t,s o< u Extern. KÖ‘«-VT4n.t Orszárt’,,. , BU3-1PE3T Shá2tár P«*rWat ÁRA ?0 FILLÉR C3 Sserkesztoség és kiadóhivatal: Kolozsvár, MussoHui-ut 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29— 23. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 16, egész évre 32 pengő. LXÍ ÉVFOL YAM, 2 4 0. SZÁM. SZOMBAT KOLOZSVÁR, 1 940 OKTÓBER 19. —aawwBBgaanK mmumn rnammmmmmmmmamammmmmm Eriéiül €ricüczl€i !kezdődött meg ma Kolozsvárt Teleki Pál gróf miniszterelnök részvételével. Az ér­tekezletnek főként az a célja, hogy itt, Erdély fővárosában, megtárgyalja mind­azokat a kérdéseket, amelyeknek elinté­zésétől a felszabadit ott részek élete függ. A lelkesedés ünnepi hangulatán túl el­érkeztünk tehát azoknak a tennivalók­nak a tisztázásához, amelyek 22 év sor­vasztó elnyomatása után a társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális élet ni- talonná tett utjain hivatottak rendezni a román uralom hátrahagyott zűrzavaros örökségét. A miniszterelnök jóakarata, erdélyi lel­kisége és a felmerült kérdések iránt fá­radhatatlanul mutatott aggódó érdeklő­dése sokféle vonatkozásban jelent meg­nyugvást az intézkedésekre váró erdélyi magyarság számára. Mégis bizonyos aggo­dalommal gondolunk ezeknek a tenniva­lóknak mérhetetlen mennyiségére. Váj­jon elég-e itt a legmesszebbmenő jóakarat is ahhoz, hogy idejében oldódjék meg a kisipari műhelyek, az állástalanságban ki­hűlt családi tűzhelyek, az áradatban je­lentkező menekültek, a 22 év alatt gaz­dátlanná lett magyar közigazgatás, az el­sorvasztott iskola-ügy, a tengernyi szó ciális probléma rengeteg gondja? Azok a kiküldőit kormánymegbízottak, akik a legnagyobb szeretettel nyúltak hoz­zá kiilön-külön ezeknek a kérdéseknek a tisztázásához és megoldásához, magul,: a megmondhatói, hogy ennek az egyetemes gondnak a tisztázására már magában mennyire nehéz volt vállalkozni ok. Külö­nösen o. magyar közigazgatási és minisz­teriális ügybeosztáshoz való visszatérés kívánja meg a rengeteg munkát, mert uz egyes kérdésekben felmerülő szükségle­tei,-, a kívánatos intézkedések illetékessé­ge egymagában adminisztrációs gond. Természetesen hétről-héire enyhül és tisztázódik minden. A jó szó, i megértő magatartás, a felvilágosítás szívélyes haj­landósága, a hivatalnoki türelem, már ma­gában nagy segítség mindenütt ahol a tá­jékozatlan érdeklődő támogatásra szorul. Az erdélyi értekezlet természetesen első­sorban azt tisztázza most, hogy az erdélyi részeken felmerülő tennivalók miképpen osztódjanak meg a magyar állam segítő in akaratának bürokráciájában. Es ha eddig a minden hivatal részéről megmutatkozó jóakarat intéző rendelkezései párhuzamo­san érintettek fontos kérdéseket, szüksé­ges. hogy ezek a jószándékok a felszaba­dulás óta eltelt idők igazgatási tapasztala­tai alapján még el ha tóiról lobban tömörül­jenek egy-cgy közéleti terület pontosab­ban megszabott vonalain belül. Meggyőződésünk, hogy az uj erdélyi képviselők rátermettsége és az egyes kér­désekben esztendők, étin tanúsított kitűnő jártassága felveti most ezen az értekezle­ten mindazokat a javaslatokat, amelyek megoldják a feladatokat. Azok, akik a magyarság ügyeit itt gazdasági, egyházi, kulturális, szociális és egyéb vonatkozás­ban a magyarság szervezeteinek Íróaszta­lai mellett a román uralom idején fárad- hatatlan odaadással intézték, nem isme- f rétién szerepre vállalkoznak. Kiilön-külön feltárhatják munkaterületük adatait és szükségleteit, hogy azoknak összessége az értekezlet illetékes kormánytényezői­nek segítő szer ele tán át a felszabadult te­rületek mielőbbi boldogulásává váljék. Az értekezleten nagy vonásokban min­den fontos kérdésre sor kerülhet. Hisz­Gröí Teleki Pál minlsilerelnök ma reggel Kolozsvárra érkezett Déle foil tiz érakor megkezdődön a kolozsvári városházán a nagy- fontosságú erdélyi értekezlet• - Erdély parlamenti képviselőivé! és az erdélyi élei vezetőivel közvetlen eszmecsere utján beszéli meg a miniszterelnök az erdélyi kérdéseket KOLOZSVÁR, október 18. (Magyar Táv­irati Iroda.) Gróf Teleki Pál miniszterelnök pénteken délelőttre értekezletet hívott egybe Kolozsvárra, hogy az erdélyi élet vezető embereivel való közvetlen eszmecsere utján beszélje meg azokat az intézkedéseket, ame­lyek a visszatért erdélyi résznek az anyaor­szággal leendő minél harmonikusabb összeol­vasztása érdekében a mindenféle irányú igaz­gatás szervezeti vonalán, gazdasági vonatko­zásban, a kulturális élet területén, szociális vonatkozásban és a mindezekre kiterjedő jo­gi vonatkozásokban szükségesek. Az értekez­letre hivatalosak voltak az erdékrészi ország- gyűlési képviselők és felsőházi tagok, az F-: , tíélyrészi Gazdasági Tanács, a Kulturális Ta­nács és Jogi Tanács tagjai, azonkívül az er­délyi közélet több vezető egyénisége és a magyar közélet több erdélyi származású ki­válósága is, igy gróf Bethlen István, Ravasz László, Bai'ás András kanonok, az erdélyi ró­mai katolikus státus volt előadója, a római ! katolikus egyháznak Genfben többizben volt ä képviselője, vitéz Kolozsvári-Borcsa Mihály j országgyűlési képviselő, a Sajtókatnara elnö- I ke és még többen. Gróf Teleki Páí miniszterelnök pénteken • reggel 8 óra 20 perckor érkezett Kolozsvár- ‘ ra a Lél termes motoros kocsival. Kíséreté- _ ben érkeztek Patak) Tibor miaiszterelnöksé gi, Tomes ányi Kamuul beliig) minisztérium államtitkárok, vitéz Náray Antal száiáwnes ler, Incze Péter miniszteri tanácsos, a mi uiszterelnök személyi titkára. Rosthy-For gách Ferenc kövelségi tanácsos, a küliigymi misztérium gazdasági osztályának vezetője, vitéz Gyulay Tibor a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, gróf Teleki Andor a Külkereskedelmi Hivatal a!elnöke. gróf Te­leki Béla az Erdélyi Gazdasági Egyesület aL elnöke, Pásint Ödön miniszteri osztálytaná­csos, dr. Fritz László táblabiró, vitéz Baur György miniszteri titkár, a miniszterelnökség kisebbségi osztálya, dr. Haeffler István mi­niszteri osztálytanácsos, a miniszterelnökség sajtóosztálya részéről. A pályaudvaron a városparancsnok, dr. Hlatky Endre és dr. János Áron kormány­megbízottak. Kelemen Béla rendőrió'kapi- tányhelyettes, Vékás Lajos dr. közigazgatási előadó és még többen fogadták a város ve­zetősége részéről. Teleki Pál gróf miniszterelnök a pályaud­varról szállására hajtatott s innen indult dél­előtt 10 órakor a városházán kezdődő érte­kezletre. A miniszterelnök vasárnap este tér vissza kíséretével Budapestre. Teleki Pál <iréf sninisz • ereinok el'JÍ-JZ jsa eiőii fontos nyilatkozatot teii ÜL i/APFST, október 18. (MIL) A MOT jelenti: A Mérnökpolitikai Társaság az idő­szerű kérdések megvitatására értekezletet hivoít össze a Carlton-szálló nagytermébe. Az értekezleten megjelent gróf Teleki Pál miniszterelnök. Varga József kereskedelem­ügyi miniszter, továbbá Törley Bálint, vala­mim! dr. Algyav-Hubert Pál államtitkár, több felsőházi tag, országgyűlési képviselő, vala­mint a művészi élet számos képviselője és az erdélyi mérnökök képviselője. A megnyitó beszédet Kolbánvi Géza mondotta. Több fel­szólalás után gróf Teleki Pál miniszterelnök emelkedett szólásra és először a minősítési kérdésről szólott: A MINŐSÍTÉS KÉRDÉSE — Nem polihisztorokra van szükség — mondotta — hanem olyanokra, akik megér­tik a másikat, mert ha megértik értékelni is tudják. Az államvezetésben csuk a szintézis lehet az irányadó. Az embereket össze kell gyűjteni a maga­sabb gondolatkörbe, a különböző embercso portok elitjét, azután s igy elvegezni a szin­tézist. A REFORMOK ÜGYE — Egyik beszédemben utaltam már arra, hogy fogtatkozniml: kell és foglalkozunk is bizonyos reformokkal, nmeivel alkotmányos életünk és parlamentárizmusunl,' formájában nyilvánulnak majd meg. Ezt a reformot nem j a vidéki képviseletekben kívánom érvényesí­teni. Másik beszédemben foglalkoztam a kérdéssel: a különböző ka­marai szövetségek közös nevezőre hozásá­val, helyesebben mondva, átalakításával. Ezek közül nem a mérnöki-kamarai kérdé­sek, hanem a mezőgazdasági problémák a nehezebbek. Ez az átalakítás sürgős és ha arra az állás­pontra helyezkedem, akkor az a véleményem, hogy az érdekképviseleteknek kötelezőknek kell lenniük, mert ez a dolog teiméeze léből folyik. A má­sik kérdés a közigazgatási. Nem akarom az angolszász reform szót használni, mert az emberek az átalakítás alatt felforgatást értenek, pedig ez alkotmányfejlődés — a modern ki­vánalmaknak megfelel. Ez az alkotmányfejlődés nem megy közigaz­gatási reform nélkül. mammmammammmmmmeammmmammmmmuamauaamsi szűk. hogy Erdély most példát ad a fel­adatfelismerés lelkiismeretességéből a sze­mélyeskedés teljes lzikapc ~olásával, a szak értelem nélküliség kényes kiküszöbölésé­vel végzett munkából. Minden kérdésnek ott van a maga kitűnő szakértője. Ez a tanácskozás már nem a szubjektív *neg- nyilctkozásoknak, hanem a tárgyi felada­toknak a dobogója. Erdély egész tár sadalma bizakodó fig) e- lemmel várja ennek a tanácskozásnak eredményeit és azoknak az elhatározások­nak mielőbbi végrehajtását, melyeket ez az értekezlet hivatott megfogalmazni. Erdély munkás közélete ezen az érte­kezleten kapcsolódik bele a felszabadulás mámoros örömnapjai után Magyarország életszervezetébe. Lent Erdélyben mindig arra kértem elsősor­ban a fiatalságot, másodsorban pedig a szü­lőket, hogy ficdk maradjanak meg a gazdasági pályán és ne törekedjenek az állami nyugdíjas ál­lások felé. A társadalmi rendezés és az állami, valamint gazdasági pályán való elhelyezéssel kapcsolat*: ban nem tudni, mennyire megyünk egy na­gyobb etatizmus felé. amely minden műn, kát állami munkának tesz meg, vagy pedig olyan gazdaság felé. melyen a magángazda­ság ismét szabadabban érvényesül jóson és koncentráltabb állami kontroll alatt. A MŰEGYETEMEK PROBLÉMÁI Még egy egészen különös kérdést szeretnék érinteni és ez a műegyetem kérdése. Ebben a te­kintetben is elkerülhetetlenül Erdély rőt van szó. Azt azonban még nem tudom, hogy Kolozs­váron legyen-e ez a második műegyetem, vagy másutt. Azok az értékek, amelyek ipari átdolgozással kapcsolatban állanak, azt hü szem, inkább Marosvásárhely mellett szólónak ét a város földrajzi helyzete is ezeknek « szempontoknak kedvez. ( Feladat van elég. Első feladatunk az. hogy nekiálltunk Er-1 dély megfelelő felkutatásához, , mert azok a produktumok, amelyek indokolt­tá teszik a műegyetemet, megvannak és ezek jövedelmezősége is hozzájárul a műegyetem meg termeteséhez. És ha túl vagyunk ezen a háborús koron, akkor, azt hiszem, hamarosan el tudunk jutni — talán nem is olyan hosszal idő alatt, mert ) ha tekintetbe vesszük, hogy huszonkét év alatt hová emelkedtünk, akkor igazán nem hiszem, hogy bárkinek joga lenne kishitű­ségre azzal szemben, ami jöhet. VARGA MINISZTER BESZÉDE Teleki Pál gróf nagy tetszéssel fogadott kijelentései után Varga József kereske­delemügyi miniszter szólalt fel. Szólott a mérnökhiányról, a másik műegyetem, a siátus rendezése és a mérnöki nyug aj*, intézetekről. Ezek a problémák egy kérdésre sarkallnak: a kötelező mérnöki kamarai tagságra. Az erről szóló törvényjavaslatot hetes-■ jesztik a képviselőházba. Olyan mérnökkamarai alakulás lesz ez, mely az elkövetkezendő idők harcában fegyvertár lesz, amely irányítja nemcsak a maga sorsát, hanem az ország gazda­sági életét, az észszerű beruházásokat, de ezen keresztül lehet nemcsak a mérnöki kamarák rendezését, hanem mindenkinek szociális jólétét előmozdítani. A minisz­ter beszédét nagy tetszéssel fogadták Az értekezlet Kolbányi Géza zárosaié­val ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents