Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-01 / 199. szám

6 I: I 1. I: N ft: K 1 Ö 4 0 a* tpíemhtr I. Szinészporlrék Miklóssy Margit A varos egyik legrégibb kedvem’«' ő, a drága, tereliélyes, pompás tehetségű Margit nini lg' hívják a uinháinál Mt a* ős tehet- íégii komikat, aki úgy liozzánött eunek a va­rosnak színházi öleiéhez, mint csak nagyon kevesen. Kolozsvári nevezetesség <>, kerek buhaareával, amely nem változott, nem <iie- gedett hosszú évek alatt sem s nem v:ilto- aott a szinjátszási kedv, hit es lelkesedés csak az élet lett nehezebb <’s szomorubb a mi drága komikánknak. Mizony beteg Mar­git néni régóta s csak o tudja, milyen aka­raterőre van szüksége az idegeket megfeszí­tő munkához, a hosszasan tárté) próbákhoz, uz éjfélbe nyúló előadásokhoz, És mégis: ez. tartja őt frissnek, bátornak, a szenvedéssel és a küzdelmes élettel szemben. Ez a reflek­torfényből, költött szavakból, festett kulisz- szákból szőtt csoda: a színház, amely olyan éltetőeleme a színésznek, mint halnak a viz, madárnak a levegő. Itt van Miklóssy Margit otthon s ma is úgy készül a legkisebb sze­repére is. mint fiatal kezdő korában. Ugyan­olyan komolysággal, ambícióval és ami szin­te hihetetlen — drukkol. Nincs nála lelki- ismeretesebb művész: soha el nem késik próbáiról, jelenésről, sőt félórákkal előbb jelen van posztján, szerepét memorizálja, ta­nul, várakozik. Minden színpadon töltött percét gondosan kidolgozza. Ugv tanulja sze­repét, mint a vizsgázó szininövendék, ugv ügyel minden árnyalatra. Végzetesen komo­lyan veszi a színházat, amely az élete is egy­úttal. Hasábokat lehetne írni egv-egy a lak i- tásáról: akár komikus vagy komoly szerep­ről van szó. Egy-egy hangja, gesztusa milyen emberi, igaz. milyen inegfigyelőképességet, emberábrázolói tehetséget árul el. Külsősé­gekben is mindenre ügyel. öreg dámákat játszik, s ruháin is érzik a levendulaszag. Isten tudja honnan vannak ezek a régi ru­hái s azok a fehérneműi, amelyeket operet­tekben megmutat lábszárain, mint békebeli primadonnák. Mennyi komikum és groteszk- ség van Margit néni egy-egy csipkésszélü. bo­káig érő nadrágjában, alsószoknyájában, ka­lapjában. amelyet akkor vesz fel, ha komi­kat játszik. S mennyi finomság, dámás elő­kelőség ugyauez a komika, ha édes öreg höl­gyeket játszik, mint a Fűszer és csemege pat ricius asszonya. Kimeríthetetlen és ezerféle ha öreg. hűséges cseléd, ha vidéki, pletykázó nénike, ha grófi nagymama. Bárcsak gyó­gyulna meg minél hamarabb, hogy tovább szolgálhassa Thaliát azzal az alázattal és te­hetséggel, ahogy csak a Miklóssy Margitok képesek. hogy szokatlan „bankett“ színhelye volt tegnap délután a színház társalgója. A bankett időpontja délután 4 óra volt s a szereplők nem törődve „vonalaikkal\ ha­boskávét, kuglófot s cukrászsüteményt et­tek. A bankett résztvevői ugyanis a Gál baba gyermekszereplői voltak, akiket a producer: Fülöp Sándor látott vendégül. Valamennyi szereplő résztvett a pompás uzsonnán a kis Gül baba — Bozsódi Feri kivételével, aki úgy sem ehette volna vé­gig a gyermeklakomát, mert sárgaságban betegedett meg; hogy a Csak egy kislány . . . premierjé­ről irt beszámolónkból tévedésből maradt ki az ügyes Nagy Pali neve, aki nagysi­kerű táncduetlet adott elő Lukász Bellá­val: '■! hogy fantasztikus és érthetelen törvé­nyek uralkodnak Eszakarnerika egyes ál­lamaiban. így Massachusets államban egy régi törvény előírja, hogy tulnagy kutyák­kal sétálni tilos. Jóivá államban tilos a pénzbe való fogadás, ami az amerikai fo- gadúőrületet ismerve, elég különös. Ore­gonban pedig — a szőnyegek nem lehet­nek hosszabbak 2 méter 80 centiméternek 'A törvények .eredete és értelme mélysé­ges titok; hogy a berlini UFA úgynevezett Froe- lich-sludiöjában uj film forgatását kezdték el. Cime: Die Keusche Geliebte, rende­zője Tourjansky, főszereplői: Willy Fritsch és a rég nem látott Camilla Horn. TIZENEGY HÓNAP ALATT SZÁZ UJ JÁTÉKFILM. Németországban a háború óta elte'it tizenegy hónap alatt száz uj já­tékfilmet forgattak, illetve készítettek el. Közülük 1939 szepember 1-én még csak ti­zenkilencet kezdtek forgaltai. LEVÉLPAPÍROK, egvsr.eriitől a leg- vá!a?ztékosabb kiviteli», legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Glnj, Piaţa Unirii. Az ötven év előtti kolozsvári színészet Irta:PÁSZTOR BERTALAN 11. A Szegény Jonathan előadásával lej ez- | te be nyári szezonját 189(J szeptemberé­ben a váiadi színkörben a kolozsvári szín­társulat. A karilalosok jutalomjátéka volt ez s a „népség és katonaság“ minden tag­jának jutott néhány hatos az előadás jö­vedelméből. Már sárgultak a színkör ud­varát szegélyező akácok lombjai, a Bazár sörösesarnoka, melynek kerthelyisége a nyári déleiül tök alatt olyan hangos volt a próbák közt uzsonnáz«» söröző színészek és habitiiék zajától — már beszedte asz­talait. Mosónők, kosztadók rótták sörön a szinkör-udvar fövényét, várva, hogy a távozni készülők elintézzék hátralékai­kat.. . A szezon, a szokotthoz képest, elég Ked­vezően zárult. Az intcridatura megelége­dett volt, hogy csak tizennégyezer j'.niit deficit mutakozott. ÚJR A u n HON Kolozsvár közönsége hagyományos lel­kesedéssel fogadta ha/.ateiő kedvenceit. Éppen ezen időben cseréltem fel a vá- radi premontrei gimnáziumot a kolozs­vári református kollégiummal, igy mint kolozsvári diák, folytatólag figyelőimnél tudtam kisérni a színtársulat működését. Szívesen áldoztam krajcárjaimat, hogy minél sűrűbben ott lehessek a régi Bel- farkas-utcai inuzsahajlék előadásain a diákhelycu, vagy Ínségeseid) napokon a felsőbb régiókban, a ..szamositjvári [iá­it oly“-hun, ahogyan a diákhumor a kar zatot nevezte. . . A szintársulul ekkor a következő tagok­ból állott: Ditróiné Eibenscbiitz Mari, H. Csillag Amália, Delii Emma, Farkas Jozefin, Hu- nyady Margit, Kiiry Klára, krusznavné Mari, Láng Etel, Orley Flóra, Rélhy Lau­ra, Szcrémi Gizella, E. Kovács Gyula, Fenyvesei Emil, Füredi József, Gál Gyula, Ivánfi Jenő, Kápolnay Jenő, Megyery Dezső, Pus/.tay Béla, Szathmáry Árpád, Szentgyörgyi István, Várady Miklós és \ eress Sándor. Ezt a vidéki magyar szí­nészet legjobhjuihól összeállított elsőren­dű társulatot kitűnő női és férfi kórus egészítette ki. Karmesterek voltak Müller Ottó és \ irányi Jenő, balletinester l’aludi ^ ilmos és diszletfestő Bentheim Robert. Aía csak Farkas Jozefin, mint a m. kir. Opera nyugdijas énekesnője, Gál Gyula, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja és A árady Miklós, a kolozsváriak felejt­hetetlenül kedves színművésze vannak még életben ebből az ötven év előtti mű­vészi együttesből. Küryék elhelyezkedése Kiiry Klára itt is a liszt urak a zár­dában Louise szerepével mutatkozott be és a sok jóhoz szokott, igényes kolozs­vári közönséget egyszerre meghódította. Felléptéit szakadatlan ünneplés kísérte, titkos imádóinak serege egyre nőtt. Kö­vetkező főbb szerepei voltak a Nebánts- virág, a Katonás kisasszony (Megyery De­zső ügyes operettje), Titilla hadnagy, a Szenes lány (Szenes legény, szenes lány), sőt még népszínművel is megpróbálkozott, eljátszotta Bakaj Erzsit a Sárga csikóban, nótázása kitünően sikerült a Ne menj el, maradj itt, Majd meglátod, jobb lesz itt _______ nótát igen hangulatosan és Ízesen éne­kelte. A fiatal primadonnát az egész város a szivébe zárta. Értékelték művészi ráter­mettségén. elragadó kedvességén kívül nemes ambícióját, mellyel hivatásán csün­gött és nobilisán tiszta magánéletét. Ma­mája, a deli megjelenésű és még mindig fiatalosan szép Róza asszony, minden lé­pését kisérte, ott volt vele a próbákon, í a karmesteri szobában, az öltözőben, elő- I adások alatt a kulisszák mögül figyelte lépteit. Öntudatosan és okosan válogatta meg azt a társaságot, amely köréjiik cso­portosult. Ott laktak a Tordai-utca emele­tes, sárga szegletházban, melynek föld­szintjén a lyceumi nyomda volt. Egy eme­leti lakrészt béreltek s a rajongó ifjakat egyáltalán nem zavarta, hogy olyan ma­gasan vannak az ablakok, odaröppentet­tek titkos sóhajaikat és alattuk gyakori éjjelizenével fejezték ki hódolatukat az isteni Klári előtt. Egy fiatal mágnás, ak­koriban jogász, később Magyarország elő. kelő államférfia, kiváló iró és müértő, hosszú időn át minden éjszaka elhuzatta ott Pongrácz Lajiékkal a hangulatos Lili- keringőt .. . Küry Klára persze nemsokára Buda­pestre jutott, a Népszínházban elért ha­talmas sikerei révén országos hiresség lett. Kolozsvárt azonban feledni nem tudta. Szivesen jött vissza nemcsak vendégsze­replésekre, de hazafias ünnepségekre, vagy jótékonycélu programokon való rész­vételre is. Az operettegyüttes A kolozsvári színtársulatnak ekkor a vidék legkitűnőbb operett-ensembleja volt. Ditrói igazgató maga izig-vérig muzsikális ember: zongorázik, fuvolázik és ért a partitúrákhoz is. Egy Nebántsvirág előadáson a hirtelen megbetegedett flotás helyett beugrott az orchesterbe és hibátlanul lefújta a szó­lamát. Nagy súlyt helyezett rá, hogy zenés elő­adásai precízek legyenek. A próbákon még szigorúbb volt, mint az erőskezü és nagyrutinu Miiller Ottó karnagy, akit öles termeténél fogva is megilletett a ..nagy“ jelző. Ditrói operettelőadásait ab­szolút zenei biztonságuk mellett ízlés és találó stilus jellemezte. Ezek biztosítása érdekében hatalmas áldozatkészséget fej­tett ki. Nála énekelt akkor az ország „legdrá­gább primadonnája, Réthy Laura, ki vi­déki létére, magasabb gázsit élvezett, mint kolléganői. A gyönyörűen zengő, tömör, bársonyos timbféjii hangja dominált akkor a szín­padon, szivünkig hatolt, mikor Fjora (Ki­rályfogás), Lisbeth (Rip-Rip), Laula (Uff király), Saffi (Cigánybáró), Fiametta (Boc­caccio). Szép Galathea stb. kedves meló­diái keltek szárnyra remek orgánumán... Örley Flóra, a másik primadonna, ha­sonló erőssége az együttesnek. Elegancia- j ja, sikkje egyedülálló volt. Boccacciója, I Lazulija, Pepitája. Kesztyűs lánya, a Pá­risi életben stb. iskolapéldái voltak az ak­kori operettkorszak szubrettalakitásainak. Roppant ambiciózus volt szerepei ének* részének megoldásában, bár hangjának volt egy káros vibrációja, mely megzavar­ta az intonálás biztonságát. Nem volt iga­zi énekesnő, de nagyszerű megjelenése, játékmiivészete méltó népszerűséget szer­zett neki. Koloraturszerepeket énekelt még Far­kas Jozefin, aki szintén ekkor bontogatta szárnyait, de kellemes megjelenése, disz- tingvált játéka és érzéki szépségű, zenei­leg biztos éneklése csakhamar az operett­együttes értékes és kedvelt tagjává avat-4 ták. Innen a budapesti Operaházhoz ke­rült, ahol a szoprán női kar szólamveze- tőjeként szerepelt nyugdijbavonulásáig. Még Láng Ételről kell megemlékeznem, kinél szebben éneklő komika még nem mozgott a magyar színpadon. Altba hajló orgánuma, mint az orgona, búgott. Akik hallották őt például a Boccaccio hires le­vélária (Kis levélke, drága kis levélke...) terzettjében, a Trapezunti hercegnőben, Fortnunio szakácsnőjében, Cigánybáróban, a Szegény Jonathan öreg diákkisasszonyá­ban, de a Troubadur Azucenajaban is, ezt sohasem fogják feledni . . . Ezeket a pompás női erőket méltóan egészítette ki az operett férfiegyüttese: Kápolnay (tenor), Várady Miklós (bari­ion), VrrrhH Sándot ( ha ■ v/u»), kenőbb a in. Ivir. Opera tagja, éneket»«; k, továbbá Szallimaiv, l’nr/.tay, Megyery, Füredi ko­mikumok. A /enekaiuak különösen »i fu- vohüi igazi miivénzek, kik a Farkai Odón igazgató kitűnő ve/« léié alatt működő ze- nekonzer\ atoriuin kamarazene hangverse­nyein Ík ig< n előnyösen szerepeltek. A női kart jól betanult, többnyire csi­nos, fiatal asszonyok alkotják, ott énekel Kápolnayné (Németh Giza), Pus/.tay Bé- láné, a segédének«-snők közt ügyeskedik Várady Miklósáé Könczey Róza. Megyery Dezső felesége, a nugymiiveltgégü Megya- szay Evelin „privát“, szolid háziasszony buga. Dr. Nappendruck Kálmán népszerű «»rvos felesége, Kolozsvár egyik női szép­sége. A női kar novíciája, egyelőre csak néma szereplője, a gyönyörű Kőrössy Ju­ci, kit Yáradról ragadott el magával a Thalia mágikus varázsa. Egy-két évi itt- szereplés után Ara«lra kerül, ahol ílunya- dy Jóska, Hunyady Margit testvérbátyja, igy Hunyady Sándor Írónak a nagybátyja, a kiváló bariton énekes és sokoldalú szin- miivész feleségül veszi és kitűnő vígjátéki színésznőt müvei belőle. Jgy lett. H. Kő- rössy Juci sokáig a vidéki színészet egyik erőssége. (F olytatjuh.) HOLLYWOODI FILMKOCKÁK ílAJMAbbi 1LUÍNA iíalalajka cimü film- jé’ben igen nagy sikert aratott s Nelson Eddy kitűnő jiartnerének bizonyult. „Hajmássy olyan gyönyörűen énekel ebben a filmben — írja róla a Picturegoer — mint Jeanette M acDona’d, Grace Moore és Lilv Pons együttvéve, mikor a legjobb formában van­nak“. I * SUSAN HAYWARD, a Bean Geste női főszereplője, ma egyike a filmváros legke­resettebb fiatal sztárjainak. Wren regényé­ben első szerepét játszotta ez a nádszálkar- csu, szőke, mélyhangu, szép, fiatal lány, akinek ma már hosszúlejáratú szerződése van a Paramounttal. Susan eredetileg fény­képészeti és reklámkép-modell volt (nagyon jól fizetett foglalkozás Amerikában) s mi­kor egyszer munkanélkül volt, Hollywoodba utazott s jelentkezett a Paramount gyárnál munkáért. Szerencséje volt: pontosan azt a tipust keresték, amilyen ő é* szerződést kapott. • A RADIO gyár uj filmjének, A szent visszatérőnek rendezője és két sztárja angol, de egyik sem született Angliában. John Farrow, a rendező, Ausztrália radonéban született, egy fairtó telepen, George Sander« a cári Oroszországban Szentpéterváron jött a világra, ahol édesapja kötélgyáro* volt. Wendie Barrie 'a női főszereplő és érdekes hely szülötte, Kínában, Hong-Kongban látta meg a napvilágot. Apja hires ügyvéd völí a kinai metropolisban. WENDIE HILLIER, a Pygmalion film- változatának ragyogóan tehetsége«» csillaga, remek hoMywoodi szerződést kapott — de egyelőre nem tud kiutazni Amerikába. OLASZ OPERÁK DIADALUTJA NÉ­METORSZÁGBAN. Bizonyos, hogy az olasz opera népszerűsége Németországban nem mai keletű. Az is kétségtelen azonban, hogy a tengelyhatalmak évről-évre kimélyülő ba­rátsága, iaiz egyre élénkebb német—olasz kulturcsere nyomán az cdasz operák olyan virágkora köszöntött be Németországban, amilyenre eddig még nem volt példa. A né-j met színpadokon előadott külföldi dalmüvek, között természetesen Yerdi operái vezetnek,^ amelyek a mű t játékidény alatt Németor­szágban 1228 előadást értek meg. A Verdi- operák közül a Trubadur 295-ször, Rigoletto 240-szer, Aida 178-szor, a Traviata 166- szor és a Yégzet hatalma 104-szer került előadásra. A Németországban legnépszerűbb komponisták második helyét Puccini foglalja el kereken 800 eLőadással. Utána Donizetti következik, akinek müveit 130-szor játszot­ták el. Az újabb olasz zeneszerzők — Ponchinelli, Giordano, Marinuzzi, Wrolf-Fer- rari, Ci ca. Napoli és Alessi — neve is sű­rűn szerepelt a német színpadok műsorán. Az 1940—41-es játékidény természetesen még jobban elmélyíti majd a német— olasz kulturbarát'Ságot. Három olasz opera ősbemutatóját már most műsorra tűzték. Kölnben Ildebrando Pizzetti „Orseolo“, Stuttgartban— december folyamán — Fran­cesco Cilea „Arlesina“, Dessaubau pedig a jövő tavasszal Amilcare Zanellának Gogoly hires társadalmi szatírája nyomán irt „Re­vizor“ cimü operája kerül előadásra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents