Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-15 / 211. szám

> f 1 / • 19 4 0 szeptember 12. ELLENZÉK A magyar Erdély A győzelmes német fegyverek szétxeni- iwhák a gőgös versailiesi szellemet s vele együtt széttörték Trianon bilincseit is. A bé­csi döntés azután— legalább részben — helyrehozta a történelem egyik legalja­sabb igazságtalanságát. Erdély területé­ből 45.000 négyzetkilométer, lakosságából pedig két és félmillió lélek került visz- sza az anyaországhoz. Szerkezeti tekintetben a Magyarország­hoz csatolt Észak-Erdély területét több tájegységre lehet osztani, melyek úgy ke­letkezésük, mint geológiai múltjuk tekin­tetében élesen különböznek. Egyéniség kedvéért a csatolt területeket a követke­ző tájegységekre bontjuk: 1. a Tisza sík­ságához, illetve az Alföldhez tartozó rész; 2. az erdélyi medencéhez tartozó terüle­tek; 3. az Erdélyi Határhegység. A TISZA SÍKSÁGA A Tisza síksága helyét — miut isme­retes — valamikor nagy tó foglalta el. A tavat a Duna csapolta le a Vaskapu áttörése alkalmával. A sikságon a Tisza mellékvizei lustán kanyarognak és el-el- kalandoznak eredeti folyásuktól. A Kraszna például hol a Szamosba, hol a Sebes-Kőrösbe ömlik. A síkság, melynek Nagyszalontától Szatmárig terjedő része került most visz- sza Magyarországhoz, rendkiviil termé­keny, kitűnő gabonatermő vidék. A Kő­rösvidéken virágzó a szarvasmarha- tenyésztés. Nagyszalonta sertéstenyészté­séről hires. Bihar legelső városa Nagyvá­rad, a „peceparti Paris11 (85.000 lak.), Szent László városa. Közelében van Fé­lix- és Püspök-fürdő Felsőderna szén és aszfalt, a rézbányái hegyek arany, ezüst és ólom termelésükről nevezetesek. Az alsó Szamos mentén a legnagyobb város Szatmár-Németi, mely igen régi, a NI. században épült. Keletebbre Nagybánya, Felsőbánya és Kapnikbánya mellett gaz­dag arany, ezüst, réz, pirit, ólom és anti- mónbányák és olvasztók vannak. xAva6- f’elsőfalu szénbányászatáról, Bikszád a karlsbadi forrásokhoz hasonló savanyú- vizéről nevezetes. AZ ERDÉLYI MEDENCE A LEG- TÖKÉLETESEBB FÖLDRAJZI TÁJEGYSÉG Az erdélyi fennföld párkányhegységek által körülölelt, átlag 500 méter magas miocénkoru medence, mely tökéletes földrajzi egységet képez — „une person- nalité géographique“ — mondaná Vidal de la Blache, a nagy földrajztudós. A Kárpátok ive csatolja a magyar központi medencéhez. Folyói is mind az Alföldre sietnek, ezért a Szamos, Maros és Kőrö­sök völgyei kitűnő utak az alföld felé. Erdély éppen úgy nem függetlenítheti magát a magyar Alföldtől, mint ahogy a cseh fennföld is geopolitikai tekintet­ben — az Elba és az Oltava révén — min­dig az északnémet sikságtól függött. A két, illetőleg három Szamos folyásuk kez­dő irányát elhagyva, épszög alatt fordul­nak a Meszes-kapu felé —, a két Kiikül- lő pedig már a neogén korban nyílt nyu­gati kapun át hagyja el Erdélyt. A Me- szesi kapu Zilahtól keletre esik, mintegy három és félkilométerre s tulajdonkép­pen e völgy az igazi átjáró az Alföld felé. A Szamos az útjába álló különböző geo­lógiai vonulatok miatt először változtatja irányát. A Meszes nyugati oldalán a pompás völgyekkel hasogatott „hepe­hupás“ szilágymegyei dombosvidék ter­jed egészen az Alföldig. A szilágysági pliocén-koru medencéből szigetként emel­kedik ki a Bükk, Meszes, majd Rézhegy- ség; végül a párkányhegység záró köve: a Lápos fejezi be a kört az ilosvai hegy­séggel. A Szilágyság főhelye Zilah. Zsibó a Wesselényiek kastélyáról, Tasnád kitű­nő boráról, Zálnok vasas-kénes fürdőjé­ről nevezetes. ERDÉLY FÖLDJE — EGYKOR TENGERFENÉK VOLT Az erdélyi fennföld tájképi változatossá­gát a folyóvizek munkájának köszönheti. A dombok majdnem egy szinten (500 m.) van­nak. Ugyanás itt vaílahai, a miocén-korszak­ban, tenger volt. A partvonalakat itft-ott a 1 széleken a geológus hozzáértő szeme még | ina is észreveszi. Később a vjz kiszáradt, a tenger fenekén pedig ott tadáljuk a lerako­dott sót, homokot 6 a beömlő folyók hozadékait. A szárazra került tengerfeneket a folyóvizek munkája kivéste, akárcsak a szobra»-/ vésője, úgy, hogy ma sima Hapáiy helyetti változatos a térkép, a dombsorok azonban egy magasságban vannak. A me­dence kezdetben nagyon élzárt, sivatagos jélVxgii volt. Amint azonban a folyók kivid­ről lretörtek, azonnal megváltozott az éghaj­lat, a sivatagból rövidesen szavanna lett. Az Olt, a Maros és a Szamos bátrán* eróziójuk- kafi vi«szavágúdtak egészen a kéleti begye­kig. A Sebes-Kőrös csak éppen bejutott a medencébe Banff ybunyad körű-, visszará­gódni még nem volt ideje. A keleti oldal völgyei (Tölgyes, Békás, Gyimes, Ojtoz) meglehetősen visszarágódtak már, de még pem érték ed a medencét. LÁVA ÉS HAMU A snly-edésekkel kapcsolatban a mély tö­résvonalak mentén Kőid» helyen kibuggyant a láva a föld mélyéből s óriási andezit­tömegekben halmozódott fel (Hargita, Ke­lemen havasok, Cibles). A tengeralatti vul­kánok kürtőjéből feltörő lávatömegek azon­ban anriakidejép hamuként a tengerbe hul­lottak s lerakodtak a miorén tenger fenekén s az egész Mezőségen ma is fellelhetők ..da- cittufa“ alakjában. Valószínű, hogy a jelen­leg eszközölt mélyfúrásoknál mélyebben gaz­dag kőolajrétegek vannak a Mezőség mélyén. Érre mutat a földgáz jeierdéte is. A pusztuló Mezősén Az erdélyi meden.ee belsejében (Mezőség) I a völgyek leejttőit a suvadások sorozata jel- | lemzi. A suvadó leejtők a földmiive’ésre a;l- j kalmatlanok, a vizhiány miatt pedig nehéz a 1 legeltetés is. A völgy fenékbe-n viszont az ára­dások miatt nem 'lehet letelepülni. Az ára­dásokat az okozza, hogy a Mezőség román pásztornépe kiirtotta az erdőket. A közép­korban a mesterségesen felduzzasztott ha­lastavak százai enyhítettek a nyomorúságon. Ma ezeket is elhanyagolták, mert a magyar­ság nagyrészt kipusztult erről a vidékről. A/, erdők hiánya miatt a dombok kopárak, a há­zak vályogból épültek. A Mezőség mégis ter­mékeny, sok és jóminőségii buza terein. ERDÉLYI VÁROSOK Az erdélyi medence és a Bihari havasok között kivezető egyetlen útvonal, a Király­hágó utjának mentén ép üli t Erdély fővárosa Kolozsvár (115.000 lakos), a -számosparti Athén. A hallmos Mezőség szélén a legna­gyobb város 0és (18.000 lakos), a két Sza­mos egyesülésénél, közelében van Désakna sóbányával. Szamosujvár az örmények váro­sa, a Kis-Szamos völgyében. Láposhánya vas. ezüst és aranybányászatáról nevezetes. Nyugatra Banff ybunyad. a kalotaszegi var- rottas hazája fekszik. Keleten Kcvlozsra érünk, sósfürdője van. Tovább Marosvásár­helyt tafl'áljuk. Kollégiumában valamikor Bo­lyai Farkas tanított. Hires Teleki könyvtára. Környékén jó buza, bor és dohány terem. Szászrégen a bak eresk ed ellem középpontja. A KELETI HATÁRHEGYSÉG A Keleti Kárpátok az erdélyi medencével a Székelyudvarhely—Szászrégen—Beszterce —Naszód—Nagybánya-vonal mentén érint­keznek. A Déli Kárpátoktól főleg abban különböznek, hogy itt a növényzetet jobban megkímélte -?.<z ember, ezért nem olyan la­katlanok, mint amazok. azonkívül több' hágó is veze't rajtuk keresztül'. Nagyon vál­tozatos közete.kből vaunak felépítve és e szerint több övezetre oszthatók. A vulkáni­kus övezet geo ógiai tekintetben a legfiata­labb. Már Huszttó] kezdődik és az O t ka- j nvarulatánál1 ér véget. Az erdélyi határhegv- í ség legmagasabb esuesai azonban a kristályos • zónában vannak, mert enne-k a kőzetei n j legkeményebbek. (ünőkő. Nagykőhavas.) A mér amar ősi havasok A magyaj keleti halárhegy&ég tulajdon­képpen a máramarosi havasokkal kezdődik. Ez az ország legbércesebb vidéke. A két Tisza forrás között van a legmagasabb csúcs: a Hoverla (2000 méter) s a kószáiként ki­emelkedő Csernahora. A főgerincét osa-k há­gók szelik át, vödJgyek nem s ezek között a Cegnevezeteeebb a kőrösmezei hágó. A Tisza völgyétől nyugatra a hegyvonulatok már nem ilyen szabályos párhuzamos lefutásuak. TucLniiílák itt a vulkánizmus zavarta meg a földkéreg arculatát. A kiömlött lávából épült fel a Vihorlák—Avas—Gutin—Cibíe-s láncolata. Ez nagy szerencse, mert a láva kiömlésével egyidejű eg értékes fémek és ás­ványvízforrások kerültek elő a föld mélyé­ből. A két vonulatot a radnai havasok régi, kristályos tömbje kapcsolja egybe. Legma­gasabb csúcsa a Nagykőhavas (2300 méter) és az Ünőkő (2280 m.) az eljegesedés nyo­maival. Mind ,a kettő megközelíti magasság­ban a Déli Kárpátok királyát, a Negojt. E vidék legnagyobb városa Beszterce. Csi­nos. tiszta szász város, árkádosi-lábas házak­kal, szép. gótstilü templommal. A Szamos mehet van Naszód, Szentgyörgy" és Domb­hát savanyuvizforrásokkal, Radna ezirt és ólombányákkal, hámorokkal és olvasztókkal, Aknasugatag sóbányával. FELHŐKIG NYÚLÓ SZIRTEK. . A Beszterce és a Nagy-Szamos völgye kö zötti vízválasztótól a Bodza kanyarulatáig terjed a tulajdonképpeni erdéyi hatáibegy- ség, melynek csoportjai a délkörökkel majd­nem párhuzamosan haladnak. Közepes ma­gasságú hegyekből áll (1500 m.) ezért ;ető- től-talpig erdők borítják, a majdnem éiintet- len őserdők a csúcsig felnyúlnak s csak né­hány festői mészkőtorony és piramis mj.adt csupaszon. Ezek között a legnevezetesebb a Csakló, melynek felhőkbe nyúló hatalmas sziklahalmaza hófehér szírijeivel azt a benyo- * mást teszi a szemlélőre, mintha hóval volna | boriira. Tulajdonképpen nem is túlságosan magas hegycsúcs (1911 m.), mégis impozáns ; látványt nyújt magános, meztelen kongiome- | rát szikláival. i A Radnai-havasokhoz csatlakozik közvet- J lenül a gyergyói kristályos tömb, hazánk . egyik legvadregényeseb!) vidéke, melynek ! nagyrészét őserdők fedik, különösen fény ve- j sek. Némely sudár fenyőszál a 40 métert is eléri. A GYERGYÓI HEGYEK KINCSE: 1 A GYILKOS-TÓ Gyergyószentmil-lóstól négy óra alatt me- ; redek hegyoldalon, keskeny völgyeken, őser­dőkön, fatörzsekkel burkolt gyalogösvénye- ken keresztül érjük el a gyergyói begyek fél­tékenyen rejtegetett kincsét, a Gyilkos-tavat. Száz évvel ezelőtt a Likas és Gyilkos patakok , egyesültek a tó helyén. 1837-ben megrendült a hegy s ahol a völgy a legszűkebb, menny­dörgésszerű robajjal leomlottak a sziklák a betemették a kifelé rohanó patak útját. A ., patak megtöltötte vizével a völgyet s ahol előbb fa nőtt, virág nyílott, ma pompás tó kristálytükre csillog. Megtelvén a völgy, a viz átlépte a sziklagátat, sebesen vágtatott tovább a Békás-szoros útvesztőjén. Ez a Gyil­kos-tó rövid története. A vízből máig kilát­szanak a fenyők csúcsai. A BÉKÁS-SZOROS Gyönyörű és festői a Békás-szoros, mely­ben a hasonló nevű patak vize zuhog. Aki a Maros völgyén Gyergyószentmiklóstól vé- j gigmegy, kikerekitett, ucru uagyon magas ( bércek között halad. Ez a kép azonban ha­marosan megváltozik. A láthatárt jobbról és Hallói meredek sziklafal zárja el. A Kárpá­tok legfestöibb vidékén vagyunk. Olyanok Kolozsváron most nyílt meg a Szieszta-szálloda r. I• Hegedűs Sándnr~u!ca 8, szám aSaSf, A belváros szivében fekszik, de csendes hely, otthoni nyugalom. Szép, tiszta és v.lágos szobák, minden modern kényelem. — (Lift, közoonti fűtés, hideg-meleg fo yóviz. Minden szobához külön fürdőszoba és WC.vagy külön mosdófülke zuhannyal és WC.) — Figyelmes kiszolgálás, mérsékelt árak. Külön borravaló nincsen. ezek a sziklafalak, mint valami régi várrom megmaradt komor falai. A csíki hegycsoport a Tölgyes és Ojtoz völgye közt terül el. Legmagasabb csúcsa a Nagy-Hagymás (1793 m.). melynek nehezen megmászható tetején havasi legelők terülne!: el, oldalait fenyves borítja. A HARGITA EURÓPA LEGHOSZ- SZABB VULKÁN-LÁNCA Mint Márainarosban, úgy az Erdélyi-határ- hegység mentén is töirepedt a föld kérge s a feltörő lávatöruegekből itt egész Európa leghosszabb vulkánikus hegylánca épült fel. Szakaszai a következők: Kelemen-havasok (2100 m.), Görgényi-bavasok és a Hargita. Az egyik vulkán nyílásában ott csillog a Szent Anna-tó. A kővé meredt hajdani vul­kánikus hamu mellett ezeknek a hegyeknek vulkánmivoltát még valami elárulja: a föld­kéreg hasadékaiból nagyon meleg gáz szivá­rog elő, a források vize pedig forr és pezseg, akár a fövő viz. Ezért a vulkán-vonulat men­tén a gyógyfürdők és források egész sorát találjuk: Borszék. Szentgyörgy, Tusnád ...Er­dély gyöngye“, Kovászna, Élőpatak . . . Az Erdélyi-határbegység csúcsai tehát nem olyan magasak, mint a Déli vagy Északi Kár­pátokéi. És mégis — egész Európában talán csak a Pireneusok képeznek még ilyen ter­mészetes és áthághatatlan határvonalat két nép és két ország közölt. Ez elsősorban an­nak a körülménynek tudható be, hogy hegy­csoportjai párhuzamosan vonulnak. folyók nem szelik keresztül, mint pl. az Olt vagy a Zsil áttörése a Déli Kárpátokat; azonkívül a szorosok is magasak, nehezen járhatók, ka­nyargósak. (Gyimes, Békás.) SZllKLLY VÁROSOK A hegyvidék és a hozzátartozó kisebb me­dencék területe alkotja a bárom székely me­gyét. A Hargita alján fekszik Székelyudvar­hely. Az andezit hegyek alatt Dohogó és Ko- rond fürdők. Udvarhelymegyében van to­vábbá Homoródfiirdő és Székelykereszltír (a határvonalon belül). A Hargita túlsó lejtőjének tövében fekszik Csíkszereda. Calánbánya rézbányájáról. Gycr- gyószentmiklós élénk kereskedelméről, Fú­nád és Borszék jódos és szénsavas fürdőjé­ről. Csikszen tdomokos piri (bányájáról neve­zetes. Az Olt melléki rónaságon fekszik Sep- siszentgyörgy. Hires Mikó-kollégiuina és Szé­kely Múzeuma. Szövőgyára a székelység ipari rátermettségét bizonyítja. Közelében Málnás­fii rdő. Bárót savanyuvizével. Élőpatak vasas vázé Franzensbad vizéhez hasonlít. A Fekete- ügy mellett a miénk Zágon falu. t"'e észa­kon Kovászna pokolsár nevű iszapvulkán iá­val és savanyu vizével. Kézdivásárbelv a kéz­műipar középpontja. Háromszék északi .ré­szén fekszik Bikszád-Bálváuyos szénsavas fürdő. ERDÉLY ÉS AZ ANYAORSZÁG „A földrajz a történelem és politika taní­tómestere“ — mondotta volt Napoleon. Csak tudni kell okulni belőle. Földrajzilag Erdély a Kárpátok rendszeréhez tartozó belső me­dence. Ezt a tájegységet Magyarországtól tar­tósan éppeu ugv nem lehet elválasztani, akár az andaluziai medencét Spanyolországtól. Eleinte végvidéke az anyaállamnak, majd füg­getlen fejedelemséggé emelkedik s ennek rövid ragyogása után a korona tartományává sülyed. Mint ilyet emeli föl és öleli keblére, az anyország, hogy az ősi. rendi kiváltságok elkülönítő sorompóit összetörve. egyesüljön vele. De Erdély soha. még a fejedelemség fénykorában sem veszitelte el a kapcsolatot az anyaországgal, sőt összeköttetésük ebben az időben bensőségesebb volt mint bármikor. ÍACZE ANDOR. Uj autós-könyv! Bállá János: Autós A.B.C* A gyüjtófejezeitek cituei: A motor. Tengely­kapcsoló. Sebességvá’tó. Kardáncsukló, kar­dántengely, hátsóhia, kiegyenlítő, elsőkerek- meghajlás. Irányítás, elsőtengely. kormány­mű. Alváz, rugók, fékek kerekek, gumik. Az automobil elektromos felszerelése. Egyéb felszerelések. Karosszériák. Az auto­mobil vezetése. Az üzembetartás kiadását üzemellenőrzés, karbantartás és javítások. Az autón előforduló hibák és azok javítása táb­lázatba foglalva. Hengerül tartalom táblázat. Fagyálló folyadékok táblázata. Előzési ut- hossz táblázat. Sebességmérési táblázat. 352 oldal. 234 ábra, kartonkötés 180 lej. Kapha­tó az ELenzék könyvosztályában. Cluj—Ko­lozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel i* azonnal szálltjak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents