Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-17 / 239. szám

ELZENIÉK 19 40 október 17. KORMÁNY MEGBÍZÁSBÓL NAGVFON* I'OSSÁGI GAZDASÁGI I I MI T VTÁST BOCSVJTOTT KI A BUDAPESTI IPARKAMARA Hl DARFST. október 17. (MTI.) A kormány egyik legfontosabb föladatának a v iss/.atérl reriilotok gazdasági életének az anyaország vérkeringésébe való zökko- uésinentes bekapcsolását tekinti. IÎár az átmenet megkönnyítése céljából a kor­main csak fokozatosan kívánja az anya­ország jogszabályait érvénybe léptetni, mégis fontos a gazdasági élet számára, hogy mielőbb tájékozódjék a közeljövő uj gazdasági rendjéről és lehetőségeiről. Különösen a kisemberek, a gazdaságilag gyengébbek számára fontos annak meg­nyugtató tudása, bogy a szociális problé­mák iránt nagy megértést tannsitó ma­gyar kormány és törvényhozás milyen kedvezéseket és előnyöket juttathat ne­kik. Ezt tudhatják meg abból a ..Gazda­sági Kimutató" eimii füzetből, amit a kormány megbízásából a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara állíttatott ösz- sze. A tájékoztató a magyar törvényes in­tézkedések közül nagyvonalúan főként azokat ismerteti, amelyek a visszacsatolt területeken leendő életbeléptetésük után a kisemberek részére előnyöket, komoly anyagi segítséget és munkaalkalomtöbb- letet jelentenek. A füzetből az azt forga­tó kisiparos és kiskereskedő megtudhatja, hogy mily feltételekkel vehet részt a kü­lönböző állami közmunkákban és köz«zál- litásokban és azokban mily előnyök ille­tik meg. Felvilágosítást kap arra vonat­kozóan is, hogy az adózásnál mily ked­vezményekre van kilátása, házának tata­rozásához mily adókedvezmények segitik. mily szerveknél nyerhet gazdasági tevé­kenysége folytatására előnyös feltételek mellett kölcsönt, hogyan juthat nyers­anyaghoz és áruhoz s hogy a munkások és egyéb alkalmazottak helyzetét a köte­lező társadalmi biztosítás, a legkisebb munkabérmegállapitás. a munkaidőkorlá- tozás. a fizetéses szabadság, a családi munkabér, stb. hogyan javítja. Széles közalkalmazotti rétegek (nyugdíjasok, ár­vák és özvegyek) számára is elviszi e fü­zet a magyar kormány nagyszerű elhatá­rozásának hírét és teljes szövegét, amely­ből kitűnik, hogy a magyar állam a ro­mán közszolgálatban állott magyar és ro­mán alkalmazottak megélhetésének alap­jait is biztosítani kívánja. Már e rövid ismertetésből is kiviláglik a Gazdasági Útmutató nagy gyakorlati jelentősége, amelynek mindenki részére való megsze­rezhetőségét azzal is elősegiteni kívánja a kormányzat, hogy díjtalanul bocsátja mindazok rendelkezésére, akik azt az Er- délyrészi Gazdasági Tanácsnál (Kolozs­vár. Mátyás király-tér 7). az erdélyi ke­reskedelmi és iparkamaráknál, valamint más közérdekű gazdasági szervezetektől kérik. Altaian M uj ofö§z—rnagiior ftcrcsficdcíini $icri(hS€§t «dpiefó cíícipjs irdclgre is hiíerjeú A7)ü /. október 17. (.<■<• fmii. i A Kómában aláirt uj olasz, magyar l.< reskedelmi szerző­dé.-. atnelj I ‘>41 június 30-ig mariul érvény­ben. biztosítja a további megállapodási a két ország jelenlegi helyzetének, különösen a köb <■ iinos igényeknek és leli • tősegeknek megfe­lelően. Az árucsereforgalomban szereplő termékek mindkét részről tobbszá., fajtát lesznek ki. A mugyaror.ízági olasz behozatal I főbb tételei tenyészállatuk, vágómarhák, a Imzán kivid egyéb gahnnauemiiek es n.áh me­zőgazdasági termékek, különösen bab. A Ma­gyarországba irányuló oksz kivitelbe müse- lyem-rostok és más textiltermékek szelepei­nek, továbbá rizs, nu raues és citrom. A meg­állapodást kiterjesztették az. újonnan vissza­szerzett erdélyi területekre is. (MTI.) A Ngagűijas Mafiânalhaimazoftaft Országos Szövelscge ftiáltvánga Crdcfu hazaiért magánalhafmszaitaihoz | Szerelnem megmondani Magánalkalmazottak! Kedve- Kartársaink! Boldog örömmel és meleg szeretettel üd­vözlünk Benneteket, amidőn 22 évi keserves els/akitás után Isten kegyelme, szeretett Kor­mányzó Urunk dicső kormányzása és kormá­nyunk bölcs munkája visszahozott Bennete­ket szülőanyánk, az édes magyar haza kebe­lére. Tudjuk, hogy az idegen uralom alatt so­kat kellett szenvednetek törhetetlen magyar sügtokért és ezért szentül hisszük, hogy Mi­ségiek elveszi jutalmát. De ugyancsak szent meggyőződésünk, hogy a magyar haza keb­lére öleli minden fiát, legyen az bármily népfaju, nyelvű vagy felekezetű. Hisz Erdély földjével a szabadság nagy hőseinek földje került vissza és az. uj egyesülés az. 1848 jú­niusi unió ujjáéhredése. amely deklarációjá­ban minden nyelvű és vallási! népekre nézve a szabadság, egyenlőség és testvériség szent elveinek alkalmazását fektette le és melynek aláírói között nagyjaink: Kossuth, Széchenyi és Deák Ferenc neve tündököl. A magánalkalmazotti kar, mint az állami élet legfontosabb szervének, a gazdasági élet­nek munkásai, szociális jóléte eminens érde­ke a megerősödött magyar nemzetnek. Ezen szociális jólétért küzd immár 14 esztendeje pártokon és felekezeteken felül, a krisztusi er­kölcs szellemében a Nyugdíjas Magar.alkal- mazotlak Országos Szövetsége. Szövetségünk az egyetlen testület mely a uyugdijkérdés komoly ‘zociális reformjáért erős küzdelmet folytat, hogy a mai sérelmes aggellátás helyett a 65 éves koihatái t-0 évre szállításával és az alapja.adék duplájára eme­lésével s kertes lakás nyújtásával nyugodt öregség biztosittassék a munkában megrok­kan! és kiöregedett karlársaknak. Lz a tervezetünk egy szcrsniind az ifjúság természetes elhelyezését is szolgálja. Szövetségünk állandóan küzd a nvugdij- egyletek, igy a Magyar Rokkawtsegélyzö és nyugdijegylel sokézer rokkant és fizető tag­jaiért. Küzdünk a betegellátás korszerű re­formjáért. szabad orvosválasztásért, megfele­lő létminimumért stb. slb. Kedves Kartársak! A testveid összefogásra, melynek gyönyörű példáját mutattátok az idegen elnyomás alatt, hívunk Benneteket, ami meg fogja hozni itthon is gyümölcsét. Csatlakozzatok mielőbb hozzánk és szólítsa­tok fel csatlakozásra minden kartársat, hogy vezetőink, kik annyi esztendeje küzdenek érettünk, munkáját megerősitsiik, megköny- nyitsiik. Szeretettel várunk Benneteket. Budapest. (Szondy-u. ÍM-.) Hazafias kartársi üdvözlettel Spetii József sk., Somlyó Gyűlj sk ­elnök. főtitkár. November első felében meghívásra héí napig Kolozsváron vendégszerepeinek a magyar Operaház művészei Hazafelé Fedők Sári filmjének bemutatója a Royal-mozsóban Fedák Sári első Kolozsvárra érkezett filmjét a nagy miivésznek és a jóbarát­nak járó lelkesedéssel nézi v égig az a ko­lozsvári közönség, amely nemrégen szín­padon láthatta a magyar színészetnek ezt az egyedülálló, pompás, ízes nagy tehet­ségét. Zsazsa filmjét Barabás Pál irta, Cserépy Arzén rendezte s partnerei is méltón szolgálják a sikert. Valami pár­huzamot érez az ember az idegenből haza­térő magyarok sorsával most, hogy Er­dély visszatért és mintha rólunk és nem amerikaiakról szólna ez az édes és igaz mese, amely után jobban, magyarabban, megtisztult lélekkel lép ki a néző a bű­vös, őszi utcára. Csupa lélek és érzés a film minden jelenete, amelyekben ott szikrázik, él, sir és mosolyog Zsazsa, ez a nagy magyar színésznő, aki szivével, minden érzésével és tudásával hozza elénk a főszereplő meghatóan emberi alakját. Olyan emberábrázoló és olyan egyszerű Fedák a filmen is, mini csak a legkivételesebhek. a legistenáldottabb, nagy művészek. A magyar föld szerete- tének valóságos szimfóniája teljesedik ki a filmből, amely nemcsak gyönyörköd­tet, de tanit is: magyarnak és embernek lenni. Fedák mellett két fiatal tehetség, a kedves, fiatal Mészáros Ági és Haj- mássy jutnak nagy feladathoz és avatják nagy sikeré Fedák Sári nagy szeretettel fogadott, kitűnő filmjét. (—) KOLOZSVÁR, október 17. (Saj. tud.) A kincses város, Kolozsvár mindig, szin­te tékozló módon ontotta és pazarolta a maga kincseit. Ezt tette a szellemi elet minden sikján. Irodalomban, tudomány­ban, művészetben egyaránt. Most talán maradjunk n művészetnél, sőt itt is csak az énekművészeinél. A budapesti Magyar Királyi Opera tagnévsorában mindig igazi értékelt­ként ragyogtak azok, akike t, ez a lein es­tei énül is „kincses“ város repített ki magából. Sándor Erzsi, Székelyhídi Fercne. Sán­dor Mária, Farkas Sándor. Komáromi Pál, ime csak egy-két évtized művészi termelésének reprezentánsaként diszle- nek ma is ott a budapesti Opera élgárdá­jában. És hogy miért jut ez hirtelen az eszünkbe, könnyű a felelet. Szerencsés véletlen hozott össze Vitéz Welser Tiborral, a Magyar Királyi Opera ma már messzehirit, kitűnő fia­tal basszistájával, aki szintén Kolozs­várról származott el és lett becsült, nagyraértékelt művésszé. A V/agner-operák egyik parádés rösze- replője ő, azután Verdi és más olasz szer­zők és a magyar komponisták legszebb müveit vitte szerepléseivel szép sikerre. Nemcsak művész, hanem kitűnő ren­dező is, akire ma már mint legkomo­lyabb művészi értékként számitanuk mindig azok, akiknek ilyen téren intéz­kedési joguk van. Most hazarándult Kolozsvárra és így van alkalmunk vele bizalmas, kedves beszél­getést folytatni. Öntudatos. komoly művészember és éppen ezért szerény. Nem dicsekszik a sikereivel, inkább csak örül annak, hogy itt lehet újra Erdélyben és szabadon, gátlás nélkül dolgozhatok a magyar művészetért. Mert örök tenni- akarása pillanatig sem szünetei. Mint a beszélgetés során kiderült. azért jött Kolozsvárra, hogy bizonyos előkészítő megbeszéléseket lefolytas­Faggató kérdéseinkre kedves meglepetés­nek számitó titkot árul el. Kiderül ugyanis, hogy a budapesti Ma­gyar Királyi Opera öt kitűnő művé­sze: Palló Imre, Sándor Mária, Gyur- kovics Mária, Laczó István és maga a meginterjúvolt művész, Vitéz Tibor november 11-én és 12-én a kolozsvári Magyar Színházban fognak vendégsze­repelni. Ráró Kemény Jánosnak, a ma- gyár színtársulat elnökigazgatójának meghívására érkezik ide az illusztris énekesegyüttes, hogy parádés előadás­ban bemutassa Kolozsvárnak a Tosca és Rigoletto című operákat. Azért történt döntés két opera mellett, mert ezeknek előadása jobban összehan­golható a pillanatnyilag rendelkezésre álló kórus és zenekar-együttessel. Maga a művész Angelotti és Sparafucile szere­peit énekli. A zenekart ezekre az alkal­makra természetesen a lehetőségei kö­zött megerősítik és pedig Rónay Antal, az ismert nevű fiatal karnagy vezényli, míg a rendezés és kiállítás gondosságáért maga Vitéz Tibor, az egész kolozsvári vendégszereplés — mondjuk igy — lelke szavatol. Vitéz Tibor egyébként már november 7-én újra Kolozsvárra érkezik, mert köz­ben hivatása visszahívja és ekkor lesznek az első próbák. Eddig tart a szükreszabott és inkább faggatásszeriien elmondott érdekes nyi­latkozat. De ez a nyilatkozat a maga szűkszavúságában is beszél. Nagy örö­met és ritka művészi élvezetet Ígér Ko­lozsvárnak és ahogyan mi Vitéz Tibort, ) a régi. kedves művészembert, a kitűnő | rendezőt és szervezőt ismerjük, ez a mii- | élvezet nemcsak ígéret lesz. de igazi he- | teljesült valóság is. (u\ gy.) finjn.il, a nagyon jószívu IóIkviii'Ic, ulti a gyoi- min elkölti >zo ti (süléitől illhugyott. I.atyáit mér lirlelt óin gyámolUja. hogy annyim szép urnit tesz. huny nonilol iiz it tf elejtett ..zegény állalükru, amelyek már i.em fértek el n tár. szekerekre és lelieraiilél.i it és hogy u kutya olyan félelmesen értelmes és érző áll i hogy ‘iia sajnál hat ja senki lóiul; n gondoskodóit. (Minek leckéztessünk i.n.st egy ItuLyubarátol, aki nem gondol az emberekre, akiken most 'gazán van segíteni való, lia ö a kutyákat ér- denn f.ebbeknel; tartja er.c. Ulóvégre ez az. ö dolga.) Hunira rneuls borzasztóan furcsa, ahogy a neiriesszirii hölgy az egyik in jele} lett kutyán segített, egy l.ajlalúbu, igen csú­nya és igen korcs hülyém, amelyet még hoz­zá lézengii társai össze-vissza martak, az ut­cán, Hz a sárga hu'vn csúnya sebekkel, ősz- szeharapva egyszer a jószivü hölgy Lapuja elölt vonított, mire azonral kapott egy hatal­mas vajashenyeret, tetején májszelete'íkel. I luilya megette a kenyérről a májat s lenyúlta a vajat, de a kenyerei otthagytn, mert nyil­ván rem volt nagyon éhes. ugyanis már akadt gazdája egy öregasszony személyé ben. csakhogy megszokva a kóborlást, legszíveseb­ben az utcán tartózkodott. A kutyabarát, hölgy, akinek udvarán trár négy kutya ka- pott helyet, most etetni kezdte a kutyát, az- tán idővel beengedte, mialatt elzárta a töb­bieket. nehogy a megmart kutyán veszettség törjön ki és megharapja a másik négyet. így el játszadozott a kutyákkal és boldogan látta, hogy a befogott ötödik: hízik és szépen gya­rapszik'. Aztán, mikor v disznóvastagséigura hízott kutya már egészen hozzászokott a jó- mádhoz (rnialatt éjszakára kizárta a lobbiért s az örökös verekedések miatt sebei sem tud­tak begyógyulnij hirtelen a hölgynél,' el kel­lett utaznia végleg. Erre sírva elhivatta az állatorvost és morfiuntinjekcióval kivégez- tette a makkegészséges, kövér kutyát, csupa jóságból. nehogy újra az utcára kerüljön,' ahol a kutya soványan :.s szabadon igen-igen boldog volt néhány héttel azelőtt. Mert a kutyabarát hölgy, mint valami romantikus szerelmes, inkább halva akarta látni kedven­cét, mint újra az utcán, bizonytalanságban, éhesen és mivel már nem gondoskodhatott róla, sírva kivégeztette amint 5 hitte — fáj­dalommentesen. Csak arra nem gondolt ép­pen. hogy a kutya nem kérte azt. hogy róla gondoskodjék s igazán nem akart meghalni se morfiumtól, mint egy öngyilkos varieté- csillag, sem másképpen. Az utolsó ebédje oly pazar volt a kutyának, mint a halába ítélt rabnak a siralomházban s a kéthetes kutya- boldogság sok-sok peneőjóbe került a szelíd kis hölgynek, aki megsiratva a szegény ku­tyát, most biztosan tündéri jónak s áldozat­késznek érzi magát. (M. L.)-------------------------------------------------------­A mozik műsorát ROYAL: A legnagyobb magyar film, mely Budapesttel egyideben kerül bemutatás­ra. Hazafelé ... A honvágy fájdalma és a megérkezés öröme. Amerikában kez­dődik és Aporkáu végződik. Pazar ki- ál-itás! Gyönyörű felvételek! Nagyszerű énekszámok és táncok. Főszerepben Fe­dák Sári, Csorios, Mészáros Ági, Vasza- ry. vitéz Hajmássy. Számozott jegyelő­vétel d. e. 11 órától. Te’efon 3705. Elő­adások kezdete 3.20, 5.20, 7.20 és 9.30. CAPITOL: Nagy vígjáték premier! Karos­szék. Bókav János pazar énekes vigjá- téka. Zenéjét szerezte Carlo de Fries. Főszereplők: Szeleczky Zita, Szi’assy László, Latabár és Rajnay. A film előtt uj magyar vi’ághiradó. kav János legmulatságosabb énekes vig- játéka. Zenéje Car o de Fries. Főszerep­ben Szeleczky Zita, Szilassv László, La­tabár. Rajnay. Előtte uj magyar világ- hiradó. Egyetem és Uránia Mozgók: KÉT LÁNY AZ UTCÁN. Fényes Szabolcs zenés filmje. A magyar filmgyártás egyik legújabb re-, meke. Két fialat iány élettörténete. Fő-: szerepekben: Tasnády Fekete Mária. Bordy Bella. Csortos Gyula. Műsoron ki­vid a leguiabb Magyar és Ufa világhír-1 adó. Előadások kezdete Uráuia-mozgó-: Lan 3, 5, 7 és 9 órakor, Egyetem-mozgó-' ban fél 4, fél 6. fél 8 és féi 10 órakor.' RIO-MOZGÓ: Ma: 2.45, 5. 7 és 9. HAZA­FELÉ. Az évad les nagyobb magyar film-, slágere. Fedák és Csortos először együtt.! Két uj ragyogó színész mutatkozik be:i Mészáros Ági és vitéz Hajmásy Lajos.' Vaszary és Rilicsi drámai szerepben Műsor előtt a legújabb Magyar és UFA] híradók. Helyárak: 1 pengő, 80 fillér,' 66 fillér és 50 fillér. FRANZI NI CIRKUSZBAN, posta mögött elsőrendű világváros: műsor. háta* Harisnya fej elés „MERKUR“-köt5de, Mátyás király-tér 22. Udvarban. hí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents