Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)

1940-10-15 / 237. szám

t 94 0 október 15.

Emlékezzünk!

1916 október 15.

Király Gábor volt kecskeméti 83. gyalogezredbeli törzsőrmester, ezen a napon a magyar—bukovinai határon fekvő Kirli- baba körül vívott harcok alatt azáltal tüntette ki magát, hogy akkor, amidőn a század tisztjei már mind harcképtelenekké iáitok, a század zömének élére állt és kiváló személyes példájával lelkesítve, oly elszántsággal és lendülettel támadott, hogy az orosz lövészárkot rövidesen el is foglalta, ott számos foglyot ejtett és a menekülő oroszokat még üldözőbe is vette.

E helyes vitéz és kezdeményező magatartásának jutalmául az arany vitézségi éremmel tüntették ki.

ELTŰNT EGY FIATALKORÚ KO LOZSVÁRI MECHANIKUS TANULÓ. Bereczki Lajos kerekedő Lukács*citca 19. szám alatti lakos jelentést, tett a rendőrségen, hogy András nevű 17 éves mechanikustanuló f a néhány nappal ezelőtt nyomtalanul eltűnt. Az eiliint fiút a szülőik októbr 8 án látták utoljára és azóta .semmi élet jelt nem adót': magáról. A szülőik és a rendőrség a lapok utján kérik, hogy ha valaki tud valamit róla, úgy azt jelentse be a rendőrség életvédelmi osztályán. A rendőrség egyébként széleskörben folytat nyomon zást az eltűnt fiatalkorú mechanikus tanuló megtalálása érdekében.

A KOLOZSVÁRI GAZDASÁGI AKADÉMIA MEGNYITÁSA. Amint értesülünk, a kolozsvári Gazdasági Akadémia november hó elején megnyílik. Az igazgatóság már megkezdte a hallgatók beírását és bármikor elfogad jelentkezéseket.

BAJTÁRSI TALÁLKOZÓ. A volt magyar királyi dési 32. honvéd gyalogezred tisztjei folyó hó 20-án Désen ezrednapot ünnepelnek. Ugyanerre a napra hívták össze a Russ feldereitö és Pekáry cső port tisztjei is. A gyülekező folyó hó 20-án reggel Désen a Hungáriában lesz. Vitéz Fejér András, Király Zoltán és Kerekes István.

TŰZ PUSZTÍTOTT A PRAHOYAI KŐ- OLAJVIDÉKF.N. Bukarestből jelenti a Ştefani: A hétfőre virradó éjjel Prahova kőolajvidékén újabb tűz támadt. Egy kŐolajkut kigyulladt. Azt hiszik, hogy gyújtogatásról lehet szó. (MTI.)

KRUMPLIT KELL KEVERNI A LISZTHEZ. Áz ország kenyérellátásának biztosítása érdekében a kormány rendeletet adott ki, amely szerint a malmok ezentúl a búzából legfeljebb 30 százalék nulláslisztet és búzadarát állíthatnak elő. Ugyanezt a célt szolgálja a földművelésügyi miniszter uj rendelete is a burgonya kötelező keverése tárgyában. Október

21-étől kezdve 100 kilogTam liszt után számítva az egységes buzakenyérhez 25 kilogram, a barna kenyérhez 15 kilogram, a rozskenyérhez 10 kilogram, a fehér süteményekhez 5 kilogram zúzott burgonyát kell felhasználni. A rozsos buzake- nyér készítésénél a felhasznált búzaliszthez 25 százalék, a rozsliszthez 10 százalék burgonyát kell keverni. Száz kilogram zúzott burgonya 25 kilogram burgonyaliszttel, illetőleg burgonyapehellyel helyettesíthető.

MEGJELENT AZ UJ CIMBORA LEG- ÚJABB SZÁMA. Nyolc esztendeje Erdély jó gyermekeinek kedvenc lapja az Uj Cimbora. Most, a felszabadulás után, uj tartalommal és szellemmel bővül. Az uj számon is, mint mindegyiken, megérződik a nagy mesemondó, Benedek Elek termékenyítő sugalmazása. Erdély legjobb meseirói dolgoznak lapunknak. E számunkban Horváth Sarolta, Ónody Rózsi, M. Ősz Rózsa, Holstein Mária tűnnek ki ragyogó Írásaikkal. A lap ieközli László Marcellának egyik legkedvesebb Írását. Képek, gyermektréfák, rejtvényrovat tarkitják a lapot. Az UJ Cimbora könyvet ajándékoz jó előfizetőinek. Az, Uj Cimbora kéiheten- kint jelenik meg, a Minerva kiadásában. Előfizetési ára egy évre 7 pengő. Mutatvány- számot ingyen és bármentve küld a kiadóhivatal, Kolozsvár, Brassai-utca 5.

NYIJLT-TÉR

•) Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelótóéget a szerkesztőség.

Neisz József és társai „Regal-kávéház“, Tegutóbb rövid ideig Hungária kávéház cég alatt Kolozsvárt, Horthy Mik’ósirti 34 sz. a. folytatott kávéházat megvettük. Felszólítjuk jelzett cég hitelezőit, hogy követiellései- kct 1940 október 22-ig dr. Kovács András kolozsvári ügyvéd, Jókai-u. 23 sz. a. irodájában annál bizonyosabban bejelentsék, mert később bejelentett követelésekért nem felelünk.

Varga Béla, ifj. Varga István.

ellenzik:

IFJ HORTHY ISTVÁN LÁTOGATÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN

BELGRAD, október 15. (Búd. Tud.) Vitéz ifjú Horthy István feleségével szombaton délután repülőgépen a horovai repülőtérre érkezett. A helyi hatóságok képviselői megjelentek üdvözlésükre. Horthy István feleségével rokonságát látogatta meg Nas:con. Vasárnap repülőgépen visszatértek Budapestre- (MTI.) '

$ 0

**•7. CÍL fpUjáQb

'Sím m

TARTÓSRUGÓ

el J ó t & II ú.3í plombával

KAPHATÓ r&ĂBP.LTQSOKNAL ÉS LAKBERENDEZŐKNÉL.

hím rendeletid szabáigozíftk esi mieten záróráját

Kolo zsvár város katonai parancsnoksága 677U940. széirn alatt az alábbi hirdetményt bocsájtotta ki:

Elrendelem, hogy minden nyílt üzletben, piacon és áruhelyen az árakat pengő értékben számítva, látható helyen ki kell függeszteni, valamint minden egyes árucikken, vagy annak burkolatán árjegyző cédulát kell elhelyezni Az üzletek 13—16 órák közötti záróráját megszüntetem. Ezzel kapcsolatban az üzletek zárórájáról az alábbiakban rendelkezem: Hétköznapokon — szombat kivételével — az élelmiszer- üzletek 7 órakor nyitandók és 19 óráig tartandók nyitva. Minden egyéb üzlet tulajdonosa 8 órától 18 óráig köteles üzletét nyitva tartani. Szombaton az élelmiszerüzletek zárórája 20 óra, egyéb üzleteké 19 óra. Szombaton a zsidó kereskedők is a fent közölt időpontok között kötelesek üzleteiket nyitva tartani. Vasárnap ás pirosbetiis ünnepnapon kizárólag az élelmiszerüzletek tartandók nyitva 7—10 óráig. Árusítani ezen napokon csak élelmiszereket szabad.

Ezen rendéletem végrehajtását a legszigorúbban ellenőriztetem és a mulasztók ellen az eljárást azonnal megindittatom.

Kolozsvár, 1940 október 12.

BECK ALBERT sk! városi katonai parancsnok

Síz Ipsrigg! minisztérium kiküldöttje tahnlmângirtat végez a visszacsatolt területeken

KOLOZSVÁR, október 15. (Saját tudó- 1 sitónktól.) Hétfőn délelőtt Kolozsvárra érkezett homoróclalmási Gothárd Zsigmond, az iparügyi minisztérium műszaki tanácsosa, aki

mint a minisztérium magas építészeti szakosztályának kiküldöttje tesz tanulmányutat a visszacsatolt területeken. Gothárd Zsigmond utjának célja az, hogy tanulmányozza a visszacsatolt területeken történt állami építkezéseket és elősegítse azt, hogy a bizánci stílusban megkezdett állami építkezések terveinek megváltoztatására tegyenek intézkedéseket. A műszaki tanácsos három hét alatt az összes erdélyi megyéket bejárja és mindenütt beható tanulmányozás alá veszi a legutóbbi huszonkét év alatt történt építkezéseket.

Gothárd Zsigmond budapesti születésű vigyan, de családja Erdélyből származott el és egyike a legrégibb székely nemes családoknak. Édesapja dr. Gothárd Zsigmond, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak volt hosszú időn át helyettes államtitkára és ebben a minőségében vonult nyugalomba.

Az iparügyi minisztérium kiküldöttje Kolozsváron összeköttetésbe lépett a legkitűnőbb építészeti szakértőkkel és történészekkel,

hogy a város legutóbbi időben történt építkezéseiről pontos képet alkothasson.

A zár alá vert kávé- és leakéuSeCek

feloldási illetéke

A m. kir. honvéd vezérkar főnöke 1983. Főv. kát. közig. 1940. szám alatt hirdetményt adott ki, amely a következőket mondja:

A kávé- és teakészletek zár alá vétele tárgyában folyó évi szeptember hó 9-én közzétett 1070—Ein. kát. közig. 1940. számú hirdetménnyel kapcsolatban a következőket rendelem:

Az emlitett hirdetménnyel bejelentési kötelezettség alá vont és zár alá 'ifit kávé- és teakészletekből a jelen hirdetmény közzététele napján meglévő mennyiségek után azok forgalomba!)ozatala, illetve fel- használása esetén, feloldási illetéket kell fizetni. A feloldási illeték: nyerskávénál kg.- ként 12 pengő, pörköitkávénál kg.-ként 15 pengő, teánál kg.-ként 30 pengő.

A jelen hirdetmény közzétételének napjától, tehát a fent megállapított feloldási illeték előzetes lerovása nélkül kávét és teát bármily mennyiségben sem kiskereskedői, sem nagykereskedői forgalomban eladni, sem vállalatok üzemeiben, intézetekben, vagy magánháztartásokban felhasználni nem lehet. Ennélfogva a már emlitett 1070—Elu. kát. közig. 10. számú hirdetménynek az a rendelkezése, amely szerint a kávét vagy teát feldolgozó vállalatok zár alá vett készletükből az 1940 évi julius hó 21-től julius hó 27-ig terjedő héten felhasználtnak megfelelő meny- nyiséget havonként feldolgozhatnak, illetve kereskedők az emlitett időtartam alat: eladott mennyiség 50 százalékát hetenként forgalomba hozhatják, egyidejűleg hatályát veszti, illetőleg az ezen mennyiségek felhasználása vagy forgalombahozalala is csak a feloldási illeték előzetes lerovása után történhetik.

A jelen hirdetmény értelmében feloldási illeték alá eső kávé- és teakészietek megállapítása, illetve az illeték kirovása céljából a készlettulajdouosok az 1070—Ein. kát. közig 1940 számú hirdetmény alapján már bejelentett és zár alatt álló készletükből meglévő mennyiségeket kétpéldányu bejelentőlappal a többször hivatkozott 1070—Ein. kát. közig. 1940. számú hirdetményben szabályozott módon a jelen hirdetmény közzététele napján fennálló állapotnak megfelelően a járási

(városi) katonai parancsnokságnál három napon belül újból bejelenteni tartoznak

A bejelentett készletek után megállapított feloldási illetéket a forgalombahozatal, illetve a felhasználás i rányában kell befizetni. Aki tehát bejelentett készletéből teát vagy kávét forgalomba hozni vagy felhasználni szándékozik, a forgalomba hozni vagy felhasználni szándékolt mennyiségnek megfelelő összegű feloldási illetéket a járási (városi) katonai parancsnokságnál előzetesen lefizetni tartozik.

A feloldási illetéket a bejelentett óiukész- let birtokosa köteles x-róni.

Az 1070—Ein. kát. közig. 1940. számú hirdetmény alapján bejelentési kötelezettség alá nem eső legkisebb mennyiségben (kávénál 10 kg., teánál 2 kg.) aluli készletek a f->loldási illeték alól mentesek, ha azonban a készlet kávénál 10 kg.-ot. teánál pedig 2 kg. ot meghalad, áz egész készlet illetékköteles.

Aki kávét és teát feloldási illeték előzetes lerovása nélkül forgalomba hoz, a jelen hirdetmény szerinti újbóli bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy akár bejelentésében, akár a hozzá intézett felhívásra a birtokában levő készlet mennyiségj tekintetében a valóságnak meg nem felelő adatokat szolgáltat, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, jövedéki kihágást követ el és a megrövidített, illetve veszélyeztetett feloldási illeték kettőszeresétői nyolcszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A jelen hirdetmény rendelkezéseinek megtartását a katonai parancsnokság ellenőrizteti.

Budapest, 1940 évi október hó 4-én.

Werth Henrik sk. gyalogsági tábornok, a m. kir. honv. vezérkar főnöke.

BURGONYAELLÁTÁSI KÖZPONTOKAT létesítenek Erdélyben.

Eperjessy Gvula, a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés vidéki osztályának vezetője, hosszabb tartózkodásra Erdélybe utazott, ahol az erdélyi burgonyaellátási központokat szervezi meg.

Sicpsci-íptllás

A megújulás nagy korszakában élünk. Mindem. változik és lényegesen változik városunk

u. n. külleme is. Az üldözött vagy háttérbe szorult magyar nyelv zeng most kivétel nélkül mindenütt. Tatán ez a zene andalit el - oly édesen e mámoritó szép erdélyi völgyben! Örömmel állapíthatjuk meg, hogy nem felejtették el azt, vagy önkéntelen megtanulták ezt az áldoitt magyar nyelvet azok is, akik államérdekből tulajdonkép esküdt ellenségei voltak vagy közömbösek lehettek volna vede szemben. íme a tanulság, hogy amit közléleknek neveznek, amit hagyományos hazának és nemzeti levegőnek bivnak, sokkal többet jelent, mint amit eszményítve is kifejez. Jelent rejtelmes teremtő és megtartó erőt. A lélek nem csak érez és gondolkozik, a föld és ember nemcsak termel és dolgozik, a Jevegő nem csak tüdőt és növényt részesit1 vegyi szükségletekben., hanem valami emberfeletti közös müve etet is végez, mellynek egyik eredménye lehet, hogy az ezer éve itt daloló nyelv és szellem visszanyerő megzavart folytonosságát és erkölcsi hatalmát egy borzasztó lidércnyomás után.

Mikor a nagy változásokat látjuk, melyeknek egyik fontos oldala: visszaválitozds, restitutio in integrum, akkor önkéntelen felébred bennünk a vágy, hogy városunkat ismét régi, szép történelmi jeliegében igazítsuk helyre ott, ahol ezeket az elemeit pusztulás érte és folytassuk ezt a jellegét, ahol nem' sértjük meg az idők uj szépségeket követelői jogát sem. Például! végei) kellene vetni a léha barbárságnak és orditó Ízléstelenségnek, amely a régi városrészekben megsemmisíti a városjelil'eget. adó régi házakat és helyükre kikiabáíó hipermodern épületeket eme'-, vagy pedig ezeket a régi házakat újszerű homlokzattal módosítja és ezzel1 hasonlóvá teszi az öreg kacérhoz, aki fiatalnak öltözködik és kendőzi magát. Viszont az uj város keleti elemekkel kihangsúlyozott házai, melyeken áltsurranó jövevények csúfot akartak űzni velünk, valóban át kellene alakítani a zavartalan újszerűség szellemében. Sok Ízléstelenségbe és pusztulásba botlunk, li3 körül-, tekintő sétát végzünk a régiségtől megfüstölt és a természettől feldiszitetit drága, szép és egyéni városunkban. És mindenünnen integetnek a szép továbbfejlesztés lehetőségei. Ha Kolozsvár távolabb, nyugatra kerü't volna, Fellegvárát bizonyára már századok előtt átképezték volna capitóliummá szebbnél« szebb középületekké' és bizonyára kialakul volna egy külön egyetemi városrésze is. Köz- kertjei szintén szebbek és ősibbek lennének, nem beszélve arról, hogy a környező dombokat rég erdősítették volna. De mi c-ak fé-ig* meddig vagyunk fátszerető nép. A nyugati fővárosokban bizonyára csóválják a centum* páter-fejeket, ha hírül kapják, hogy a fási- tott helyekben amugyis koldusszegőnv Budapest főútvonalairól most sorban kivágják az immár közel 100 éves és nemes minőségű fákat. Kolozsvárt meg kell menteni most már a visszaváUozás nagy korában minden rombolástól és iz-léshagyomány sérelmeitől. Valamikor eredményesen működött egy &?é- pitoegyi’eit. Ezt kellene feltámasztani és olvan lelkes polgárokat helyezni beléje, akik nemcsak élnek a városban, hanem együtt élnek vele.

Egy ilyen szépitö-egvlet bizonyára közbelépne, hogy mikor végre a teljesen magyar cégtábla-rendszerre térhetünk át. kereskedőink több ízlést kifejtsenek. Városunk az üzletépités tekintetében a legsiváralbak egyike. A cégtáblák és portalék szörnyűek, nem beszélve arról, hogy a régi házakat egyenest mesterséges összhangtalanságba helyezik. Néhol a ház egész homlokzata nem látszik az egymás hegyi-hátára rakott otromba cégtábláktól és a szétterjeszkedő portálétól. És ezekért legtöbbször még átépítik a falakat is. A kis táblák, alig észrevehető portálé a lém és üveg Ízléses felhasználásával kímélve a házak falmezőit, szerénykedve is hamar dii) megfogja figyelmünket, különösen ha tartózkodóan is, de szép kirakat segíti benn Nagy nevelő munkát kellene kifejteni itt és most, mikor átalakítják a cégtáblákat és számos uj üzletet rendeznek be.

Kérünk tudatos város stilisztikát. Kérjük az Ízlés uralmát! Kérünk műemlékvédő bizottságot, városszerető és szépitő egyesületet! A világért se támadjuk a városfejlesztésben az uj erők felhasználását, a naga helyén, hanem egyszerűen védjük az egyéni jelleget, amely a régiben kifejeződik.

_

____„