Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-15 / 211. szám

ünnepi köszöntés

Irtás Bán ff yMiklós

Nagy töPíéielmi nap a mai:

Horthy Miklós, Magyarország kormányzója ma vonul he föl« szabadult városunkba«

Minden magyar szív fsiéje dobog hálával és hódolattal* Minden erdélyi magyar az ő személyében látja mag testesülni a magyar férfi eszményképét* Az ő hatalmas akarata és bölcsessége vezette ki hazánkat abból az erkölcsi és anyagi posványból, amibe az 1918-iki forradalomkor jutott. Hosszú évek ernyedetlen munkájával töretlen Ívelésben vitte föl-föl mind magasabbra a nemzet sorsát.

Mi erdélyiek innen, a határon túlról, tán világosabban^láttuk ezt, mint azok, akik a közelében éltek, ahogy a nagy hegyek körvonalát nem a hegy lábától, hanem távolból láthatni valóban*

Előbb a belső rend és törvény állt helyre, a gazdasági megújhodás indult meg, majd Trianon bilincseitől megszabadítva a honvédelmet, a hadsereg támadt föl, az a gyönyörű hadsereg, akit most csodálhatunk meg, olyan hadsereg, amilyen századok óta nem volt, — nem volt Mátyás király óta! — ilyen hatalmas és ilyen magyarI

Az ő müve ez mind!

Az ő müve az is, hogy nagy és biztos barátokat tudott hazánk___ e

nak szerezni* Férfias egyénisége és őszinte jelleme nyerte meg hazánknak Németország és Itália nagy vezéreit; Hitlert és Mussolinit.

így vált lehetővé tavaly a magyar Felvidék és Kárpátalja visz- szacsatolásta és sokkal előbb még a tengelyhatalmak megifjodása előtt már 1922-ben Sopron és vidékének visszatérése a hazához*

Ezt szemléltük innen szívszorongva mind, mi erdélyi magyarok, fölismerve Magyarország kormányzójában nemcsak a törvényes államfőt, hanem az egész magyarság szellemi vezérét is.

Az a bölcs következetesség, az a valőlátó Ítélet, amivel müvét ezer nehézség között két évtizeden át naponta gyarapítani tudta, ez az, ami erdélyi magyarságunk mai szellemével rokon.

Mert a mi erdélyi népünk is valólátóvá lett ugyanezen húsz év megpróbáltatásai között. Magtanultuk, hogy nincs az a finom paragrafus, — kisebbségi szerződés vagy választási paktum — ami fönnmaradásunkat biztosíthatná, egyedül a magunk munkája és ereje védelmezhet minket. Minden akadály dacára Erdély népe meg tudta erősíteni egyházi és társadalmi szervezetét, mert fölismerte hogy első az erő és egységes akarat, mert joga csak annak van, akinek ereje van azt megvédeni.

Ebben a gondolatban ismerjük föl szellemi vezérünknek is Magyarország kormányzóját, ezzel az érzéssel és ragaszkodással, hajijuk meg előtte Erdély lobogóját*